Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-24 / 251. szám, kedd

A vezetés új módszerei AZ IPAR IRÁNYÍTÁSÁNAK TÖKÉLETESÍTÉSE A SZOVJETUNIÓBAN A Jelenlegi feltételek (között a társadalmi termelés fejlődésében nagymértékben megnövekedett a vezetés szerepe. Ezt először is a termelés méreteinek növekedése és a gazdaságban végbement minőségi fordulat magyarázza. Az elmúlt időszakban a vállalatok közötti gazdasági kapcsolatok fejlődése bonyolultabbá vált, nagymértékben kiszélesedett a kooperációs szállítások hálózata, új feladatok jelentkeztek az anyagi-technikai ellátásban és a népgazdasági tervezés minden szintjén. Ez megkövetelte az ipari irányítás szervezésének új módon történő megoldását. Másodszor, nagymértékben felgyorsult a tudományos-műszaki forradalom kibontakozása, amely szélesítette a vezetés tökéletesítésének lehetőségeit a technikai eszközök nagyarányú felhasználása révén, különösen az elektronika felhasználásával. Másrészt felvetődött a kérdés, hogy hogyan lehet biztosítani a termelés irányításának egységes tudományát. Harmadszor, a Szovjetunióban folyó gazdasági reform szintén kialakította a vezetési rendszer tökéletesítésének igényeit. Az új feltételek között Jelentősen kiszélesedett és növekedett a vállalatok önállósága és joga. Ezek növelték a felelősséget a termelés síkeres fejlesztéséért, a társadalmi szükségletek az adott áruval történő kielégítésében, az áruk minőségének javításában és a termelés technikai színvonalának javításában. Ezen kívül az a tapasztalat, amelyet a reform megvalósítása során szereztünk, bebizonyította, hogy a Szovjetunióban még nem használják ki teljes mértékben azokat a gazdasági emelőket, amelyek a gazdasági vezetés és Irányítás szolgálatába állíthatőiak. Ezért szükségessé válik a termelés irányítása gazdasági és egyéb módszereinek továbbfejlesztése. Ezek a sajátosságok követelik meg az ipar irányítási rendszerének további tökéletesítését. A tökéletesítés alapvető iránya: a vezetés szervezeti struktúrája javítása és a minisztériumok felelősségének növelése az adott ágazat szükségleteinek kielégítésében. Továbbá: a termelés koncentrációjában és gazdaságilag önállóan elszámoló hatalmas gazdasági egyesülések létrehozásában, a vezetési munka gépesítésében, automatizálásában, az irányítási módszerek' és stílus javításában. A szervezet tökéletesítése Az iparirányítás szervezetének tanulmányozása azt mutatja, hogy jelenleg az ágazati irányítás keretei között a vezetési rendszerek nagy száma jelentkezik. A jelenlegi rendszer emellett két-három szintes vezetési rendszer, amely öt-hat korábbi szintet is magában foglal. Sőt, nem ritka, hogy egyik, vagy másik ágazatban olyan sajátos vezetési formát érvényesítenek, amely még bonyolultabb és összetettebb, soklépcsős irányítást jelent. Elég megjegyezni, hogy jelenleg a 22 ipari minisztériumban 12S különböző vezetési és „alvezetési" vállalati irányítási formát alkalmaznak. Ilyen feltételek között szükséges az iparvezetés leghatékonyabb formáinak tudományosan megalapozott kiválasztása, valamint a vezetési rendszer gazdasági értékelése vállalati ős ágazati szinten egyaránt. A szénbányászat irányítási rendszerének egyszerűsítése: a trösztök megszüntetése, amelyek felesleges összekötő kapocsként jelentkeztek az aknák és a kombinátok között. Sokat tettek ebben az irányban a kőolajiparban is. Kialakult a háromszintes irányítás: minisztérium—egyesülés—vállalat. Az új szerkezetre való áttérés az ágazatban 80 vállalat és szervezet megszüntetésével járt, amelyek önálló mérleget állítottak össze: megszüntették 526 gazdaságtalan üzemet, amelyek nem rendelkeztek teljes gazdasági önelszámolással. Az átszervezés nemcsak csökkentette a vállalati irányításban résztvevők számát, hanem jelentősen növelte a termelés hatékonyságát is. Nyomatékosan ki kell emelni a távlati tervezés és prognóziskészítés jelentőségét az irányítás folyamatában. Az SZKP XXIV. kongresszusának beszámolója hangsúlyozza: mind gyakrabban beleütközünk abba, hogy a legfontosabb gazdasági és szociálpolitikai feladataink megoldása nem öt évet, hanem jóval több időt igényel. Ezzel összefüggésben vetődik fel a népgazdaság fejlődésének perspektivikus, hosszú lejáratú tervezésének kérdése, támaszkodva az ország lakosságának növekedésére vonatkozó, a népgazdaság szükségleteire, a tudomány és technikai haladásra kialakított tudományos előrejelzésekre. Ilyen módon állandóan szoros kapcsolatot kell biztosítani a hosszú lejáratú, az ötéves és az éves tervek között, és így tudjuk a leghatékonyabban megoldani fejlődésünk alapvető problémáit. Koncentrációk és egyesülések Ez ágnál is fontosabb, mert a jelenlegi időszakban a népgazdasági távlati terv mellett minden ágazatnak és vállalatnak ki kell dolgoznia saját távlati tervét, közvetlenül kapcsolatban az ágazat gyakorlati munkájával és a vállalat hoszszú távú tevékenységének normatíváival. Ilyen feltételek között még jobban növekszik a Szovjetunió Állami Tervbizottságának szerepe a népgazdaság irányítási rendszerében. Ez azt követeli, hogy pontosítsák a tervbizottság funkcióját, a minisztériumok, hatóságok szerepének és önállóságának növekedésével összhangban. A tapasztalatok megerősítik azt az igazságot, hogy csak hatalmas vállalatok tudják biztosítani és kihasználni a szakképzett kádereket, elősegíteni a technikai haladást és tudnak a rendelkezésre álló forrásokkal hatékonyan gazdálkodni. A kis- és közepes vállalatok csak nehezen képesek megállni a saját lábukon és nehezen tudják alkalmazni a technikai vívmányokat. Számukra bonyolult a szakosított kooperáció fejlesztése. Éppen ezért az ipari vezetési, szerkezet további tökéletesítésével nagyon fontosak azok az intézkedések, amelyek az új egyesülések létrehozását, illetve a meglevőek fejlesztését szolgálják. Ezek az egyesülések, kombinátok, üzemek, gyárak a termelés szervezésének és irányításának élenjáró formáit alkalmazzák, felhasználják az új technikát és az automatizált irányítási rendszer lehetőségeit, jó gazdasági mutatókat értek el, sikeresen dolgoznak az új rendszer feltételei között, hatékonyan használják ki az anyagi ösztönzés alapjait. Ez lehetővé teszi számukra, hogy helyesen szervezzék meg a gazdasági ösztönzés rendszerét, javítsák a kollektíva kulturális, anyagi feltételeit, valamint erősítsék a termelőeszközök korszerű technikai színvonalát. Példa erre a norilszkl Leninrenddel kitüntetett bánya- és fémfeldolgozó kombinát, amely 76 bánya-kohószállítási- energetikai és más részlegből áll. A kombinát kereteiben dolgozik egy építő-szerelő szervezet, amely lehetővé teszi a kombinát rekonstrukciós munkáinak kiszélesítését és meggyorsítását. Az ilyen gazdasági egységek életre hozásának helyessége közgazdaságilag beigazolódott. Ez nemcsak azt teszi lehetővé, hogy átadják a legélenjáróbb tapasztalatokat a többi üzemeknek, hanem azt is, hogy meghatározzák az ilyen komplexumok optimális méreteit. E döntések helyességétől függ minden ágazatban a vállalati rendszer ésszerű kialakítása. Az előttünk álló feladatok sikeres megvalósítása nagy mértékben függ a vezető káderek felkészültségi szintjétől. Az elmúlt években intézkedések történtek a funkcionáló rendszer káderkiképzésére. A négy főiskola mellett az országban speciális fakultásokon képezik az ipari vezetőket. 1971 februárjától megnyílt a Népgazdaság Vezetési Intézete, ahonnan a legmagasabb szakképzett vezetői gárda kerül ki. Minden minisztérium mellett intézetek, illetve kurzusok vannak, amelyeken a mérnökök és technikusok szakképzettségének továbbfejlesztését végzik. Gyakorlatilag új tantárgy jött létre, a termelés irányításának tudományos alapja. Vezetésautomatizálás Az utóbbi időkben a Szovjetunióban a vállalatok erőt gyűjtöttek arra, hogy a termelésirányítás automatizálását (ASZUPj létrehozzák. Ezek a rendszerek feltételezik a korszerű gazdasági-matematikai módszerek és az elektronikus számítógépek alkalmazását a vezetésben. Az ASZUP-ot sikeresen alkalmazzák több minisztériumban és számos vállalatnál. Az ASZUP révén kisebb munkaráfordítással operatívebben és mélyebben lehet elemezni a vállalat gazdasági tevékenységének adatait, automatizálni lehet az elszámolást, minőségileg magasabb szinten lehet tervezni a termelést és elősegíti a termelésben felmerülő fogyatékosságok időbeni kiküszöbölését. Az SZKP XXIV. kongresszusa azt a feladatot tűzte ki, hogy a népgazdaság minden ágában létre kell hozni az irányítás automatizált rendszerét, Az automatikus irányítás rendszere már funkcionál a műszergyártási minisztériumban, amely előállítja az eszközöket az automatizálás és a vezetésautomatizálás számára. Az ASZUP-mechanizmus például 12 alrendszert foglal magába. Mindegyik ezek közül speciális matematikai rendszer alapján működik. A „távlati tervezés" és a „fejlesztés és beavatkozás"-alrendszer például nemcsak a termelés méreteinek megnövekedését határozza meg, hanem képes az ágazat fejlesztésére vonatkozóan öt-tíz, sőt, több évre is programot nyújtani. Az ASZUP segítségével biztosítják a helyes szervezést, a káderek felkészültségének számbavételét, a terv és pénzügyi tevékenység mutatóinak elemzését, az operatív irányítást, az anyagi-technikai ellátás irányítását és a termékekkomplementációját. Az SZKP XXIV. kongresszusának határozata megvalósításában a folyó ötéves tervben több mint 1800 automatikus vállalati és ágazati irányítási rendszer alakult ki, ezen' belül 855 az iparban és 407 az építőiparban. V. FEGYININ (Moszkva) 340 szerző 1500 képzőművészeti alkotását értékelte a bírálóbizottság, s a legjobbakat kiválasztotta az elkötelezett művészet első szlovákiai kiállításának anyagába. A kiállítást október 23-án nyittoták meg a bratislavai Művészetek Házában. A jelvételen Ján Kulich Nálepka kapitányt ábrázoló szobra. Felvétel: M. Borodáčová—

ČSTK Teljes ütemben folyik a szaloncukor, a krémfigurák és csokoládékollekciók gyártása a trebišovi Deva élelmiszeripari kombinátban. Felvételünkön Eva Stravinská a karácsonyfára kerülő csokoládéfigurákat csomagolja. (Felvétel: A. Haščák — CSTK) Lipecki gyorsaságok Negyven évvel ezelőtt Lipeck, ez az oroszországi kisváros nem minden térképen volt feltüntetve. Ma viszont különböző nyelveket beszélő emberekkel találkozhatunk az utcáin. Az is tény, hogy a városka dolgozóinak százai más tájakon dolgoznak. Tizennyolc évvel ezelőtt vált területi központtá, jelenlegi hírnevét az új kohászati üzem alapozta meg. A fém a nagyolvasztóktól a hengerműig tartó több kilométeres utat gyorsvonat! sebességgel teszi meg. Itt a többtonnás öntvények néhány perc alatt 150 m hosszú és 1,2—1,8 milliméter vastag lemezekké változnak. A hengersorokon 70 kilométeres óránkénti sebességgel haladnak az öntvények az év minden napján és minden órájában. Az új lipecki kohóüzem egyike annak az 518 vállalatnak, amelyeket a szovjet állam az első ötéves tervidőszak alatt épített. A gazdag érclelőhelyek hatalmas kohászati üzem építését tették lehetővé Oroszország kellős közepén, a munkát azonban félbeszakította a háború. Az ötvenes években az üzem másodszor is újjászületett, és mintha megelevenedtek volna Lenin szavai a kurszki lelőhelyek feltárásáról és kihasználásáról, az acélolvasztásban és a hengerdében olyan termelési gyorsaságot értek el, amelyet számos több szovjet és külföldi üzem is megirigyelhet. A vendégkönyvben számos bejegyzés található. Leo Blumpel, a belga küldöttség vezetője a következő elismerő szavakat írta a vendégkönyvbe: „Meglátogattuk Nagy-Britanniát, Franciaországot, az NSZK-t és Olaszországot, voltunk Kanadában is, hogy megismerkedjünk a folyamatos acélöntés berendezéseivel, de ehhez hasonlót sehol sem tapasztaltunk. Az önök berendezése a legjobb és a legtökéletesebb az egész világon." A szovjethatalom idején minden tizedik rubelt a kohóiparba fektették be. Az 1928-tól 1932-ig tartó első ötéves tervben ez 525 millió rubel volt, a nyolcadik ötéves tervben ez az összeg 10 232 millió rubelre emelkedett. Ezekből az eszközökből több mint félmilliárd rubel jutott a lipecki kohómű fejlesztésére. Az 1971— 1975-ös kilencedik ötéves tervben 14 milliárd rubelt fektetnek be a vaskohászatba, amelyből egymilliárd rubel jut a lipecki üzem bővítésére. Ma az üzem területe egyetlen hatalmas építkezés. A megelőző ötéves tervben az ún. kétezres folyamatos széles sávú hengersort helyezték üzembe, jelenleg a hengersor második részén dolgoznak. Az év végére megkezdődik a vasolvasztás a Szovjetunió legnagyobb nagyolvasztójában. Ebben az ötéves tervben a nyersvasgyártás 77 százalékkal, az acélgyártás pedig 150 százalékkal növekszik. A mérnökök, technikusok és munkások beszélgetése közben gyakran felvetődik a kérdés, mikor érik utói az egész világon ismert magnyitogorszki kohászati kombinát teljesítményét. Ez bizony hamarosan bekövetkezik, hiszen az ötéves tervidőszak végére egy újabb hatalmas nagyolvasztót építenek fel és az üzem acéltermelése a nyolcvanas évek kezdetére 20—22 millió tonnára emelkedik. Tíz év leforgása alatt ez körülbelül hat-hétszeres növekedést jelent. Az üzemben nagy gondot, fordítanak a termelés hatékonyságának növelésére. Erről a feladatról az üzem dolgozói így nyilatkoztak: Ivan Francenyuk főmérnök: — A nagyolvasztók tervezett kapacitását ötödrészével emeljük. A mérnökök, a munkások és a kutatók a nagyolvasztók legjobb ismerői új technológiai eljárásokat vezettek be, például nagyobb mennyiségű földgázt és dúsított oxigént használnak az olvasztáshoz. Eduard Tonkich, a konvertorüzem művezetője: — A technológiai újítások eredményeként a száztonnás konvertorban száznegyven tonnás olvasztást hajtunk végre, intenzívebb oxigén adagolással ugyanis lerövidül az olvasztás ideje. Tavaly a tervezett feladatokat 38 százalékkal teljesítettük túl, ebben az évben a számítások alapján további 42 százalékos túlteljesítésre számltunk. Fjodor Bogdanov hengerművies: — Nagy átmérőjű acélcsövek készítéséhez gyártunk hengerelt acélt, ezeken szállítják majd a kőolajat és a gázt a tyumeni, az orenburgi és további lelőhelyekről a hazai szükségletek fedezésére és külföldre. A hengerelést további megmunkálás nélkül végezzük, mert ez nagy időveszteséget jelentene. Ilyen tájékoztatásokat üzemünk minden munkása adhatna, jelentette ki az üzemi pártbizottság elnökhelyettese, Anatolij Nyehanov. A termelés hatékonyságának növelése a szovjet emberek számára nemcsak felhívást, hanem konkrét tetteket is jelent. Csupán lehetővé kell tenni, hogy az emberek kereshessék és megtalálhassák a hatékonyság növelésének lehetőségeit. Az üzem további érdekessé gei: ezer kohász közgazdasági tanfolyamot látogat, ezenkívül 300 kommunista munkaiskolát szerveztek, amelyeken a munkások megismerkednek a vasolvasztás legjobb mestereinek tapasztalataival, az acélgyártás és a hengerlés legújabb technológiai eljárásaival. Az ismeretek elsajátítása szintén egyike a lipecki gyorsaságoknak. Az üzemben jugoszláviai, indiai, algériai, egyiptomi, bulgáriai és iráni munkásokkal és mérnökökkel is találkozhatunk. ök is a szovjet kohászok gyorsaságát jöttek elsajátítani. A lipecki szakemberek százai viszont külföldön tartózkodnak, hogy elmélyítsék a kölcsönös tapasztalatcserét az acélgyártás területén. így az a Lipeck, amely valamikor szinte elveszett a nagy orosz messzeségben, gyorsan kitör az ismeretlenség homályából, hogy a Szovietnni'í acélszívévé váljon. JURIJ ŠEBALIN