Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-23 / 250. szám, hétfő

„SARKI FÉNY" AZ NDK-BAN 23. 1973 nyará­nak vége — er­re az időpontra összpontosul Wittenberg­Piesteritzben nemcsak a Sar­ki fény gázveze­ték építőinek, hanem a szá­mos országból itt dolgozó épí­tőmunkásnak és szerelőnek min­den igyekezete. Szovjet mérnö­kök, lengyel, csehszlovák és 'más szakembe­rek az NDK üzemeinek dol­gozóival együtt szerelik itt azt a technológiai berendezést, amelyben a szi­bériai földgáz értékes nitro­génes műtrágyává alakul majd át. A nemzetközi építkezések, amelyeken olyan nagy a nyelv­zavar, mint valaha Bábel-tor­nyában volt, ma már nem rit­kaság sehol a világon. A beru­házási egységekkel folytatott kereskedelem, amikor is a szál­lító az építtetőnek kész beren­dezéseket ad át, már jóval az­előtt is folyt, mielőtt a szocia­lista országok megalapították volna a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. Nem való­színű azonban, hogy azok közül az építkezések közül, amelye­ket imperialista konszernek építtetnek, egyiket is a Barát­ság építkezésének nevezték volna el. A piesteritzi építkezés ezt a nevet viseli. Az óriási építkezés területén semmi különös sem látható. A fabarakkok, a kavicsdombok, a különféle építőanyagok halma­za között már alakot kezdenek ölteni az egyes épületek. Az építkezésen baloldalt a feldíszített fenyőfán friss szél lengeti a gallyakra erősített hosszú vörös szalagokat. A Ru­dex építővállalat lengyel mun­kásainak áprilisban volt okuk az örömre. A nagy építési tér­ség peremén elkészült — még­pedig olyan határidő alatt, ami­lyet az NDK építőmunkásai hi­hetetlennek tartottak — az első épület váza. Nyolc héttel a ki­tűzött határidő előtt összesze­relték a jövő munkásszállás bo­nyolult acélszerkezetét. Június­ban fejezték be az építést, és már be is költöztek az első munkások. E sikert aligha le­het kellőképpen felbecsülni. A nyolc hét nyereség volt az egész építkezés számára, hisz a következő szerelők csak ak­kor kezdhették meg itt a mun­kát, amikor már tetőt biztosí­tottak a fejük fölé. A hűtőblokkok a nitrogén­gyár fontos részét alkotják. Hogy idejében elkészüljenek, a hűtőcsarnokot jövő február vé­géig be kell fejezni, mert a sze­relők megkezdik a technoló­giai berendezés felszerelését. A szakértők számításai szerint erre 18 hónapra lett volna szükség. A határidőig azonban csak 12 hónap volt hátra, s ezt be kellett tartani, hogy ne veszé­lyeztessék az egész építkezés harmonogramját, és ezáltal az egyes objektumok fokozatos át­adásának határidejét. Meg kell jegyezni azt is, hogy az NDK építővállalatai a csarnokot nem tudták volna 18 hónapnál hamarabb felépíteni. A lengyel elvtársak azonban törték a fejüket, s igyekeztek mindent megtenni azért, hogy a nitrogénüzem minél előbb meg­kezdhesse a műtrágya gyártá­sát. Jól tudták azt, hogy a szo­cialista társadalom érdekei nem végződnek az államhatá­roknál Piesteritznek fontos szerepe van valamennyi részt­vevő ország koordinált tervei­ben, jóllehet csak az NDK do­kumentumaiban van róla szó. Az összehangolt tervek azonban egy és ugyanazt a fő célt szol­gálják. így azután a lengyel munká­sok nemzetközi szocialista munkaversenyt kezdeményeztek a piesteritzi építkezésen. A lengyel Rudex vállalat volt Piesteritzben az első külföldi résztvevő. A csehszlovák építő­munkások és további csoportok csupán az utóbbi hónapokban kapcsolódtak a munkálatokba. ÉS A SZOCIALIZMUS VÉDELMEZŐI Lengyel szerelők Piesterilzbc Jan Szastok már nem egy építkezésen dolgozott mint ve­zető, de nem győzi dicsérni a jó együttműködést a járás fe­lelős tényezőivel. „Amit itt ed­dig elvégeztünk és még elvég­zünk, ezt nem utolsósorban a járás kedvező légkörének kö­szönhetjük. Viszonylag rövid idő alatt megismerkedtünk egy­mással és megszerveztük mind­azt, amire szükség volt az épít­kezésen és azon kívül is." Fel­sorolja mindazt, ami otthonos­sá teszi a lengyel dolgozók szá­mára az itteni légkört. Kényel­mes klubhelyiség ál rendelke­zésükre, ahol figyelemmel kí­sérhetik a tv műsorát, lengyel újságokat és könyveket olvas­hatnak. Havonta több ízben mozihelyiséget bérelnek, ahol lengyel filmeket mutatnak be. A német testnevelési egységek hatékony segítségével a lengyel dolgozók saját labadrúgó- és röplabdacsapatot alakítottak. Míg a vállalat vezetősége a közösen vállalt feladatok telje­sítéséért viseli a felelősséget, a gépkocsivezetők, a szerelők és darukezelők igen egyszerű mó­don folytatják a német—len­gyel együttműködést. Amikor például a munkásszálló épüle­tének alapjait ásták, a lengyel munkások észrevettek egy kompresszort, amelyre a néme­teknek éppen nem volt szük­ségük, ők viszont szívesen köl­csönöztek helyette egy tétlenül álló buldozért... Az építkezés vezetősége csak később szer­zett tudomást arról, hogy az emberek hogyan gondoskodnak a gépek jobb kihasználásáról. A nemzetközi munkaverseny eredményeit rendszeresen érté­kelik, s a sportversenyek, a szabad időben rendezendő mű­sorok és kulturális rendezvé­nyek időpontjait előre tervezik. A földgáz kék lángja nagy energiát rejt magában. Felhasz­nálható lakások fűtésére és tur­binák meghajtására. Ebben az illanó gázban azonban még más erők is rejlenek. Többszö­rösen átalakítva és módosítva sokoldalú szilárd anyaggá vá­lik, amelyből műanyagokat, vagy gyógyszereket lehet ké­szíteni. Elősegíti a burgonya növekedését és a kalászok gya­rapodását, és a szarvasmarha súlya ís gyorsabban gyarapodik a takarmányába kev.ert táp­anyagoktól. Az NDK-ban mindeddig nem tudtak annyi nitrogénes mű­trágyát gyártani, mint ameny­nyire a szövetkezeti parasztok­nak szükségük van. A Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág segítségével azonban az NDK 1975-ben önellátó lesz. A „Sarki fény", a több mint 5000 kilométernyi gázvezeték létrejöttét a szocialista orszá­gok testvéri együttműködésének köszönheti, amelyek — mint Leonyid Brezsnyev elvtárs mon­dotta az SZKP XXIV. kongresz­szusán — népgazdaságunk fej­lesztésében kölcsönös segítsé­get nyújtanak egymásnak. A szibériai gáz, amely az OSZSZK-n át Ukrajnába és a balti köztársaságokba vándorol, mellékágain Lengyelország, Bul­gária, Magyarország, Csehszlo­vákia és az NDK ipari üzemei­be áramlik. A gáz Piesteritzben a testvéri módon egyesült mun­kásosztályok közös művébe tor­kollik, amely teljes joggal vi­seli a Barátság építkezésének nevét. HANNELORE GÖRIG AZ AKTIVIZÁLÁS ÚTJÁN A Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) járásban is hasznos munkát végez a Polgári Honvédelmi Szövetség. Törődik a fia­talok honvédelmi nevelésével, megszervezi az érdekkörök sporttevékenységét, elősegíti a lakosság polgári védelmi ne­velését, szervezi a tartalékos katonák, tiszthelyettesek és tisztek szaktudásának növelését. Ott-jártunkkor az említettek­kel kapcsolatosan feltett kérdéseinkre Babik Béla (felvételün­kön) asPHSZ járási bizottságának alelnöke adott választ. • Hány alapszervezetük van, és melyek a legjobbak? — Jelenleg 102 alapszerveze­tünk, illetve klubunk van. Eb­ből hét az iskolákban, kettő az üzemekben s a többi a falvak­ban, illetve a városokban talál­ható. A járást négy körzetre osztottuk fel, ugyanis ennyi instruktorunk van. így tehát minden alapszervezetbe eljut­nak havonta vagy kéthavonta. A legjobb szervezeteink közé tartoznak a šafárikovói (Tornai­ja) ruhagyár és a Kovohron iparitanuló-iskola, a Rimavská Sobota-i Közgazdasági Iskola, a zaharovcei (Zeherje), az Uzovs­ká Panica-i (Uzapanyit), az ož­danyi, a Rimavská Seč-1 (Ri­maszécs), az abovcei (Abafala), a klenoveci (Klenóc) alapszer­vezetek és a tisoveci gépgyár üzemi szervezete. A taglét­számmal azonban nem lehetünk elégedettek. Járási szerveze­tünknek jelenleg 3674 tagja van. Ez a járás lakosságának elenyésző százaléka. Ha a szö­vetség előtt álló feladatokat maradéktalanul teljesíteni akar­juk, a jövőben nagyobb gondot kell fordítanunk a taglétszám növelésére. Terveink alapján 1975-ig a taglétszámot 4800-ra akarjuk növelni. • Milyen téren érvényesül a tagok érdektevékenysége? — Több klubban van erre al­kalmuk, mint például a model­lező, lövészeti, rádiós, autós és a honvédelmi sportokban. Meg­alakítottuk a tartalékos tiszt­helyettesek és tisztek klubjait is. A modellezők igen aktívak. Mi rendeztük meg a hajómo­dellezők szlovákiai bajnoksá­gát. Hat első, öt második és néhány harmadik helyet szerez­tünk meg. Tóth József szemé­lyében, aki a rimaszombati alapfokú iskola neveltje, orszá­gos bajnokunk van. Egyébként a honvédelmi sportok terén minden évben járási bajnoksá­gokat, többtusa versenyt ren­dezünk. A duklai honvédelmi versenyen mintegy 2000-en, a sokolovóin pedig 500—600-an vesznek részt. Tevékenyen dol­gozik a rádiósok klubja és az automotoklub is. Az utóbbinak sajnos csak 112 tagja van. E hó 28-án nyílik meg egy szer­vizünk, amelyben az autótulaj­donosok maguk végezhetnek el kisebb javításokat. Ez talán hozzájárul majd a klub taglét­számának növeléséhez. Aktív munkát fejtenek ki a tartalé­kos tiszthelyettesek és tisztek klubjai is: egy raj részt vett a kerületi versenyen, s eljárnak az iskolákba is, ahol a hon­védelmi nevelésben segítenek. • A tényleges katonai szol­gálat előtt álló fiatalok kikép­zése és a lakosság honvédelmi nevelése terén mi a helyzet? — Tíz kiképző központban foglalkozunk az újoncok alap­és szakkiképzésével. Oktatóink száma elégséges. Sajnos a ki­képzésen az újoncok egy része nem jelenik meg. Azt állítják, hogy nem engedik el őket a munkahelyükről. Nehéz minden esetet kivizsgálni, annál is in­kább, mivel ez önkéntességen alapszik. Oda kellene hatni, hogy maguk az üzemek ellen­őrizzék és feladatuknak tekint­sék az újoncok részvételét a kiképzésen. Annál is inkább, mivel ez a lakosság egységes honvédelmi neveléséről szóló párthatározat egyik pontja, s teljesítéséért minden párttag és gazdasági vezető felelős, az újoncoknak pedig hazafias kö­telességük. Szerintem a kikép­zést is érdekesebbé kell tenni. Oda kell hatni, hogy több le­gyen a -praktikus gyakorlat és kevesebb az elméleti oktatás. — Ami a lakosság polgári­honvédelmi nevelését illeti, itt már komolyabb a helyzet, több a fogyatékosság. E honvédelmi sportszövetség képezi ki az elő­adókat, oktatókat. Ez nem kis nehézségbe ütközik még na­gyobb gond annak biztosítása, hogy a járás minden községé­ben átvegyék az előírt leckét. A polgári honvédelem járási törzskara a koordináló szerv. Bár munkánkat, terveinket ösz­szeegyeztetjük, eredményeink nem olyanok, amilyennek len­ni kellene. Ha a tényleges ka­tonai szolgálatról hazatérő fia­talokat sikerülne — s ebben a járási katonai parancsnokság segíthet — bevonni az oktatói munkába, talán eredménye­sebben dolgozhatnánk e téren is. Ami az oktatási anyagot il­leti, magyar nyelven is rendel­kezésre áll. Végül pedig csak annyit; a nemzeti bizottságok is jobban kivehetnék részüket a szervező munkából, hiszen ez a feladatuk. Előfordulhat ugyanis, hogy az előadó megje­lenik, de nincs hallgatósága. • Problémák, nehézségek? — Mint minden járásban, így nálunk is gondot okoz a helyi­ség. A kiadott fegyvereket, fel­szereléseket a szervezetek nem tudják hová elzárni. A járási székhelyen egy lőteret szeret­nénk építeni, bár anyagi fede­zetünk van rá, s a tervek sze­rint jövőre át kellene adni ren­deltetésének, az illetékes szer­vek egyre elodázzák a hely ki­jelölését. Jövőre, ha sikerül, megkezdjük Tornaiján a szövet­ség székházának építését. Ne­hézségek? A lakosság főleg a fiatalok megnyerése a szövet­ség munkájának. Minden állam­polgár hazafias kötelessége, hogy a honvédelmi rendszerünk megerősítéséből kivegye a ré­szét. S erre a PHSZ nyújt le­hetőséget. NÉMETH JÁNOS a Vízi akadály leküzdése ... A PÉLDA EREJE „Sejtettem, hogy a katonai szol­gálat egészen más, mint a polgári élet, ezért az igényes, katonai rendszer meg sem lepett" — mon­dotta Milan Kasper őrvezető, pél­dás katona, aki az újoncok bevo­nulása után másodéves katona és rajparancsnok lett. Ám, amint maga is mondotta, az első lépések a katonaságnál számára sem vol­tak könnyűk. Természetesen, vala­mit már elsajátított a tényleges katonai szolgálat előtt, ám ez nem volt elég, Eleinte neki is ne­hézségeket okozott néhány apró­ság az egyenruha helyes viselése, a felszerelés felcsatolása, vagy tár­gyainak a szekrényben való elhelye­zése. Kissé irigykedve és csodá­lattal nézte az idősebb katonákat, milyen ügyesek, hogy a feladatot a legrövidebb időn belül meg­erőltetés nélkül és hatéko­nyan tudják elvégezni. Még arra is jutott idejük, bogy rágyújtsa­nak egy-egy cigarettára, amit ő és a többiek eleinte nem tehettek meg. Es éppen ezek a kezdeti ne­hézségek segítették fiket, az újon­cokat, a kollektíva és az idősebb katonák utolérésérc. Kasper őrvezető nem volt az egyedüli, aki meggyőződött az idősebb, tapasztaltabb katonák se­gítségének jelentőségéről. Ez nem volt mindig konkrét segítség, né­ha elegendő volt egy kis serken­tés, egy-egy tanács. Mert ez az újoncok számára aranyat ér. A rajparancsnokaik és az idősebb katonák példáján győződtek meg arról, hogy a kiképzés és a neve­lés leghatékonyabb módszere a személyes példamutatás. Mert nem sokat érne a szó akkor, ha a rajparancsnok nem tartaná be az előírásokat, nem tudná első­ként leküzdeni az akadályt, s nem tudná megmutatni, hogyan kell bánni a reá bizott fegyver­rel. A tényleges katonai szolgálat el­ső évében azt is megismerte, mit jelent egy katona számára a ha­mis barátságtól mentes kollektí­va, az olyan kollektíva, amely Idejekorán és nyíltan figyelmezte­ti a hibákra és a fogyatékossá­gokra. Az ilyen közvetlen bírálat senki számára sem kellemes, több­nyire hideg zuhanyként hat, ám százszor jobb, mint a fegyelmi büntetés. A katonák, akik már tartalékba mentek, megerősítet­ték, bogy ahol a kollektíva bírál­ja még a' legcsekélyebb fogyaté­kosságokat is, ahol megalkuvást nem ismernek ott nem is jöhet számításba a fegyelmi, és jobban teljesítik az igényes kiképzési feladatokat. Nem mindenütt sike­rült azonban ilyen légkört terem­teni. Akadnak olyan kollektívák, ahol hamis barátság uralkodik. A kihágások és a bűncselekmények kivizsgálásakor ezeket például a küvetkező szavakkal „indokol­ják".: „Azt hittem, hogy csak egy pohár sörre ugrott el...", csak néhány percre engedtem őt a vo­lánhoz" ..., „nem jelentettem a dolgot, mivel a barátomról van szó ..." Ilyen kapcsolatok szülik a fe­gyelmezetlenséget, a rend megbon­tását, a feladatok rossz teljesíté­sét. Egyben ezek okozzák a fe­gyelmit, a bűncselekményt, ame­lyek közül nem egy tragikus ki­menetelű. A katonai előírások nem zárják ki a barátságot, ellen­kezőleg: ezzel is számolnak, és büntetik a hamis barátságot és an­nak következményeit. A „Pajzs 72" szövetséges had­gyakorlat a legjobban bebizonyí­totta, hogy mit jelent az igényes katonai feladatok teljesítése szem­pontjából a szigorú katonai fe­gyelem, a kölcsönös elvtársi együttműködés és segítség. A másodéves katonákra tehát nagy kötelesség hárul — munká­jukkal, aktivitásukkal, nézeteikkel és tetteikkel, személyes példamu­tatással tanítani a fiatal katoná­kat a katonai, a hadászati tudo­mányra, s nevelni őket, hogy a szocializmus igazi, öntudatos vé­delmezőivé váljanak. (n)

Next

/
Thumbnails
Contents