Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-22 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó

Százéves szenzációk A magyar parlament Összegyűjtött Országgyűlési Határozmányainak száz évvel ezelőtti évfolyamában található az „1872. évi XXXVI. törvénycikk Pest, Buda, Óbuda, valamint Margitsziget Budapest székesfőváros névsn való egyesítéséről". Budapest lakói ezt a jogi aktust nemrég ünnepelték, hiszen Budát és Pestet hivatalosan csak később — 1872. december 31-én — egyesítették a három rész- tényleges összecsatolására pedig csak 1873. november 17-én került sor. Ügy látszik, száz évvel ezelőtt is nagyon vonzódtak a „krimik" iránt, ugyanis a korabeli lapok hasábjain gyakran találkozunk bűnügyi riportokkal, tudósításokkal, „véres" szsnzációkkal. Pest város főkapitánya 1872-ben 11 790 személyt tartóztatott le, a Pesti Királyi Törvényszék pedig ugyanebben az évben 195 497 perben hozott ítéletet. Nemhiába Irta Arany János ebben az időben az értelmetlenül pereskedő atyafiakról szóló gunyoros versét, a .Fülemilét". A Fővárosi Lapok arról is beszámolt, hogy „dr. Pazar Lajos ügyvédet a Pauseberúféle bűnügyben tolvajságért és hamis okirat készítéséért 6 évi súlyos börtöpre ítélték." (Semmi sem új a Nap alatt: 1972 őszén szintén egy ügyvéd áll a budapesti Fővárosi Bíróság előtt, társasház-ügyekben elkövetett „tolvajságért és hamis okirat készítéséért".) Egy másik, sokkal jelentősebb perről is beszámolt a budapesti sajtó. 1872-ben volt Szegeden a híres betyárvezér, Rózsa Sándor pere. A Szegedi Királyi Törvényszék, amely az ország leghfrhedtebb ítélőszéke volt, életfogytig tartó börtönre ítélte Rózsa Sándort. A megsárgult hasábokról visszaköszön a történelem: „Görgey Artúr jelenleg a segesvári vasútvonalnál van alkalmazva 150 forint havi díjjal." Szinte „világtörténelmi krími", hogy Görgey Artúr, a szabadságharc Világosnál kapitulált tábornoka — nyilván hadmérnöki diplomájának felhasználásával — Segesvárott, a hősi csaták egyik dicsőséges színhelyén építi a magyar vasutat. „Két koros hölgy a Hungária kávéházban rég azt a gyanút kelté föl — kezdi tudósítását a Magyar Néplap bűnügyi riportere —, hogy evés után az asztalkendőt magukkal viszik. A pinczér egy napon útjokat ls állta, s muffjukból kihúzott két kendőt. A megijedt hölgyek megígérték, hogy visszahozzák valamennyit, csak a rendőrségtől kíméljék meg őket." A korabeli tolvajok még az újságírókat sem kímélték, amint arról a Fővárosi Lapok beszámolt: „Tóth Kálmánt, lapunk tulajdonosát tegnap este hét és nyolc között lakásán megrabolták. A tolvaj bement a lakásba, feltörte az íróasztalt, de ott 150 forinton kívül semmi értékeset nem talált. Ki volt a vakmerő tolvaj, még csak sejtés sem lehet." (Kissé szegényes otthona lehetett Tóth Kálmán laptulajdonosnak.) Az építkezésekből és beruházásokból — már akkor is — szívesen húztak hasznot a kor „élelmes" emberei: panama panamát követett. Az egyik lap nyomozni kezdte, hogy a főváros büszkeségének — a Lánchíd-alagútnak — budai kapuja miért nem fejeződött be ennyi Ideig. A vakolatlan, félbemaradt homlokzatot csak az egyesítés évében — mintegy két évtizeddel az átadás után — fejezték be a mesteremberek. Vajon miért? Azért, mert az Alagútépítő Rt. olyan szerződést kötött a várossal, hogy amíg az építést be nem fejszik, mentesek mindennemű adó- és közteher alól. A panamát „elsimították", mert állítólag Thalsz főkapitány úrnak is volt néhány részvénye az Alagútépítő Rtben. A detektíveket akkoriban „titkos rendőröknek" hívták, bár ez az elnevezés nem volt éppen találó, mert a detektíveket vaskos bajuszukról, fekete keménykalapjukről és nagy sétabotjukról mindenki felismerte a fővárosban. Bernáth Gazsi, az akkori Budapest legnagyobb tréfamestere meg is jegyezte: „Ha a főváros detektívfőnöke azzal bízná meg az alvilág embereit, hogy két óra alatt szedjék össze a titkos rendőröket, ez könynyebben menne, mintha a detektíveknek kellene a bűnözőket összefogdosniuk." Bernáth Gazsit Pesten mindenki ismerte és szerette, amolyan magánzó vagy más néven „életművész" volt. Szerette Pestet, Imádta Budát, és minden vágya az volt, hogy a két város egyesüljön. Kívánsága úgy teljesült, hogy jómaga pontosan az egyesítés napján halt meg. Még végrendeletében sem feledkezett meg a városról, igaz, hogy egyesek fanyar szájízzel vették tudomásul azt a rendelkezését, amely szerint: „ ... adósságaimat pedig a pesti Bazilika építésére hagyom ..." Befejezésül egy megnyugtató hír a Fővárosi Lapokból: „Nagy bravúrról tett tanúbizonyságot a fővárosi rendészet. A Duna-parton kedden kézrekerült a betörő, aki a minap megrabolta lapunk tulajdonosát, Tóth Kálmánt." (MR) am Egy és más a zajártalomról Divattá vált már a modern élet különféle ártalmairól beszélni. így napjainkban sokat beszélünk a víz és a levegő szennyeződöttségéről, amelyet a modern élet, az ipari fejlettség velejárójaként kell „elfogadnunk", és sziszifuszi erőfeszítéssel igyekszünk harcolni e kellemetlen jelenségek ellen. Hasonló a helyzet a zajártalommal ls, még ha nem olyan drámaiak is a következményei, mint a nagyon szennyezett levegőnek és a szennytől lassan már holttá vált folyó- vagy állóvizeknek. Nagyon időszerű a zajártalomról beszélni, mivel az egyre modernebb, technikailag fejlettebb életünk úgyszólván „természetes" velejárója a mindegyre növekvő zaj, amely egyaránt kísérti a modern embert a munkahelyén, a munkából hazafelé, vagy a munkába igyekez vén — sőt még a pihenésében is. Különösen nagy a zaj a nagyobb, főleg iparilag fejlett városokban és azok forgalmas utcáin. A leghatalmasabb zajt a közlekedési eszközök okozzák, mint a villamosok, teherautók, traktorok, repülőgépek, különösen a lökhajtásosak, a személygépkocsik, trolibuszok, autóbuszok és motorkerékpárok, különösen akkor, ha göröngyös, macskaköves utakon történik a közlekedés, vagy a villamosok esetében, ha a sínek nincsenek jól egymáshoz illesztve. Annál nagyobb a közlekedési eszközök zaja, minél rosszabb a technikai állapotuk, minél gyorsabban haladnak, minél gyakrabban használják csikorgó fékeiket, dudáikat, csengőiket. Ebből tehát kitűnik az a tény, hogy a jármüvektől származó zaj akkor lesz kisebb, ha mindenki lassan, elővigyázatosan fog közlekedni, lakott területen lehetőleg nem fog dudálni és csengetni, gépjárműve jó technikai állapotban lesz, és természetesen, sima úton fog közlekedni. E téren sok tennivalója van az útépítészetnek, amelynek feladatává kellene tenni azt, hogy a sűrű forgalmat lehetőleg a lakott területeken kívülre irányítsák, <§s a belvárosokban lehetőleg csendesebb és forgalommentesebb övezeteket építsenek ki. Ez a leghatásosabb módja annak, hogy nagyvárosainkban kisebb legyen a zajszint. A nagyvilág higiénikusai az építészekkel karöltve ezen fáradoznak, és egyes nyugati országokban szép eredményeket tudnak már felmutatni. A nagyvárosi zaj további nagy hányadát az üzemek és a különféle munkagépek okozzák, mint a légfúrók, daruk, baggerek, gyári gépek, üzemi és hajószirénák, az utcai rádiók, az állomások zajai, a vendéglők, mulatóhelyek, sportstadionok stb. Ezen állapoton a leggyorsabban úgy segíthetnénk, ha a rádiót csak csendesen szólaltatnánk meg, ha a mulatókat az utcáktól minél jobban elszigetelnénk, ha az üzemeket a városokon kívülre telepítenénk, valamint az éles hangú fúrókat és más gépeket minél kevesebbet használnánk. Néha a megfelelő hangfogó is sokat segítene. A helyzet e téren is' kezd kritikussá válni, ezért fontos, hogy a várostervezők, városépítők és a higiénikusok a jövő nagyvárosainak kiépítésénél gondoljanak arra, hogy a kellemetlen zajártalmat okozó közúti forgalmat a lakott területeken kívülre tegyék, hogy a lakóházak közé megfelelő hangszigetelő zöldövezeteket, fasorokat, parkokat létesítsenek, hogy az utak simák, a járművek hibátlanok és csendes járásúak legyenek. Városaink és falvaink lármájához az emberek a maguk hangoskodásával, háztartási gépetttírel, tranzisztoros rádióikkal, magnóikkal és hangosra kapcsolt televíziós készülékeikkel egyaránt hozzájárulnak. E téren nagyon fontos az egymás iránti megbecsülés, és mindanynyiunknak tennünk kellene valamit, hog,v egy hangerősséggel otthonunk, háztartásunk és munkahelyünk is csendesebb legyen. Igaz, hogy a lökhajtásos repülőgép nagyon hangos és szinte bántó hangot ad, amelynek erőssége 140 fón, de majdnem Ilyen kellemetlen hangot adnak a nagy robbanómotorok, amelyeknek 130 fón az erősségük. Ezeknek nincs mit keresniök lakott területekeni A kutatók szerint az egészségre nem káros hangerősség nem haladhatja meg a 35—40 fónt, ami ugyanennyi decibellnek felel meg. Itt jegyzem meg, hogy a falevelek zizegése 10 fonnak, a súgás 30 fónnak, a háztartások szokásos zaja pedig mintegy 40 fónnak, azaz decibellnek felel meg. Nagyvárosaink forgalmas utcáin már 80 fón a zajerősség, és kb. ugyanennyi a zajos munkahelyeken is. Szokás mondogatni, hogy meg lehet szokni a zajt. Sajnos, ez nem igaz. Az emberi szervezet nem tud alkalmazkodni a magasabb zajokhoz, és amikor azt gondoljuk, hogy valaki már „hozzászokott" zajos környezetéhez, akkor nem hozzászokásról, hanem tompultságról beszélhetünk, ami a kóros zajártalom első tünete az embernél, amelyhez nemsokára a fáradtság, fejfájás, étvágytalanság, gyomorfájás, figyelmetlenség és álmatlanság társul. E tünetek alapján azután kifejlődhetnek a különféle enyhébb vagy nehezebb neurózisok, amelyek a modern ember életét képesek teljesen elkeseríteni. Addig is, amíg az illetékesek megoldják a zajártalom nélküli települések létesítésének problémáját, igyekezzünk segíteni magunkon — ahogyan tudunk. A segítség nem a nyugtatók használatában van, hanem abban, hogy lehetőleg iktassunk ki környezetünkből minden felesleges zajt; rádiónkat, televíziónkat, magnetofonunkat ne bömböltessük, beszéljünk halkan, és ha csak tehetjük, menjünk minél gyakrabban a természetbe, ahol a falevelek zizegése, a patak halk csobogása, a madarak százféle trillája és a rovarok zümmögése valóban gyógyító hatással lesz ránk. Dr. JUHÁSZ ISTVÁN SAJT — kéreg nélkül A hagyományos módszerekkel készített sajtot a préselés és a sózás után kéreg vonja be, amely tulajdonképpen a sajt anyagát védi a mechanikus sérülésektől és a káros mikroflórától. Egyúttal a sajt alakját is megadja. A sajt kérgét azonban nem használják fel étkezési célra, ezért az érték ssítés módjától függően a termelő vagy a kereskedő, illetőleg a fogyasztó károsodik. Ez a kár nem is kis méretű, hiszen az ementáli sajtnak mintegy 7, a trappistának pedig 13 %-a a kéreg. Éppen ezért világszerte egyre inkább előtérbe kerül a kéreg nélküli érlelés. Nem új módszerről van szó, hiszen a kisebb sajtoknál már negyven éve használnak paraffin bevonatot a kérsgképződés megakadályozására, és néhány év óta a nagyobb sajtoknál is egyre inkább terjed a kéreg nélküli érlelés. A nagyméretű sajtok kéregképződését ugyanis csak műanyagfóliák alkalmazásával lehet meggátolni, de technológiájában lényeges változtatásra nincs szükség. A hagyományostól csak anynyiban térnek el, hogy a sajtot két százalékkal nagyobb száraztartalommal készítik. A sófürdőből kivett sajtokat gondosan szikkasztják, majd az Ily módon előkészített tejterméket úgynevezett pliofilmre helyezik, és abba gondosan becsomagolják. Ezután ezt a vékony filmrétegst összehegesztik, és az Ily módon -Védett sajtot érlelőládákba rakják. Ez a láda már négyszögletes, és megadja a sajt végleges formáját. ,Ezután következik a préselés és az úgynevezett érlelés, amely 5—6 napig tart. Ez idő alatt a filmréteg egyenletesen rátapad a sajt felületére. De ezzel még korántsem ért véget a gyártás folyamata, hiszen ezt követően 20—23 fok hőmérsékletű érlelőbe helyezik a! a sajtot, ahol az árut három-négy hétig tartják. A sajt anyaga akkor alakul át, és a belső felületeken lyukak képződnek. A kísérletek 'során egyértelműen beigazolódott, hogy a fóliában érlelt sajt jobb minőségű, mint a régi módszerrel készített. A feldolgozott tejtermék íze „tisztább", és az áru színe ls megfelelőbb Még a kéreg közvetlen közelében sem tapasztalni beszáradást, tehát 3nnél a sajtnál a vásárlót semmiféle károsodás nem éri. De jól járnak a gyárak is, hiszen a szögletes formával jobban kl tudják használni az érlelőteret. A tárolt sajt mozgatása is könnyebb, mert emelővillás targoncákat alkalmazhatnak a dobozok szállításánál, emellett az érlelés alatt az új módon előállított sajtot nem kell kezelni, ami szintén megtakarítást jelent. (FH) APRQHiRDETES ADÁSVÉTEL • Szárított gombát postán lehet a SEMPRA Mratín szakágazati vállalat prágai címére küldeni. A vállalat igazságosan felbecsüli, értékeli a gombát, s egy héten belül ugyancsak postán elkUldi a gomba árát. SEMPRA, odborový podnik, Praha, zpracování hub, MRATlN, okr. Pralia-východ ÚF-166 • Eladok pedigrés német boxerkölyköket. Cím a hirdetőirodában. 0-1183 • Skoda 1202 STW kitűnő állapotban, új karosszériával, GJ után eladó. Alexander Domaniža, Nové Zámky, Jilemnlckého 13, telefon: 3643. 0-1182 • Csinos, 19 éves, érettségizett, magyar lány megismerkedne házasság céljából, Intelligens, diplomás nőtlen férfivel 30 éves korig. Csak fényképes levelekre válaszolok. jelige: Igényes. 0-1188 A lučeneci (losonci) Csehszlovák Autójavító Üzemek — Československé automobilové opravovne, n. p., Lučenec kedvező fizetési feltételekkel nagyobb számban felvesz: • • autókarosszéria-készítőket autómechanikusokat, autólakkozókat, továbbá lakatosokat — kőműveseket. hegesztőket és A segédmunkások az üzemi munkaiskolában képesítést szerezhetnek. Munkába lépés azonnal. Az érdeklődök üzemünk személyzeti osztályán — ČSAO závod 01 Lučenec — személyesen, írásban és telefonon is jelentkezhetnek.