Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-22 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó
S okat írtak már Bagdad történelméről, gazdag .mesevilágáról, a perzsa hatás nyomán épült, színekben pompázó, arannyal díszített dzsámiairól. Könyvek születtek a városban és környékén, sőt Irak egész területén látliatő nevezetességekről, a híres ásatásokról. Cikkek sora számol be a bagdadi utcák forgalmáról, a híres nagy bazárról, a Sborjahról, a keleti piacok „mintaképéről", ahol minden megkapható. Az utóbbi időben azonban egyre több szó esik Irak bel- és külpolitikai problémáiról, a társadalmi fejlődésért folyó állandó harcáról, eredményeiről, olajáról, új gyárairól. Az Európában megforduló- irakiak öltözete egyébként semmiben sem különbözik az ittenitől, csak beszédjük, vonásaik, esetleg sötétebb bőrük utal arra, hogy keleti emberek. Látogatóban U m Imád (magyarul Imád anyja j ősi arab megszólítás, amit Irakban mindenki szigorúan tart ma is. (Az első gyerek megszületésével az anya és az apa is elveszti eredeti nevét.) Legnagyobb sértés családos nőket, férfiakat eredeti nevükön szólítani. Ha az első gyerek lány, a tőle kapott nevet csak addig viselik a szülők, amíg első fiuk meg nem születik. Ez az új név a végleges, ez marad meg életük végéig. — A Korán csak négy feleséget engedélyez, hogy ! lehetett a sejknek mégis tizennégy? — A sejknek mindent lehetett. Hatalmasabb volt a királynál is. — Hogyan fért meg együtt a tizennégy asszony, főként ilyen „nemzetközi" háremben? — Nem éltek együtt, sőt előfordult, hogy nem is tudtak egymásról. A sejk nagyon gazdag volt, gazdagabb a királynál is. Mindegyiknek külön kastélyt építtetett, ő a sajátjában lakott, és sorba látogatta feleségeit. — Most mi van a sejkkel? — A forradalom idején megölték. — És a feleségek? — Szétszéledtek, és vitték magukkal a sok-sok ékszert, amit a sejktől kaptak. Biztosan nem nyomorognak ... íme Um Imád gyermekkori élményei, hiszen mindössze tizenkét éves volt az iraki forradalom idején. Medinet-ul-Szaura A Szaura (Forradalom) Bagdad egyik városnegyede, 15—20 km-re a centrumtól. Ugyanezek a családok a forradalom előtt egészségtelen körülmények között, sárviskókban, víz és világítás nélkül éltek, illetve tengették életüket. Az összes járvány végigsöpört a telepen. 1960-ban földet és téglát kaptak az államtól... A lakótelep ma méltán viseli a Forradalom A Szaura piacán zárt göngyöleget, azonnal megvette az egészet, és úgy, ahogy volt. elcipelte nekünk. Bár sietett, hiszen el kellett hagynia társaságunkat, fellépése volt a televízióban. Gyorsan kimostam az ingét, a 47 fokos melegben pillanatok alatt megszáradt. A tv nézői nem is sejthették, hogy alig pár órával előbb önkéntes hordárnak állt be, hogy örömet szerezhessen barátainak. Szelime otthonában Városa, arabul MF.DINET-ul-SZAURA nevet. Homokszínű házacskák tenyérnyi házhellyel... mind a tulajdonosok kezemunkája. Javarészt kövezetlen utcák — de már van bitumenútja is a negyednek, amelyen a Szaura lakói a gyárvárosig vagy más irányban, Bagdad központjáig közlekedhetnek. Munkaidőben szinte kihal a Szaura, csupán a bevásárlást intéző asszonyok láthatók kisgyermekeikkel, fejükön nagy kosarakkal. Bizony, csak késő este lehet együtt találni a családot. A nagy kiterjedésű főváros minden részében lépten-nyomon találkozhatunk a Szaurában élő munkásokkal. Aktív, dolgos élet folyik itt. Ha nem tudnánk, miért talált oly nagy támogatás ra, megértésre a kormány új politikai Irányvonala, azaz a szocializmus felé tartó fejlődés, ha nem világos előttünk az iraki nép mai aktivitásának, örömének, hitének rugója, vessünk néhány pillantást a Szaura vagy a többi munkásnegyed napi életére. Hiszen lépten-nyomon tapasztalhatóak a szociális felemelkedés első csalhatatlan jelei. A házakból kiszűrődő rádióhangra leszünk figyelmesek, a már szórványosan mutatkozó tv-antennákra, a telep iskoláira, orvosi rendelőire, gyógyszertáraira, kórházakra. Am van az éremnek másik oldala is, vannak vágyak, jogos igények. így találkozunk a milliós tömegekkel, amelyek sorsa ugyan összehasonlíthatatlanul jobb, mint a forradalom előtt volt, ám még számtalan súlyos probléma merül fel. Ogyis mondhatnánk, hogy ők azok elsősorban, akikért szükséges a szocializmus. E problémák megoldására más út nincs! Kirándulás a sivatagba Kiránduláson voltam a dél-iraki sivatagban néhány újságíró barátom indítványára. Rendkívüli élményeket és ritka értékű tanulmányt jelentett számomra ez a három nap, természetesen fáradságos út volt... de erre előre figyelmeztettek. A sivatag ontja magából a költőket, énekeseket. Fejszál, a sofőrünk például költő és énekes ls. Igazán sajnáltam, hogy nem volt magnó velünk, komoly művészi élményben volt részem, mikor az egyhangú táj nyomasztó hatását gyönyörű beduin dalok éneklésével színezte. Üblös, tiszta hangjával tán koncertteremben ls megállta volna a helyét. Fejszál velem irodalmi nyelven, tökéletes nyelvtani pontossággal, társaimmal iraki dialektusban és a beduinokkal, akikkel útközben találkoztunk, eredeti beduin tájszólással beszélt. A fényképészetben ls jártas, régi fotós, Így ebben is segítségemre volt... pontosan megállt minden érdekességnél anélkül, hogy szóltam volna. Érdeklődtem élete felől, kíváncsi voltam, hol tett szert átlagon felüli műveltségére. — Ezt hagyta rám örökül Dzsemileh, a menyaszszonyom. írástudó nedzsefi apa lánya volt, én meg sivatagi vándor, aki betűk nélkül nőttem fel. Dzsemileh miatt hagytam el a törzsemet, és letelepedtem Nedzsefben. Házasságunk legfőbb akadálya írástudatlanságom volt. Hát tanulni kezdtem, s tizenegy év alatt befejeztem középiskolai tanulmányaimat is. Egyetemi tanulmányokat csak azért nem végeztem, mert nem tudok elválni Nedzseftől, Dzsemileh emlékétől. Jő ez nekem így, sofőr vagyok, Nedzsef és Diwánle közt a sivatag szépségét és szabadságát élvezve szállítom az utasokat, és énekelek kedvem szerint". Utazásunk egyik reggelén, alig felismerhetően Abdullah barátunk áll az ajtóban, vállán egy pálmalevélbül font nagy kosár. Terhe alatt erősen meggörnyedt ez az egyébként hosszú fiatalember, homlokáról folyik a veríték... beiántorog, szólni sem tud. csak ledobja magáról a csomagot. Ingujjával törli homlokát. Igazán úgy érzem, mintha színpadon látnám, produkció közben,... hisz Abdullah fiatal, de nagyon tehetséges színész. Ingét teljesen bepiszkította a datolyanedv, mely átütött a kosáron. Igen, amikor egy kereskedőnél felfedezte ezt a 33 kg-os Fiatal festőművész a Szaurában inert Um Imád Igazi szépség. Um Imád jólesően mosolygott, ívott egy kortyot teájából — amivel itt mindenkit illik megkínálni, aki átlépi a ház küszöbét. — Ha otthon megtudnák, hogy én Itt ülök veletek pusi nélkül és a férjem is leien van, hát bizony úgy megvernének, hogy mindig emlékeznék rál — Találkoztam más törzsből való emberekkel is — Jegyeztem meg —, például a számarrai sivatagban, a nők színes ruhában, fejüket takaró fehér kendővel járkálnak, s csupán azt tapasztaltam, hogy Idegen férfi közeledésére beszaladnak a sátorba. — Ahány törzs, annyi szokás. A szokások kialakulása és szigorúsága nagyban függött a sejkektől. A mi sejkjeink, én csak afc utolsót ismertem, nagyon keminy emberek voltak, ők követelték meg ezt is... — Szerettétek a sejket? — Szerettük?... Talán inkább tiszteltük, illetve nagyon féltünk tőle. Ha neki valaki nem tetszett, az nem sokáig élt. Sokat megöletett közülünk... — Talán nőgyűlölő volt, ezért nem akarta látni a törzs asszonyait, s ezért követelte a pusi viselését? — Nőgyűlölő? Alig hiszem: tizennégy felesége volt... közülük kilencet más országból hozott. Az egyik rokonom a sejk kertésze volt a bagdadi kastélyban. Mesélte, hogy még amerikai felesége is volt a sejknek. Szelime a bagdadi Nemzeti Színház kiváló művésze. Nemcsak rendkívüli tehetség, de mint ember is példakép. Okos, sokoldalúan olvasott, gondolataiban, érzéseiben ízig-vérig szocialista, mégpedig szilárd meggyőződéssel, tántoríthatatlanul. Életét tervszerűség jellemzi, mindig tudja, mit, miért mond, vagy csináll Szelime férje Hamza, sportember. Az iraki futballválogatott tagjaként sokat járt külföldön, főleg szocialista országokban. Lakásuk — mintegy kis nemzetközi népművészeti múzeum — tele van emlékekkel: palóc terítők, szlovákiai kerámiák, lengyel fafaragások, romániai cigarettadoboz, bolgár színes mintájú hamutartók, szovjet ötvösmunkák,... a falon jugoszláv és algériai faliszőnyegek, köztük kis sündisznóbabák az NDK-ból, rizsszal ma-figurák Kínából, és nehéz lenne felsorolni, hogy még mi minden teszi hangulatossá, színessé ezt az egyébként egyszerű, szerény otthont. Hosszú beszélgetésünk alatt a konyhában szorgos munka folyt. Nem a család dolgozott a művésznő helyett, ez ismeretlen fogalom Szelimeék otthonában. Mindent maguk csipálnak; gondozzák a kertet, amely tele van gyümölccsel, virággal... takarítják a lakást. Szelime és húga, a szakácsnők és a négy és fél éves Waszám gondozói felváltva, ahogy a munkájuk és a szabad idejük engedi. Most is » húga főzi az ebédet, hogy Szelimét számomra mentesítse. Elkészül az ebéd. Színekben pompázó asztal, sokfajta étel fogad, ... eredeti arab konyha, művészi tálalás. Csak vendég kedvéért tesznek ki így magukért. Naponta nem lehetne ezt csinálni; délelőtt próba, este előadás, és éjjel időt kell szakítani az új szerep tanulására is. No, meg ahogy elnéztem, házi könyvtárukat, itt az egyéb témák olvasására is nagy gondot fordítanak. „Az olvasás és a zene,... ez a hobbynk, ez jelenti a pihenést." Szelime és Hamza is Baszra város szülöttje, csupán néhány éve élnek Bagdadban. A Perzsa-öböl kikötővárosa nemcsak az olajról vált nevezetessé, hanem fejlett iparáról, élénk, mozgalmas életéről, lakóinak átlagon felüli kultúráltságáról is. Már a pogány korban híresek voltak költői versenyei, s e hagyományt a mai napig őrzik. Szelime is egy ilyen veusenyen ugrott kl tehetségével, és ez döntött jövője felől. Találkozások, emlékek — mind-mind a mai Irak képét idézik bennünk. Azt a folyamatot példázzák, amelynek végső célkitűzése az ország társadalmi és szociális felemelkedése. AGNES AVKURAYSHT — Nálunk odahaza egészen más a világ — magyarázza Um Imád —, mint a városokban. Nemcsak az abája viselése kötelező, hanem a pusi ls (fekete arcfedő kendő), ami nélkül nő nem mutatkozhat. Például Abu Imád sem látott engem házasságunk előtt. A házastársak egymást is így szólítják (Abu Imád — Imád apja). Meg kellett jegyeznem, hogy férjének ritka, kellemes meglepetést hozott a házasság, Um Imád és Abu Imád —• családi otthonuk előtt
