Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-22 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó

Korszerű igényeknek megfelelően Napjainkban a műszaki előrefttiladás, a szüntelenül korszerűsödő term szik a szakmunkásképzés jelentősége. A baráti szocialista országokhoz I zcnkban is nagy figyelmet szentelnek a munkás-utánpótlás kérdéseinek, kedések várhatók e téren. A lehetőségünkhöz mérten mi is foglalkozunk c tikájával. A közelmúltban ismertettük a szovjet tapasztalatokat, ezútta! felvetni a csehszlovákiai szakmunkásképzés kérdéseit azzal, hogy a közeljö foglalkozunk majd ezzel a nemzetgazdaság szempontjából rendkívül fontos Szocialista társadalmunk töretlen fejlődése, valamint az időszerű politikai, szociális, közgazdasági és kulturális feladataink mennyisége és minősége megköveteli, hogy állandóan növeljük társadalmunk fő hajtóereje, a munkásság szakmai felkészültségét. A szüntelen műszaki fejlődés, a termelés technológiája, a korszerű munkamódszerek gyakorlati alkalmazása egyre fokozottabb követelményeket ró minden dolgozó, tehát a munkásság szakmai felkészültségére is. Az új, szakmailag is kellőképpen felkészült munkások képzésének fő, s lényegében egyetlen forrása nemzetgazdaságunk minden ágazatában a szaktanintézetek, szakmunkásképző-központok és tanonciskolák oktató-nevelő munkája. Ezért társadalmunkban állandóan nő a jelentőségük s növekszik feladatuk. A szakmunkásképzés jelentőségét növeli az a tény is, hogy évről évre növekszik az ipari tanulók létszáma. 1970-től évente a tizenöt évesek több mint 53 százaléka a szakmunkásképzés különböző intézményeiben folytatja tanulmányait. 1955.-ben csupán Szlovákiában 32 475 ipari tanuló volt, 1960-ban ez a szám 60 185-re emelkedett, a tavalyi iskolaévben pedig már 114 780 tanuló készült szakmunkásnak. Ez a jelentős mennyiségi növekedés egyre növekvő igényeket támaszt elsősorban a szakmunkásképzés anyagi, műszaki körülményeivel, valamint az oktatókkal szemben. Szocialista társadalmunk nagy jelentőséget tulajdonít a szakmunkásképzésnek, állandó figyelemmel kíséri az e téren felmerülő problémákat. Pártunk XIV. kongresszusának határozata a szakmunkásképzéssel kapcsolatban elsősorban azt hangsúlyozta, hogy javítani kell annak szakmai és eszmei tartalmát, s az oktató-nevelő tevékenységet összhangba kell hozni szocialista társadalmunk szükségleteivel, s közgazdaságunk követelményeivel. Ez annyit jelent, hogy a különböző szakmunkásképző intézetekben olyan fiatalembereket kell nevelni, akik szakmájukban nemcsak igényes munkát tudnak végezni, hanem képesek munkájuk során alkotóan alkalmazni a tudomány és a technika legújabb vívmányait is. A szaktanintézetek oktató-nevelő munkájában ezzel párhuzamosan fokozottabb figyelmet kell szentelni a tanulók megfelelő világnézeti, erkölcsi és polgári nevelésére, egyéniségük harmonikus fejlődésére. Legfőbb célunk az, hogy az iskola padjait elhagyva fiatalainkból haladó gondolkodású emberek és jól felkészült szakmunkások váljanak. A szocialista országokban, elsősorban a Szovjetunióban, a szakmunkásképzés terén szerzett több évtizedes tapasztalatok megfelelő segítséget nyújtanak a nálunk felmerült, ilyen jellegű problémák megoldásához. Szakmunkásképzésünk területén — pártunk XIV. kongresszusa határozatait, valamint szaktanintézeteink munkáját, eredményeit figyelembe véve — legfontosabb célkitűzésünknek tartjuk fiataljaink kommunista szellemű nevelését az iskolában, az iskolán kívül és a munkahelyeken egyaránt. E téren komoly segítséget várunk elsősorban a szakszervezetek, valamint az ifjúsági szövetség helyi, üzemi és más szintű szervezeteitől. További fontos feladatunk, hogy egyre tökéletesítsük, a tudományos és műszaki fejlődés igényeihez Igazítsak a szaktanintézetek oktató-nevelő munkáját, úgy, hogy ezek a változások mielőbb a termelőmunkában is tükröződjenek. Az új termelési ágazatok és technológiák alapos elemzését követeőn minden bizonnyal új szaktantárgyakat vezetünk be azzal, hogy tanulóink először tartalmában és módszerében jórészt egységes alapkiképzésben részesülnek, s ezek elvégzése után folytatják az igényeknek s érdeklődésüknek megfelelő szakmai felkészülésüket, A szakmunkásképzés valamennyi területén rendszeresen vizsgáljuk és igyekszünk megoldani az általános és szakmai oktatás, valamint a gyakorlati és az elméleti oktatás közötti megfelelő arányokat. A szakmunkásképzés további fokozatos javulása érdekében sürgősen meg kell oldani a szakmai gyakorlatok tartalma és módszere, valamint annak anyagi, műszaki bebiztosítottsága körül felmerülő, nem jelentéktelen problémákat. Elsősorban olyan szaktantárgyak érdemelnek megkülönböztetett figyelmet, melyeknek a termelőmunkában elsődleges jelentőségük van a munkaerő állandó feltöltésében. A CSKP XIV. kongresszusa határozataival összhangban széles körű lehetőségeket biztosítunk ahhoz, hogy tehetséges tanulók folyamatosan s lehetőleg nagyobb időveszteség nélkül befejezzék az általános középiskolát, amely főiskolai tanulmányokra ls jogosít. Sokoldalúan felkészült szakmunkásokat természetesen a jövőben is csak úgy nevelhetünk, ha képzésük feltételei, körülményei hasonló szinten lesznek e feladat jelentőségével. Ilyen feltételek megteremtése igényes és bonyolult feladatot jelent. Ezért szükséges, hogy az irányító és végrehajtó oktatásügyi szervek, üzemek, intézetek, iskolák és tömegszervezetek maximális erőfeszítéseket tegyenek a meglévő hibák fokozatos és minél gyorsabb felszámolásáért, s a szakmunkásképzés korszerűsítése, az oktatói személyzet felkészültségének javítása, valamint az elméleti oktatás színvonalának növelése érdekében korszerűen felszerelt műhelyeket, tantermeket, laboratóriumokat és diákotthonokat építsenek. Ing. Margita Horváthová—Dr. Milan Ižo, az SZSZK Iskolaügy! Minisztériumának osztályvezetői SZAKMUNKÁSKÉPZÉSÜNK JELENÉRO IMI

I ll IIHIBUIB D • • Az öt barát a műhelybe tart A testnevelés fontos kiegészítője a szakoktatási N

épgazdaságunk egyik legfontosabb ágazata kétségtelenül az építőipar. Az új gyárak, üzemek és lakások késedelemmentes felépítésétől, a régiek lelkiismeretes karbantartásától és korszerűsítésétől csakúgy, mint a munka minőségétől és ütemétől is függ tehát az ötéves terv sorsa. Ehhez az elvhez tartják magukat a prágai Prümstav dolgozói, akik a munka jobb megszervezésével és gépesítésével felkészültek egyre igényesebb feladataik teljesítésére. Nem volnának azonban jó gazdái vállalatuknak, ha nem tudnák, hogy a fokozódó feladatok egyre több mestert és szakmunkást igényelnek. Kérdés — és ez a legnagyobb problémájuk — sikerül-e az építőipari dolgozók terv szerinti biztosítása. / Nem bízhatjuk magunkat a véletlenre. Saját építőipari szaktanintézetünk, üzemrészlegünk és műhelyeink vannak. Prágai internátusainkban összesen 342 vidéki tanulót helyeztünk el, a többi bejáró — tájékoztat Zdenék Benda, a Prümstav Novovysoíanská utcai szaktanintézetének vezetője. — Ez a kétemeletes épület három éven keresztül 156 fiú részére biztosít kellemes otthont és ellátást — mondja. Az elsőévesek, az építőipar reménységei Iránt érdeklődünk, akiknek néhány év múlva a munkaerőhiány enyhítéséhez kellene hozzájárulniuk. — Az idei toborzás eredményes volt. Hozzánk azonban — járási üzemeink fokozott igényei folytán — az állami tervben előirányzott 120 új bennlakó helyett mindössze 72 fiút utaltak be — válaszolja Z. Benda, rámutatva ez intézkedés előnyeire. — A legfontosabb ugyanis, hogy a szobák nincsenek túlzsúfolva, jobb az áttekintés a tanulók felett, és nevelésükre is több idő jut. • Milyen szakmákat részesítenek előnyben a fiúk? — A legtöbben vízvezeték- és villanyszerelők akarnak lenni, de sokan készülnek a lakatos, kőműves, tetőfedő, bádogos, lakkozó, szobafestő és más szakmákra is. Természetesen megfelelő felkészültség nélkül senki sem dolgozhat az építkezéseken. Oda csak a különféle műhelyekben kötelezően ledolgozott 6—10 hónap elteltével küldhetők a fiúk, amikor már szert tettek a szakmájukban szükséges alapismeretekre. A harmadévesek kötelességei alig különböznek a többi munkásétői, ők már együtt dolgoznak, tehát az előírt heti 42 órás munkaidőt is pontosan be kell tartaniuk. A keresetük is megfelel a velük szemben támasztott, fokozott igényeknek. Például a tetőfedő a harmadik évben — feltéve, hogy teljesíti mennyiségi és minőségi normáját — havonta az 1300 koronát is megkapja. • A két kívül még tézetben? — A tar Iitikai, ille ledkezik ír kintjük, n politikailaj a szoclali Csak ideol tók felelő! személyük adott időt tényezők ť ják helyük • Az ipi zárólag a i — Nem, hetenként nítványaikl hogy gyal végnélküli fárasztó é hárul, mer mó részét, lelnek tat politikai fs biztonságo: ami a mu bírálat tár; tük olyan, dence irár káját csak tud a gye: másuk, apj Azokkal el a meste