Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-22 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó

Műfordítóink műhelyéből VILÉM ZÁVADA: Őszi színekben Hallod, vad táncát a szél már hogy járja? Miként lampionos menete a fáknak, rőten távoznak napjaink, és rárak bilincset a fagy lassanként a tájra. Látod, az erdő már milyen vöröslő? Így vágyunk is most mind bíborrá válik, és kdrjaival kapaszkodik váltig, épp úgy, miként a tűzpiros ebszölő. MIKULÁS KOVÁČ: Temetés A kapu szélesre kitárult és megmozdult a menet. Négyen vitték öt karjukra véve, úgy úszott válluk felett, akár a tollpihe fekete hullámok hátán. Négyen vitték őt karjukra véve. Anyja, ö csupán, o gyenge, töpörödött, vitte őt szívében. Ügy vitte őt, mint kisdedet, a bölcsővel, amelyben egykor ringott, úgy vitte őt, mint fiúcskát, labdával, melyben annyit rúgott, vitte a könyveit, iskolatáskáját, minden kis örömét, katonaládáját s a szeretetét. Az anyja, ő csupán, a gyenge, kicsi asszony, volt az, ki bokáig süppedt a fagyos novemberi földbe. MILAN RÜFUS: Sirály a habok felett Tenger. Habossá csillagfénytől az éj most válik. Az esti köd már harmatként pihen. Végtelen víz. Nagy magánya királyi. Nem kell néki föld morzsányi sem. Sem az élőknek egyetlen szava. Ahogy magát dobálja s változik szüntelen, sojátmagába ömlik s a célja önmaga. Két roppant csend súrlódik a felszínen. Némasága a víznek s felette az öröklét. A két csend - köve isten rozzant malmának üresen jár, súrlódik, szikrázva csillagport. De a föld mindenhovo kiküldi hírnökét. Hallod? A habok felett sirály füttyent, sikolt. Oly nevetséges mindez, lám, egy madár füttyent. Mint határtalan térben foka apró tűnek, úgy mered e füttyentés - jogar élö testből, meleg húsból - e hideg csendben. Oly megható mindez, lám, egy madár füttyent. A csend kis hasadékán az élet merre tör, hogy a halál nem tudja, vele mit is kezdjen. Tenger és csillagok ... S az élet melege, mely meglegyintett. Alant hallgatása az őselemnek, mely engedte s ösztönzött, hogy róla énekeljenek, fent a csillagok csendje, mely dermeszt szinte, a halálnak csendje, támadó és hideg. Föld, ki mindenhová kiküldőd tieidet, föld, ne hagyj el minket, velünk maradj. Itt a földön s a csillagok alatt. MILAN LAJCIAK: Grúziái ősz Grúziái késő ősz, tajtékos Aragvi, a nyár emlékeit lassan sírba kell rakni. Összebújunk, a hegyekből hull, hull a hideg, a bódéban az eb nyüszít, a völgyben a vad szelek. A kaukázusi szédítő úttal tele még tested, véred omladozó őrtornyok, tört cserepek, öszvérek, kőszáli sasok fészke, ősrégi ballada. A forró kályhának hamvad már parazsa. Összebújunk, a hideg hull, hull szüntelen, Gazdánk saslikot tész elénk friss ürömlevelen. Fügedi Elek fordításai Nyelvek a fejlődő Afrikában Napjainkban a tömegtajekoztaiasi eszközök, s ezáltal az emberek érdeklődése is gyakran fordul Afrika felé. A különböző politikai, gazdasági és kulturális problémák hátterében gyakran nyelvi kérdések is meghúzódnak. Olvasóink is gyakran fordulnak hozzánk az afrikai nyelvekre vonatkozó kérdésekkel. Elsősorban ez teszi időszerűvé az alábbi cikk közlését. A

fejlődő világban a gazdasági, politikai és vallási problémák mellett a legtöbb gondot a nyelvi kérdések megoldása okozza. Így van ez Afrikában is, különösen az ún. Fekete-Afrikában. Ugyanis a földrész északi felének nyelvi képe aránylag „tiszta". A sémi és a hámi nyelveket beszélik itt, melyek közül az arab lényegében minden afrikai államban a hivatalos nyelv rangjára került. Már az iskolából is kiszorította a magát legtovább tartó francia nyelvet Marokkóban és Algériában. A Fekete-Afrikában azonban még mindig jelentős szerepet játszanak a volt gyarmattartók nyelvei: az angol, francia, spanyol, portugál, olasz, továbbá a Dél-afrikai Köztársaságban a hollandból külön irodalmi nyelvvé vált afrikansz (magyarul búrnak is nevezik). NYELVEK, NYELVCSALADOK A FEKETE AFRIKÁBAN A földrész Szaharától délre eső részén az európai nyelveken kívül a honi nyelvek ezreit beszélik: ezeket lényegében hároin nagy nyelvcsaládba lehetne sorolni: 1. szudáni vagy szudán-guineai nyelvek, 2. bantu nyelvek. 3. koiszan vagy kain nyelvek. Természetesen nem ilyen egyszerű a besorolás, a nyelvek rokonságát tekintve, vannak vitás kérdések is. Kétséges például, hogy a szudán-guineai nyelvek egy nyelvcsaládot alkotnak-e? A bantu nyelvek ezzel szemben genetikus és strukturális szempontból egyaránt egységes nyelvcsalád képét mutatják. A bantu nyelvek egységes eredetűek, sőt nyelvtani szerkezetükben sem különböznek lényegesen egymástól — az eltérések főleg a hangrendszerben és a szókincsben jelentkeznek. A nyelvek és a beszélők számát tekintve a két nyelvcsalád nagyjából egyforma: az egyenként több száz, majdnem ezer bantu és szudán-guineai nyelveket 70— 80 millió, tehát összesen 140—160 millió ember, vagyis Afrika lakosságának mintegy kétharmada beszéli. Természetesen vannak ezek között olyan nyelvek vagy nyelvjárások, melyeket több milliónyian beszélnek, és vannak olyanok, melyeket csak pár százan. A koiszan nyelvek beszélőinek száma alig 200 ezer. A nyelvi szétszórtság európai ember számára szinte érthetetlenül nagy: egy-egy államban számtalanul suk nyelvet beszélnek, viszont egy-egy nyelvet több államban is használnak. Ezt a megállapítást két szélsőséges példával illusztrálhatjuk: 1. Nigéria kb. 35 millió lakója 23 nyelvet beszél (a nyelvjárásokat nem számítottuk). 8 nyelvnek 1 millión felüli beszélője, 11 nyelvnek 1 milliótól 100 ezerig, 4 nyelvnek 100 ezren aluli beszélője van. 2. A fűibe nyelvet, melv ráadásul az afrikai nyelvek között eléggé fejlettnek és egységesnek számít. 7 milliónyian beszélik mintegy 15 államban. 2 államban 1 millión filitl tnváhM 2 íUsmban 1 milliótól 500 ererte. fi államban 500 tói 100 ezerig és 5 államban 100 tói 10 ezerig. Ennek a szétszórtságnak és nyelvi keveredésnek megvan a maga magyarázata. A függetlenné váló afrikai államok a régi gyarmatok határait örökölték, melyek, mint tudjuk, a legkevésbé voltak nyelvi határok. A nyelvi probléma háborús összetűzésekre eddig még nem adott okot, bár a biafrai és szudáni eseményeknek voit ilyen színezetük is, s a vallási viszályok is takarnak néha nyelvi ellentéteket. Az azonban bizonyos, hogy az afrikai államoknak a nyelvi kérdésekkel még nagyon sokat kell majd foglalkozniuk. KÖZVETÍTŐ NYELVEK Afrika sok nemzetiségű területein nehéz az anyanyelv ismeretével boldogulni a törzsek egymás közötti érintkezésében. Az európai nyelveknek kétségkívül fontos szerepük van, a nyelvi érintkezést ezek azonban csak az iskolázott rétegek között, főleg a városokban szolgálják. Az államuk közti diplomáciában európai nyelveket használnak, de a törzsek közti diplomáciában csak a honi ún. közvetítő nyelvekkel lehet érvényesülni. Az ilyen közvetítő nyelveket (saját népén kívül) a szomszédos, más nyelvű törzsek kétféle típusa terjedt el: 1. A természetes afrikai nyelvek, melyeket az idegen nyelvűek igyekeznek minél tökéletesebben elsajátítani: 2. a keveréknyelvek, melyek keletkezésüket tekintve tehetnek afrikaiak vagy európaiak. A keveréknyelvek úgy jöttek létre, hogy az idegen nyelvet a helyi lakosság tökéletlenül sajátította el, hangrendszerét a saját hangrendszeréhez hasonlította, s szókincsét saját nyelvének szavaival pótolta vagy felduzzasztottá. (Az angol nyelvből keletkezett pidgin english — ejtsd: pidzsin inglis — tölt be például ilyen sze. repet a melanéziai szigetvilágban.) A természetes afrikai közvetítő nyelvek közül legfontosabb a szuahéli. A szuahélit (írva swa hili, kiswahili) 5—8 millió ember beszéli anyanyelveként, főleg Tanzániában és Kenyában, de mintegy 30—40 millió ember használja közvetitő nyelvként Kenyában, Tanzániában, Ugandában, Szomáiiban és Mozambikban. Az e nyelvet anyanyelvükként bírók sem tartoznak törzsi közösségbe, hanem főként a nyelvi és kulturális közösség kapcsolja őket egybe (ami Afrikában elég ritka), tehát az európai értelemben vett nemzet fogalmát közelítik meg. A másik fontos közvetítő nyelv a hausza. Ez a nyelv kereskedő kara vánuk révén terjedt el nemcsak Afrika középső részén, ahol a nyelvet anyanyelveként bíró 8 és félmillió hansza él, hanem még az észak-afrikai kikötővárosokban is ismerik és használják. A hauszát közvetitő nyelvként kb. 8 millió ember beszéli. A szuahélin és a hauszán kívül használatos még a szudán-guineai nyelvterületen a már említett fülbe, továbbá ' a voiot, akan, szongai, joruba stb. A bantu nyelvterületen a lingala, a szvázi, a csvana stb. A keveréknyelvek közül kiemel, kedik a három legfontosabb európai-néger pidzsin nyelv: 1. a néger-portugál kriyol — a portugál gyarmatokon beszélik; 2. az afrikai angol pidzsin (coast english) — a nyugat-afrikai part' vidéken beszélik; 3. a francia pidzsin (petit négre) — a volt francia gyarmatokon használatos. Az afrikai nyelvekből kialakult keveréknyelvek közül legismertebb a Kongóban használatos Kitcben-kafir (konyha kaffer), da tágabb értelemben keveréknyelvnek tekinthető a már említett hausza és szuahéli is. ÍRÁSBELISÉG, IRODALMI NYELVEK Az afrikai nyelveken (nem számítva néhány hosszabb-rövidebb szuahéli nyelvemléket) lényegében a XIX. század közepéig nem írtak. A hauszák és a szuahélik részben módosított arab írást használtak. Ezeken a nyelveken bizonyos irodalom is kifejlődött. A XIX. század derekától kezdve azonban a latin írás kezdett elterjedni. írásbeliség szempontjából az afrikai nyelveket bárom csoportba lehet osztani: 1. Azok a nyelvek, amelyeken rendszeres irodalom fejlődött ki, újságok jelennek meg, és rendszeres rádióadás folyik. Ilyenek a szuahéli, a hausza, továbbá a fűibe, a joruba. az asanti stb. 2. Azok a nyelvek, amelyeknek írásbelisége csekélyebb jelentőségű, főleg vallásos tárgyú sajtótermékek jelentek és jelennek meg rajtuk, s olykor helyet kapnak a sajtóban és rádióban. Ilyenek a volof, a nyandzsa, a kanuri stb. 3. Azok a nyelvek (az afrikai nyelvek többsége), melyeknek nincs írásrendszere, s így természetesen semmilyen irodalom sem alakult ki rajtuk. Az írásbeliség kialakulása az afrikai nyelvekben rendkívül fontos tényező az afrikai népek felemelkedése, fejlődése szempontjából. Mert ismereteket elsajátítani lehet idegen nyelven (gondolok itt a gyarmattartók nyelveire), de népeket tömegükben kulturálisan felemelni csak anyanyelvükön lehet. Ennek azonban manapság még számtalan akadálya van. (A világ más részéről már van erre példa. A Szovjetunió nemzetiségei közül a cári időkben nagyon soknak nem volt írásbelisége, ma ezeken a nyelveken tanítanak az iskolában, rendszeres irodalom van kialakulóban. (A Szovjetunióban élő nyelvrokonaink zöme is ezek közé tartozik.) Persze Afrikában mindez még a jövő feladata. HIVATALOS ÁLLAMI NYELVEK AFRIKABAN Az afrikai államok közül eddig csak hétben afrikai a hivatalos állami nyelv. (Természetesen ezekben is csak valamelyik európai nyelv mellett.) A szuahéli hivatalos nyelv Tanzániában (már a gyarmati uralom alatt is az volt) és Kenyában, a nyandzsa nyelv Malawiban, a ruanda nyelv Ruandában, a rundi nyelv Burundiban, a szago nyelv a Közép-afrikai Köztársaságban. Ezen kivül a hausza emelkedett Nigéria északi tartományaiban a hivatalos nyelv rangjára. A többi afrikai nyelv hivatalossá tétele bonyolult politikai, társadalmi, nyelvészeti stb. probléma, amelyet csak a társadalmi fejlődés fog megoldani. Nyilvánvaló, hogy a legelterjedtebb, s fejlett irodalommal rendelkező nyelvek fognak ebből a szempontból elsősorban számításba jönni. KOVÁCS LASZLÖ