Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-19 / 247. szám, csütörtök

Ottörö feladatot végeznek Bučanyban, a kapásnövények lő nemesítő állomásán felkeres­tük Michal Šottník mérnököt, a Slovmona-H genetikailag egy­magvú cukorrépa egyik neme­sítőjét, s megkértük, mondja el véleményét az általuk kine­mesített egymagvú cukorrépa eddig tapasztalt előnyeiről és hátrányairól. — A Slovmona-H — válaszol­ta készségesen — teljesítette küldetését. Körülbelül a Dobro­vicei-A fajta színvonalán áll. Előfordult azonban olyan eset,' hogy a terméseredményekben e hagyományosan termesztett faj­tát felül is múlta. Az elmúlt évben például a Nové Zámky-i (Érsekújvár) járásban a Slov­mona átlagosan 358 mázsát, a Dobrovicei-A 342 mázsát adott. A lučeneci (Losonc) járásban 6 mázsa volt a különbség a Slov­mona javára, a vranovi járásban mindkét fajta 505 mázsás já­rási átlagot adott, a prešovi já­rásban a Slovmona 450 mázsát, a Dobrovicei-A pedig csupán 305 mázsát termett. Hangsúlyo­zom, ezek a tavalyi eredmé­nyek, az idei betakarítás még folyamatban van, az összehason­lítást csak később tudjuk elvé­gezni. Az új fajta egyik hátránya, hogy 0,8—0,9 százalékkal több melaszt ad, mint a Dobrovicei. A. Az egymagvúság szempontjá­ból teljesen kielégíti a követel­ményeket, az egymagvú növé­nyek aránya mindenütt megha­ladja a 90 százalékot. Felinag­zott egyedek csak a keleti já­rásokban fordulnak elő, de ará­nyuk ott sem volt nagyobb fél százaléknál. * Az igazsághoz tartozik az is, hogy a gyakorlat csak most kezdi elsajátítani a Slovmona termesztési módszereit. Több­nyire még elvégzik az utóegye. lést, ez azonban már hosszú nyelű kapával történik, nem pedig térden görnyedve. Ahol utóegyelést végeztek, általában 80 000 növény maradt egy hektá­ron, ahol nem, ott megmaradt mind a 90 000 egyed. Mint már említettem, azonos hiennyiségű Slovmona répa több melaszt, és valamivel kevesebb fehér terméket, cukrot ad, mint a Dobrovicei-A fajta. A cukor­gyárak gazdasági szempontjai­val tehát nincs teljes összhang­ban vetésterületének további bővítése. A termelők ugyanak­kor szívesen fogadják ezt a faj­tát, ami érthető, hiszen a két­kezi munka mellőzése sokkal Michal Sottník mérnök leg­szívesebben az üvegházban, a nemesítés alapanyagául szolgá­ló növények között tartózkodik. (Rudo Nagy felvétele) gazdaságosabbá teszi e növény termesztését. A kérdést azonban így is fel­tehetnénk: vajon kik lesznek a cukorrépa további hagyományos termelői? Régebben a falusi asszonyok szinte harcoltak a cukorrépa megműveléséért. A legutóbbi években viszont mái­kötelező feladatként kellett szétosztani a megművelődő te­rületet a tagok között, sokszor tekintélyes célprémiumokat ki­látásba helyezve. A tapasztalt répatermesztő asszonyok foko­zatosan kiöregednek. A hagyo­mányos termesztési módot újjal kell felváltani, éspedig az egy­magvú vetőmag és a vegyszerek elterjedt alkalmazásával, vala­mint a termesztési folyamat komplex gépesítésével. A Slovmona-H termesztése gyorsan terjed, ami annak is köszönhető, hogy maguk a ne­mesítők gondoskodtak a kuko­rica vetésére szolgáló SPC—6-os vetőgépeken szükségessé vált módosításokról. A termelők jog­gal bírálják a megfelelő drazsí­rozó gép hiányát, smelý a Slov­mona-H vetőmagot oldott táp­anyagokat tartalmazó burokkal látná el, jelentős mértékben serkentve a növényzet csírázás utáni fejlődését. A Slovmoná­mak egyébként jó a növekedési energiája, a külföldön ismert és 'közkedvelt Solorave fajtával is felveszi a versenyt. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a Slovmona az egymagvú répák között világ­viszonylatban is az élvonalba tartozik. (á—k) Két fürdőhely barátsága A prágai Szovjet Tudomány és Technika Házában a Szov­jet—Csehszlovák Baráti Társa­Ság pjatyigorszki küldöttsége találkozott a sajtó képvise­lőivel. E. A. Gavrilova, a Szov­jetunió Kommunista Pártja pja­tyigorszki városi bizottságának titkára, a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság pjatyigorszki csoportjának az elnöke szíve­sen és gyakran keresi fel ha­zánkat. A pjatyigorszkiakat szo­ros. baráti kötelék fűzi népeink­hez. Különösen Karlovy Vary lakosságával tartanak fenn szo­ros kapcsolatokat. Turistáink kölcsönös látogatásai — leg­utóbb pl. a bratislavai Gyógy­szerészeti Főiskola hallgatói jártak Pjatyigorszkban —, a polgáraink munkáját, szórako­zásait, egész életét ismertető filmelőadások és kiállítások szám06 alkalmat nyújtanak őszinte barátságunk további el­mélyítéséhez. — Száznegyvenezer főnyi la­kosságunk azonban ennél mé£ többre törekszik — jelentette ki E. A. Gavrilova. A Szovjet— Csehszlovák Baráti Társaság 38 000 tagjának, de a többiek­nek is, leghőbb kívánsága, hogy idővel valamennyien ellátogas­sanak Csehszlovákiába, és sze­mélyes tapasztalatokra és élményekre tegyenek szert. Ter­mészetesen a mi lakosságunkat is tárt karokkal várják. A kedves vendégek egy hétig maradnak hazánkban és külön­böző kulturális akciókon vesz­nek részt. —km— , Szigorú intézkedést A tűz az ember barátja s fegyben az ellensége is. Tavaly például Szlovákiában 2097 eset­ben keletkezett tűz és 231 mil­lió korona kárt okozott. A tűz­oltók és a dolgozók gyors be­avatkozása több mint 300 mil­lió korona értéket msntett meg. Nem érdektelen megem­líteni, hogy tavaly 358 tűzeset­tel volt több mint az előző évben s a kár 165 millió koro­nával növekedett. Az okok kőzött elsőként a gyerekek felelőtlenségét kell emlfteni, akik 318 tüzet okoz­tak. Ezután a nem megfelelő villanyvezeték és fűtőtestek okozta tUzek következnek. A dolgokat boncolgatva egyértel­műen leszögezhetjük, hogy nem mindenütt fordítanak kellő gon­dot a tűzvédelmi előírások be­tartására, a közönyt a nemtö­rődömséget még nem számolták fel. Ennek egyik oka, hogy a bíróság elé kevés eset kerül. Az év első felében keletkezett 1197 tűzesetből csak 94 esettel foglalkozott a bíróság, ami 7,9 százaléknak felel meg. Különö­sen a nagyobb tUzeknél a tettes nagyrészben ismeretlen. Meg­történik, hogy azok ellen, akik közvetlen okozták a tüzet eljá­rást indítanak, de nem vonják felelősségre a gyártási techno­lógia megszegése felett szemet­hunyó gazdasági vezetőket. A tűz pusztító ereje nagy, de lehet ellene eredményesen har­colni, főleg a tűzvédelmi előírá­sok megtartásának szigorú el­lenőrzésével és a vétkesek kö­vetkezetes felelősségre vonásá­val. —nj— Manipulálás a fogalmakkal Manapság már alig található a földkerekségen olyan meg­átalkodottan haladás-ellenes, reakciós rezsim, amely nyíltan ellenforradalminak nevezné magát. Horthy Miklós és klikkje e kérdésben őszinte volt. Daru­tollas, fehérlovas hatalomátvé­telének első pillanatától kezdve egyértelműen és hivalkodóan ellenforradalminak vallotta ma­gát. Napjainkban viszont még a különböző fasiszta és fasisz­toid jellegű katonai junták, mo­narchista uralkodók, királyok, hercegek, diktátorok is elősze­retettel titulálják forradalmár­nak önmagukat és forradalmi­nak rendszerüket. A forradalmi­ság jelzőjével történő visszaélés úgyszólván sikk lett, divattá vált. A forradalmiság és ezzel párosulva a baloldaliság jelző jének kisajátítása az imperialis ta propagandafórumok fellazítá si taktikájában is eluralkodott A forradalmiság fogalmával történő visszaélés háttérben a forradalom és a forradalmiság mibenlétének sajátos érteimezé se rejtőzködik. A kölni rádió „Olvassuk együtt Marxot" című folytatólagos műsorában pél­dául a fiatal Marxot, a Hegel és Feuerbach eszmei hatásától még nem önállósult Marxot te­kinti igazi forradalmárnak és valódi „marxistának". Ezt a Marxot, aki — Lenin szavaival — „még nem számolt le koráb bi filozófiai lelkiismeretével". Ez a törekvés persze nem csu­pán a kölni rádió privilégiuma, hanem számos burzsoá propa­gandafórum, sőt több burzsoá „marxizáló" filozófus is igyek­szik sajátos módon értelmezni a marxizmus forradalmiságának, illetve általában a forradalmi­ság lényegét. Céljuk: a néptö­megek megtévesztése, a valósá­gos forradalmiság mibenlétének elködösítése. W. W. Rostow amerikai burzsoá teoretikus ezt írja „A gazdasági fejlődés sza­kaszai" című művében: „Nem fogadható el Marx hatásos, de fölöttébb leegyszerűsített felté­telezése, amely szerint a társa­dalom döntései pusztán arra irá­nyulnak, ki legyen a vagyon birtokosa". Rostow úr tehát ta­gadja a tulajdon- és osztályvi­szonyok meghatározó szerepét, ezáltal a szocialista forradalom kivívásának szükségességét. Szándéka teljesen egyértelmű: tartósítani, konzerválni a kapi­talista társadalmi és termelési viszonyokat. A forradalmiság önkényes, el­torzított értelmezése, a fellazí­tási taktika — a burzsoá „tudat­manipulálás" — igen sok válto­zatában fellelhető. Az egyik változat: a társadalmi forrada lom helyett csupán ipari forra­dalomról, tudományos-technikai forradalomról beszélnek. A má sik változat: a forradalmi fejlő­dést azonosítani próbálják a ka­pitalizmus fejlődésének, a kapi­talista társadalmi-termelési vi szonyok kiteljesedésének folya­matával. További változat: az narchizmus és az ultrabalolda liság „forradalmiságának" di­csőítése, propagálása. A forradalmi átalakulás bur zsoá értelmezésének egyik leg­elterjedtebb változata a konver­gencia-elméletek rendszere Az amerikai Rostow, a francia R. Aron, a holland f. Tinbergen és mások azt igyekeznek bizony­gatni, hogy a tudományos-tech­nikai forradalom kibontakozása egyre hasonlóbbá teszi egymás­hoz a kapitalista és a szociális ta társadalmi berendezkedésű országokat. Fejtegetéseik sze­rint a „szervezett, népi kapita­lizmus" és az úgynevezett „em­berarcú szocializmus" fejlődése az egybeolvadás, a teljes azono­sulás irányába vezet. A. Aron szerint a konvergencia koncep ciójának lényege, hogy a nagy­mérvű iparosodás azonos félté teleket és körülményeket teremt a kapitalizmusban és a szocia­lizmusban, s a fejlődés végén ott áll majd az új típusú „ipari tár­sadalom", amely sem nem ka pitalizmus, sem nem szocializ mus többé. Áronnak és társai­nak kedvelt „bizonyítéka", hogy a kapitalista országok egy ré­szében is kifejlődőben van a gazdaság tervszerű fejlesztésé nek, központi irányításának bi­zonyos változata, a szocialista országok viszont szerintük a „liberalizálódásnak" és az irá­nyítás decentralizálásának út­jára léptek. A szocialista orszá­gok jelentős részében bevezetett gazdaságirányítási reformok is ürügyül szolgáltak, hogy a kon­vergencia-elmélet apostolai újult erővel hirdessék nézetei­ket. Az efajta nézetek propagá­lásának célja: leplezni a két társadalmi rendszer fejlődése közötti valóságos, lényeges és összeegyeztethetetlen különbsé­geket, bizonygatni a szocialista forradalom kivívásának szük­ségtelenségét. A konvergencia­elmélet tehát mélységesen reak­ciós, forradalom-ellenes, hala­dás-ellenes elmélet. A burzsoá propagandafóru­mok a szabadság fogalmának lényegét is meghamisítják és a szabadság fogalmával is szélté­ben-hosszában visszaélnek. A kapitalista világrendszert követ­kezetesen „szabad világ"-nak titulálják. A „szabad világ" ki­fejezés úgyszólván a burzsoá tudatmanipuláció legelterjed­tebb közhelye. Honnan is szár­mazik? Scott Nearing amerikai szociológus írja: „A szocializ­mus előretörése arra ösztönözte a kapitalista világ vezetőit, hogy olyan jelszót keressenek, amely önreklámnak is megfelel a nyugati világ számára. Pro­pagandaszakértők bevonásával számos jelzőt megvizsgáltak, olyanokat, mint például „civili­zált", „keresztény", „nyugati", de ezeket nem találták eléggé hatásosnak és meggyőzőnek. Azért állapodtak meg a „sza­bad" jelzőnél, mert úgy vélték, hogy ez a legihletettebb, min­dent átfogó és meggyőző dics­titulus a nyugati életformához". A „szabad világ"-nak kikiál­tott kapitalista világrendszerhez napjainkban több mint 70 or­szágot sorolnak. Ebből mintegy 50 országban nyílt diktatúra van. A „szabad világ" fő védel­mezője az amerikai hadsereg, amely a világ számos részén, számos esetben, igen leleple­zően bebizonyította már, hogy milyen érdekeket, törekvéseket képvisel, miféle szabad világot védelmez, és milyen eszközök­höz, módszerekhez folyamodik. A „szabad világ"-nak kikiáltott országok csoportjába tartozik a kegyetlen fajelnyomó Dél-Afri­kai Unió, a görögországi fasisz­ta rezsim, a Franco-féle spa­nyolországi diktatúra, a portu­gál gyarmatosítók kegyetlen rendszere, az izraeli agresszo­rok klikkje és így tovább. Ami pedig a szabadság álta­lános értelmezését illeti a bur­zsoá propagandafórumok termi­nológiájában, annak önkényes­sége meglehetősen egyértelmű. A szabadság fogalma alatt min­denekelőtt a burzsoá társadalmi rendszer osztályviszonyainak, a tőkés kizsákmányolásnak, az amerikai világuralmi expanziós törekvéseknek a szabadságát értik. Ahol mindezt tagadják, elvetik, ott szerintük nincs sza­badság, azok az országok nem tartoznak a „szabad világ"-hoz. A burzsoá propaganda eszmei diverziójának ugyancsak állan­dó tartalmi eleme a „nemzeti szuverenitás", a „nemzeti füg­getlenség" kifejezésekkel törté­nő zsonglőrködés, manipulálás. A fellazítási taktika propagan­dája azt igyekszik bizonygatni, hogy a kelet-európai szocialista országok nemzeti függetlensége csakis a Szovjetunió és egymás iránti elkötelezettség nélkül, sőt annak ellenére teljesedhet ki. A burzsoá propaganda a megtévesztés hatásosabbá téte­le érdekében a hazafiság és a nacionalizmus fogalmát igyek­szik azonosítani, egybemosni, a kettő közötti különbséget elkö­dösíteni. Ezzel párhuzamos tö­rekvésük a nemzetköziség és a hazafiság szembeállítása, ellent­mondásosságának bizonygatása. Mi tagadás, a nacionalizmus igen hatásos fegyvere a fellazí­tásnak. És alkalmazói igen cél­tudatosan élnek is vele. Gray­son Kirk, a Columbia Egyetem rektora írta a Foreign Affairs 1964 októberi számában: „Fel kell készülnünk arra, hogy ki­használjunk minden erősödő na­cionalista irányzatot és a kom­munisták érdekkörébe tartozó egyes kelet-európai államokat ösztönözzük a Moszkvával szem­ben követelt nagyobb akciósza­badságra. Ez hosszan tartó mü­velet lesz, minthogy minden el­sietett lépés részünkről a ma­gyarországihoz hasonló megtor­lást válthat ki... Ha a nyugati vezetők okosak és nem rögesz­més megszállottak, fokozatosan élesztgetik a nacionalizmus szellemét..." Több példa is bi­zonyítja, hogy ezt a receptet ho­gyan igyekeznek a burzsoá pro­paganda, a fellazítási taktika különböző változataiban érvé­nyesíteni. Ez az 1968-as cseh­szlovákiai események során is nagyon egyértelműen bebizo­nyosodott. A hazafiság és a nacionaliz­mus egybemosására irányuló tö­rekvés egyik állandóan vissza­térő vonása a nemzeti érdekelt önkényes értelmezése, torzítása, Indokolatlan felnagyítása, a kü­lönböző szocialista országok közötti ellentétek szítása, főleg a Szovjetunió elleni hangulat­keltés érdekében. Jellemző pél­dája ennek az úgynevezett „nemzeti modellek" tendenció­zus hangsúlyozása, a szocializ­mus építésében a nemzeti sajá­tosságok önkényes kiemelése^ előtérbe helyezése, az általános sajátosságok és törvényszerűsé­gek, az azonos nemzetközi ér­dekek háttérbe szorítása, leki­csinylése, figyelmen kívül ha­gyása. Az e törekvés hátteré­ben meghúzódó szándék egyér­telmű: a néptömegeket szembe­állítani a szocialista országok közös nemzetközi érdekeivel, ellentéteket szítani a kelet-euró­pai szocialista országok között BERTALAN ISTVÁN A tervezettnél több burgonyát adnak el A szlovák Nemzeti Felkelés nevét viselő Baďanvi Efsz-ben (Žiar nad Hronom-i járás) e napokban fejezik be a burgo­nya betakarítását. A tervezett 17 vagon helyett 20 vagonnal adnak el az állami felvásárlónak. (Felvétel: — T. Babiak — CSTK.J

Next

/
Thumbnails
Contents