Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-19 / 247. szám, csütörtök

SZÜLŐK, NEVELŐK FÓRUMA A mozgóképek kora A MOZI VÁSÁRI LÁTVÁNYOS SAGBÚL néhány évtized alatt önálló művészetté fejlődött, majd — leszállva frissen 'kivívott rangjának magasából — hétköznapi életünk állandó kulisszájává, kísérőjévé vált: televízióként. Ma már alig van olyan ember, aki ne látna naponta a mozgóképek sorozatából néhányat. S a mozgóképek korában legjobban a gyermekeink élnek benne: a televízió leghűségesebb nézői az általános iskolások. „Az a szervem, amely a megértést legjobban szolgálja, a szemem" — írta Goethe. Igen ám, csakhogy — amint erre egy magyar tudós rámutatott: „a látás élménye a moziban nemcsak biológiai, technikai kérdés, sőt nem csupán művészeti élmény, hanem társadalmi, etikai (erkölcsi) és pszichológiai (lélektani) kérdés is. Magyarán: nem elegendő „ellátni" a vászonig, de meg is kell értenünk a szemünk közvetítette jeleket, meg kell ítélnünk azokat, el kell helyeznünk a magunk világnézeti rendszerében: el kell fogadnunk, vagy el kell utasítanunk a látottakat, azt a világot, amelyet a film ábrázol. S erre képesek-e gyermekeink? A kérdést mindenféleképpen fel kell tennünk, bármilyen kényelmetlen is. Hiszen a televízió jelenléte szobánk sarkában: tény. A fiatalok gyakori „mozizása": tény. S a megoldást aligha kereshetjük a moziból való el- kitiltás meddő erőfeszítéseiben. Hiszen amennyi gondot jelent a mozgóképek napi zuhataga, annyi hasznos ablakot is nyit a világra: tanítja, tájékoztatja, neveli a gyermeket. Arra a kérdésre, hogy mire nevel a film, könnyű lenne így válaszolni: a jó film, amelyik jó egy felnőttnek, nagyon is rossz hatást kelthet a serdülőben. Az izgalmas kalandfilm, a tizenéves fiúk kedvenc műfaja bizony okozhat álmatlan éjszakát a kisiskolásoknak. Épp ezért: a mai szülő, nevelő nem veheti elég komolyan a mozgóképes szórakoztatás, időtöltés gondját, ha nincs tudatában a mozizás-tévézés veszéleinek. „Veszélyeket" mondunk, s főleg azért, mert ma még nagyon kevés gyerek (és szülő) válogat tudatosan a filmek között. Nemigen mérlegelik: megvannak-e a feltételei a néző és a film találkozásának. A FILMBEN a mozgás és a kép vonz legelőször. A kisgyermek számára semmi nem jelent maradandó lelki élményt, ami nem fejezhető ki érzékletes eszközökkel. A mozgó-mozgalmas világot pedig legtermészetesebben, legközvetlenebbül a mozgó képek ábrázolják. Nem véletlen, hogy mostanában e korosztály (10—14 óv között) kevesebb útleírást olvas, viszont megnőtt érdeklődése a természet- és dokumentum jellegű úti filmek iránt. Az útleírásokban mindig is közöltek fényképeket, s most ez a korábban másodlagos „illusztráció" — megmozdulván — maga lép elő lényegközlővé. A közös filmélmény módot ad a gyermekeknek az „együttélésre". Egy francia pszichológus 220 filmmatinén végzett megfigyeléseket, s megállapította: az évek folyamán fokozódik a gyermekeknek az a törekvése, hogy másokkal megosszák érzéseiket — élményeiket. A négyévesek egy-egy előadáson átlag 3,4-szer, a ö évesek már 6,4 alkalommal fordultak társaikhoz, kezdeményeztek velük beszélgetést. Memcsak azért lett persze a „mozizás" a pedagógiai és lélektani problémák forrása ... Foglaljuk 'össze a leglényege sebbeketl 1. A film képsorai látszólag mindig a valóságot ábrázolják. A legrafináltabb világítási tech nikával felvett kép is úgy hat, mintha egy valóságban lezajló esemény szemtanúi lennénk. 2. A filmnek látszólagos hite lessége mellett van egy látszólagos tárgyilagossága is: a szemünk helyébe lépő kamera objektívan „írja le", „mutatja meg" az eseményeket, s amit mutat — ezt érezzük —, annak úgy kell lennie, hiszen másképp nem örökíthette volna meg a felvevőgép; a gép, amely a közhiedelem szerint mindig tárgyilagosabb, mint az ember. 3. A film összetett, audio-vizuális (hallási és látási) ingerhatásokkal dolgozik — ebben is erősen hasonlít életélményeinkhez, amelyeknél a hang és a látvány ugyancsak egyszerre szokott jelentkezni. Ebből az összetettségből aztán az is következik, hogy a film érzékelési lehetőségeinket erősebben uralma alá vonja, mint a hagyományos kifejezési formák és művészetek. A SERDÜLŐKOR előtti iskolások (6—12 év) már gyakori mozilátogatók, akiknek szinte mindennapi élménykörükbe tartozik a hangos mozgókép (film és tévé). Ok nem „pihenni" járnak a moziba, nem „kikapcsolódni", mint a felnőttek, hanem ellenkezőleg: bekapcsolódni, egy számukra még ismeretlen világba (idegen helyszínek, más korú és nemű szereplők). Rendkívül fontosnak tartják hát, hogy saját személyes életük tapasztalatai és a filmen látható világ személyei, tárgyai, eseményei között szoros kapcsolat jöjjön létre, hogy „ráismerjenek" a tárgyakra, szereplőkre — se feladat a film sajátos formanyelve miatt nem is könnyű. Egy-egy szokatlan beállítás (felülről vagy alulról fényképezett tárgy), egy sajátos megvilágítás vagy vágás kizökkentheti őket a film menetéből. Ha viszont eligazodnak a film képeinek rendszerében, csakhamar kiválasztják maguk

: nak a cselekvő, tevékeny és vélhetőleg győzni fogó hőst, aki mellé igen erős pártossággal odaállnak, közbekiáltásokkal biztatják (a gyermekelőadások ismert légkörei), veszélyeztetettsége esetén gyakran sírva fakadnak. Ezek az úgynevezett spontán reakció-jelek — természetes válaszok — bizonyítják, hogy a 12 év alatti gyermekek egy igen primitív, ősi, de nagyon erőteljes élménymódot alakítanak ki: behelyettesítik magukat a filmbe s így szinte személyesen érdekeltek a hős sor sának jóra fordulásában. Ebből következik aztán az is, hogy e korosztály — mivel nagyon is átéli a filmet — nem híve a tragikus összecsapásoknak — legalábbis a korcsoport alsóbb csoportjaira (6—10 évesek) maradéktalanul áll ez, a lányokra még tovább is. A serdülés alatt a „ráismerés öröme" helyett a „megismerés vágya" nyomul előtérbe: az egzotikus kalandok, romantikus hősök kora ez. A gyermekek ebben a korban ls jobban kedvelik a feketén-fehéren ábrázoló műveket, azaz az olyan hősöket, akiknek csak jó vagy rossz tulajdonságaik vannak. Az átlagos formanyelvi eszközökkel dolgozó filmet ekkor már általában megértik, nem jelent felismerési problémát a szereplő esetleges ruhacseréje, a mű helyszínváltozásai, az időmúlás — amely mind kizökkentheti a kisebbeket a megértési folyamatból. A néző behelyettesítő magatartása mellé a serdülés alatt kezd kialakulni egy új filmátélési mód, a műtől való kritikai eltávolodás, amelynek feltétele, hogy a gyermekben megerősödjék a figyelemmegosztás képessége (akusztikus és vizuális elemek egyidejű figyelése és így tovább). Ez csak a tizennegVedik életév táján jelenik meg. IELENTOS ELTÉRÉS figyelhető meg tehát a különböző életkorú gyermekek filmbefogadási képességében. Ennek „milyensége", foka, tudatossága összefügg a gyermek pszichés fejlődésével, annak, egyik jól felismerhető megnyilvánulásával. Ugyanakkor azonban el kell mondanunk azt is: a gyermek filmnézési szokásai, „kultúrája" befolyásolható, fejleszthető, nagymértékben függ a környezeti és nevelő hatásoktól, az iskolától is, a családtól is. B. I. MÁR MOST GONDOLJON A KARÁCSONYRA ... és vegyen részt abban a nagy könyvsorsjátékban, amelyet ebben az évben, a nemzetközi könyvévben, tíz kiadóvállalattal karöltve rendez a Slovenská kniha nemzeti vállalat. A sorsolásban mindenki részt vehet, aki az alábbi jegyzékből legkevesebb 90,— korona értékben rendel könyvet, s a már kifizetett postautalvány szelvényével igazolja a megrendelt könyvek átvételét. (Ebbe az összegbe beleszámítódik annak a könyvnek az ára is, amit a megrendelő esetleg nem kapott kézhez, mivel idő előtt kifogyott.) t 1. díj: aj berendezett szövetkezeti lakás Cseltszlovákia bármely részén (ön helyett befizetjük a tagsági díjat) 80 000,— koronáig, b) vagy személygépkocsi, amit saját ízlése szerint választhat ki a Mototechna üzleteiben 80 000,— koronáig, c) vagy 2-szobás OKAL 01 A típusú berendezett családi ház 80 000,— koronáig. Ezt a dijai egyébként a megnevezett összeg magasságáig Csehszlovákia területén bármilyen árura be lehet váltani. 2. díj: Vásárlási utalvány 3.—12. díj: Vásárlási utalvány 10 000 korona értékben, 1000 korona értékben A megrendeléseket legkésőbb november 20-ig kell elküldeni erre a címre: MAGYAR KÖNYVESBOLT, BRATISLAVA, MICHALSKÁ 6. A megrendelő a könyvekkel együtt igazolást kap arról, hogy szelvénye bekerült a sorsolásba. A sorsolás névsor szerint történik. 1972. december 15-én kerül rá sor Bratislavában, a Slovenská kniha nemzeti vállalat igazgatóságán, 14.00 órai kezdettel, a Szlovák Pénzügyminisztérium és a tíz kiadóvállalat képviselőinek jelenlétében. A sorsolás eredményéről a résztvevők a nyereménylistából értesülnek, amelyet legkésőbb 14 nappal a sorsolás után kézhez kapnak. Életrajzok Cogniot: Kortársunk, Marx 12,— Korszerű marxista életrajz. Szíj: Lőrincz Gyula 16,— Monográfia a jeles csehszlovákiai magyar festőről. Anatole Francé: Jeanne d'Arc 50,— A legendás szűz — egy nagy író szemével. Regények, elbeszélések Turgenyev: A puszta Lear királya 7,— A klasszikus orosz író egyik legszebb kisregénye. Karinthy: Utazás Faremidóba — Capillária 17,— A nagy humorista két fantasztikus kisregénye. Erenburg: A harácsoló — — Moszkvai sikátor 23,— A szovjet próza nagy mesterének két híres regénye egy kötetben. Pausztovszkij: Nagy várakozások kora 27,— Izgalmas önéletrajzi regény. Illés Endre: Hármaskönyv 26,— A hetvenéves szerző legjobb esszéi, drámái, novellái. Pavese: Az ördög kastélya 15,— Thurzó: A rászedettek 30,— Grün: Két levél 21,— Mai nyugatnémet író érdekfeszítő története. Baráth: Külső körön 12,— •uba: Ugrás a semmibe 9,— Kiváló elbeszélőnk és humoristánk legszebb írásai, james: Egy hölgy arcképe 61Steinbeck: Az Édentől Keletre 64,— Marek: Boldogkor 14,— Fiataloknak Defoe: Robinson 14,— Hronek: Hispaniola aranya 26,— Kolumbus Kristóf útjának érdekfeszítő krónikája. Fekete István: Csend 12,— A Tüskevár szerzőjének a természet szépségeit művészien ecsetelő kisregénye. Fallaci: Ha meghal a Nap 33,— A kitűnő olasz újságírónő szemléletesen írja le az amerikai űrhajóskiképzést, az űrközpontok életét, és választ keres korunk nagy kérdésére: mi lesz az emberiséggel, ha kihűl a Nap? Gyerekeknek Dávid: A feneketlen láda kincsei 13,— Móra: Kincskereső kisködmön 12,— Grimm legszebb meséi 33,— A mesélő kert 27,— Kisgyermekek nagy mesekönyve 38,— Tomeček: Eziistpér 16,50 Egy halacska vidám kalandjai. Piláf: Bonifác bácsi pipája 21,— Szórakoztató olvasmányok Wells: A szerencse kerekei 23,— Parisé: A szép pap 12,— jasunski: A démon évei 23,— Jerome: Három ember egy csónakban 12,— Voloszkov: Farkasfogak 16,— Naumann: Az idő árnyékában 20,— Komoly és rendkívül izgalmas bűnügyi eset leírása. Más Rákos: Tények és kérdőjelek 21,— A prágai Károly Egyetem docensének kiváló tanulmányai. Barsi: Emberek, akikkel találkoztam 12,— Izgalmas riportok — érdekes emberekről. Lomb: Így tanulok nyelveket 9,— Karátson: Miért lest az ember? 19,— Túrós: Oj szakácskönyv 31,— NAPTÁR 1973 15,— ízelítő gazdag tartalmából: Petőfi és Hviezdoslav — Emlékezés július Fučíkra — Húszéves a MATESZ — Prágát védtük Madridnál — Egyperces novellák — Milyen volt és milyen lesz az ember? — Volt-e özönvíz? — Vízimalmok a Dunán — DDT vagy nikotin? — Őfelsége Fifi Párizsban — Versek — Elbeszélések — Riportok — Képek — Rajzok — Művészfotók — ízelítő a nemzetek életéből — Gyermekvilág — Napos oldal — Orvosi tanácsok — Házunk tája — Keresztrejtvény — Sport. A sorsolást a sorsolási szelvényeken feltüntetett nevek szerint tartjuk, ezért saját érdekében mindkét részt olvashatóan töltse ki! A helységneveket és a járást szlovákul kérjük feltüntetni! Sorsolási szelvény: Keresztnév: Vezetéknév: Helység: Utca h. sz. Járás: Posta: FIGYELEM! RENDELÉSE BORlTÉKÄT NE RAGASSZA LE, S CSAK 30 FILLÉRES BÉLYEGET RAGASSZON RÁ! EZZEL MUNKÁT ÉS PÉNZT TAKARÍT MEG. ÜF-167