Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-18 / 246. szám, szerda

r Hl. A pirt 13ZÉ3 Pártunk ős egész társadalmunk figyelmének központjában a gazdaság áll. A párt a közgazdaság segítségével fogalmazza meg a gazdasági fejlődés fő céljait, és az egész szocialista társadalom további fejlődésének további távlatalt. Társadalmunk gazdasági fejlődése alapcéljainak és tartalmának a meghatározása, az utak, az eszközök ős a módszerek meghatározása, beleszámítva az Intézményes, szervezeti és káderfeltételeket ls, képezi a párt gazdaságpolitikájának tartalmát. A párt gazdaságpolitikája, céljai és feladatai jelentik a kiindulópontot az állam gazdaságpolitikájának kialakításához. A szocialista állam állami szervei applikálják a párt gazdaságpolitikáját, feldolgozzák a gazdasági szervekben, a konkrét Irányelvekben és a végrehajtási utasításokban. A párt vezető szerepe nem csak azáltal érvényesül a népgazdaságban. hogy a párt meghatározza a gazdasági fejlődés alapvető céljait és tartalmát, hanem azáltal is, hogy mindennapos munkájával céltudatosan keresi e feladatok sikeres megvalósításának legalkalmasabb útjait, helyesen és ideiében oldja meg a bonyolult népgazdasági problémákat, melyek e folyamatban felmerülnek. A párt tagjai az állami szervek és a Nemzeti Front szervezetei által megismertetik a dolgozókkal a gazdaságpolitika céljait és feladatait, s tömegtájékoztatási eszközök által megnyerik a dolgozókat e célok teljesítésére. A gazdasági alapismeretek tanfolyamban két év folyamán részletesen tanulmányozni fogják a párt gazdasági politikáját. A figyelmet fokozatosan az alabbi kérdésekre Irányítjuk: — a szocialista gazdaság irányítása és tervezése, — a szocialista termelési üzem, — az elvégzett muuka és az anyagi ösztönzők szerinti jutalmazás problematikája, — a hozraszcsot érvényesítése a termelési üzemekben, — a munkatermelékenység állandó aövekedésének jelentősége, — a műszaki haladás és a technika kihasználásának jelentő— a munka tudományos szervezése, — a termékek minősége és a munka kulturáltsága emelésének útja, — a dolgozók kezdeményezésének fejlesztése és a szocialista verseny fejlődése. Hasonló problémákat tanulmányoznak majd azokban a tanfolyamokban, amelyeket a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemekben és gyárakban létesítenek. A csehszlovák gazdaság fejlődésének dinamikája A munkásosztály 1948 februárjában elért győzelme megnyitotta az utat Csehszlovákia szocialista fejlődéséhez. A termelőeszközök szocialista társadalmi tulajdona, a népgazdaság tervszerű irányítása, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szövetség és gazdasági együttműködés történelmi szempontból rövid idő alatt lehetővé tette a szocializmus óriási anyagi-műszaki alapjának kiépítését. i egyes iriseí A Csehszlovák Szocialista Köztársaság ma gazdaságának színvonalát illetően a világ gazdaságilag legfejlettebb országai közé tartozik. Ez a tény nem tagadható, pedig ellenségeink különösen az 1988—69-es válságos években erre törekedtek, és egyesek különböző módon még ma is ezzel próbálkoznak. A népgazdaság fejlesztésében 1948 februárja óta elért eredmények a munkások, a szövetkezeti parasztok és a dolgozó értelmiség becsületes munkájának gyümölcsei, akik a párt vezetéséVel építik szocialista társadalmunkat. Az elvégzett munka mérlege nagyon ló. jogosan lehetünk büszkék rá. A CSSZSZK-ban az Ipari termelés ma csaknem 7,5-szer nagyobb, mint 1937-ben. Iparunk nem egészen két hónap alatt annyit termel, mint 4 burzsoá Csehszlovákia 1937-ben egy egész év alatt. A Szlovák Szocialista Köztársaság ipari termelésének terjedelme ma nagyobb, mint az egész Csehszlovákiáé a második világháború előtt. Az ipari termelés növekedésének dinamikája a CSSZSZK-ban gyorsabb volt, mint a fejlett kapitalista országokban. 1950— 1970-ben az ipari termelés átlagos évi növekedése Csehszlovákiában 8,3 %, az USA-ban 4,1 %, az NSZK-ban 7,4 %, Franciaországban 5,9 %, Ausztriában 6,5 %, Nagy-Britanniában 3,0 .% volt. Az egy főre lutó szénfejtésben Csehszlovákia ma világviszonylatban a második helyen áll, a nyersvas és az acélgyártásban az ötödik helyen, a kénsavgyártásban a 9. helyen. Csehszlovákiában ma több egy főre jutó villanyenergiát termelünk, mint Franciaországban. Olaszországban, vagy Hollandiában. Alapjában megváltozott az ipar ágazati struktúrája. A progresszív ágazatok részaránya az egész ipari termelésben gyorsan emelkedik. Ma az ipari termelés 40 %-át a gépipar és a kohászat képezi, a vegyipar pedig 7 °/o-át. Sikeresen fejlődik a termelés a többi ipari ágazatban, az építészetben, a kereskedelemben és a közlekedésben is. Alapvető változások mentek végbe a mezőgazdaságban ls. A falvak szocialista átépítése és a szocialista termelési viszo nyok kialakítása a szétforgácsolt mezőgazdasági kisipari üzemeket korszerű mezőgazdasági vállalatokká változtatta, melyekben magas a növénytermesztés és az állattenyésztés technikai és technológiai színvonala. Vannak olyan vállalataink, melyek teljes mértékben ki tudják használni a mezőgazdasági tudomány és technika legújabb ismereteit. 1970-ben a mezőgazdasági terület nagysága 10 százalékkal volt kisebb, mint 1936-ban. A mezőgazdasági nagyüzemi termelés 1970-ben ezen a kisebb területen 57 százalékkal több mar ha-, 94 százalékkal több sertéshúst, és kétszer több tojást termelt. A tehenek tejhozama 46 %-kal volt magasabb. 1970-ben a mezőgazdasági össztermelés 22,3 %-kal emelkedett, az egy mezőgazdasági dolgozóra eső mezőgazdasági össz. termelés csaknem 3,5-szeresére emelkedett. A mezőgazdasági piaci termelés 1936-hoz viszonyítva 80 %-kal növekedett. A búza és az árpa hektárhozama átlagosan ma kétszer nagyobb, mint az 1934-1938. évi átlag. Országunk gazdasági fejlődésében nagymértékben vett részt a tudományos kutatási alap, amelyet 1948 után alapjától újjá' i .10 a szocialista Jog és erkölcs egyj^ ajaj^e. £ munkához való , viszony a szocialista ember alapértékeinek legközvetlenebb és leghűbb megnyilvánulása. A szocializmus gazdasági törvényeinek felhasználása a gyakorlatban A szocializmus elsősorban abban különbözik a többi társadalmi rendtől, hogy öntudatosan és tervszerűen építik. ' A szocialista társadalomnak érdeke, hogy gazdaságának fejlődése hatékony és dinamikus legyen. Ezért arra törekszik, hogy a legalaposabban ismerje a gazdasági törvényeket, hatásukkal összhangban cselekedjen, s kihasználja őket a CSKP és a szocialista állam gazdaságpolitikája céljainak és felada tainak meghatározásában. Gustáv Husák elvtárs a Béke és szocializmus kérdései folyó Irat szerkesztőségének kérdéseire adott válaszában megemlítette, hogy a hatvanas években a szocializmus alapjainak felépítése után a voluntarizmus elsősorban abban nyilvánult meg, hogy túlbecsülték a társadalmi fejlődés elért fokát, idealizálták az erkölcsl-politikai egységet, Irreális politikai és gazdasági célokat tűztek kl. Ez annak volt a következménye, hogy nem respektálják a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit, a párt, az állam és a gazdaság irányításában megsértették a lenini elveket..." A szocializmusban hatő gazdasági törvények egész rendszerének alapja a gazdasági alaptörvény. A szocializmus célja az emberek növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek egyre teljesebb kielégítése a társadalmi termelés állami fejlesztése és tökéletesítése alapján. Ez a tézis röviden megfogalmazza a szocializmus gazdasági alaptörvényének tartalmát. Kifejezi a kommunista termelési mód lényegét és alapvető jellemvonásait, a dolgozó nép érdekeinek és szükségleteinek való alárendeltségét. A szocialista társadalom gazdasági alaptörvénye kifejezi azt az objektív szükségszerűséget, hogy a társadalom minden tagjának részt kell vennie a kollektív, egyre termelékenyebb társadalmilag hasznos munkában, amely a társadalom tagjai növekvő jóléte és sokoldalú fejlődése érdekében biztosítja a szocialista gazdaság gyarapodását. A szocializmusban más gazdasági törvények is hatnak — a népgazdaság tervszerű fejlődésének törvénye, a munka szerinti elosztás törvénye, a munkatermelékenység állandó növekedésének törvénye, a bővített újratermelés törvénye, az értéktöbblet törvénye, a felhalmozás törvénye. A szocialista társadalomban is objektív jellegűek a gazdasági törvények, az emberek akaratától és tudatától függetlenül hatnak. A szocialista társadalom azonban sokkal nagyobb mértékben és sokoldalúbban használhatja ki a gazdasági törvényeket. A gazdasági törvények minden társadalomban elsősorban az egész társadalomra hatnak. A szocialista társadalom, amely tervszerűen irányítja és fejleszti az ország gazdaságát, a gazdasági törvények hatásával összhangban tudatosan cselekedhet, irányíthatja tevékenységét és döntéseit, s így biztosíthatja a népgazdaság hatékony és dinamikus fejlődését, ami alapja az egész társadalom további sokoldalú fejlődésének. A kapitalista társadalom, melynek döntéseit a termelőeszközök magántulajdona és a tőke érdekei határozzák meg, ezt sohasem érhette el és nem ls érheti el. A szocialista társadalom számára létszükséglet a gazdasági törvények alapos Ismerete, hatásuk tudatos és céltudatos kihasználása az egész társadalom fejlődése érdekében. A népgazdaság tervszerű fejlesztése és a szocialista állam szerepe a gazdaság irányításában A szocialista gazdaság tervszerű fejlődése a szocializmus jellemvonása és jelentős előnye. A szocialista termelés objektív gazdasági törvénye. A tervszerűség, mint a gazdaság tudatos Irányítása, magába foglalja az egész népgazdaságot, és csakis a szocialista társadalom viszonyaiban fe|lődhet és érvényesülhet teljes mértékben, ahol a társadalom valamennyi területén a termelőeszközök szocialista tulajdonban vannak és a politikai hatalom a dolgozók kezébe került. A társadalmi szocialista tulajdon kialakulásával a termelés tárgyi feltételei a természeti gazdagság, a döntő fontosságú termelőeszközök, a tudományos haladás eredményei az egész nép tulajdonává válnak. A termelőeszközök társadalmi szocialista tulajdona lehetővé teszi a termelés társadalmi céljainak megfogalmazását, s ennek alapján a társadalmi csoport- és személyes érdekek egységének kialakítását. Megkövetelik, hogy a szocialista gazdaságot országos viszonylatban egységesen Irányítsák, és megvalósulhasson a szocialista termelés célja — a társadalom valamennyi tagja teljes tólétének és szabad fejlődésének biztosftása. A gazdasági törvények társadalmi érvényesítése és kihasználása csakis a CSKP gazdaságpolitikája és a szocialista állam által valósulhat meg. A szocialista állam a munkások, a szövetkezeti parasztok és a többi dolgozó osztályhatalmának eszköze és politikai szervezete. A szocialista állam kezében összpontosítja a termelőeszközök döntő többségét. A szocialista állam gazdasági feladatának fő tartalma a népgazdaság fejlődésének tervezése, irányítása és társadalmi ellenőrzése. A népgazdaság tervszerű irányítása a demokratikus centralizmus elvei következetes megtartásával valósul meg. A szocialista demokrácia fejlesztése lehetővé teszi, hogy a dolgozók aktívan részt vegyenek az Irányításban és igazgatásban, és saját tapasztalataik alapján egyre jobban meggyőzödjenek arról, hogy az állami és a társadalmi érdekek biztosítása megfelel saját érdekeiknek és szükségleteiknek is. Hazánkban a szocializmus eddigi fejlődése azt bizonyítja, hogy a szocialista állam a CSKP vezetésével jelentős szerepet látszott a szocialista gazdaság fejlesztésében. A termelés növekedésének gyors üteme, a gazdaság alapvető strukturális változásai, az életszínvonal gyors emelkedése, amit hazánkban elértünk, elképzelhetetlen lett volna a párt vezető szerepének érvényesítése, a szocialista állam gazdasági szervező szerepének érvényesítése nélkül. Az állam erős hatalmi, politikai és irányító funkciója nélkül elképzelhetetlen lenne hazánkban a szocializmus építése. A CSKP XIV. kongresszusán többek között hangsúlyozták, hogy a szocialista társadalom fejlődésének mai szakaszában nincs szó és nem is lehet szó a szocialista államnak a népgazdaság tervszerű irányításában betöltött szerepe korlátozásáról és gyengítéséről. Ellenkezőleg. Az állam gazdasági és irányító funkciója egyre növekszik. A tervszeríf irányítást, ami alapvető feltétele a szocialista gazdaság fejlődésének, egyre tovább kell fejlesztenünk és tökéletesítenünk, úgy, hogy biztosítsa a szocialista gazdaság további fejlődését. A gazdasági fejlődés alapja a társadalmi fejlődés bővített újratermelésének folyamata. Az újratermelés az anyagi viszonyok, a munkaerő- és a termelési értékek kialakításának, szüntelenül Ismétlődő folyamatát jelenti.* A bővített szocialista újratermelés folyamata kibővíti és töZ