Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-18 / 246. szám, szerda

Jcôletesfti a termelés anyagi feltételeit, a társadalom termelőerőinek és termelési viszonyainak fejlődését lelentl. Ez elsősorban a társadalmi munkatermelékenység növekedésében, az össztermelés növekedésében, a társadalmi termelés, a nemzeti jövedelem növekedésében, az ország gazdaságának fejlesztésében és a lakosság életszínvonalának emelkedésében nyilvánul meg. A szocialista bővített újratermelés alapvető vonása az arányok és a feltételek tervszerű társadalmi biztosítása. Ezek szükségesek az újratermelési folyamat gyors, folyamatos és hatékony megvalósításához az egész népgazdaságban, elsősor ban a távlati fejjődésl Irányzatok szempontjából. Ez lehetővé teszi, hogy a gazdasági fejlődés átlagosan gyorsabban növekedjen, mint a kapitalista országokban. Így pl. a KGST-országok Ipari termelése 1950—1970-ben 6,8szeresére növekedett, míg a fejlett kapitalista országokban csak 2,8-szeresére. Csehszlovákiában 1950—1970-ben a társadalmi termelés 3,5szer, a nemzeti lövedelem 3,2-szer, az Ipari termelés 4,9-szer, a mezőgazdasági termelés 1,42-szor növekedett. A szocialista bővített újratermelést gazdaságunkban a teljes alkalmaztatottság jellemzi. Megszűnt a munkanélküliség, amely a kapitalista gazdaság kísérő jelensége. 1971 első felében a legfontosabb kapitalista országokban hivatalosan több mint 10 millió munkanélkülit tartottak nyilván, az Egyesült Államokban 1972-ben több mint 6 milliót. A burzsoá közgazdászok ezt az időszakot a kapitalista gazdaság gyors iramú fejlődése Időszakának nevezik. A nemzeti gazdaság azoknak az anyagi javaknak az összessége, melyeket a társadalom fejlődése során összegyűjtött. Ide tartoznak a termelési alapok, a nem termelési alapok (iskolák, kórházak, középületek, lakások stb.), a társadalmi tartalékok alapja, a lakosság személyes tulajdonában levő fogyasztási cikkek alapja, a természeti gazdagság, a talaj, az ásványigazdagság, a víz stb. A nemzeti gazdagság nagysága és struktúrája figyelembe véve a lakosság számát — kifejezi az ország gazdasági fejlettségét, a népgazdaság termelési fogyasztásának erejét. Az egy főre eső nemzeti gazdagság növekedése fontos feltétele a dolgozók életszínvonala állandó emelkedésének. A népgazdaság hatékony és dinamikus fejlődése az alapja a nemzeti gazdagság növekedésének, mégpedig nagyságát, minőségét és struktúráját illetően is. Minél nagyobb a hatékony és dinamikus fejlődés, annál gyorsabban növekszik a nemzeti gazdagság. A társadalmi termék a termelési szférákban egy év alatt kialakított anyagi Javak és szolgáltatások összességét lelentl. A társadalmi termék tárgyi alakja szempontjából az összes termelőeszközt, a közszükségleti cikkeket és a szolgáltatásokat Jelenti, melyeket a termelés szférája (közlekedés, kereskedelem, amennyiben a termelést szolgálták) egy év alatt kialakított. A társadalmi termék értékkifejezése az az érték, amelyet a felhasznált termelőeszközökből (c) az új termékekbe vittünk át, és az új érték, melyet az élőmunka alakított kl (v + m) (v = a szükséges termék, m = értéktöbblet). Annak érdekében, hogy felújíthassuk a munkafolyamatot, vissza kell adni a termelésbe az elhasznált tárggyá változtatott munkát (c). Az újonnan kialakult érték (v + m) a nemzeti Jövedelmet képezi. 1969-ben a társadalmi termékek értéke (állandó árakban) 628,9 milliárd korona volt. A termelési fogyasztás (c) értéke 363,2 milliárd korona volt, vagyis a társadalmi termékek 57,7 százaléka, A nemzeti jövedelem 265,7 milliárd korona volt, vagyis a társadalmi termék 42,3 százaléka. 1970-ben a termelési fogyasztás a társadalmi termék 58,5 százalékát képezte, és a nemzeti jövedelemben való aránya 41,5 százalékra csökkent. A nemzeti jövedelem a társadalmi termékeknek az a része, amt a társadalomnak a tárggyá változtatott elhasznált mun£< (c), vagy a termelési fogyasztás leszámítása után maradt. A nemzeti jövedelem. — a fogyasztási alapot képező fogyasztási cikkek összességét; — a felhalmozási alapot képező termelőeszközök összességét jelenti. Az utóbbi termelőeszközöket a bővített újratermelésre és a termelőeszközök minőségének megjavítására használják fel a termelési és a nem termelési szférában. A nemzeti Jövedelem az évi társadalmi terméknek az a része, amelyet a társadalom felhasználhat a lakosság fogyasztása növekedésének fedezéséhez, valamint az építkezési beruházásokhoz a termelési és nem termelési szférában ls. A nemzeti jövedelem növekedése a lakosság életszínvonala emelkedésének, valamint a társadalom anyagi-műszaki alapja további kibővítésének és tökéletesítésének anyagi forrása. A nemzeti jövedelem növekedésének ütemétől és tárgyi struktúrájának fejlődésétől függ a lakosság fogyasztása és felhalmozása növekedésének üteme. A nemzeti Jövedelemnek fogyasztásra és felhalmozásra való felosztását tervszerűen szabályozzák, mégpedig a gazdasági és a társadalmi fejlődés szükségleteinek megfelelően. A nemzett Jövedelem mintegy háromnegyed része a fogyasztási alapra (a személyi és társadalmi fogyasztásra) esik, a többi pedig a felhalmozási alapot képezi. Csehszlovákiában 1989-ben a fogyasztási alap arányszáma 77,6 százalék és a felhalmozási alap arányszáma 22,4 % volt. Ez az arány az egyes években a népgazdaság konkrét helyzetéről függően változik. Az állami költségvetés a szocializmusban a pénzeszközök centralizált alapja tervszerű kialakításának formája, ezek felhasználása a bővített szocialista újratermelés, valamint a társadalom további szükségletei kielégítésének biztosítására. A szo. cialista állam az állami költségvetés által tervszerűen felosztja a nemzeti jövedelemnek több mint a felét. A CSSZSZK állami költségvetése magába foglalja a szövetségi költségvetést, a két köztársaság költségvetését, valamint a nemzeti bizottságok költségvetését. A szocialista állam az állami költségvetés által áll kapcsolatban a népgazdaság összes ágazatával, ezáltal teszi lehetővé az üzemek és az önálló elszámolású szervezetek pénzügyi terveinek szabályozását, és így tervszerűen befolyásolja tevékenységüket is. Az állami költségvetés a szocialista állam egyik legfontosabb eszköze gazdasági funkcióinak megvalósításában. A szocialista országok állami költségvetései — a kapitalista országok költségvetéseitől eltérően — nem mutatnak kl hiányokat, hanem mindig enyhén aktívak (a bevételek nagyobbak, mint a kiadások). A szocializmusban az állami költségvetés bevételeinek alapvető forrása az állam centralizált tiszta jövedelme, amely az anyagi termelésben alakul ki. A CSSZSZK-ban az állami költségvetés bevételi részének 83,3 százalékát képezi. Ez annak az értéktöbbletnek (m) a része, amelyet a vállalatok forgalmi adó, nyereségbefizetés, vagyonadó, béradó, szociális társadalombiztosítási Járulék, az efsz-ek és más szövetkezeti szervezetek adója formájában utalnak át az állami költségvetésbe. Az állami költségvetés további bevételi forrása a lakosság bevételeiből fizetett adó, valamint az Illetékek, melyek az állami költségvetésnek csak kiegészítő részét képezik. 1970-ben ezek részaránya az állami költségvetés bevételeiben csak 11,5 százalék volt. Ezzel szemben a kapitalista országokban az állami költségvetés bevételeinek fő forrása a lakosság Jövedelemadója! így például az Egyesült Államokban az állami klötségvetés bevételének 90 százalékát a lakosság jövedelemadója képezi. Az adó összege eléri az Egyesült Államok lakossága minden jövedelmének 30 százalékát. Az állami költségvetés kiadásai. A szocializmusban az állami költségvetés eszközeit a népgazdaság további fejlesztésére, az iskolaügyre, a kultúrára, az egészségügyre, a szociális társadalombiztosításra, az ország védelmi erejének biztosítására, az államhatalom és az igazgatás szerveinek fenntartására fordítják. Az állami költségvetés kiadásainak több mint 90 °/o-a a népgazdaság fejlesztését és a társadalmi fogyasztás fedezését szolgálja. Az iskolaügyre, a kultúrára, az egészségügyre és a szo8 \ etálts társadalombiztosításra fordított kiadások Csehszlovákia ban az állami költségvetés kiadásainak jelentős részét kő pezik. 1970-ben az iskolaügyre, az egészségügyre és a szociális társadalombiztosításra fordított kiadások összege elérte a 87 milliárd 648 millió koronát, vagyis a költségvetés kiadásainak 45 százalékát. A szocializmus az állami költségvetés, a társadalom és az egyes üzemek, valamint a társadalom tagjai közti pénzügyi kapcsolatok rendszerét képezi. Az állam alapvető pénzügyi terve, melyet a CSSZSZK Szövetségi Gyűlése hagy jóvá. Az életszínvonal magában foglal számos tényezőt, gyakorla tilag mindazt, ami összefügg az emberek életének megkönnyítésével és fejleszésével. Az életszínvonal úgy jellemezhető, mint az anyagi és a kul turális szükségletek kielégítésének foka, és azoknak a feltéte leknek az összege, melyek között a létszükségleteket kielégi tlfi. Ä lakosság szükségleteit hozzávetőlegesen ezekbe á főbb csoportokba soi ihatjuk: az élelmezés, a ruházkodás szükségletel, a lakásszükségletek, az egészségügyi gondoskodás, a közlekedés szükségletel, a művelődés, a kultúra, a művészet, a sport és a szórakozás szükségletel, valamint a szabad Idő szükségletel. A ml életszínvonalunk más országok életszínvonalával való összehasonlításának alapvető mutatóla a reáljövedelmek fejlődése, ami azoknak az anyagi lavaknak és szolgáltatásoknak pénzbeli kifejezését jelenti, melyeket a lakosság bizonyos Idő. szak alatt szerez, vagy salát Jövedelméből fedezett vásárlással, valamint a társadalmi fogyasztási alapokból Ingyenes vagy kedvezményes juttatások útján szerez. Csehszlovákia ma — életszínvonalát tekintve — a magas életszínvonalú országok közé tartozik. A lakosság életszínvonala állandó emelkedésének, és a dolgozók életbizt ^ítékalnak megszilárdítása a gazdaság hatékony és dinamikus fejlődése alapján a párt gazdaságpolitikájának fő tartalma, és kifejezi az egész szocialista társadalom érdekelt. 9 \