Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-18 / 246. szám, szerda

r Ä népgazdaság egyes ágazatai fejlődésének M Irányvonalat az ötödik ötéves tervidőszakban jelentősen megszilárdítják az egész gazdaság hatékonyságának növekedését. Egyúttal gyorsabb ütemben fejlődik majd a nemzetközi munkamegosztás elsősorban a Szovjetunióval és a KGST-ben tömörült többi szocialista országgal, tovább mélyül és kibővül a gazdasági integráció. Az ötödik ötéves terv feladatai reálisak, számos jó feltételt biztosítottunk teljesítésükhöz. Ezek közé tartozik a dolgozók szakképzettségének fokozása, a szakemberek arányszámának emelése, az egyes ágazatok ellátottságának megjavítása, a termelési alap korszrűsítésének folyamata, valamint az anyagi fogyasztásban az állóalapok és a munkaerők alacsony kihasználtságában rejlő tartalékok. Az életszínvonal további emelkedése terén az ötödik ötéves terv irányelveit az alábbi konkrét feladatok tartalmazzák: az életszínvonal további emelésében az anyagi fogyasztás elért magas fokából ós a széles néprétegek szociális vívmányaiból kell kiindulnunk. Tovább kell fokozni az anyagi fogyasztást, fejleszteni kell a szolgáltatásokat, meg kell javítani & lakáshelyzetet, ki kell bővíteni a szociális és egészségügyi gondoskodást, a gyermekes családok és a nyugdíjasok iránti gondoskodást. Javítanunk kell az élet- és a munkakörnyezetet, a munka kulturáltságát, fejleszteni kell a szocialista kultúrát és műveltséget, meg kell szilárdítanunk a dolgozók szociális biztonságát, és fejleszteni kell a szocialista életmódot. A lakosság reáljövedelme évente mintegy 5 %-kal emelkedik majd. Ez gyorsabb növekedés, mint amilyet az elmúlt tíz év alatt átlagosan elértünk. Az ötéves terv folyamán a bérek ösz. szege 30—32 milliárd koronával emelkedik. A munkások és az alkalmazottak átlagos névleges bére 1975-ben mintegy 2300 korona lesz havonta. A lakosság összbevétele 127,4 %-ra emelkedik, reáljövedelme 127,9 %-ra, a létfenntartási költségek indexe körülbelül egy fél ponttal csökken és 1975-ben az 1970. évi összeg 99,5 %-át képezi majd. A lakosság személyi fogyasztása 127,8 %-ra ós a klskerekedelmi forgalom 129,1 %-ra emelkedik. Az ötödik ötéves tervben a személyi fogyasztás további fejlesztése az iparcikkek gyorsabb eladására, különösen a háztartások jobb ellátottságára irányul majd azzal a céllal, hogy megkönnyítsük a nők munkáját, hogy több szabad idejük legyen az aktív pihenésre, a művelődésre és a kulturális életre, öt év alatt további 700 000 személygépkocsit adunk el. Az 1975ben eladásra kerülő személygépkocsik száma eléri a 170 ezret. Továbbra ls fokozott figyelmet szentelünk a lakásprobléma megoldásának. További 500 000 lakást építünk és adunk át. Jelentősen megjavul majd a lakótelepek ellátottsága üzletekkel, szolgáltatásokkal és más létesítményekkel Tovább bővül a vízvezeték- és a csatornahálózat, a hőerőművek hálózata, az energia- és a gázvezetékhálózat. A társadalmi fogyasztás terén tovább növekedik az egészségügyi gondoskodás és a szolgáltatások minősége. Tovább emelkedik az orvosok száma. 1975-ben több mint 25,5 orvos jut 10 000 lakosra. Tovább emelkedik a kórházak, a fürdők és a szanatóriumok ágyainak száma. Állandó figyelmet szentelünk az Iskolaügy és a kultúra további fejlesztésének. A szociális gondoskodás terén fokozott figyelmet szentelünk a gyermekes családoknak, a fiatal házaspároknak, és kedvezőbb feltételeket alakítunk ki a népszaporulat fejlődésének megjavításához, amely — bizonyos javulás ellenére — még mindig nem kielégítő. A szociális politika további területe az olyan polgárokról való gondoskodás, akik nem dolgozhatnak. Ezért tovább Javltjuk az egész nyugdíjbiztosítási rendszert, úgy, hogy megfelelő ütemben emelkedjen a nyugdíjasok és azon polgárok életszínvonala, akik nem dolgozhatnak. Az 1975-ig az életszínvonallal kapcsolatban kitűzött feladatok nagyon igényesek. Csehszlovákia az életszínvonal több területén máris megelőzte a legfejlettebb kapitalista országokat. Az életszínvonal további emelésének biztosítása, amint ezt a XIV. kongresszus Irányelvei meghatározzák, jelentősen megjavítja Csehszlovákia helyzetét a nemzetközi rangsorban. A CSKP KB februári plénuma feldolgozta a XIV. kongreszszuson kitűzött gazdasági feladatokat, amelyek a figyelmét a tartalékok kihasználására összpontosították, melyeket gyorsan, rendkívüli póteszközök nélkül mozgósíthatunk a terv teljesítésére. Ezek a tartalékok az irányítás, a munkafegyelem területén a munkakezdeményezés fejlesztésében, a hanyagságba fegyelmezetlenség kiküszöbölésében, valamint abban rejlenek, hogy minden szakaszon és minden munkahelyen bevezessük a szigorú, következetes gazdálkodás rendszerét. Ezen a téren minden üzem, minden vállalat, minden gazdasági szervezet, minden szövetkezet, minden nemzeti bizottság előtt nagy lehetőségek állnak. Mindenütt Javíthatunk valamin, mindenütt takarékoskodhatunk, és mindenütt jobb eredményeket érhetünk el. Egyes esetekben csak csekélységekről van szó, melyek azonban az egész társadalomban Jelentős forrásokat és eszközöket képeznek. A XIV. kongresszus gazdaságra vonatkozó határozatai telje, sítése további feladatainak meghatározásakor a CSKP Központi Bizottsága plenáris ülésein hangsúlyozták, hogy a gazdaság mai színvonala mellett megvannak a feltételeink a további hatékony gazdasági fejlődéshez. A párt mezőgazdasági politikája, melyet a XIV. kongresszus tűzött kl, a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetségének további megszilárdítását követi. Ma — a szövetség további megszilárdítása szempontjából — a legnagyobb jelentőségű az Ipari és a mezőgazdasági termelés hatékonyságának a növelése, a mezőgazdaság szükségleteinek az ipar általi jobb elllátása, és a mezőgazdaság részéről a lakosság szükségletelnek Jobb kielégítése a jó minőségű élelmiszerekkel, mégpedig a saját mezőgazdasági termelés fejlesztése révén. A CSKP Központi Bizottságának 1972 áprilisi — a mezőgazdaság és az élelmiszeripar további fejlesztéséről tárgyaló — plenáris ülése a mezőgazdaság konkrét feltételeinek megfelelően feldolgozta a XIV. kongresszus irányvonalát és a CSKP KB februári plénumának határozatait. Figyelmét a belső tartalékok feltárására és kihasználására fordította. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban ez a feladat gyorsan, rendkívüli követelmények ós újabb beruházások nélkül oldható meg. A CSKP KB áprilisi plenáris ülésének határozatai, melyeket az efsz-ek VIII. országos kongresszusa elfogadott és feldolgozott, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a szállító ágazatok területén dolgozó párt-, állami, gazdasági szervek és szervezetek tevékenységét elsősorban az alábbi feladatok megoldására és biztosítására irányítják: — Következetesen védeni kell és teljes mértékban ki kell használni a földalapot, de csakis mezőgazdasági célokra. Az utóbbi öt év alatt a mezőgazdasági földterület 68 000 hektárral csökkent. Sok földet még nem művelnek meg, a rossz utak miatt a földeken közlekednek, nagy üres térségek vannak a gazdasági épületek körül. Nagy tartalékaink vannak a taiaj extenzív megművelésében. — Tovább kell növelni a gabonanemüek termelését és hatékonyan kell őket kihasználni. A szántóföldeken, a réteken és a legelőkön következetesen meg kell oldani a takarmányok termesztését és a gabonaproblémát komplexen, a vetési területek kibővítésével, a hektárhozamok növelésével, a takarmányfogyasztás csökkentésével, a szemes takarmányok fogyasztásának csökkentésével és takarmánynövényekkel való helyettesítésével kell megoldani. Ez feltételezi, hogy a réteken, a legelőkön és a szántóföldeken jelentősen növeljük a takarmánynövények hektárhozamát. — Elvben meg kell oldani a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének kérdését, s ezzel párhuzamosan a tej- ős a hús12 gazdasági törvények közé tartozik például a termelési vlszo nyok és a termelőerők Jellege közti összhang törvénye. E tör vénynek az a lényege, hogy a munkaerő fejlődésével a régi termelési viszonyokat szükségszerűen újakkal, haladóbbakkal helyettesítik. Az emberek nem létezhetnek az objektív feltételektől függetlenül, figyelembe kell venniük ezeket a feltételeket. Csakis olyan termelési feladatokat valósíthatnak meg sikeresen, melyeknek megvalósításához meg vannak az objektív feltételek. Amennyiben az emberek tanulmányozzák az anyagi feltételeket és a gyakorlatban figyelembe veszik az objektív gazdasági törvények hatását, törekvésüknek megvan a szükséges hatékonysága. A társadalom nem szüntetheti meg a gazdasági törvényeket. Nem érhet el sikeredet, fia olyan feladatokat határoz meg, melyeknek eléréséhez nincsenek meg az anyagi feltételek. Így pl. nem határozhatjuk meg önkéntesen a népgazdaság alapvető ágazatai fejlődése közti kölcsönös kapcsolatokat. Csak akkoi tervezhetjük őket helyesen, ha ismerjük az objektív arányokai és a változások irányzatát. Az arányosság helyes tervezése a? egyik legfontosabb feltétele a termelés üteme meggyorsításának és a termelés intenzifikálásának. Amikor a marxizmus azt ál litja, hogy a gazdasági törvények objektívek, hogy végered ményben a társadalmi fejlődést fékező akadályok ellenére is érvényesülnek, ezen azt érti, hogy előbb vagy utóbb akadnak olyan társadalmi erők, melyek kiharcolják a gazdasági törvé nyek teljes érvényesülését lehetővé tevő társadalmi viszonyokat. (