Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-15 / 41. szám, Vasárnapi Új Szó

Egooaoom TNR5HIHIDN A NŐMOZGALOM TÖRTÉNETÉBŐL­A. A nők harca a diszkrimináció ellen a kapitalizmusban A kapitalizmus kezdetben (csakúgy, mint az előző rendsze­rek) egy lépést jelentett a haladás útján. Ám a termelőeszközök és a termelőerők fejlődóse nem volt összhangban a társadal­mi, szociális viszonyok alakulásával, hanem ellenkezőleg; az antagonista osztályok között még inkább elmélyítette az ellen­téteket. Az egyre rohamosabban fokozódó iparosítás kövatkez­•ében óriási tömegek proletarizálódtak, — a hatalmas gyárak csarnokai megteltek volt kisiparosokkal, falusi szegényembe­rekkel, akiknek a földjét most már nem is a nagybirtokos, hanem zömében a tőkés sajátította ki. A gazdasági életben bekövetkezett változás rövid idő alatt a társadalom alapsejt­jét, a család életét, struktúráját is alapvetően megváltoztatta. A családanya is kénytalen volt munkába állni, s a századfor­uulón, de főleg az első világháború éveiben a női bérmunka már általános jelenség, sőt nagyobbára (s nemcsak 9 prole­tárcsaládokban, hanem részben a középosztálybelieknél is) a csatád létfenntartásának az eszközévé, életszükségletté vált. A nő tehát számottevő tényezője lett a termelésnek. Annál is inkább, mivel olcsóbb .munkaerő volt, mint a férfi, mert ugyanolyan murikaidő alatt (13—15 óra) ugyanannyit kellett produkálnia. A vállalkozók ezért szívesen alkalmaztak női bér­munkásokat, ez azonban mit sem változtatott u nő szociális helyzetén, jogfosztottságán. A proletárasszony hovatovább mind gyakrabban jelenik meg 3 politikai élet színpadán — hiszen már nemcsak férjénsk, hanem saját magának is elsőrendű érdeke felvenni a harcot a kizsákmányolás, a jogtalanság ellen. Ez a harc egyre fokozódik, s a 20. század első két évtizedé­ben már olyan kimagasló személyiségeket érlelt öntudatos politikussá, mint Rosa Luxemburg, Klara Zetkin, Vlagyimir Iljics Lenin két testvére Anna és Maria, Nagyezsda Krupsz­kaja, Do'lores Ibarruri és így tovább. Ők és még sokan mások h nemzetközi fórumokon elsősorban és mindenekelőtt a nőK pjlitikai és polgári jogaiért szálltak síkra, de az első világ­háború előtti s a háborús években az egyszerű munkásnők elsőrendű követelése a munkaidő csökkentése és a bérsk emelése volt. A csel országi munkásmozgalomból sem maradtak ki a pro­I'^árasszonyok. Például Josef Hybeš, az első cseh munkás­képviselő éf felesége. Mína az 1792-ben megjelenő „Ženský list" című női folyóirat elindítói közé tartoztak. A nőmozgalom azonban nemcsak a szó fagyverével harcolt, hanem tettekkel is. Annak idejtn hazánkban különösen a textilgyári munkásnők voltak a legöntudatosabbak — Brnóban, Olomouoban, Prosté­jovban ugyanolyan kitartással vettek részt a sztrájkokban, s ugyanúgy ontották vérüket, mint a férfiak. A hazai nőmoz­galom lelkes harcosa, igazi forradalmára volt — Anna Jelínko­vá, Marié Pížová mellett — Jožka Jaburková, a cseh falusi asszonyok újságjának, a „Rozsévačka"-nak későbbi szerkesz­tője. A proietárasszonyok, a kizsákmányolt munkásnők kétségbe­esett, hősi küzdelmének azonban csak nagysokára érett meg a gyümölcse: hosszú évek múlva, amikor hazánk felszabadul­tan elindulhatott a szocialista országépítés útján. LÁNG ÉVA Színes menyasszonyi csokor a divat Az országos virágkötöző versenyen, melyet Bratislavában a Kultúra és Pihenés Parkjában rendeztek meg, negyvennyolc versenyző vett részt. Az erősebb nemet mindössze négy férfi képviselte, a többi versenyző nő volt. A rajthoz állt férfiak egyike Galamb István, a Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) Közszolgáltatási üzem virágkertésze volt. A fél napig tartó versenyen négy versenyszám volt, köztük a menyasszonyi csokor készítése. • Ön milyen virágból kötött Menyasszonyi csokrot? — kérdeztük Galamb Istvánt a ver­seny befejezése utón. Menyasszonyi csokor készítéséhez minden versenyző ízlésének megfelelő virágfajtákat vá­laszthatott. Szerintem egy menyasszonyi csokor úgy szép, ha sokszínű. Ezért én sárga gerberá­ból és lila fokföldi ibolyából kötöttem csokrot. Díszítéshez borostyán, páfrány és drecéna le veleket használtam. • Ogy tudjuk, hogy nős. A menyasszonyának milyen virágból készített menyasszonyi csok­rot? — A feleségem menyasszonyi csokrát nem én kötöttem. Ahhoz minden virágkertész és virág­kötöző babonásan ragaszkodik, hogy más ké­szítse el. A csokor aszparágusz, páfrány, eroton levelekkel díszített lilás-rózsaszín szegfűkből állt. • Rimavská Sobotán milyen virágokból ren­delnek az emberek menyasszonyi csokrot? — Sajnos a legtöbben még fehér színű virá­gokból. Mi próbáljuk meggyőzni őket arról, hogy ez már nem divat, hogy a sok aszpará­gusszal díszített fehér menyasszonyi csokor giccs. Vannak, akik hallgatnak ránk, sajnos azonban még kevesen. Színes menyasszonyi csokrok készítésénél más kötözési technikát is használunk, mint a fehér csokrok kötésénél. Nagyon kevéssé, vagy egyáltalán nem használ lünk drótot, s a csokrot spárga tartja össze. KOVÁCS ELVIRA Galamb István menyasszonyi csokor készítess közben. Jogi tanádsok nőknek A HÁZASSÁG MEGSZŰNÉSE ÉS A VALAS A házasság megszűnik az egyik házastárs halálával vagy holttá nyilvánításával. Ha a há. zastársat holttá nyilvánították, a házasság azzal a nappal szű­nik meg, amikor az arra vonat­kozó határozat jogerőre emel­kedik. Ha a holttá nyilvánító hatá­rozatot hatályon kívül helyezik, a megszűnt házasság nem újul fel, ha a holttá nyilvánított idő­közben új házasságot kötött. A HAZASSÄG FELBONTÁSA A családról szóló törvény alapelvei szerint a társadalom sokoldalúan védi a családi kap­A nőket „öltöztetik" Cgy nő számára rendkívül ™ bosszantó, ha ugyanolyan ruhában látja asszonytársát, mint amilyen rajta is van. Ezért szere­tik s vásárolják szívesen a žilinai Modex termékeit, mert itt egy-egy ruhából csak keveset gyártanak, s ezeket is szétküldik az ország kü­lönböző tájaira. A bratislavai Du­naj Áruház, a prágai Fehér Hattyú és a Oivatáruház legfeljebb tíz da. rabot kap ugyanazokból a ruhák­ból. Ezekben az áruházakban s ugyanúgy a brnóiban és a Modex žilinai boltjaiban vidékifek is vá­sárolnak, s így a ruhák olyan messzire kerülnek egymástól, hogy viselőik még csak véletlenül sein találkozhatnak. A másik előnye a Modexben ké­szült ruhának, hogy valamennyi nagyon ízléses, egyiken sem lát­szik, hogy konfekciős áru. Ezért van az, hogy Modex-ruhát viselő nőtől sokszor kérdezik meg a kol­léganői, barátnői, hogy ki varrta a ruháját. Az Üzemet, amelyben ezek a ru­hák készülnek, húsz évvel ezelőtt alapították. Persze, akkor még Mo­dexnek hívták, s nem is ebben az épületben dolgoztak az alkalma­zottak. Az új, korszerp üzemben két éve folyik a termelés, ahol megváltozott — kedvező — körül­mények között varrják a női ru­hákat. Az üzem termékeiről a szakem­berek is elismerően nyilatkoznak. Ezt bizonyítja az is. hogy a Brnó­ban évente megrendezett közszük­ségleti áruminta vásáron eddig öt ruhamodelljük nyert érmet. Hogy továbbra is ilyen sikeresen dolgozhassanak, gondoskodnak a izakember-utánpótlásről is. Tanonc­iskolát létesítettek az üzem mel­lett, ahol jelenleg százhúsz fiú és lány készül jövendő hivatására — a nők „öltöztetésére". ANICA SEEWALDOVÁ csolatokat. Alkotmányunk sze­rint is a házasság az állam vé­delme alatt áll. A családról szóló törvény 23. §-a ezenkívül még külön is ki­emeli, hogy az állami szervek a társadalmi szervekkel s va­lamennyi polgárral együttmű­ködve kötelesek szilárdítani a házasságot és a családot, első­sorban azzal, hogy megelőzik azokat az okokat, amelyek a házasság és a család kapcso­latai szilárdságának és tartós­ságának megbontásához vezet­hetnének. A törvény továbbá külön hangsúlyozza, hogy a házasság­gal szembeni könnyelmű vi­szony ellentétben áll a társa­dalom érdekeivel, és ezért csak társadalmilag indokolt esetben lehet a házasságot felbontani. A törvény ezen rendelkezései ér­telmében tehát a házasság fel­bontását a törvény kivételes in­tézkedésnek tekinti. A házasság megszilárdításá­ban szerepet játszik minden ne­velési tényező, a család, az iskola, a társadalom, a munka­hely. A házasságot igyekszik meg­erősíteni a polgári perrendtar­tás 70. §-a is, azzal, hogy elő­írja a válás előtti kötelező bé­kítési eljárást. Válópert ugyan­is csak az eredménytelen békí­tési eljárás után, az ilyen bí­rósági tárgyalástól számított egy éven belül lehet a bírósá­gon beadni. A békítési eljárás­tól a bíróság csak egészen ki­vételes esetben (távollét, beteg­ség) tekinthet el. Az ilyen bé­kítési tárgyaláson a tanácsel­nök közvetlen rábeszéléssel igyekszik a feleket rábírni a házastársi együttélés felújításá­ra és a köztük levő vitás kér­dések megoldására. Ha az el­lentétek nem túl mélyek, akkor az ilyen békítés eredménnyel is járhat. Hasznos tanácsok • Ételbe tejföl helyett szük­ség esetén joghurtot is hasz­nálhatunk, amelyben egy da­rabka vajat elkevertünk. • A teát sohasem forraljuk a vízzel együtt, csakis forráz­zuk, mert így sokkal kelleme­sebb ízű. A leforrázott teát 3— 5 percig hagyjuk állni. O A kalácsba és a gyúrt tésztába vízben feloldott sót használjunk! Ne szórjuk a da­rabos sót közvetlenül a liszt­bei Az említett eredménytelen bé, külési kísérlet után a bíróság (rendszerint az utolsó közös la­kóhely szerinti járásbíróság, ha a házastársak valamelyike ezen bíróság illetékességének terüle­tén lakik, ha ez a bíróság nem lenne illetékes, akkor az ellen, fél állandó lakóhelye, és ha ilyen bírósági illetékesség sem állapítható meg, akkor az indít­ványozó állandó lakóhelye sze­rinti bíróság az illetékes) va­lamelyik házastárs kérelmére bonthatja fel a házasságot. A törvény szerint a házasságot csak abban az esetben lehet felbontani, ha a házastársak közti kapcsolatok oly súlyosan megromlottak, hogy a házas­ság nem teljesítheti társadalmi célját (a leglényegesebbek: az együttélés, a kölcsönös hűség és az egymás kötelező segítése, beleértve a gyermekekről és a családról való gondoskodást is.) A házassági bontóperi eljá­rásban a bíróság elsősorban a kiskorú gyermekek érdekeit kö. teles figyelembe venni. Az előbbiekből kitűnik, hogy a családról szóló törvény nem ismeri a „megegyezéses válást". A válás feltétele az a tárgyila­gosan is bebizonyítást nyert tény, hogy a házastársak közti kapcsolatok komoly okok alap­ján annyira elromlottak, hogy nem várható, a házasság a jö­vőben képes legyen társadalmi hivatását betölteni. Az 1964. április 1. óta hatály, ban levő családi törvényünk már nem ismeri a vétkesség ki­mondását a bontó ítélet döntő részében, de a törvény előírja, hogy a bíróság az ítélet indo­kolásában köteles megállapíta­ni azokat az okokat, amelyek a házasság súlyos felbomlásá­hoz vezettek. Or. Földes József • Az előre elkészített, vé­kony levesmetélt tésztáját ne sózzuk meg, mert a tészta meg- ^ jg puhul, nem lesz száraz! 9 A dara- és rizskását csak akkor sózzuk meg, amikor már erősen forrásban van a tej. • A hüvelyeseket: babot, len­csét. borsót sohasem tegyük fel meleg vízbe főzni! Beázta­tásukhoz is csak hideg vizet használjunk! • Az öreg burgonya meghá­mozás után gyakran megfekete­dik, és a tányéron gusztustala­nul hat. Ezt megelőzhetjük, ha a főzővízbe tejet öntünk. H

Next

/
Thumbnails
Contents