Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-15 / 41. szám, Vasárnapi Új Szó

Tavaly az amerikai La Lota börtön szigorúan -"elkülönített és az FBI vá­logatott emberei által őrzött magáncel­lájában csendben elhalálozott Joseph Valachi, egy élemedett korú bűnöző, akit kábítószer-kereskedelemért, majd gyilkosságért összesen 35 évi börtönre ítéltek. A kiöregedett fegyenc halála nem váltctt volna ki különösebb szen zációt, ha nem természetes halállal hal meg, s ha nincsenek elítéltetésének előzményei. Valachit ugyanis közönséges bűnö­zőnek tartották, amíg 1962 júniusának egyik végzetes napján a börtönudvaron talált csődarabbal nem sújtotta halálra cellatársát, Joe di Palermói. A nyomo­zó hatóságokat éppen ez érdekelte: mi késztette tette elkövetésére az öreg va­gányt, akiről tudták, hogy több van Ľ számláján, mint amiért elítélték. Va­lachi kis habozás után vallott, de val­lomását feltételekhez, kötötte, amelye­ket a hatóságok különösképpen mara­déktalanul teljesítettek... így derült fény az amerikai gengszter-világ bámu­latosan megszervezett alvilági birodal­mára, a szicíliai—nápolyi olasz beván­doroltakból és leszármazottadból ala­kult Cosa Nostra nevű, nagyszabású bűnszövetkezetre, amely Valachi lelep­lezéséig megdöbbentően titokzatos ha­talmat képviselt. Bűnözők paradicsoma A statisztikák szerint a XX. század eleje óta 750 ezer embert gyilkoltak meg az Egyesült Államokban, s az ese­Joe Valachi, a maffia „renegátja" resen megismétlődtek, s a történtek felelevenítésére, az összefüggések tisz­tázására, a rendőrség ismeretében mu­tatkozó hézagok kitöltésére jó szolgá­latot tett Valachi vallomása, amelynek bizonyos részeit nyilvánosságra is hoz­ták. Értékelte ezt a Cosa Nostra is, miután százezer dolláros vérdíjat tűzött ki Valachi fejére, de ezt az FBI éber­sége folytán senki sem tudta beinkasz­szálni. Tőr és revolver ció szerint dolgoznak. A szindikátus fő tevékenysége: kábítószer-kereskedelem, nyilvános házak fenntartása, bankrab­lások, szállodák, éttermek, mosodák, üzletek rendszeres zsarolása „védel­mük alá helyezésükkel", kaszinók, já­tékbarlangok fenntartása. A főnököknek, természetesen, van ren­des mindennapi foglalkozásuk is. Akik valaha kis genszterekként kezdték, ma tekintélyes üzletemberekként, ingatlan­közvetítőkként. áruháztulajdonosok­ként stb. szerepelnek a nyilvánosság előtt, s a legtöbb esetben még a hiva­talok előtt is köztiszteletben álló sze­mélyek. Ha sejt is valamit róluk a rendőrség, bizonyítékok híján nem tud közjelépni. Kilétükre nem derülhet fény mert tetten ért embereik hallgatnak. A meg­szólalás a sírt jelenti, ezzel tisztában vannak. A Cosa Nostra keze a börtön­ben is elérné őket, ezért kellett szuper­biztonságba helyezni Valachit. A szindikátus embereinek kedvelt munkaköre a kábítószer-kereskedelem. Jövedelmező, és nem kell miatta feltét­lenül ölni. Marseille-ben tízezer dol­lárért szerzik be a heroin kilóját, ame­lyet aztán az Egyesült Államokban 64 ezer dollárért értékesítenek ... Gazdasági óriás A Cosa Nostra szindikátus, amely hi­vatalosan 1957 óta leállította a tagfel­vételt, (titokban azonban folytatja, kö­A maffia másik jövedelmező üzletága az uzsora; 20 százalékos uzsorakölcsö­nöket is folyósít. Van miből. A politiká­ba is belekontárkodó Meyer-Lansky, a szindikátus „főpénztárosa" egyszer ugyanis fasiszta érzelműek, s érdekük nek tartják, hogy ilyen politikusokat juttassanak pozícióba választások so­£án. A „kéz kezet mos" alapon válasz­tották meg Giancana gengsztervezér utanítására képviselőnek Roland Libo­natit, aki a Capitol logügyi bizottságé nak tagjaként működik, mellette pedig a titkári teendőket Giancana sógora látja el. A Ccsa Nostra a pénzügyi vi­lágban a legmagasabb posztokon helye­zi el embereit. A rendőrség, bíróság é» ügyészség sem kivétel. New Jersey ál­lamban nemrégen derült fény Addo­nizio newarki polgármester nyolc éven át folytatott maffiás tevékenységére. BŰNÖZÉS NAGYIPARI MÓDON § A COSA NOSTRA — NAGYVONALÚAN SZERVEZETT GENGSZ­TER-SZINDIKÁTUS # A KAPITALISTA RENDSZER RÁKFENÉJE # AHOL A POLITIKA ÉS A BŰNÖ­ZÉS FRIGYRE LÉP Al Capone sírja zépkori titkos szervezetek módjára), modern szervezéssel építette kl a maga mammutblrodalmát. Tagnak csak olyan személyt vesznek fel, aki legalább egy gyilkosságot elkövetett a szindikátus utasítására, és jó „ajánlólevelei" van­nak. A jelöltet, ha érdemesnek tartják rá, a nagytanács elé vezetik, s az asz­talra tett tőr és revolver előtt esküt kell tennie, hogy vakon teljesíteni fog­ja a főnökök parancsait, elfogatás ese­tén hallgatni fog, mint a sír, s ha mé­gis megszólalna, érje őt a maffia bosz­szúja. A belépő életre-halálra elköte­lezi magát a szervezetnek. Ekkor azután beosztják valamelyik ,psalád" egyik osztagába, hogy ,Jcato­na" minőségében teljesítse a reá bízott feladatokat, és „érdemei" szerint emel­kedjék felfelé a ranglétrán. A Cosa Nostra szicíliai szokás sze­rint „családokban" szervezkedik. Az Egyesült Államokban 24 családja van, közülük öt a fő fészekben, New York­ban működik. A család élén a főnök áll, továbbá helyettese, aki az oszta­gokat vezénylő hadnagyoknak' to­vábbítja a parancsokat. A szindikátus­nak nincs egyszemélyi vezetője, ha­nem 6—15 tagú (jelenleg 12 tagú) bí­zottság, nagytanács vezeti, ez azonban korántsem jelent szervezeti lazaságot. Természetesen mindig van ,fiapo dei capi", amolyan főkolompos, aki a leg­nagyobb tekintélynek örvend. A Costra Nostra emberei pontosan felosztott működési terület, specializá­donsága, hogy gyorsan tud alkalmaz­kodni a megváltozott helyzethez, „erő­átcsoportosításokat" hajt végre. Nem véletlen, hogy a néhai Kenne­dy elnökkel kezdve valamennyi ame­rikai elnök és elnökjelölt : a bűnözés megfékezését ls ígérte választópolgá­rainak. Egyéb ígéreteik mellett ezt sem teljesítették, s a szakértői körök szerint nem is képestk rá. Amerikában ugyanis a bűnözés nemcsak a gazda« sági élettel, hanem a politikával is ösz­szenőtt. Mint ahogy a Cosa Nostra lát-, ta el annak idején fegyverrel Trujillo dominikai diktátort, ugyanúgy szoros kapcsolatot tart fenn a különféle ame­rikai fasiszta vagy fasisztabarát szer vezetekkel. A Cosa Nostra vezetőt |oe Bonanno, a „temetkezési vállal­kozó". Addonizio, a maffiás polgármester 1972. Z. 15 tek 23,7 százalékában nem derítették fel a tetteseket. Ügy tartják, hogy az USA-ban általában minden 33 perc'jen történii egy emberölés. A heves vérű olasz bevándoroltak minuig tekintélyes képviselettel sze­repeltek az amerikai bűnözők között. Sok erőszakos cselekményt írtak már a terhükre. Ez azonban kevésbé szer­vezett, egymástól független bandákba tömörült, vagy magános gonosztevők tette volt. A harmincas évek óta vál tozott a helyzet. A Cosa Nostra azaz „a mi ügyünk" nevű bűnszövetkezei megalakítása még a blrhedt Al Capone nevéhez fűződik. Az elegáns, nagystílű bűnöző kiváló szervező tehetségével és ravaszságával egyesítette a sokszor egymással kon­kurenciaharcot vívó bandákat, s fel­tétlen engedelmességet követelő veze­tésével nagyszabású akciókba bocsátko­zott. Al Capone kezéhez 227 ember vé­re tapadt, a gengszterkirály mégis adó­csaláson bukott le, mlg halálos beteg­sége 1947-ben nem végzett vele a hír­hedt Alcatraz börtönben. Al Capone lebukása után megindult a harc az elsőbbségért. Bizonyos Ma­ranzano tartott igényt a vezetésre, s miután segédei Lucky Luciano és Vito Genovese eltették láb alól a vetély­társát, Masseriát, Maranzano tőlük is meg akart szabadulni. Valachi idejé­ben Luciano mellé szegődött, s így ő el­kerülte a hírhedt „castellamarei éj­szakát", amikor Genovése emberei rendőröknek öltözve behatoltak Ma­ranzano fellegvárába, és szitává lőtték a díszes társaságot. Ez történt 1931 nyarán... A gengsztervllág eseménvei renrisze­Gengszier-siremlékek Boiardo kastélykertjében annyit elárult, hogy szervezetük erő­sebb a vezető United States Steel Cor­porationnál, de más források szerint 50 milliárd dollár a maffia évi jöve­delme, ami az amerikai költségvetésnek kb. a negyedét alkotja. 1969 óta a Cosa Nostra nagyobb évi forgalmat bonyolít le, mint az Egyesült Államok tíz leg­nagyobb ismert mammutvállalata. Az a körülmény, hogy a Cosa Nostra fővezérei dúsgazdag vállalkozók, töb­ben milliomosok, nagyon megkönnyíti a szervezet munkáját. Megkönnyíti a nyomok eltüntetését is. Két jellemző példa: foe Bonanno, a szindikátus egyik főnöke milliomos temetkezési vál­lalkozó. Mint ilyennek, módjában áll nagy szolgálatot tenni a bűnszövet­ségnek a kivégzett „árulók" tetemének eltüntetésével. Fény derült rá, hogy olykor kettős, emeletes koporsókai basznál: a felső „emeleten" a tisztes­ségesen elhalálozott polgár, az alsób­ban pedig a maffia áldozata nyugszik. Még „eredetibb" ötlete támad a főúri életmódot folytató Boiardónak. Kasté­lya kazánházában égeti el a kivégzett maffia-tagokat, aztán a kastély park­jában festett szobrokat állítat ne­fcik... Politikai gengszterkedés Amerikában félelmetes méreteket ölt a bűnözés minden fajtája. Valachi val­lomásai ugyan aláásták a Cosa Nostra tekintélyét, olyan sokkot okoztak veze­tőinek, amelyből egyhamar nem térnek magukhoz, dp e bűnszövetkezet tulaj­„Aki nem hallgatott" Igaz, előtte 14 éven át a képviselőház tagja volt, nyilván már akkor segítetta a Cosa Nostrát. .. Hasonló példák tömkelegét említhet jük. Leleplezett esetekről van szó. Mennyi még a leleplezetlen. Ezek után nem meglepő, ha a rej­télyes politikai gyilkosságok hátteré­ben Is mindig a Cosa Nostra szerepét keresik. A nagytőkés csoportokat ugyanis ilyen vagy olyan .szálak fűzik a szindikátushoz, amely például a Pen­tagonba is beférkőzött, s befolyásos csoportok titkos megbízásából elvégzik a szennyes munkát — a nem kívána­tos politikusok, közéleti személyiségek, polgárjogi harcosok elnémítását. Ezért oly különösen veszélyes jelenség az amerikai bűnözés, mert a kapitalista társadalom produktumaként szorosan összefonódik a tőkével és a politikával; a bűnszervezetek a nagypolitika titkos mozgatóivá, az önkény és terror esz­közeivé válhatnak az amerikai társa­dalomban. ' r

Next

/
Thumbnails
Contents