Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-15 / 41. szám, Vasárnapi Új Szó

centi a készletek feltételezett távn kifejezve a kö 1980 1990 2000 119,8 124,6 121,0 27,5 26,0 25,4 92,3 98,6 95,6 íik, amikor eléri tői kezdve a jövárhatő. edence a hazai ä szocialista gaz jgramja értelméoksz kiviteli felfogja. Itt az évi i—24 millió tonmintegy 18 milegendő lesz mind cségletek fedezé nten. i jövesztése a je) millió tonnára, isztése pedig az -13 millió tonnáén és a dél-morivesztés az egész digi 8 millió ton-csehországi barItt a fejlődéshogy a mélyki rnek a külszíni a nagy teljesít nedence elsősorszükségleteit fogfokoződik a ki1970-ben a men 2,9 millió ton2000-ben már ésére számítunk, világítógáz-termelésünket, 48 milliárd m

3 évi mennyiségben. A jelenleg előállított mennyiség 3,1 milliárd m

3. 1980 után viiágítógáz-termelésünk fokozatosan csökkenni fog. A csökkenés üteme elsősorban a szovjet földgázbehozatal növekedésének mértékétől függ. Földgázrendszerünk alapját csaknem , teljes mértékben a behozott gáz képezi, hazai termelésünk a növekvő fogyasztás kielégítése szempontjából alig jön számításba. A behozatal növekedésétől függ a gázrendszerek kiépítése azokban a gazdasági ágazatokban, ahol ez előnyös, és ahol elkerülhetetlenül szükséges, például a fővárosban, Prágában. A behozatal maximális növelését technikailag lehetővé teszi a Szovjetunióból Nyugat-Európába vezető távolsági gázvezeték. Első szakasza befejezés előtt áll, és mérlegelik esetleges megkettőzését. A vezeték részben a mi szükségleteinket is fedezni fogja. Földgázrendszerünkben föld alatti tárolókat is építünk, valamint cseppfolyósítottgáz-raktárakat, a csúcsfogyasztás szükségleteinek fedezésére. Elosztó gázvezetékeket is építünk a szükséges terjedelemben. A hazai fűtőanyag-termelés és a gázellátás fejlesztése jelentős beruházásokkal jár. Ezekre a beruházásokra 1980-ig 55,8 milliárd koronát, majd 1990-ig 60,5 milliárd koronát fordítunk. Húsz év alatt tehát ezekre a célokra társadalmunk több mint 116 milliárd korona értékű beruházást eszközöl. A behozatallal összefüggő kérdések Saját forrásaink fejlesztésének korlátozott lehetőségei az elsődleges energetikai források fokozottabb behozatalát teszik szükségessé. Magától értetődik, hogy fűtőanyag- és energetikai alapunk szerkezete javításának érdekében továbbra is nemesebb fűtőanyagokat, tehát kőolajat és földgázt kell behoznunk. A behozatal feltételezett és szerződésileg még nem biztosított növekedését a 3. sz. ábra szemlélteti. A feltételezett behozatal külkereskedelmi A további évtizedben úgy kellene folytatni az atomerőművek építését, hogy 1990-ben együttes teljesítményük elérje a 10 000 megavattot. E célból 1981-ben és 1982-ben egy-egy 440 MW teljesítményű atomerőműt kellene üzembe helyezni, 1983 után pedig évente egyegy 1000 megawattosat. Ezt a fejlesztési ütemet a további évek során is tartanf kellene amihez már a nyolcvanas években meg kell teremteni a feltételeket. Ez a fejlesztési ütem első pillantásra gyorsnak tűnik, de ha világviszonylatban is körültekintünk, máshol is hasonló irányzatokat tapasztalunk. Ráadásul a mi viszonyaink között a hőerőművekhez hasonlítva máris eléggé gaz daságosnak mutatkozik az atomerőművek épí tése és üzemelése, amit az alábbi táblázat ls igazol: V 1 Tušimice II Détmarovice 1 kW-ra eső beruházási költségek (korona) 4350 4320 3500 1 kWó-ra eső üzemköltségek (korona) 171,5 161.2 178,1 Atomenergia-iparunk fejlesztését természetesei csak a Szovjetunióval kapcsolatos sokrétű kooperáció, szakosítás és integráció keretében tudjuk megvalósítani. Gazdasági szempontokból és az A 1 atomerőmű építésében szerzett tapasztalatok* kihasználása céljából már a legközelebbi években meg kell állapítani a csehszlovák iparvállalatokra háruló feladatokat az atomerőművek építésében mind Csehszlovákia, mind pedig a Szovjetunió területén. Az atomerőmű-berendezések kivitelt és behozatali mérlegében legalább egyensúlyi helyzetre törekszünk, sőt a nemes fűtőanyagok behozatalára fordított költségeket is szeretnénk legalább részben ezen az úton kompenzálni. Népgazdaságunk egyik legközelebbi feladata az eddigi eléggé jelentős passzív szaldó kiegyenlítése az atomerőművek fejlesztésében. Energetikai alapunk még saját hidroenergetikai forrásaink jobb kihasználásával is bővíthető, ami Jelenleg körülbelül 30 százalékos. Maga a Duna is lehetővé tenné a források további 30 százalékos növelését. A szomszédos államokkal együttműködve közösen kihasználhatnánk a Duna egész vízrendszerének energetikai potenciálját. énye eléri a 8,3 datai dgázlelőheiyeink m nagy kitermesai források kiJnyjellegű csúcsentősége egyébeg az elsődleges alékos arányban zázalékra növek>ros abszolút érát két rendszerágítógáz- és föld-rendszert saját termelés intenk el legnagyobb milliárd kWó 49,1 90,0 160,0 Hogy a villanyenergia-fogyasztás 1990-ben elérhesse a 160 TWó-t, az 1975-ös teljesítményt legalább kétszeresére kell emelni, ami több mint 30 000 MW-ot jelent. 15 év alatt tehát új kapacitásokban kell előállítani körülbelül 20 000 MW-ot, melynek a felét atomerőművek, 3000 MW-ot pedig vízi erőmüvek fedeznék. A szocialista országok gazdasági integrációja keretében közös hőerőművek építésének lehetőségeit ls mérlegelik Lengyelországban és a Szovjetunió európai részén. Az energiatermelés fejlesztésében különösen nagy jelentősége van az atomerőművek építésének. 1980-ig az A 1 atomerőmű teljes üzemelése mellett atomprogramunk fő feladata lesz két voronyezsi típusú erőmő, a Jaslovské Bohunice-i V 1 és a Dukovanyí V 2 felépítése összesen 1760 MW teljesítménnyel. Ezenkívül ugyanebben az időszakban sl kell kezdeni további három új típusú atomerőmű építését, amelyek közül kettő, vagy legalább az egyik a technikai fejlődés eredményeképpen már 1000 MW teljesítményű lehetne. Feladatok és problémák kőszén kőolaj villanyáram földgáz (mii. tonna) (mii. tonna) (milrd. kWh) (milrd. m3) mérlegünket 1990-ben 27 milliárd koronával terhelné. Ennek alapján könnyen elképzelhetjük, milyen mértékű kivitellel kell ezt kiegyensúlyozni népgazdaságunknak, elsősorban az iparnak, és ennek keretében a gépiparnak. Ebből a szempontból különösen kidomborodik a KGST-tagországok gazdasági integrációjának célszerűsége és fontossága. Villanyenergia Népgazdaságunk feltételezett fejlődése körülbelül az alábbi villanyenergia-mennyiséget fogja megkövetelni: 1970 1980 1990 3. sz. ábra: Fűtanyag- és energiaimportunk alakulása 1970-től 1990-ig: Első oszlop 1970, második 1980, harmadik 1990). Energetikai alapunk fejlesztése — az atomerőműket is beleértve — jelentős beruházási eszközöket igényel. Az 1971-től 1980-ig terjedő időszakban ez 74,9 milliárd koronát, az utána következő évtizedben pedig 116,4 milliárd koronát jelent, vagyis húsz év alatt összesen több mint 190 milliárd koronát. A fűtőanyag- és gáztermelésre fordított beruházási eszközökkel együtt fűtőanyag- és energetikai alapunk fejlesztésére szocialista társadalmunk 20 év alatt 300 milliárd koronát fordít. Ez az ipar és az építőipar fejlesztésére foTdított eszközöknek több mint negyedrésze, és az összes beruházási feladatoknak tíz százaléka. Az előbbiekben vázolt távlati tervek valóra váltása tehát elsősorban a beruházások függvénye. Az elsődleges energiaforrások közvetlen termelését szolgáló berendezések, például az atomerőművek építésén kívül gondoskodni kell a behozott fűtőanyagok forgalmazásának technikai feltételeiről is, távolsági és elosztóvezetékek, föld alatti tárolók stb. építéséről. A beruházási eszközökről való társadalmi gondoskodás azonban csak az első, bár igen fontos lépés. Ezután következik még a távlati célkitűzések ötéves és éves tervekre való elosztása, a tervdokumentációkról és a beruházások gyakorlati megvalósításáról való gondoskodás. A távlati terveket így kell megtölteni tartalommal, hogy a tervezett létesítmények mielőbb népgazdaságunk további fejlődését szolgálhassák. Dr. KAREL HOUDEK, KAREL NESVEDA mérnök, az Állami Tervbizottság dolgozója