Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-15 / 41. szám, Vasárnapi Új Szó

A társadalmi fejlődés tervszerű irányítása színvonalának emelése érdekében elengedhetetlenül fontos, hogy kibontakozzanak a munkálatok a népgazdaságfejlesztés hosszú érvényű távlatának és a társadalmi szükségletek hosszú érvényű fejlődése tudományos prognózisainak, az egész újratermelési folyamat tudományos-műszaki fejlődése és szociális feltételei hatásának kidolgozásán. Különös figyelmet kell szentelni főként a fűtőanyag és az energiabázis hosszú érvényű fejlesztési koncepciója kidolgozásának, gazdaságunk bekapcsolásának a nemzetközi szocialista integrációba, gazdaságunk alapvető nyersanyagokkal való ellátásának, a mezőgazdaság, az élelmezés és a lakáskérdés komplexuma biztosításának. Közgazdaságtudományunknak és kutatásunknak aktív szerepet kell játszania főként a gazdaság hatékony fejlesztése, a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítése, a nemzetközi integráció kérdéseinek megoldásában Az 1976—1980. évi népgazdaságfejlesztési 6. ötéves terv iránytervezetét hosszú érvényű távlatra építve kell kidolgozni. (Csehszlovákia Kommunista Pártjának a XIV. kongresszusán elfogadott határozatából) ható pozitív szerkezeti változásokat az alábbi táblázat szemlélteti: 1970 1980 1990 Közvetler. fogyasztás összesen (%) ebből: ipar és építőipar 62 60 szállítások 8 B mezőgazdaság 4 4 közszükséglet és lakásellátás 26 31 100 100 100 56 5 8 33 2. sz. ábra: Az elsődleges energetikai források felhasználásának tervezett szerkezeti változásai A

modern társadalom fejlődése jelentős mértékben a rendelkezésére álló fűtőanyag- és energetikai alaptól függ. Ebből a tényből kiindulva szocialista társadalmunk rendkívüli figyelemmel fejleszti saját nyersanyag-alapjait, elsősorban a szénbányászatot, szorosan együttműködik a szocialista államokkal, elsősorban a Szovjetunióval a földgáz és kőolaj behozatalában. Erről a gondoskodásról tanúskodnak a szénbányászat fejlesztését szolgáló hatalmas beruházások, a hőerőművek és vízi erőművek kiterjedt építése, valamint a nemesebb fűtőanyagok, a földgáz és a kőolaj behozatalára fordított eszközök. A fűtőanyag- és energiaforrásaink fejlesztését szolgáló intézkedések következményeként hazánk az egy személyre eső ensrgiafogyasztásban az iparilag fejlett európai államok között a hatodik helyen áll. Népgazdaságunk szerkezete azonban rendkívül energiaigényes, és energetikai alapunk rohamos fejlődése ellenére gyakori még a feszültség az energiatermelés és -fogyasztás között. Előfordult azonban olyan időszak Is, amikor fűtőanyag- és energiatermelésünkben átmenetileg fölösleg is mutatkozott, ami gyengítette a források fejlesztésére irányuló figyelmünket. Ilyen átmeneti fűtőanyagtöbblet mutatkozott például az 1966-os és 1967-es években. Ezt az átmeneti állapotot az ipari termelés helyi szerkezeti változásai, a nemesebb fűtőanyagok növekvő behozatala, az energetikai berendezések korszerűsítése és felújítása, és nem utolsósorban a kedvező éghajlati viszonyok okozták. Ezt a halyzetet az akkor kibontakozó új irányítási rendszer keretében — helytelenül — tartós jelenségként értékelték. A fogyasztók túlbecsülték a nemesebb fűtőanyagok behozatali lehetőségeit, csökkent az érdeklődés a szilárd fűtőanyagok iránt, csökkentek az igénylések is, ami a szénbányászat korlátozásához vezetett. Ez részben a szénjövesztés korlátozásában (fokozatosan 2,3 millió tonnává! kevesebb kőszenet és több mint 3 millió tonnával kevesebb barna szenet fejtettek), részben a bsruházások fékezésében, valamint a preferenciák és a fejlesztési kilátások elvesztésében nyilvánult meg. A hangzatosan terjesztett nézetek helytelensége már sz 1968-as év második felében megmutatkozott. A fogyasztók oly mértékben növelték szilárd fűtőanyagokra vonatkozó igényeiket, hogy azokat a bányaipar képtelen volt teljesíteni. Ebben az időszakban a maga nyers valóságában megmutatkozott, hogy mibe kerül, ha fűtőanyagkészleteinkst látszólagos takarékossági szempontból az optimum alá csökkentjük. A bányaipari dolgozók rendkívüli erőfeszítései következtében a szénjövesztés három év alatt 12,7 millió tonnával növekedett, a feszült helyzet azonban ennek ellenére még 1970-ben is tartott, s csak 1971-ben alakulhatott ki tás már 1969—71-es években is megmutatkozott. Nem véletlenül említjük ezeket a fogyatékosságokat. Olyan időszakban következtek be, amikor népgazdaságunk nem rendelkezett távlati fejlesztési tervvel, amikor gyakorlatilag ötéves tervünk sem volt, s a piaci mechanizmus túlértékelése következtében évi terveink is a tájékoztató jellegű irányelvek szintjére süllyedtek. Népgazdaságunk ebben az időszakban (gyakorlatilag 1969 végéig) megfelelő tervek hiányában ösztönösen fejlődött. A fűtőanyag- és energia-gazdálkodásban európai viszonylatban is tapasztalható ciklikus II II Az energetikai források felhasználásának viszonylagos csökkentésére tehát főieg az ipar területén számítunk. Húsz év alatt az ipar energetikai szükséglete csak 1,3-szoros mértékben növekszik, a lakosság szükséglete azonban a kétszeresére, a mezőgazdaságé pedig a 2,8 szorosára növekszik. A fogyasztásban tovább növekszik a nemesebb energiaforrások részarágábbá teszi kihasználhal A szén- é lati alakulás vetkező: szén és lign ebből: kőszén barnaszén é A jôvesztť az évi 126,6 vesztés fokc Az ostrav szükségletek dasági integ ben a koks: adatait tová jövesztés eg na lesz. A lió tonnányi a hazai, mit séhez, körül 2000 ig a 1 lenlegi 4,2 i a sokolovi eddigi 20 m ra csökken. A szlováki vaországi lij időszakban f nás szinten A jöveszté naszén-mede nek az, a fi termelésről fejtésre, ahc ményű kotn ban a hőéről ja ellátni. A termelés ko dsnce 29 bá na évi telje csak 9 küls; FŰTŐANYAG ES ENERGETIKI 1 • Ä' ľ 'f fejlődés törvényszerűségeit azért is szükséges felidéznünk, mert az idén újból jelentős menynyisegű szilárd fűtőanyag halmozódott fel a fogyasztóknál. Ez Iámét könnyelműségre vezethetne az optimális tartalékok megbecsülése szempontjából. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban jő okulásul szolgáltak. Nem hagyjuk megismétlődni a nagy erőfeszítésekkel és anyagi költségekkel áthidalt súlyos helyzetet. A fejlesztés alapja a távlati Az elmúlt évben a CSSZSZK kormánya 73. Tszámú határozatának értelmében sor került a gazdasági prognózisok kidolgozására. E prognózisok viszonylag önálló részét képezi Csehszlovákia fűtőanyag- és energiaellátásának 1990-ig terjedő előrejelzése, mely néhány vonatkozásban feltételesen 2000-ig is kiterjed. A gazdasági prognózisok alapján globálisan a nemzeti jövedelem évi 5 százalékos növekedésére számíthatunk. Az energetikai források szükséges növekedését 3,5—4 százalékos évi átlagokban állapították mag. Ezzel kapcsolatban megemlíthetjük, hogy 1960-tól 1970-ig a fogyasztás évi átlagos növekedése 3,6 százalékos volt. 1. ábra: Fűtőanyag- és energetikai alapunk növekedése 1968-tól 1971-ig kőszén (mii. tonna) barnaszén (mii. tonna) villanyáram (milliárd kWh) koksz (mii. tonna) világítógáz (millió m

3) egyensúly, amikor a termelés további 3,7 millió tonnával növekedett, és elérte az eddigi legmagasabb szintet, az évi 113,2 millió tonnát. Az 1966—69-es években a széniparhoz hasonlóan az energetikában is előfordultak elhamarkodott intézkedések, amelyek késleltették a hőerőművek fejlesztését. Bár ennek következményeit főleg az 1973-as és 1974-es években fogjuk érezni, a hiányos áramszolgáita«/„ t M 200 3(0 400 500 688 100 800 |4.9 .J10.5 372 IMI lli : . _._,l«7l 2941 Népgazdaságunk számára rendkívül fontos a nemzeti jövedelem egységére eső energiafogyasztás csökkentése, illetve az energiafelhasználás hatékonyságának fokozása. E tekintetben a hatvanas évek folyamán 0,8 százalékos évi megtakarítást értünk el, a hetvenes évekre 1,1, a nyolcvanas évekre 1,2 százalékos átlagos évi megtakarítást tervezünk. Az energetikai források fogyasztásában várnya. Amint azt a 2. számú ábra is szemlélteti, 1980-ig főleg a folyékony és a gáznemű fűtőanyagok aránya növekszik, 1980 után pedig főleg az atomerőművekben előállított elsődleges villanyáramé. A hazai források optimális kihasználása A szilárd fűtőanyagok hazai forrásait 1970 végén mintegy 19 milliárd tonnára becsültük. Ennek körülbelül a fele többnyire kokszolható kőszén, a másik fele pedig barnaszén és lignit. Feltételezéseink szerint kőszénkészleteinknek mintegy 20 százalékát, barnaszén- és lignitkészleteinknek 70 százalékát fogjuk kihasználni. Azzal is számolni kell, hogy a jövesztés feltételei állandóan rosszabbodnak, ami dráám ezek átl millió tonná A Eddig ism lehetővé tes: lés további használására fogyasztások A gáznem ként tovább energiaforrái vesznek rész szik, és ez i tékű növeke Csehszlová ben valósítju gázrendszerr gázgyáraink zívebbé tétel