Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-15 / 41. szám, Vasárnapi Új Szó

Fiatalokról Halainknak KETTŐ A SOK KÖZÜL A SZISZ országos kongresszusán találkoztam Velük Prágában. A mezőgazdaságban dolgoznak, ki-ki e maga módján, de egyforma jó eredménnyel és lelkesedéssel. Az egyik Kocsis János mérnök, az okoči (ekecsi) szövetkezet főállattenyésztője. A szövetkezet az elsők között kapcsolódott be az országos szocialista versenybe. Tagjai valamenynyien fiatalok, akik szeretik a munkát. Ennek köszönhetik sikereiket, például azt is, hogy tetehenenként évente 100 literrel több tejet termelnek, úgy, hogy 11400 literrel teljesítették túl a tervet. Községük fejlesztését is a szívükön viselik. A szövetkezet új ifjúsági klubjában június óta egyik akció a másikat követi. Hetenként háromszor rendeznek a klubban egészségügyi és egyéb ismeretterjesztő előiadást, továbbá ismert íróiokai író-olvasó találkozót. A legnagyobb érdeklődés azonban a régi kommunisták, Steiner Gábor és Major István egykori munkatársainak előadásai iránt mutatkozik, akik — mint például Árvái József — emlékeiket idézik, és megosztják velük a kommunista mozgalomban szerzett értékes tapasztalataikat. Brányiik Györgyöt, a Hubicei (Gombai) Állami Gazdaság részlegvezetőjét az ifjúsági kongresszus előestéjén megérdemelten tüntették ki kiváló munkájáért. Fáradhatatlanul dolgozik a pártban, és az ifjúság-i szervezet járási funkcionáriusaként a választásokat előkészítő kampányból is kivette részét. Sokat foglalkozik a fiatalokkal. Nincs ls talán a Felső-Csallóközben olyan ifjúsági mozgalom, sportakció vagy fesztivál, melynek megrendezésében ne venne részt. Természetesen a gazdasági problémák sem hanyagolhatók el, melyek közé különösen a faluhelyen sok gondot okozó munkaerőhiány tartozik. Ezért Okočon (Ekecsen) ls, Hubicén is gépesítik az istállókat, és meghonosítjáik azokat a vívmányokat, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a falu ifjúsága odahaza találjon magának munkát, és több ideje maradjon a kultúrára, az aktív pihenésre. Kardos Márta Néprajzkutató lesz Szerény, intelligens bodrogközi lányt ismertem meg a pribeníki születésű Fülöp Ilona személyében, aki jelenleg a bratislavai J. A. Komenský Egyetem bölcsészkarának harmadéves néprajzszakos hallgatója. • Mikor és hogyan került kapcsolatba a néprajzzal? — Harmadik osztályos középIskolás koromban prágai, bratislavai, košicei főiskolák képviseletében három főiskolás diák látogatott el iskolánkba, hogy megismertessék velünk, Szaktudásukról tettek tanúbizonyságot Traktorosok ügyességi versenye a Dun. Streda-i járásban Ködös reggelre virradtunk 1972. augusztus 25-én. Šamorín. ban (Somorján), a szövetkezettel szemben levő hepe-hupás réten, karókkal kijelölt pályát, veszélyes kanyarokkal, szűk utcácskákkal, traktorosok izzasztására és erőpróbájára szolgálő karó-háború volt látható. Amikor a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) járás 7 mezőgazda, sági üzemének 13 fiatal versenyzőjét átvezettük a kijelölt pályán, bizony mindegyik arcáról szorongást lehetett leolvasni, mintha önmaguktól kérdeznék „vajon meg tudom-e csinálni?". A választ a négy részből álló verseny befejezése adta meg. A legnehezebb rész az ügyességi vezetés volt. Bizony megizzasztott minden versenyzőt. Utána a honvédelmi részt kellett megoldani, és a javítási szakasz után az elméleti kérdésekre kellett válaszolniok a versenyzőknek. Az öttagú zsűri — a SZISZ jb segítő szerveinek tagjaiból állt, és jó munkát végzett. Amikor az eredményhirdetésre került sor, mindenki fáradt vo9t, de azt hiszem, az a tudat is átjárt minden versenyzőt, hogy ez csak egy játékos vetélkedő volt. ahol megmutathatták, hogv mennyire mesterei a szakmájuknak. Az első helyezést V^ngel Mihály, a Calovói (Nagymegyer) Nagyhizlalda traktorosa harcolta ki. Második Andics Imre, az Oko. Ci (Ekecs) Efsz fiatal traktorosa lett. A harmadik helyen Vazsmera Imre, a Balonyi Efsz tagja végzett. Szerettük volna, ha a verseny után földművesszövetkezeteink és állami gazdaságaink fiatal! traktorosai elbeszélgettek volna egymással. Reméljük, a traktorosok jövő évi ügyességi versenyén erre is sor kerül. Varga Zoltán, a SZISZ jb titkára milyen is a főiskolás élet, és milyen főiskolákra jelentkezhetünk. Nekem az etnográfiát javasolták. Bevallom, akkor még nem tudtam, hogy mi az. Főiskolára sem akartam menni, mert nálunk a faluban, sajnos, még ma is azt tartják, hogy az aszszonyoknak a főzőkanál mellett van a helyük. Tanáraim biztatásának köszönhetem, hogy szüleimmel a továbbtanulás mellett döntöttünk. Ma már boldog vagyok, hogy a 120 jelentkező közül ahhoz a szerencsés 15-höz tartozom, akiket felvettek a Komenský Egyetem bölcsészkarának néprajzszakára. • Kérem, mondjon néhány szót tanszékük mindennapos életérőlI — Kevés hallgatót vesznek fel évente. Az idén első évfolyam már nem is nyílt. Nem bántam meg, hogy azt a foglalkozást választottam élethivatásomnak. Tapasztalatból tudom, hogy sok értékes néprajzi vonatkozású esemény, szokás él az emberek tudatában, melyeket minél előbb rögzítenünk kellene, mert az tény, hogy minden elmúlt nap, minden idős bácsi távozása az élők sorából, értékes néprajzi adatokat tehet ismeretlenné. Szemináriumi munkák alkalmával a Bratislava környéki falvakban már most ls végzünk néprajzi kutatásokat. • Gondolom, a nyári szünetet nemcsak pihenésre, hanem néprajzkutatásra is fordította. — A Nové Zámky-i (Érsekújvár) járási múzeum megbízásából néhányan már második éve kéthetes néprajzi kutatást végeztünk nyaranta a járás magyarlakta községeiben. Az Idén Svodínban (Szőgyén) és Tvrdošovcén (Tardoskedd) végeztem sikeres kutatásokat. Olyan emberekkel kerültem kapcsolatba, akik szívügyüknek tartották, hogy munkáin eredménnyel járjon. Az előbbi mondatot azért tartottam fontosnak elmondani, mert, sajnos, egyes községekben ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalhattam. Ugyanis ott az emberek nem voltak készségesek. Ez a magatartás elgondolkoztatott. Ogy érzem, az <8 C C as b emberekbe a bizalmatlanságot a XX. század háborúi, a politikai viharok „plántálták" be. A hiedelem-mondákat, a népszokásokat ennek ellenére meg kell mentenünk az utókor számára. Ezúttal is felhívnám falvaink lakosainak figyelmét, bizalmatlankodásukkal ne korlátozzák néprajzgyűjtőink munkáját. • Néprajzi gyűjtésükből megemlítene valamilyen érdekességet? — Tvrdošovcén mondták, hogy annak az asszonynak, akinek sok volt az anyateje — szavaikkal élve — „lefejték", és vajat készítettek belőle, ami. vei aztán szem-, és szájfájásokat gyógyítottak. • Mik a tervei egyetemi tanulmányainak befejezése után? — Magyarlakta vidéken, egy kis városi múzeumban szeretnék dolgozni, és minden időmet a néprajzkutatásnak szentelni. (szaszákj Alenka célba ért Az idén fejezte be tanulmányait a Piešťanyi Vendéglátóipari Szakközépiskolán a rendkívül kedves és szimpatikus leopoldovi kislány, Alenka GuIová. A nyár folyamán még utolsó szakmai gyakorlatát végezte a Német Demokratikus Köztársaságban, október elején pedig munkába is állt. Alenka tehát a szakközépiskolai tanulmányainak sikeres befejezése után célba ért. és pályakezdése alkalmából elbeszélgettem vele. • Milyen érzésekkel kezd dolgozni, és hol lesz az első munkahelye? — Nagyon örülök, hogy elértem, amire vágytam, és végre munkába léphetek olyan munkahelyen, amely kedvemre való és ahol érvényesíthetem az iskolában szerzett ismereteimet, többek között Idegen nyelvtudásomat. A plešfanyl Balnea Grand szállóban dolgozom ma* ügyviteli munkakörben. Mii kám lehetővé teszi, hogy tök;-": letesítsem idegen, elsősorba német nyelvtudásomat. Na: öröm számomra, hogy a társa dalom dolgozó tagja lettem, szeretném a munkámat minő jobban végezni. • Hogyan érezte magát a? NDK-ban? — Remekül. Rujana szigetén, Dranskeban voltam hathetes szakmai gyakorlaton, fslszólgálőnői beosztásban. Nagyon örül tem, hogy gyakorolhattam a né met nyelvet. Szabad időmben sokat napoztam a tengerparton és fürödtem a Balti-tengerben. A német fiatalok igén kedvesek és figyelmesek voltak, sokat szórakoztunk együtt, és hasznosan töltöttük el az időt. Azért két dolog kissé szokatlan volt: a tenger vize ott elég hiNemcsak a húszéveseké Egy klubról van szó. A Barátság Klubról. Az ősi bányászváros, Rožňava (Rozsnyó) főterének egyik épülstéban találtam rá. Vezetője Ica néni — ahogy a fiatalok szólítják, vagyis: Fedor Lajosné. A belépés mindenki számára szabad. Hogyne, hisz alig másfél évvel ezelőtt alakult a klub, akkor még inkább agitációs központként működött, ideszoktak a látogatók, ittmaradtak. Különösebb „alapszabályzat" vagy „házirend" nincs ebben a klubban. Egyetlen előírás: tilos a dohányzás. Egyébként nincs itt írásban rögzített „kell" vagy „tilos", már kialakult ezek nélkül is a klub szokásrendje, s minden látogató ahhoz tartja magát. A művelődési otthon a klub „gazdája", ezért látogat ide oly gyakrat Vrbiár józsef elvtárs, a művelődési otthon igazgatója. Balázs László elvtárs közreműködésével ingyenes filmvetítéseket szokott tartani. Ha kellemes az időjárás, a klubhelyiségből tükrök segítségével az ablakba vetítik a filmet. A tér zöldsávját védő, alacsony vaskerítésre leülnek, letelepednek a fiatalok, s kintről, a szabadból nézik. Persze, ezt az ingyenes, szabadtéri mozit nemcsak fiatalok látogatják. Mások is. Idősebbek is. Nemcsak a húszéveseké ez a klub. Fiatalabbak és idősebbek is járnak ide. A legidősebb látogató, rendszeres látogató Školník Ottó bácsi. Igen, a fiatalok bácsinak nevezik. Tiszteletből, illendőségből, mert mégis csak negyven év körüli. Különben szeretik, kedvelik a fiatalok, mert nagyon komoly ellenfelük a sakkozásban. A legfiatalabb látogató egy nyolc év körüli fiúcska. Amikor betoppant, meglátott engem, az ..idegent", gyorsan eltűnt, mert látta, hogy kérdezni akarok valamit. Talán éppen attól tartott, hogy „klubtagságát" szeretném fontolóra venni, pedig csak a nevét szerettem volna megtudni. Hétfő kivételével minden délután négy órakor nyit a klub. Keddi napokon 12—14 látogatója van. Péntekenként gyakran 30—35 látogató tölti itt szabad idejét. Televízió, rádió és különféle társasjátékok sora áll rendelkezésükre. Szlovák, magyar, orosz nyelvű újságok között válogathatnak. És hogy kellemesebb, otthonosabb legyen a látogatók számára ez a klub, megszervezték, bevezették a feketekávé, a tea, az alkoholmentes italok, és cukorkák árusítását. Gyakran rendeznek kiállításokat ebben a klubban. Különösen jól sikerült kiállításként emlegetik az iskolások kézimunka-kiállítását. Most az URÁNIA csillagvizsgáló állomás igazgatója készül ismeretterjesztő kiállítást rendezni a klubban. Gyakori vendégelőadó a klubban Bocsárszky Pál elvtárs, a Bányásztéri KAI igazgatója. Előadásait szívesen meghallgatják, mert röviden, kötetlen és közvetlen formában szokta mondanivalóját előadni. A klubtagok úgy emlegetik ezeket az előadásokat, hogy azok inkább beszélgetések, mert 20—25 percnél tovább nem tartanak, de ha valakiket komolyabban érdekel a téma, akkor azokkal az egyik sarokban külön leül az igazgató elvtárs, és elbeszélget. Szeretnék, ha minél gyakrabban járna a klubba. Így indokolják kívánságukat: Jó] tud előadni, érdekes dolgokat mond, de nem maradnak el a viccek, a tréfák sem. Szeretnék, ha az igazgató elvtárson kívül más, „komolyabb" felnőttek is bejárnának a klubba. Ha előadást tartana egy-egy orvos, katonatiszt, vagy gyárigazgató, esetleg még valamelyik járási funkcionárius is. A klub vezetője, „Ica néni", bizonyára meg is szervezi majd a tél folyamán ezeket a beszélgetéseket. Ebben bíznak a fiatalok. Joggal, hisz a klub vezetője egy kicsit bizalmasa ls az Ide járó fiataloknak. Fedor Lajosné édesanya, fia katonaiskolában tanul, megérti őket. Tudja azt is, hogy milyen problémák foglalkoztatják a fiatalokat, hisz gyakran kérik ki tanácsát. Nemcsak a tizenéveseké és a húszéveseké a klub, hanem az idősebbeké is. Azért választották a „Barátság" nevet. A nemzedékek közötti barátságra gondoltak. Szeretnék, ha az idősebbek gyakrabban járnának a klubba. Szeretnék, ha Bocsárszky Pál iskolaigazgató példájához hasonlóan a fiatalokkal együtt szórakoznának, művelődnének az idősebbek. Sok apróságról írhatnék még. A lényeget elmondtam. A Barátság Klub tagjai sok mindent tettek azért, hogy érdekes, színes, változatos legyen a város kulturális élete, hisz az itt működő agitációs központ munkája nyomán alakult ki ennek a klubnak Íratlan szokásrendje, s igazán jó volna ha mások is megértenék a klub küldetésének lényegét, mely röviden így fejezhető ki: nemcsak a húszéveseké. HAJDÚ ANDRÁS eljutni Rujana szigetére, de már csak mint vendég. • Tovább is dolgozik majd az ifjúsági szervezetben? — Természetesen. Sőt úgy gondolom, hogy csak most fogók igazán tevékenykedni a SZISZ-ban, mert az iskolában a tanulás mellett az ilyen jellegű munkára nem igen jutott idő. Fiatal vagyok, és az ifjúsági szervezetet teljes mértékben a magaménak érzem. Szeretném tehát o szervezet munkájából minél nagyobb mértékben kivenni t részem. 9 Tervei? — Tanulni, tanulni, tanulnil Nem főiskolai tanulmányokra gondolod, hanem nyelvtanulásra. A német nyelv mellé szeretném tökéletesen elsajátítani a francia és az orosz nyelvet is. Ezért sok idegen nyelvű könyvet akarok elolvasni, mert ez a tanulás egyik legjobb módja. Sági Tóth Tibor Alenka a tengerparton deg; a német konyha pedig számunkra meglehetősen szokatlannak tűnik. Mindezek ellenére szeretnék még egyszer