Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-15 / 41. szám, Vasárnapi Új Szó

Fiatalokról Halainknak KETTŐ A SOK KÖZÜL A SZISZ országos kongresszusán találkoztam Velük Prágában. A mezőgazdaságban dolgoz­nak, ki-ki e maga módján, de egyforma jó eredménnyel és lelkesedéssel. Az egyik Kocsis János mérnök, az okoči (ekecsi) szövetkezet főállattenyésztője. A szö­vetkezet az elsők között kapcsolódott be az or­szágos szocialista versenybe. Tagjai valameny­nyien fiatalok, akik szeretik a munkát. Ennek köszönhetik sikereiket, például azt is, hogy te­tehenenként évente 100 literrel több tejet ter­melnek, úgy, hogy 11400 literrel teljesítették túl a tervet. Községük fejlesztését is a szívü­kön viselik. A szövetkezet új ifjúsági klubjá­ban június óta egyik akció a másikat követi. Hetenként háromszor rendeznek a klubban egészségügyi és egyéb ismeretterjesztő előia­dást, továbbá ismert íróiokai író-olvasó találko­zót. A legnagyobb érdeklődés azonban a régi kommunisták, Steiner Gábor és Major István egykori munkatársainak előadásai iránt mutat­kozik, akik — mint például Árvái József — emlékeiket idézik, és megosztják velük a kom­munista mozgalomban szerzett értékes tapasz­talataikat. Brányiik Györgyöt, a Hubicei (Gombai) Ál­lami Gazdaság részlegvezetőjét az ifjúsági kong­resszus előestéjén megérdemelten tüntették ki kiváló munkájáért. Fáradhatatlanul dolgozik a pártban, és az ifjúság-i szervezet járási funk­cionáriusaként a választásokat előkészítő kam­pányból is kivette részét. Sokat foglalkozik a fiatalokkal. Nincs ls talán a Felső-Csallóközben olyan ifjúsági mozgalom, sportakció vagy fesz­tivál, melynek megrendezésében ne venne részt. Természetesen a gazdasági problémák sem hanyagolhatók el, melyek közé különösen a faluhelyen sok gondot okozó munkaerőhiány tartozik. Ezért Okočon (Ekecsen) ls, Hubicén is gépesítik az istállókat, és meghonosítjáik azokat a vívmányokat, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a falu ifjúsága odahaza találjon magának munkát, és több ideje maradjon a kultúrára, az aktív pihenésre. Kardos Márta Néprajzkutató lesz Szerény, intelligens bodrog­közi lányt ismertem meg a pri­beníki születésű Fülöp Ilona személyében, aki jelenleg a bratislavai J. A. Komenský Egyetem bölcsészkarának har­madéves néprajzszakos hallga­tója. • Mikor és hogyan került kapcsolatba a néprajzzal? — Harmadik osztályos közép­Iskolás koromban prágai, bra­tislavai, košicei főiskolák kép­viseletében három főiskolás diák látogatott el iskolánkba, hogy megismertessék velünk, Szaktudásukról tettek tanúbizonyságot Traktorosok ügyességi versenye a Dun. Streda-i járásban Ködös reggelre virradtunk 1972. augusztus 25-én. Šamorín. ban (Somorján), a szövetkezet­tel szemben levő hepe-hupás réten, karókkal kijelölt pályát, veszélyes kanyarokkal, szűk ut­cácskákkal, traktorosok izzasz­tására és erőpróbájára szolgálő karó-háború volt látható. Ami­kor a Dunajská Streda-i (Duna­szerdahely) járás 7 mezőgazda, sági üzemének 13 fiatal ver­senyzőjét átvezettük a kijelölt pályán, bizony mindegyik arcá­ról szorongást lehetett leolvas­ni, mintha önmaguktól kérdez­nék „vajon meg tudom-e csi­nálni?". A választ a négy részből ál­ló verseny befejezése adta meg. A legnehezebb rész az ügyes­ségi vezetés volt. Bizony meg­izzasztott minden versenyzőt. Utána a honvédelmi részt kel­lett megoldani, és a javítási szakasz után az elméleti kér­désekre kellett válaszolniok a versenyzőknek. Az öttagú zsűri — a SZISZ jb segítő szerveinek tagjaiból állt, és jó munkát végzett. Amikor az eredményhirdetés­re került sor, mindenki fáradt vo9t, de azt hiszem, az a tudat is átjárt minden versenyzőt, hogy ez csak egy játékos vetél­kedő volt. ahol megmutathat­ták, hogv mennyire mesterei a szakmájuknak. Az első helyezést V^ngel Mi­hály, a Calovói (Nagymegyer) Nagyhizlalda traktorosa harcol­ta ki. Második Andics Imre, az Oko. Ci (Ekecs) Efsz fiatal traktoro­sa lett. A harmadik helyen Vazsmera Imre, a Balonyi Efsz tagja vég­zett. Szerettük volna, ha a verseny után földművesszövetkezeteink és állami gazdaságaink fiatal! traktorosai elbeszélgettek volna egymással. Reméljük, a trak­torosok jövő évi ügyességi ver­senyén erre is sor kerül. Varga Zoltán, a SZISZ jb titkára milyen is a főiskolás élet, és milyen főiskolákra jelentkezhe­tünk. Nekem az etnográfiát ja­vasolták. Bevallom, akkor még nem tudtam, hogy mi az. Főis­kolára sem akartam menni, mert nálunk a faluban, sajnos, még ma is azt tartják, hogy az asz­szonyoknak a főzőkanál mellett van a helyük. Tanáraim bizta­tásának köszönhetem, hogy szü­leimmel a továbbtanulás mellett döntöttünk. Ma már boldog va­gyok, hogy a 120 jelentkező kö­zül ahhoz a szerencsés 15-höz tartozom, akiket felvettek a Komenský Egyetem bölcsészka­rának néprajzszakára. • Kérem, mondjon néhány szót tanszékük mindennapos életérőlI — Kevés hallgatót vesznek fel évente. Az idén első évfo­lyam már nem is nyílt. Nem bántam meg, hogy azt a fog­lalkozást választottam élethiva­tásomnak. Tapasztalatból tu­dom, hogy sok értékes népraj­zi vonatkozású esemény, szo­kás él az emberek tudatában, melyeket minél előbb rögzíte­nünk kellene, mert az tény, hogy minden elmúlt nap, min­den idős bácsi távozása az élők sorából, értékes néprajzi ada­tokat tehet ismeretlenné. Sze­mináriumi munkák alkalmával a Bratislava környéki falvak­ban már most ls végzünk nép­rajzi kutatásokat. • Gondolom, a nyári szüne­tet nemcsak pihenésre, hanem néprajzkutatásra is fordította. — A Nové Zámky-i (Érsekúj­vár) járási múzeum megbízásá­ból néhányan már második éve kéthetes néprajzi kutatást vé­geztünk nyaranta a járás ma­gyarlakta községeiben. Az Idén Svodínban (Szőgyén) és Tvrdo­šovcén (Tardoskedd) végeztem sikeres kutatásokat. Olyan em­berekkel kerültem kapcsolatba, akik szívügyüknek tartották, hogy munkáin eredménnyel jár­jon. Az előbbi mondatot azért tartottam fontosnak elmondani, mert, sajnos, egyes községek­ben ennek éppen az ellenkező­jét tapasztalhattam. Ugyanis ott az emberek nem voltak készsé­gesek. Ez a magatartás elgon­dolkoztatott. Ogy érzem, az <8 C C as b emberekbe a bizalmatlanságot a XX. század háborúi, a politi­kai viharok „plántálták" be. A hiedelem-mondákat, a népszoká­sokat ennek ellenére meg kell mentenünk az utókor számára. Ezúttal is felhívnám falvaink lakosainak figyelmét, bizalmat­lankodásukkal ne korlátozzák néprajzgyűjtőink munkáját. • Néprajzi gyűjtésükből meg­említene valamilyen érdekessé­get? — Tvrdošovcén mondták, hogy annak az asszonynak, aki­nek sok volt az anyateje — szavaikkal élve — „lefejték", és vajat készítettek belőle, ami. vei aztán szem-, és szájfájáso­kat gyógyítottak. • Mik a tervei egyetemi ta­nulmányainak befejezése után? — Magyarlakta vidéken, egy kis városi múzeumban szeret­nék dolgozni, és minden időmet a néprajzkutatásnak szentelni. (szaszákj Alenka célba ért Az idén fejezte be tanulmá­nyait a Piešťanyi Vendéglátó­ipari Szakközépiskolán a rend­kívül kedves és szimpatikus leopoldovi kislány, Alenka Gu­Iová. A nyár folyamán még utolsó szakmai gyakorlatát vé­gezte a Német Demokratikus Köztársaságban, október elején pedig munkába is állt. Alenka tehát a szakközépiskolai tanul­mányainak sikeres befejezése után célba ért. és pályakezdése alkalmából elbeszélgettem vele. • Milyen érzésekkel kezd dolgozni, és hol lesz az első munkahelye? — Nagyon örülök, hogy el­értem, amire vágytam, és vég­re munkába léphetek olyan munkahelyen, amely kedvemre való és ahol érvényesíthetem az iskolában szerzett ismereteimet, többek között Idegen nyelvtu­dásomat. A plešfanyl Balnea Grand szállóban dolgozom ma* ügyviteli munkakörben. Mii kám lehetővé teszi, hogy tök;-": letesítsem idegen, elsősorba német nyelvtudásomat. Na: öröm számomra, hogy a társa dalom dolgozó tagja lettem, szeretném a munkámat minő jobban végezni. • Hogyan érezte magát a? NDK-ban? — Remekül. Rujana szigetén, Dranskeban voltam hathetes szakmai gyakorlaton, fslszólgá­lőnői beosztásban. Nagyon örül tem, hogy gyakorolhattam a né met nyelvet. Szabad időmben sokat napoztam a tengerparton és fürödtem a Balti-tengerben. A német fiatalok igén kedvesek és figyelmesek voltak, sokat szórakoztunk együtt, és hasz­nosan töltöttük el az időt. Azért két dolog kissé szokatlan volt: a tenger vize ott elég hi­Nemcsak a húszéveseké Egy klubról van szó. A Barátság Klubról. Az ősi bányász­város, Rožňava (Rozsnyó) főterének egyik épülstéban ta­láltam rá. Vezetője Ica néni — ahogy a fiatalok szólítják, vagyis: Fedor Lajosné. A belépés mindenki számára szabad. Hogyne, hisz alig másfél évvel ezelőtt alakult a klub, akkor még inkább agitációs központként működött, ideszoktak a lá­togatók, ittmaradtak. Különösebb „alapszabályzat" vagy „házirend" nincs ebben a klubban. Egyetlen előírás: tilos a dohányzás. Egyébként nincs itt írásban rögzített „kell" vagy „tilos", már kialakult ezek nélkül is a klub szokásrendje, s minden látogató ahhoz tartja magát. A művelődési otthon a klub „gazdája", ezért látogat ide oly gyakrat Vrbiár józsef elvtárs, a művelődési otthon igazga­tója. Balázs László elvtárs közreműködésével ingyenes film­vetítéseket szokott tartani. Ha kellemes az időjárás, a klub­helyiségből tükrök segítségével az ablakba vetítik a filmet. A tér zöldsávját védő, alacsony vaskerítésre leülnek, lete­lepednek a fiatalok, s kintről, a szabadból nézik. Persze, ezt az ingyenes, szabadtéri mozit nemcsak fiatalok látogat­ják. Mások is. Idősebbek is. Nemcsak a húszéveseké ez a klub. Fiatalabbak és időseb­bek is járnak ide. A legidősebb látogató, rendszeres látogató Školník Ottó bácsi. Igen, a fiatalok bácsinak nevezik. Tisz­teletből, illendőségből, mert mégis csak negyven év körüli. Különben szeretik, kedvelik a fiatalok, mert nagyon komoly ellenfelük a sakkozásban. A legfiatalabb látogató egy nyolc év körüli fiúcska. Amikor betoppant, meglátott engem, az ..idegent", gyorsan eltűnt, mert látta, hogy kérdezni akarok valamit. Talán éppen attól tartott, hogy „klubtagságát" sze­retném fontolóra venni, pedig csak a nevét szerettem volna megtudni. Hétfő kivételével minden délután négy órakor nyit a klub. Keddi napokon 12—14 látogatója van. Péntekenként gyakran 30—35 látogató tölti itt szabad idejét. Televízió, rádió és különféle társasjátékok sora áll rendelkezésükre. Szlovák, magyar, orosz nyelvű újságok között válogathatnak. És hogy kellemesebb, otthonosabb legyen a látogatók szá­mára ez a klub, megszervezték, bevezették a feketekávé, a tea, az alkoholmentes italok, és cukorkák árusítását. Gyakran rendeznek kiállításokat ebben a klubban. Különö­sen jól sikerült kiállításként emlegetik az iskolások kézi­munka-kiállítását. Most az URÁNIA csillagvizsgáló állomás igazgatója készül ismeretterjesztő kiállítást rendezni a klub­ban. Gyakori vendégelőadó a klubban Bocsárszky Pál elvtárs, a Bányásztéri KAI igazgatója. Előadásait szívesen meghallgat­ják, mert röviden, kötetlen és közvetlen formában szokta mondanivalóját előadni. A klubtagok úgy emlegetik ezeket az előadásokat, hogy azok inkább beszélgetések, mert 20—25 percnél tovább nem tartanak, de ha valakiket komolyabban érdekel a téma, akkor azokkal az egyik sarokban külön leül az igazgató elvtárs, és elbeszélget. Szeretnék, ha minél gyakrabban járna a klubba. Így in­dokolják kívánságukat: Jó] tud előadni, érdekes dolgokat mond, de nem maradnak el a viccek, a tréfák sem. Szeretnék, ha az igazgató elvtárson kívül más, „komolyabb" felnőttek is bejárnának a klubba. Ha előadást tartana egy-egy orvos, katonatiszt, vagy gyárigazgató, esetleg még valamelyik járási funkcionárius is. A klub vezetője, „Ica néni", bizonyára meg is szervezi majd a tél folyamán ezeket a beszélgetéseket. Ebben bíznak a fiatalok. Joggal, hisz a klub vezetője egy kicsit bizalmasa ls az Ide járó fiataloknak. Fedor Lajosné édesanya, fia ka­tonaiskolában tanul, megérti őket. Tudja azt is, hogy milyen problémák foglalkoztatják a fiatalokat, hisz gyakran kérik ki tanácsát. Nemcsak a tizenéveseké és a húszéveseké a klub, hanem az idősebbeké is. Azért választották a „Barátság" nevet. A nemzedékek közötti barátságra gondoltak. Szeretnék, ha az idősebbek gyakrabban járnának a klubba. Szeretnék, ha Bocsárszky Pál iskolaigazgató példájához hasonlóan a fiata­lokkal együtt szórakoznának, művelődnének az idősebbek. Sok apróságról írhatnék még. A lényeget elmondtam. A Ba­rátság Klub tagjai sok mindent tettek azért, hogy érdekes, színes, változatos legyen a város kulturális élete, hisz az itt működő agitációs központ munkája nyomán alakult ki ennek a klubnak Íratlan szokásrendje, s igazán jó volna ha mások is megértenék a klub küldetésének lényegét, mely röviden így fejezhető ki: nemcsak a húszéveseké. HAJDÚ ANDRÁS eljutni Rujana szigetére, de már csak mint vendég. • Tovább is dolgozik majd az ifjúsági szervezetben? — Természetesen. Sőt úgy gondolom, hogy csak most fo­gók igazán tevékenykedni a SZISZ-ban, mert az iskolában a tanulás mellett az ilyen jel­legű munkára nem igen jutott idő. Fiatal vagyok, és az ifjú­sági szervezetet teljes mérték­ben a magaménak érzem. Sze­retném tehát o szervezet mun­kájából minél nagyobb mérték­ben kivenni t részem. 9 Tervei? — Tanulni, tanulni, tanulnil Nem főiskolai tanulmányokra gondolod, hanem nyelvtanulás­ra. A német nyelv mellé szeret­ném tökéletesen elsajátítani a francia és az orosz nyelvet is. Ezért sok idegen nyelvű köny­vet akarok elolvasni, mert ez a tanulás egyik legjobb mód­ja. Sági Tóth Tibor Alenka a tengerparton deg; a német konyha pedig számunkra meglehetősen szo­katlannak tűnik. Mindezek el­lenére szeretnék még egyszer

Next

/
Thumbnails
Contents