Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-14 / 243. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK Választási csata az NSZK-ban Alig egy hónap múlva, november 19-én az urnákhoz járulnak a Német Szövetségi Köztársaság szavazópolgárai. A rendkívüli parlamenti választások kiírására, mint ismeretes, a szövetségi gyűlésben bekövetkezett párthelyzet miatt került sor. Szeptem ber 22-én Willy Brandt kancellár felvetette a bizalmi kérdést. Miután az ellenzéki CDU/CSU több képviselőt átcsábított a kormányzó SPD—FDP koalíciótól, az elvesztette parlamenti több ségét, a kancellár úgy ítélte meg, hogy egy kormányzóképes Bundestag létrehozásához a parlament feloszlatására és rendkívüli választások kiírására van szükség. Erre a nyugatnémet alkotmány többek között a kormány által kért bizalom visszautasítása esetén ad lehetőséget. Mint várható volt, s a kormány is számított rá, a bizalmi indítvány nem kapott többséget. Brandtnak nem volt más lehetősége, mint hogy „önmagát megbuktatva" teremtsen módot arra, hogy ki lehessen írni az új választást, s közvetlenül a választóktól kérjen bizalmat. 1972. X. 14. Kivezető út A Német Szövetségi Köztársaság megalakulása, tehát 1949 óta első ízben lordul elő, hogy a Bundestag nem marad hivatalában mandátumának lejártáig, hanem tíz hónappal előbb az urnákhoz szólítja az NSZK 40 millió választópolgárát. A bonni parlamentben kialakult párthelyzetből, a kormánypártok és a CDU/CSU ellenzék között létrejött 248—248-as képviselői arányból, csak az új választás kiírása kínált kivezető utat. Az ellenzéknek ugyanis nem sikerült a hatalomátvétel, Brandték pedig nem tudtak eredményesen kormányozni parlamenti többség nélkül. Megnyílt tehát az út, hogy a választók mozdítsák ki a kormányzás kátyúba jutott szekerét a kilátástalan helyzetből. A szavazópolgárok lehetőséget kapnak arra, hogy bizalmukat megújítsák a jelenlegi kormányzat számára, vagy pedig megelégelve az SPD—FDP-kormány gazdasági és belpolitikáját, változtassanak a helyzeten. Willy Brandt és pártja, valamint a velük koalícióra lépett Scheel vezette szabaddemokraták a választási kampányban nincsenek irigylésre méltó helyzetben. 1969-ben jórészt a belpolitikai reformok ígéretével nyerték meg a választók bizalmát. A hatalomra jutott koalíció azonban e téren nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, sem pedig az akkor lezajlott választási kampány során tett ígéreteit. Ezen kívül éppen a választási hadjárat kezdetén meg kellett válniuk Kari Schiller gazdasági és pénzügyminisztertől, akinek a lemondása — bár ellentétei a kormány többi tagjával régiek és közismertek voltak — valóságos bombaként robbant az amúgy is feszült belpolitikai helyzetben. Brandt, amikor kormánya hatalamra jutott, „a belső reformok kancellárjának" nevezte magát, s az SPD azt remélte, hogy Schiller közgazdasági tudása segíti majd megvalósítani az ígért reformokat. Másképp történt azonban: Brandt — ahogy egyes hírmagyarázók nevezik — s „külpolitikai reformok kancellárja" lett, az áremelkedések inflációs folyamatát pedig Schiller sem tudta megállítani. Választási kongresszusok A parlamenti választások szervezeti előkészítése jóformán teljesen lezárult. A nyugatnémet politikai pártok összeállították azoknak a képviselőjelölteknek a listáját, akik vagy közvetlenül lépnek fel a választókerületekben, vagy pedig a tartományok keretében az egyes pártokra jutó szavazatok arányának megfelelően szerezhetnek mandátumot. Az NSZK-ban 248 választókerület van, amelyekben a 246 tagú szövetségi gyűlés felét a szavazók közvetlenül választják meg. A másik szavazólapot viszont a pártokra adják le éts az egyes pártok tartományi szervezetei döntik el, hogy kik kapnak mandátumot. A négy vezető politikai párt — az SPD FDP, a CDU/CSU — mellett „pártonkívüliként" bekapcsolódott a választási küzdelembe a kormányból dezertált Schiller volt miniszter is, és most volt ellenfele, a CDU mellett tette le a garast. A szervezeti előkészületek lezártával ezen a héten a vezető pártok, a CDU és az SPD választási kongresszusaira összpontosult a fő figyelem. A Kereszténydemokrata Ünió (CDUj Wiesbadenban tartott háromnapos tanácskozásán a 603 szavazati joggal rendelkező küldött jóváhagyta a párt választási programját, amely egyben az ellenzék (CDU/CSU) közös kormányprogramja. Rainer Barzel pártelnök a kongresszuson ismét azt igyekezett bizonygatni, hogy a szociáldemokrata-szabaddemokrata koalíció az elmúlt három év alatt mind bel-, mind külpolitikailag teljes kudarcot vallott. Nem hagyott kétséget aziránt, hogy pártja, ha hatalomra kerülne, visszatörne az Adenauer-féle hirhedt hidegháborús módszerekhez és mindenképpen igyekezne meggátolni az eddigi enyhülési politika folytatását. Fő választási érvként újból arra hivatkozott, hogy az NSZKban „tombol az infláció" és a kormány az inflációs politikát tudatosan „a társadalom szocialista jellegű megváltoztatásának" szolgálatába áilítj.a. A CDU négy fejezetre tagolódó „kormányprogramja" elsősorban a választók „zsebéhez" szól. Elsősorban gazdasági ígéreteket tartalmaz, s kilátásba helyezi a pénz stabilitásának helyreállítását. Ugyanakkor Barzelék „a szocialista veszedelem" falra festésével szeret nék a kispolgári választó réte geket elriasztani a jelenlegi kormány támogatásától. A kongresszus és a párt kormányprogramja azonban semmi kétséget nem hagy affelől, hogy a jobboldal Wiesbadenben sem tudott realista politikai alternatívát találni a Brandt— Scheel koalíció politikájával szemben. Az SPD a R uhi-vidéki Dortmundban ugyancsak e napokban tartotta meg a rendkívüli választásokat előkészítő kongresszusát. A párt vezetősége leszögezte, hogy a szociáldemokraták minden téren folytatni óhajtják 1969-ben megkezdett politikájukat. Ehhez kérik azoknak a választóknak a bizalmát, is, akik még nem alakítottak ki határozott álláspontot a kormány tevékenységének mérlegéről. Brandt a kongresszuson kitűzve a párt választási irányvonalát, elsősorban kiemelte, hogy a párt külpolitikájának súlypontja az európai biztonsági értekezlet és a közép-európai haderő-létszámcsökkentés lesz. Ugyanakkor hangoztatta a két német állam kapcsolatai rendezésének jelentőségét. Belpolitikai tőrén adó-, föld- és közlekedési reform megvalósítását tűzte ki a kormány céljául. Nyílt esélyek Nehéz volna jóslatokba bocsátkozni a novemberi választások kimenetelét illetően. Az erőviszonyok meglehetősen kiegyensúlyozottak, de valójában egyik küzdő fél sincs igazán jó helyzetben. A szociáldemokraták méltán hivatkozhatnak külpolitikai sikereikre, az enyhülés érdekében tett erőfeszítéseikre, amely a lakosság széles rétegeiben támogatásra talált. Ezzel a politikával szemben az ellenzék programja nem ad reális alternatívát. Egy do

; log azonban bizonyos, bármelyik párt győz a választásokon, alapvető politikai módosítást nem hajthat végre. Győzelmük esetén a kereszténydemokratáknak is el kell ismerniük a megkötött szerződéseket, folytatniuk kell a tárgyalásokat az NDK-val. Az Európában kialakult reális helyzetet nem lehet figyelmen kívül hagyni, a megindult enyhülési folyamatot legfeljebb késleltetni lehet, de megakadályozni többé nem. PROTICS JOLÁN Az elmúlt napok során az amerikai légierő egyik legsúlyosabb támadását hajtotta végre a VDK fővárosa. Hanoi ellen, amelynek során, mint ismeretes, a francia külképviselet épületét is találat érte. Képünk a támadás következtében megsérült egyik polgári személyt ábrázolja. Felvétel: CSTK—

ŽTI Légiriadó Hanoiban (Folytatás az 1. oldalról) Washington — Péntekre virradóan visszaérkezett Washingtonba Henry Kissinger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, aki Párizsban négy napig bizalmas megbeszéléseket tartott Le Duc Thoval, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjával, a VDK Párizsban tárgyaló küldöttségének különleges tanácsadójával. A kíséretében lévő Haig tábornokkal együtt a repülőtérről egyenesen a Fehér Házba sietett, hogy jelentést tegyen Nixonnak. Az első személyes beszámolóját azon a pénteki villásreggelin egészítette ki, amelyen az amerikai elnökön kívül jelen voltak William Rogers külügyminiszter, valamint a párizsi bizalmas megbeszéléseken részt vett Haig tábornok is. Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője arról tájékoztatta a sajtót, hogy Nixon elnök a bizalmas párizsi megbeszélések egész időtartama alatt „folyamatosan" jelentéseket kapott Kissingertől. Washingtonban nem számítanak arra, hogy a közeljövőben részleteket közölnek a VDK és az Egyesült Államok képviselői párizsi eszmecseréjének tartalmáról. Az összes washingtoni kormányszóvivőnek szigorúan megtiltották, hogy kommentálja a bizalmas megbeszéléseket. Washingtoni kormánykörök azonban sejtetni engedték, hogy egyhamar nem lehet számítani a vietnami konfliktus békés rendezésére vagy legalábbis a fegyverszünetre. Több hírügynökség, kijelentette, hogy Le Duc Tho, Kissinger tárgyalópartnere pénteken — Moszkván át — hazaérkezett Hanoiba. A sah vidéki körúton Moszkva — Mohammad Reza Pahlavi iráni sah és felesége pénteken országjáró körútra indult a Szovjetunióban. Az iráni személyiségek felkeresik Tallinnt, Észtország fővárosát, Voronyezsi, ahol atom-villanytelep épült, Alma-Atát, Kazahsztán fővárosát és Szocsi fekete-tengeri üdülőhelyet. A moszkvai repülőtéren Nyikolaj Podgornij, Alekszej Koszigin és más hivatalos szovjet személyiségek búcsúztatták a magas rangú vendéget. A Bengáli Népi Köztársaság alkotmánytervezete Dacca — Daccában, a Bengáli Népi Köztársaság fővárosában alkotmányoző gyűlés ült össze, hogy megvitassa az ország első alkotmányának tervezetét. Az alkotmánytervezet leszögezi: a Bengáli Népi Köztársaság külpolitikájának alapja — az egyenlőség, a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartása, a más országok belügyeibe való be nem avatkozás, a nemzetközi viták és problémák békés rendezése, a nemzetközi jognak és az ENSZ alapokmányának betartása. A Bengáli Népi Köztársaság kiizd a nemzetközi erőszaktétel ellen. Az általános és teljes leszerelésért, támogatva a világ elnyomott népeit az imperializmus, a gyarmatosítás és a fajűldözés ellen vívott igazságos harcukban. A kormány által előterjesztett és egy különbizottság által kidolgozott 79 oldalas okmány kimondja, hogy az új állam 1971. március 26-án (falija Khan pakisztáni elnök és Mudzsibur Rahman sejk tárgyalásainak megszakadása után) alakult meg; az új ország határai megegyeznek a volt Kelet-Pakisztán határaival és a hivatalos nyelv a bengáli lesz. Az új állam neve: „Bengáli Népi Köztársaság." A szovjet—amerikai kereskedelem új távlatai Washington — „Intenzív" szakaszba érkeztek az amerikaiszovjet kereskedelmi tárgyalások, ami lehetővé teszi a jelentős előrehaladást — jelentette ki csütörtökön Peter Peterson amerikai kereskedelemügyi miniszter, aki a tárgyalásokon résztvevő amerikai delegációt vezeti. A szovjet delagáció vezetője Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter szerdán este érkezett Washingtonba. A két ország kereskedelmi szakértői a múlt héten kezdték rneg tárgyalásaikat. Mint ismeretes, Nixon elnök moszkvai látogatása nyomán hozták létre a szovjet—amerikai kereskedelmi bizottságot, amelv első ülését július 20 és augusztus l-e között tartotta Moszkvában. A TASZSZ hírügynökség New York-i tudósítója a szovjetamerikai kereskedelem alakulásához fűzött kommentárjában megállapította, hogy az Egyesült Államokban széles körű törekvés tapasztalható a szovjet— amerikai gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. Már eddig is számos amerikai részvénytársaság kérte együtt, vagy külön-külön a kormányt, hogy szüntesse meg a szovjet—amerikai kereskedelmet sújtó diszkriminációs korlátozásokat és biztosítsa a Szovjetunió számára a legnagyobb kedvezmények elvét. Az Egyesült Államok, a Szovjetunió, valamint más szocialista országok közötti kereskedelem fejlesztésében különösen a gépipari és villamosipari ágazatok érdekeltek. Az érdekelt üzleti körök nyomására az amerikai kongreszszus részlegesen felülvizsgálta azt az exportellenőrzési törvényt, amelyet 1949-ben hoztak és amely lehetővé tette a szovjet—amerikai kereskedelem bizonyos méretű bővítését. CSOU EN-LAJ, kínai miniszterelnök fogadta a Pekingben tartózkodó Walter Scheel nyugatnémet külügyminisztert és megbeszélést folytatott vele, amelyen jelen volt Csi Peng-fej kínai külügyminiszter is. ANGELA DAVIS befejezte hathetes világkörüli útját és visszatért New Yorkba. A repülőtéren Henry Winston, az Egyesült Államok kommunista Pártjának elnöke fogadta. AZ AMERIKAI képviselőház 74,4 milliárd dolláros katonai költségvetési tervezetet fogadott el a következő költségvetési évre. A javaslat értelmében 6,1 milliárd dollárt szántak az indokínai háború folytatására. BRÜSSZELBEN tartják értekezletüket a NATO-tagországok szakemberei a katonai szövetség felszerelésével kapcsolatos kérdésekről. A tanácskozásokat Joseph Luns, a NATO főtitkára vezeti. AZ INDIAI Kommunista Párt támogatja a kormány jxilitikáját, amely a gazdasági helyzet megszilárdulását és az életszín. vonal emelését szolgálja, — jelentette ki Radzsesvara Rao. OLASZORSZÁGBAN kétnapos sztrájkba léptek valamennyi olasz iskola tanárai. Követelik, hogy hajtsanak végre iskolareformot a demokratikus jogok védelmére. AZ EGYESÜLT Államok húsz év óta először szállít gabonát a Kínai Népköztársaságba. Az USA 400 ezer tonna búza szállításáról kötött megállapodást a Kínai Népköztársasággal. AZ ANGOL pénzügyminisztérium közlése szerint Nagy-Britannia külkereskedelmi mérlegében szeptemberben 136 mii* lió font sterling összegű deficit mutatkozott. A COMPAGNIE Francaise de Pétroles francia és az egyiptomi állami kőolajipari vállalat képviselői Kairóban parafálták a Szuez és a Földközi-tenger között létesítendő olajvezeték működésére vonatkozó megállapodást. Ennek értelmében a francia társaság 10 éven keresztül évi 7,5 millió tonna kőolajat fog a vezetéken át kapni. KURT WALDHEIM, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára az indiai kormány, meghívására 1973 februárjában hivatalos látogatásra Indiába utazik. JUGOSZLÁVIÁBAN éles tiltakozást váltottak ki az Ausztriában kirobbant szlovén- és horvátellenes nacionalista kilengések. A Jugoszláv Szakszervezetek Szövetsége az osztrák szakszervezetekhez intézett táviratában „mélységes aggodalmát és elkeseredését" fejezte ki a történtek miatt. A japán diplomácia nyitása Tokió — A japán kormány pénteki ülésén hivatalosan hozzájárult Ohira külügyminiszter washingtoni és moszkvai útjához. Ezek szerint Ohira október 16-tól 20-ig lesz az Egyesült Államokban, s október 21-től 25-ig a Szovjetunióban. Amerikai tartózkodása során többek között találkozik Nixon elnökkel és Rogers külügyminiszterrel. Tájékoztatja őket a pekingi japán —kínai csúcstalálkozóról, s megvitatja velük a japán—amerikai katonai együttműködés, illetve a két ország közti gazdasági ellentétek kérdéseit, valamint az ázsiai politikai helyzetet. A japán külügyminiszter New Yorkba ls ellátogat, ahol tárgyalásokat folytat Waldheim ENSZ-főtitkárral. Ohira moszkvai látogatásának fő célja a japán—szovjet békeszerződés megkötésével kapcsolatos tárgyalások beindítása, valamint a szovjet vezetők tájékoztatása a pekingi csúcstalálkozóról. Hírek szerint a lapán külügyminiszter találkozik Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával is. Japán erre irányuló szándékát megerősítette a külügyminisztérium szóvivője és mint mondotta, a Szovjetunió még nem adott határozott választ, hajlandő-e Brezsnyev fosadni Ohirát.