Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-10 / 239. szám, kedd

Diplomáciai kapcsolat az NDK és India között Berlin — Berlinben hivatalos kommünikét adtak ki az NDK és India közötti diplomáciai kap­csolatok létesítéséről. A közle­mény a következőképpen hang­zik: „A Német Demokratikus Köztársaság kormánya nagy megelégedéssel vette tudomásul a kapcsolatok sikeres fejlődé­sét minden területen a Német Demokratikus Köztársaság és India között. Annak az egyön­tetű kívánságnak megfelelően, hogy a két ország között fenn­álló baráti és kölcsönösen elő­nyös kapcsolatokat még tovább kifejlesszék és erősítsék, a Né­met Demokratikus Köztársaság és India kormánya 1972. októ­ber 8 i hatállyal elhatározta, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesít egymással és a berlini, illetve az új-delhi missziókat nagykövetségi szintre emeli. A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya meg van győződve arról, hogy a diplo­máciai kapcsolatok létesítése az NDK és India között nem­csak a két ország alapvető és nemzeti érdékeinek felel meg, hanem pozitív hozzájárulás a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához is." Az indiai kormány egyidejű­leg kiadott nyilatkozatában a többi között kijelenti: „India kormánya nagy érdeklődéssel követte az Európában abból a célból tett kezdeményezéseket, hogy közelebb jussanak vala­mennyi európai állam között a feszültség csökkentéséhez és a konstruktív együttműködéshez, különösen pedig azokat a tö­rekvéseket, amelyek azt céloz­zák, hogy normalizálják a kap­csolatokat az NSZK és az NDK között." A Német Demokratikus Köz­KISLEXIKONUNK Dánia új miniszterelnöke Közvetlen a közös piaci csatla­kozásra! tartott népszavazás előtt Ottó Krag miniszterelnök kijelen­tette, bngy bármilyen eredmények­kel is fejeződjön be a népszava­zás, nem követi norvég kollégája, Trygve Bratelli példáját és nem mond le kormányfői tisztségéről. A népszavazáson Dánia lakos­ságának nagyobbik része a belé­pésre szavazott, és fgy jannár el­sejétől már hivatalosan is tagja lesz az ország a Közös Piacnak. Ezért Is- hatott nagy meglepetés­1972. X. 10. ként, liugy uito Krag benyújtotta lemondását, amelyet II. Margit ki­rálynő el is togadott. Krag helyé­be Anker ]oergensen-t nevezték ki a kormány elnökévé. Az új kormányfő ötvenéves, fia­tal kora úta érdeklődik a társa­dalompolitikai és szakszervezeti kérdések iránt. A szegény család­ból származó politikus 14 éves kora óta szakszervezeti tag. Csa­ládja nebéz anyagi körülményei miatt csak 23 éves korában érett­ségizett. Később társadalompoliti­kai tanulmányokat végzett az ame­rikai Harward egyetemen. A máso­dik világháború betejezése után a segédmunkások szakszervezetének volt funkcionáriusa, 196B-től a szakszervezeti szövetség elnöki tisztségét tölti be. Joergensen a dán politikai körök szerint a szo­ciáldemokrata párt bal oldalán áll, de ennek ellenére támogatja Dánia belépését a kibővített Közös Piacba. Az új miniszterelnökre komoly feladatok várnak, mert rendkívül bonyolult politikai helyzetben vál­lalta le a kormányfői tisztséget, mi­vel nemcsak az ország legerősebb pártját, a szociáldemokrata pár­tot, hanem az egész ország lakos­ságát is két táborra osztotta a közös piaci belépés körül folyó vita. H. társaság és India diplomáciai viszonyának megteremtésével kapcsolatban Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első tit­kára az ADN hírügynökség tu­dósítójának adott nyilatkozatá­ban kijelentette: a Német De­mokratikus Köztársaság úgy üd­vözli az NDK és India diplomá­ciai kapcsolatainak megterem­tését, mint olyan fontos lépést, amely nemcsak a két ország vi­szonyára gyakorol pozitív be­folyást. A továbiakban megje­gyezte, hogy az NDK már hosz­szú évek óta baráti kapcsolat­ban van Indiával. E kapcsolatok fejlesztésének új szakasza ked­vezően befolyásolja majd a vi­lágon és Európában azokat a folyamatokat, amelyek a béke és az enyhülés ügyét szolgái­Iák — mutatott rá Honecker. A diplomáciai kapcsolatok nagyköveti szintre emelése az NSZK kormányának sajnálkozá­sát váltotta ki. Mindamellett az NSZK kormánya a döntést tudomásul veszi — közölte a bonni külügyminisztérium szó­vivője és hozzátette, hogy az indiai kormány „ismerte az NSZK kormányának németét az elismerési kérdésekkel kapcso­latban;" Scheel Pekingben Peking — A kínai külügymi­niszter meghívására ma Peking­be érkezik Scheel a nyugatné­met diplomácia feje, hogy alá­írja a két ország közötti diplo­máciai kapcsolatok felvételéről szőlő előzetesen már kidolgo­zott megállapodást és tárgyalá­sokat folytasson a kínai veze­tőkkel a kétoldalú kapcsola­tokról, valamint a nemzetközi helyzetről. A kínai sajtó a diplomáciai kapcsolatok felvételéről és Scheel meghívásáról szóló hírt ugyanazon a napon közölte, amikor a Kína—Japán diplomá­ciai kapcsolatok felvételét beje­lentő közös közleményt publi­kálta — szeptember 30-án, de külön nem kommentálta a meg­állapodást Bls az egyidejű köz­lés tényétől eltekintve nem vont párhuzamot a két esemény kö­zött. Scheel pekingi tárgyalásai során a figyelem középpontjá­ban a kétoldali kapcsolatok fejlesztése mellett a két félnek az európai helyzettel kapcsola­tos (erősen különböző) állás­pontja a két német állam EN SZ-tagságának kérdése, a Közös Piac és annak esetleges kínai elismerése, valamint a nemzetközi helyzetről folyta­tandó eszmecsere áll majd. KOMMENTÁRUNK A z év tavaszán tartotta Santiago de Chilében har­madik ülését az ENSZ Kereske­delmi és Fejlesztési Konferen­ciája, amelyen a szocialista or­szágok szöles körű, konkrét ak­cióprogrammal léptek fel a nemzetközi együttműködés meg­szilárdítása és a „harmadik vi­lág" gazdasági felemelkedése érdekében. Következetes támo­gatásukról biztosították a fej­lődő országokat, azok jogos követeléseit, mint például azt, hogy rendszeres, fejlődésüket szolgáló segélyekben részesül­jenek, továbbá megfelelő sze­repet kapjanak a nemzetközi döntésekben. A hatvanas években egyre több gyarmati ország nyerte el függetlenségét. Politikájukban általában az antiimperialista irányzatot'követik és igyekez­nek felhasználni a szocialista országok nyújtotta segítséget. Igaz, a tőkésorszúgok is jelen­tős segélyeket utalnak át, de ezért cserébe fuvar-, biztosítá­si díjak és kamatok formájá­ban nagy összegeket vonnak el a fejlődő országok népgazda­ságából, úgyhogy az ilyen hite­lek mérlege negatív. Az Egye­sült Államok például 1949 és 1961 között több mint négy­milliárd dollárnyi hitelt folyó­sított Törökországnak ipara fejlesztésére. Ennek ellenére a török ipar termelése mindösz­sze 0,5 százalékkal emelkedett, mert a „nagylelkűen" nyújtott hitel nagyobb előnyöket bizto­sított a monopóliumoknak, mint magának a fejlődő ország­Gromiko—Bahr eszmecsere Moszkva — A Szovjetunió külügyminisztériumában hétfőn konzultáció folyt Andrej Gromi­ko szovjet külügyminiszter és Egon Bahr, a nyugatnémet szö­vetségi kancellári hivatal állam­titkára között. Megvitatták a felek számára kölcsönös érdekű kérdéseket. Később Gromiko ebédet adott Bahr tiszteletére. néhány sorban FERDINAND MARCOS fülöp­szigeti elnök vasárnap televí­ziós beszédet tartott, amelyben ismét a szélsőbaloldali mozga­lom kormányellenes akcióval igazolta a statárium szeptember 21-1 életbeléptetését. Az elnök elsősorban Kínát támadta be­szédében, azt állítva, hogy a Kínai Népköztársaságban képez­ték ki a gerillákat. NIXON amerikai elnök kész minden erőfeszítést megtenni annak érdekében, hogy meghiú­sítsa a kongresszus kísérleteit a szövetségi kiadások növelésé­re. Mint az amerikai elnök rá­dióbeszédében kijelentette, ha a kongresszus nem hagyja jó­vá a kormány által javasolt 250 milliárd dolláros szövetségi költségvetési összeghatárt ós a kiadásokat ennél magasabbra emeli, akkor habozás nélkül élni fog elnöki vétójogával. TÜBBEZER északír polgárjogi harcos tüntetett vasárnap Lon­donderry katolikus negyedei­ben, tiltakozva az internálási politika és Észak-Írország kato­nai elnyomása ellen. A híres „véres vasárnap" óta, amikor 13 felvonulót lőttek agyon az angol katonák, ez volt az első nagyszabású felvonulás London­derryben. VÉGET ÉRTEK a miniszteri szintű angol—izlandi tárgyalá­sok, amelyek a két ország kö­zött halászati kérdésekben tá­madt vita rendezését célozzák. Mint ismeretes, Izland szeptem­ber 1-én 12-ről 50 mérföldre terjesztette ki parlamenti halá­szati vizeinek határát. A tár­gyalásokon résztvett küldöttsé. gek jelentést terjesztenek a két kormány elé. HAZÁNK fővárosa pártbizott­ságának küldöttsége Antonín Kapek, a CSKP KB elnökségi tagja vezetésével a szófial vá­rosi pártbízottság meghívására Bulgáriába utazott. Küldöttsé­günk tagjai egyhetes útjuk so­rán a bolgár főváros pártmun­káját fogják tanulmányozni. AZ AMERIKAI KOMMUNISTÁK PROGRAMJA New York — Az amerikai kommunisták a választási harc­ban világos és határozott prog­rammal rendelkeznek — jelen­tette ki Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára, a párt elnökjelöltje. Az „ABC" amerikai televíziós társaság „Kérdések és válaszok" című adásában. Gus Hall hangoztatta, hogy a párt síkra száll a vietnami há­ború haladéktalan befejezéséért, az Egyesült Államok indokína népeinek belügyeibe való be­avatkozásának megszüntetésé­ért. A kommunista párt választási programja az amerikai gazda­ság militarizálásának megszün­tetésére, a katonai költségvetés gyökeres felülvizsgálatára s az általános' és teljes leszerelés megvalósítását célzó politikára szólít fel — jelentette ki Gus Hall. — A kommunisták azért har­colnak, hogy a katonai kiadások hatalmas összegeit az ország halaszthatatlan belpolitikaj szükségletelnek kielégítésére: a munkanélküliség felszámolá­sára, a szegénység problémájá­nak megoldására, a nyomomé­gyedek megszüntetésére és a szegény rétegeknek szánt lakás­építési program kibontakozásá­ra fordítsák. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormányának a Szov­jetunióval való viszony megjaví­tására irányuló politikája fenn­álló realitásoknak és azoknak az eredményeknek az elismeré­sét jelentik, melyeket a Szovjet­unió és a többi szocialista or» szág ért el. Gus Hall végezetül megemlí­tette, hogy a párt programja egyre nagyobb népszerűségnek örvend a munkások és a diákok körében, s jelenleg az Egyesült Államok 13 államában szerepel­nek a kommunista párt jelöltjei a választási listákon. Amin a brit—ugandai viszonyról Kampala — Uganda hétfőn ünnepelte függetlenné válásá­nak 10. évfordulóját. Az évfor­duló alkalmából Idi Amin állam­fő rádiószózatot intézett a tíz­milliós ország lakosságához. Beszédében az ország jelenlegi problémáit érintve azt hangoz"*, tatta, hogy az „ázsiaiak" kiuta­sítása megfelél a lakosság óha­jának, s „nem fajgyűlöletből táplálkozik". Az „ázsiaiak" kiutasítása nyo­mán megromlott brit—ugandai viszonyról szólva Amin kijelen­tette, hogy kormánya „nem ér­ti" miért tanúsít Nagy-Britannia olyannyira barátságtalan maga­tartást a kampalai kormánnyal szemben". Hozzátette, hogy a maga részéről a legszorosabb kapcsolatokat kívánja fenntar­tani Angliával. Indira Gandhi indiai minisz­terelnök személyes üzenetben kérte több afrikai ország veze­tőjét, járjanak közben az Ugan­dában élő „ázsiaiak" problémá­jának kedvező megoldása érde­kében — közölte Szvaran Szingh indiai külügyminiszter vasárnap, a kormányzó Kong­resszusi Párt országos bizottsá­gának ülésén. Brit hivatalos személyiségek közölték, hogy eddig összesen 2569 beutazási vízumot adtak ki az Ugandából kiutasított szemé­lyeknek. Mintegy 2500 kivándor­ló Indiában, 1000—1500 Kanadá­ban óhajt letelepedni. Az Egye­sült Államok, Malawi, Mauritiui és még néhány ország szintén jelezte, hogy hajlandó befogad­ni Ugandából kiutasítottakat. Japán katonai költségvetése Tokió — A hadügyminiszté­rium szerepét betöltő japán „nemzetvédelmi hivatal" hétfőn elhatározta, hogy négy billió hatszázharminc milliárd jent irányoz elő e japán hadsereg fejlesztése 1972—1976-ra szóló negyedik ötéves tervének való­ra váltása érdekében. A döntést a Tanaka-kormány ugyancsak hétfőn megtartott ülésén jóvá­hagyták. A japán kormány a hadsereg­fejlesztési terv elfogadása előtt „kiszivárogtatta", hogy Tanaka miniszterelnök pekingi tárgyalá­sai alkalmával elnyerte Kína „egyetértését" a tervezett japán hadikiadásokhoz, s ennek meg­felelően Japánnak nem kell ar­ra számítania, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan Kína bírálni fogja a Tanaka-kormányt a „militarizmus újjáélesztése* miatt. Feszült a helyzet Aden — Egy adeni kormány­szóvivő hétfőn Adenben bejelen­tette, hogy az észak-jemeni csa­patok haditengerészeti és légi támogatással elfoglalták a Je­meni Népi Demokratikus Köztár* sasághoz tartozó Kamaran szi­getet. A hírt megerősítette a Dél-Jemen beiruti nagykövetsé­ge is. A nagykövetség nyilatkozata szerint a két ország határán to­vábbra is feszült a helyzet. nak. Ezzel szemben a szocialis­ta országok segítsége abszolút mértékben is pozitív. A Szovjetunió külpolitikájá­nak egyik alapköve a gyarmati sorból felszabadult országok el­maradottságának kiküszöbölése. segítség Ázsia, Afrika és Latin-Amerika több mint 40 országával kötöt­tek gazdasági és műszaki együttműködési egyezménye­ket, szovjet segítséggel megkö­zelítőleg 800 ipari, szociális és kulturális egység épül ezekben az országokban. Az erre a célra átutalt hosszú lejáratú hitelek értéke meghaladja az ötmilliárd rubelt. Természetesen a többi szocialista ország is adottságai­nak megfelelően támogatja a harmadik világot. A velük foly­tatott kereskedelem az utolsó 15 év alatt az ötszörösére emel­kedett, értéke mintegy 4,4 mil­liárd rubel. A KGST-tagállamok gépipari kivitelének 13 száza­léka a fejlődő országokba irá­nyul. A komplex program kereté­ben a KGST-országok tovább szélesítik kapcsolataikat Afri­ka, Ázsia és Latin-Amerika or­szágaival, mindkét fél számára előnyös elvek és teljes egyen­jogúság alapján. Az együttmű­ködés leggyakoribb formája a 10—15 évre szóló hosszú lejá­ratú kölcsönök, sokoldalú gaz­dasági és műszaki szerződések. A Szovjetunió hiteinyújtási politikájában rendkívüli előnyö­ket biztosít a fiatal országok­nak. Míg a világpiacon 7—8 százalékos kamatra folyósíta­nak hiteleket, addig a Szovjet­unió a fejlődő országoknak mindössze 2—3 százalékos ka­matot számít. A hosszú lejáratú hitelek időtartama biztosítja, hogy a segítségükkel felépített létesítmények jövedelmezők le­gyenek. A szocialista országok segí­tik kiépíteni a gyarmati ura­lom évei alatt szándékosan el­hanyagolt iparágakat, elsősor­ban a nehézipart, a könnyű- és élelmiszeripar különböző ága­zatalt a hazai szükségletek ki­elégítése és az export növelése érdekében. A szovjet segítség­gel épült üzemek teljesítménye ma már meghaladja az évi 13 millió tonna acélt, 11,8 millió tonna nyersvasat, ugyanannyi feldolgozott kőolajat stb. Az UNCTAD előrejelzései alapján a harmadik világ kivi­tele a szocialista országokba a hetvenes években eléri az évi 8,2 százalékos növekedést. A szovjet—egyiptomi, illetve a szovjet—indiai együttműködés jó példa a mindkét fél számára előnyös gazdasági együttmű­ködésre. Az Indiai Köztársaság 1955-ben, Egyiptom 1958-ban kapta az első szovjet hitelt (12 évre, 2,5 százalékos kamatra). A hiteleket és kamatokat mindkét ország egyaránt áruval törleszti. Egyiptomban és In­diában szovjet segítséggel je­lenleg is hatalmas építkezések folynak, mint például a kohá­szati kombinátok, nehézgépipa­ri üzemek építése. Sok esetben teljesen új ipar­ágak épülnek ki a KGST-or­szágok segítségével. Szíriában kőolajfeldolgozó ipar, Irakban elektrotechnikai üzemek, Cey­lon szigetén kohászati kombi­nát, Törökországban alumí­niumfeldolgozó egységek stb. A közelmúltban csehszlovák kereskedelmi küldöttség járt Latin-Amerikában, ahol értékes kereskedelmi szerződéseket kö­töttek. Románia képviseletében M. Nicolae külkereskedelmi ál­lamtitkár tárgyait Chile, Ar­gentína, Brazília, Bolívia és Pe­ru kereskedelmi képviselőivel országaik kereskedelmének fej­lesztéséről. A szocialista országok gazda­sági segítsége lehetővé teszi a fejlődő országok számára gaz­daságuk komplex fejlesztését. A segítség keretében illeszke­dik a tudományos dolgozók és szakemberek képzése, a szo­ros tudományos-műszaki együtt­működés. Az utóbbi években egyre jelentősebb a termelési kooperáció. Iránban például szovjet segítséggel gázvezetéket építettek, amelyen keresztül földgázt szállítanak Szovjet­unióba. A szocialista országok a KGST komplex programjának internacionalista elvei alapján továbbra is hatékony segítséget nyújtanak a fejlődő országok­nak. LIMPÄR PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents