Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-08 / 212. szám, péntek

Megmozdult a chilei jobboldal Santiago — Chilében tovább­ra is feszült a belpolitikai hely­zet. Az Allende elnök melletti szolidaritási megnyilvánuláso­kat, felvonulásokat követően megmozdult a jobboldal is. San- tiagóban szerdán kivezényelték a rendőrséget a jobboldal által mozgósított diákok rendbontá­sai miatt. A rendőrség és a diá­kok összecsapásának több se­besült, sőt a legfrissebb jelen­tések szerint egy halálos áldo­zata is van. A kihallgatások so­rán kiderült, hogy a diákok magánkézben levő oktatási in­tézmények tanulói voltak. Ezek intézmények ellenzik Allende elnök kormányának államosítá­si politikáját. Hogy a szerda reggeli tüntetés mögött «milyen erők álltak, arra fényt derít az a körülmény is, hogy miköz­ben a rendőrség igyekszik visz- szaszorítani a fékevesztett tö­meget, egyszerre csak megje­lent a helyszínen Eduardo Frei volt elnök is. Látva azonban, hogy hívei visszaszorulnak, gépkocsiba ült és elhajtatott. A csehszlovák Szövetségi Gyűlés küldöttsége Mongóliában Szabadon bocsátották foglyukat az argentínai emberrablák Buenos Aires — Negyven- nyolc óra elteltével szabadon bocsátották foglyukat, lan Van de Panne-1, a Philips-cég ar­gentínai leányvállalatának igaz­gatóját az argentin emberrab­lók. A szabadonbocsátás körül­ményeiről csak annyit tudtak meg a hírügynökségek, hogy az emberrablók foglyukat Buenos Aires egyik északi külvárosába vitték és ott egyedül hagyták. Van de Panne telefonált a cég­nek és a reklámosztály egyik embere érte ment. Az emberrablók egyes érte­sülések szerint a Los Montene- ros elnevezésű szervezethez (ennek tagjai törtek ki a kö­zelmúltban börtönükből és me­nekültek Chilébe), mások sze­rint a „népi forradalmi hadse­regéhez tartoztak. Kedden, amikor a Philips argentínai igazgatóját elrabolták, egy hát­rahagyott üzenetben az ember- rablók ötszázezer dollár vált­ságdíjat és húsz politikai fogoly szabadonbocsátását követelték. Sem a rendőrség, sem a Phi­lips-cég szóvivője nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy a váltságdíj összegét megfizet­ték-e. A hírügynökségek azon­ban valószínűnek tartják ezt, különösen azoknak az értesülé­seknek a birtokában, amelyek szerint az argentínai Philips- cég kedden este véletlenül ép­pen félmillió dollárnyi összeget vett fel az egyik banktól. Po­litikai foglyok szabadonbocsá- tásáról senki nem tud, még csak nem is feltételez semmit. Ulánbátor —■ Csütörtökön a Mongóliában tartózkodó cseh­szlovák küldöttség, amelyet Alois Indra, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke vezet, ellátoga­tott a Szambu Mezőgazdasági Kutatóintézetbe. A küldöttséget Mojobu, az in­tézet igazgatója fogadta. A ku­tatóintézet fontos és rendkívül igényes feladatokkal foglalko­zik. A mongol szakemberek együttműködnek csehszlovák kutatókkal is, a mongol szarvasmarha-tenyésztésben nagy károkat okozó járványos betegségek gyógyításában. A ku­tatómunka jelentőségét az is bi­zonyítja, hogy az ország szarvasmarha- és juhállománya meghaladja a tízmillió dara­bot. Küldöttségünk tagjai nagy ér­deklődéssel tekintették meg az intézetet, amely több mint 500 tudományos dolgozót foglalkoz­tat és irányítja a földműves­szövetkezetek munkáját. Az in­tézet dolgozói küldöttségünk­nek bemutatták, hogy a vajon és sajton kívül mi mindent le­het a tejből készíteni. Az intézetben tett látogatás befejezése után küldöttségünk tagjait a Mongol Népi Forra­dalmi Párt székházában fogad­ta Njamin Dzsagvaral, a MNFP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja. A fogadáson részt vett dr. Vladi­mír Barlos, hazánk mongólial nagykövete. Dzsagvaral elvtárs tájékoztat­ta küldöttségünk tagjait a Mon­gol Népköztársaság életéről és külpolitikai kérdésekről. Hang­súlyozta, hogy a csehszlovák küldöttség látogatása hozzájá­rul a két ország barátságának megszilárdításához és az együtt­működés kiszélesítéséhez. Indra elvtárs küldöttségünk nevében megköszönte a szívé­lyes fogadtatást és ismertette a mongol elvtársaknak a cseh­szlovák helyzetet és beszélt né­hány időszerű külpolitikai kér­désről. Hangsúlyozta, hogy na­gyon értékes az, ha parlament­jeink küldöttei személyes isme­retséget kötnek, majd értékelte a mongol dolgozók eredmé­nyeit. Küldöttségünk látogatása har­madik napjának befejezéséül Vladimír Bartoš nagykövet fo­gadást rendezett, amelyen meg­jelent Szonomin Luvszan, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnökhelyettese, a MNFP Poli­tikai Bizottságának tagja, és to­vábbi mongol közéleti szemé­lyiségek. Szovjet vendégek Koreában Honnan fenyegeti veszély Japánt? Kommentárunk A szocialista országok kom­munista és munkáspártjai vezetőinek krími találkozóján ismét hangsúlyozták, hogy meg­felelne az európai és a világbé­ke érdekeinek, ha mind az NDK-t, mind az NSZK-t felven­nék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A kommunista és munkáspártok képviselői ezzel ismételten rámutattak egy prob­lémára, amely időben már meg­érett a megoldásra, A szocialista államok már hosszabb ideje arra töreksze­nek, hogy tegyék lehetővé mind a két német államnak hogy részt vehessenek az ENSZ mun­kájában. Ebben az irányban kü­lönösen nagy erőfeszítéseket tett nemcsak az NDK, hanem különösen a Szovjetunió diplo­máciája is. Már az 1969—70-es szovjet—nyugatnémet tárgyalá­sok alkalmával vitáztak e kér­désről. Az NSZK kormánya ugyanis a múltban teljesen irre­ális álláspontot kéviselt és jo­got formált arra, hogy az „egész német népet“ képviselhesse a nemzetközi szervezetekben, köz­tük az ENSZ-ben. Görcsös ra­gaszkodása ehhez az álláspont­hoz gátolta az előrehaladást a két német állam ENSZ-tagságá- nak kérdésében. Ugyanis eleve nyilvánvaló volt, hogy lehetet­len megállapodni olyan megol­dásban, amely durván diszkri- minálná a Német Demokratikus Köztársaságot. A szocialista ál­Az Egyesült Államok mérge­ző anyagokat tárol a Japánban levő katonai raktáraiban és in­nen szállítja Dél-Vietnamba. A moszkvai Pravda tokiói tudósí­tója közli annak a vizsgálatnak az eredményeit, amelyet egy­mástól függetlenül folytatott a Komeito Párt és a Japán Szo­cialista Párt a Japánban kifej­tett amerikai tevékenységre vo­natkozólag. A két párt megállapította, hogy a Japánban levő amerikai támaszpontok NATO-megrende- léseket is teljesítenek. A Komeito Párt szerint ez év januárjától júliusáig a Szaga- mihara támaszponton 328 harc­kocsit és páncélozott szállító- eszközt javítottak meg. Ezek közül 203-at Dél-Vietnamba küldtek, 81-et a nyugat-német­országi Bremerhavenbe és 44-et Rotterdamba. A Japán Szocialista Párt vé­leménye szerint az ilyen tevé­kenység ellentétben áll a ja­pán-amerikai „biztonsági szer­ződéssel“. A japán lapok vezércikkek­ben elemzik a Tanaka—Nixon csúcstalálkozó eredményeit. Az Aszahi Simbun szerint Tanaká- nak sikerült elhárítani a „leg­nagyobb akadályt“ a japán—kí­nai kapcsolatok rendezésének útjából. A diplomáciai kapcsola­tok helyreállítása Japán és Kí­na között teljes bizonyossággal kikényszeríti majd a japán- amerikai „biztonsági szerződés“ lényeges módosítását, hiszen ez a szerződés elsősorban Kína el­len irányul. A Mainicsi Simbun úgy látja, hogy a hawaii tárgyalásokon el­lentmondások mutatkoztak Taj­van kérdésében Japán és az Egyesült Államok között. Ami viszont a japán—amerikai „biz­tonsági szerződés“ fenntartásá­hoz való ragaszkodást illeti, a lap szerint, ha Japán a barát­ság és békés együttélés politi­káját követi Pekinggel és Moszkvával kapcsolatban biz­tonságát semmi sem fenye­geti, függetlenül attól, hogy a „biztonsági szerződés“ érvény­ben van-e vagy sem. Phenjan — A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldött­sége, amely Konsztantyin Katu- sevnak, az SZKP Központi Bi­zottsága titkárának vezetésével baráti látogatáson a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság­ban tartózkodik, tegnap megte­kintette a népgazdasági intéze­tet, amely a gazdaság minden területére szakembereket képez. A küldöttség koreai pionírokkal is találkozott. A szovjet vendégek tegnap Mangjongdebe, Kim lr Szennek, a Koreai Munkapárt Központi Bi­zottsága főtitkárának, a minisz­tertanács elnökének szülőhelyé­re látogattak, hogy megtekint­sék az ipari és mezőgazdasági kiállítást. A fővárosba vissza­térve megkoszorúzták a Korea felszabadításáért életüket áldo­zó szovjet katonák emlékművét, a koreai katonák, valamint a kínai népi önkéntesek emlék­művét. KÖZÉP- ÉS KELET-AFRIKAI CSÚCSTALÁLKOZÓ Dar es Saalam — 1. Haile Szelasszié etiópjai császár, Kenneth Kaunda zambiai köz- társasági elnök és Albin Nya- moya, Burundi miniszterelnöke tegnap Tanzánia fővárosába ér­kezett, hogy részt vegyen a közép- és kelet-afrikai állam­fők szokásos évi találkozóján. A helyi sajtóban „jószomszédi találkozónak“ nevezett össze­jövetelen Szomália, a Kongói Népi Köztársaság, a Guineai Egyenlítői Köztársaság és Rwanda Köztársaság legfelső vezetői is részt vesznek. A találkozó napirendjének fő jelszava a még gyarmati és fajüldöző uralom alatt sínylődő afrikai területek teljes és vég­leges felszabadítása. A találkozón megvitatják an­nak módját, hogyan hajtsák végre az Afrikai Egység Szer­vezetének júniusi rabati ülésén fontos afrikai kérdésekkel kap­csolatban hozott határozatokat. Aboud Jumbe, Tanzánia első alelnöke megnyitó beszédében kijelentette: Afrika teljes fel­szabadítása közös erőfeszítést követel tőlünk, mert velünk szemben állnak a reakció ha­talmas erői, amelyek mindent mozgósítanak, hogy leszámol­janak Mocambique, Angola, Bis- saui-Guinea, Namibia és Rhode­sia erősödő nemzeti felszabadí­tó mozgalmával. Ezzel kapcso­latban a miniszterek nagy fi­gyelmet szenteltek az összes független országok egysége problémájának. lamok sohasem engednének meg ilyen „megoldást“. A Brandt-kormány nagyobb való­ság-érzékkel és megértéssel ke­zelte ezt a kérdést, mint az elő­ző nyugatnémet kormányok, s képviselői a Szovjetunióval folytatott tárgyalások során el­let előkészítése. E helyzetben a nyugat-európai államok is el­mélyítik kapcsolataikat az NDK- val s azzal a gondolattal áll­nak elő, hogy már most alkal­mas volna a két német állam ENSZ-tagságának megvitatása. Az NDK nemegyszer készségét A német államoknak az ENSZ-ben a helyük fogadták a két német állam ké­sőbbi ENSZ-tagságának gondo­latát. Brandt kancellár a szövet­ségi gyűlésben mondott 1970. szeptember 18 i beszédében ki­fejezte azt a szándékát, hogy „az európai feszültség enyhülé­se folyamatában“ támogatni fogja mindkét német állam belé­pését az ENSZ-be, ugyanakkor időbelileg ezt a két német ál­lam viszonyának rendezéséhez kötötte. A Brandt beszéde óta eltelt két év alatt sikerült komoly ha­ladást elérni az európai fe­szültség enyhítésére irányuló törekvésben. Ratifikálták a szovjet—nyugatnémet és a len­gyel—nyugatémet szerződést. Aláírták a Nyugat-Berlinre vo­natkozó négyhatalmi megálla­podást, valamint az NDK és a nyugat-berlini szenátus, az NDK. és az NSZK közötti tran­zit-egyezményeket. Jelentősen előrehaladt az európai bizton­sági és együttműködési értekez­fejezte ki, hogy hajlandó részt venni az ENSZ munkájában. Az NSZEP tavaly júniusi VIII. kong­resszusán kinyilatkoztatott öt pont magában foglalja az NDK- nak az európai béke biztosításá­hoz való hozzájárulási koncep­cióját. A második pont kifejezi az NDK-nak azt a készségét, hogy tagja legyen az ENSZ- nek és különleges szervezetei­nek. „Az NDK jelvétele az ENSZ-be teljes mértékben meg­jelelne a világszervezet egyete­messége elvének és határozot­tan hozzájárulnak az európai fe­szültség enyhüléséhez“, álla­pítja meg említett pontjában a kongresszusi beszámoló. Sajnos, az NSZK kormánya eddig még nem fejezte ki hajlandóságát, hogy már most foglalkozzanak a két német állam ENSZ-tagsá­gának kérdésével. Egyre erősödik a nyomás, hogy mind a két német államot vegyék fel a világszervezetbe. Dr. Kurt Waldheim ENSZ-főtit­kár augusztusban Brandt kan­cellárral tárgyalt és a két né­met állam mielőbbi felvétele mellett foglalt állást. Augusz­tus elején Helsinkiben találkoz­tak az északi országok külügy­miniszterei. Reményüket fejez­ték ki, hogy mindkét német ál­lamot rövidesen felveszik az ENSZ-be. Nem kétséges, hogy az ENSZ fórumán biztos az ilyen döntéshez szükséges több­ség. Hasznos volna, ha az NSZK kormánya pozitív döntést hozna, hogy a két német állam ENSZ- tagsága belátható időn belül megoldódjék. A huzavona, ame­lyet arra való hivatkozással in­dokolnak, hogy legelőbb az NDK és az NSZK kölcsönös vi­szonyának szerződéses rendezé­sét kell elérni, teljesen alapta­lan. Az NDK és az NSZK két önálló szuverén állam, s ezért nincs jogos indok arra, hogy gá­tolják részvételüket az ENSZ te­vékenységében, annál is in­kább, mert ezek rendkívül fej­lett államok, amelyeknek rész­vétele nélkül sem a nemzetközi gazdasági együttműködés, sem a fegyverkezés korlátozására és az európai béke szilárdítására irányuló lényegesebb intézkedé­sek nem képzelhetők el. Tehát valamennyi európai állam ér­deke, hogy a két német állam ENSZ-tagságának kérdését mi­előbb oldják meg. JAN BLANSKÝ Tanaka Pekingbe készül Tokió — Tokiói politikai és sajtókörökben erősen tartja ma­gát az a hír, hogy Tanaka mi­niszterelnök Pekingbe indul, mihelyt lezajlott Heath angol minszterelnök szeptember 16-tól 19-ig esedékes tokiói látogatá­sa. Meg nem erősített hír sze­rint Tanaka kínai utazásának időpontját szeptember 16-án je­lentik be. A kínaiakkal folyta­tott előzetes tárgyalások alap­ján japánban csaknem bizo­nyosra veszik, hogy Tanaka szeptember 23-án utazik Pe­kingbe és öt napot tölt ott. Többek között elkíséri útjára Ohira külügyminiszter és Ni- kaido, a japán kormány hiva­talos szóvivője. Tanaka látoga­tásának eseményeit — akárcsak a Nixonét — amerikai műhold segítségével közvetíti majd a japán televízió. A tajvani export—import tár­saság bejelentette, bojkottot rendel el a japán áruk behoza­tala ellen, ha Tokió felveszi a diplomáciai kapcsolatot Pe­kinggel. A bojkott valóra váW tása érzékenyen érintheti Ja- pánt, amely ebben az évben hatszáz millió dollár értékű árut, főként gépeket exportál Tajvanra. A tajvani kereskedel* mi társaság szerint „nincs ér­telme a kereskedelmi kapcsola­tok fenntartásának olyan meg­bízhatatlan országgal, mint Ja­pán, amely semmibe veszi szer* ződéses és nemzetközi elköte­lezettségeit Tajvannal szem­ben“. . KERESKEDELMI és tudomá­nyos-műszaki egyezményt írÉ alá Bolívia képviseletében Ma­rio Gutierre külügyminiszter éš Jirí Hustoles, a csehszlovák ke* reskedelmi küldöttség vezetője* A DÁN PARLAMENT befejez* te eddigi leghosszabb ülését. A1 képviselők három teljes napon keresztül vitatkoztak az ország közös piaci csatlakozásáról. Ä kérdést véglegesen az október­re kitűzött népszavazás fogja eldönteni. KURT BACHMANN, a Német! Kommunista Párt elnöke rövid lengyelországi üdülésen volt és’ találkozott Edward Gierekkel* a LEMP KB első titkárával. A SPANYOL RENDŐRSÉG folytatja hadjáratát a baszk szeparatisták ellen. Az elmúlt négy napban ötven személyt tartóztattak le azt követően, hogy a rendőrség fegyverrak­tár nyomaira bukkant. ROBERT CARR brit belügymi­niszter elrendelte az angol böiv tönök szigorítását. Az intézke­désre a fegyenclázadások miatt került sor. A PHILLIPS PETROLEUM amerikai cég bejelentette, hogy, az Északi-tenger norvégiai szdb- kaszán új olajlelőhelyet fede­zett fel. Arra számítanak, hogy a lelőhely teljesítménye eléri majd az ezerháromszáz tonna kőolajat. TITO jugoszláv elnök megnyi­totta a zágrábi nemzetközi vá­sárt, melyen ötvenkilenc or­szág — köztük Csehszlovákia — mutatja be termékeit. ÉJSZAKAI INDÍTÁSÁT terve­zik az Apollo—17 űrhajónak. Ez lesz az Apollo-program kereté­ben az utolsó holdkutató expe­díció. BALTIMORE amerikai kikötő­be érkezett a Tovariscs nevű szovjet iskolahajó. melynek le­génységét az ogyesszai és her- szoni tengerészeti akadémia nö­vendékei alkotják. FRANZ JONAS osztrák elnölc megtekintette a bécsi nemzet­közi vásár csehszlovák részle­gét. BISZANI Guinea nemzeti fel­szabadító erői július folyamán 118 harci akciót hajtottak vég­re a portugál gyarmatosítók se­regei ellen. MOSZKVÁBA érkezett a Ja­pán parlament külügyi bizott­ságának küldöttsége, Takeo Hu- kuda, a japán parlament alsó­háza külügyi bizottsága elnö* kének vezetésével.

Next

/
Thumbnails
Contents