Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-07 / 211. szám, csütörtök
A LENGYEL NÉPGAZDASÁG FELADATAI Varsó — Varsóban ülést tartott a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága. A lengyel párt legfelsőbb vezető szerve megvizsgálta a nyersanyag- és anyagtakarékossággal kapcsolatos népgazdasági feladatokat. A következő napirendi pontként a LEMP és a testvéri kommunista pártok közötti ideológiai együttműködés szilárdítása szerepelt. A Politikai Bizottság megvizsgálta a Lengyel Népköztársaság külpolitikájának néhány kérdését is. MEGEMLÉKEZÉS A KNDK ÜNNEPÉRŐL Moszkvában ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulásának 24. évfordulójáról. Az ünnepségen részt vett Kirill Mazurov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja és Pjotr Gyemicsev, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a központi bizottság titkára. Az ünnepi beszédet Nyikolaj Pankov, a Szovjet Baráti Társaság Szövetségének alelnöke tartotta. Hangsúlyozta, hogy a szovjet népet örömmel töltik el azok a sikerek, amelyeket a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság a szocializmus építésének útján ért el. Kijelentette: „Ismét határozott támogatásunkról és szolidaritásunkról biztosítjuk azt az igazságos harcot, amelyet a koreai nép folytat az amerikai csapatoknak Dél-Koreából történő kivonásáért és hazájának demokratikus alapokon való békés egyesítéséért.“ Kvon Hi Ren, a KNDK moszkvai nagykövete a gyűlésen mondott beszédében méltatta a Szovjetunió és a KNDK barátságát. További sikereket kívánt a szovjet népnek a XXIV. kongresszusán hozott határozatok végrehajtásához. J apán—d él - koré a i közlemény Tokió — Szöulban véget ért Japán és Dél-Korea kétnapos miniszteri értekezlete. A záróközlemény szerint Japán vállalta, hogy 1972-ben összesen százhetven millió dollár gazdasági segélyt nyújt a szöuli rezsimnek. Mint a közlemény mondja, mindkét fél egyetértett abban, hogy a feszültség csökkenése a Koreai félszigeten hozzájárul Ázsia békéjéhez, s reményüket fejezték ki, hogy „Korea békés egyesítésére a közeljövőben sor kerül“. Dél-Korea arra kérte Japánt, hogy Észak-Koreával való kapcsolatainak fejlesztése során „tanúsítson megfelelő dizskré- ciót“, nehogy felborítsa a hatalmi egyensúlyt Észak és Dél között. Tokiói megfigyelők szerint a szöuli gazdasági megállapodás azt jelenti, hogy Japán fokozatosan átveszi az Egyesült Államoktól Dél-Korea gazdasági megsegítésének terhét. Az Izraeli Kommunista Párt A KÖZEL-KELETI PROBLÉMA RENDEZÉSÉRŐL Tito a JKSZ feladatairól ÚJ szó 1972. IX. 7. Moszkva — Nem az imperializmussal az arab népek ellen, hanem az arab népekkel az imperializmus ellen — ez az út vezetheti Izraelt a békés jövő felé. Taufik Tubi, az Izraeli Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki a szerdai moszkvai Pravdában ismerteti pártjának a közel-keleti problémával kapcsolatos álláspontját, hangsúlyozza: az izraeli kormánykörök az 1967 júniusi háborúval nem értek el egyetlen célkitűzésüket sem. Az arab antiimperialista rendszerek, amelyeket az amerikai imperializmus és Izrael cionista vezetői meg akartak dönteni, fennmaradtak, az arab antiimperialista mozgalom pedig tovább erősödik. A közel-keleti válság leküzdésének tervét pontosan megfogalmazták az Izraeli Kommunista Párt ez év nyarán megtartott XVII. kongresszusán. E terv legfontosabb tételei a következők: — A térség minden népe és állama jogainak tiszteletbentar- tása — beleértve az izraeli nép és a palesztinai arab nép jogait; — a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozata minden tételének teljesítése; — a béke határaivá kell tenni az 1967. június 4-i határokat: ezekhez kell visszavonni az izraeli csapatokat; — a feleknek ki kell jelenteniük, hogy lemondanak a hadiállapotról és tiszteletben tartják a térség minden államának szuverenitását, területi integritását és azt a jogát, hogy békében élhessen az elismert és biztonságos határok között; — a palesztinai arab menekültek problémájának igazságos megoldása úgy érhető el, ha tiszteletben tartják jogaikat az ENSZ határozatának megfelelően. Joszip Broz Tito államfő, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke a horvátországi Rijekába látogatott, ahol egy munkásgyűlésen beszédet mondott. Ebben részletesen foglalkozott az ország és a kommunisták szövetségének belső problémáival. Beszédében méltatta a nacionalizmus elleni harcban elért eredményeket, majd így folytatta: „Megsemmisítették a legádázabb ellenséget, de Horvátországban még mindig nem megy minden úgy, ahogyan kellene. Továbra is bőven akad tennivaló, a hangsúlyt mégis a munkásosztály helyzetének további erősítésére kell helyezni. Most már nem a nacionalizmus a legveszélyesebb ellenség, hanem a szocializmus elleni tevékenység, és ebben a propagandaháborúban a nacionalizmus csak segédeszköz.“ Peking feltételei Tokió — A lionkongi Far Eastern Economic Review című hetilap legújabb száma szerint Peking tudomására hozta Tokiónak, hogy kész a két ország kapcsolatainak rendezésére a következő feltételek alapján: 1. A japán—amerikai biztonsági szerződés és az azt kiegészítő 1969-es japán—amerikai közös nyilatkozat nem akadálya a diplomáciai kapcsolatok felvételének. (Mindkét dokumentum potenciális ellenségnek tünteti fel Kínát, s egy Tajvan körüli válság esetén lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy igénybe vegye Japán területén levő támaszpontjait.) 2. Kína nem támaszt háborús jóvátételi igényt Japánnal szemben. 3. Kína béke- és barátsági szerződést kíván kötni Japánnal, amely érvénytelenné teszi a japán—tajvani békeszerződést. Egyesült Államok nyomását az ^ •’■rí? gazdasági és politikai uiüieió. A japán közvélemény mind a mai napig nem feledkezett meg az USA kormányának intézkedéseiről: a tíz százalékos importadó bevezetéséről, a Tanaka alkuja jen lebegtetésének kikényszerítéséről, következésképp a dollárral szembeni revalvációjáról. Gazdasági szaklapok számításai szerint ezek az intézkedések Japánnak több milliárd dollárjába kerültek. Az ilyen veszteségeket még a nagy gazdasági potenciállal rendelkező Japán sem engedheti meg magának. Tanaka és Nixon tárgyalásai tokiói politikai megfigyelők szerint csak mérsékelt eredményeket hoztak. Nemhiába jelentette ki Tanaka: „Politikai pályafutásom kezdetén, számomra az volt a legfontosabb, hogy megjavítsam a japánok életkörülményeit, nem pedig az, hogy külpolitikai szakember legyek“. Japán és az Egyesült Államok kapcsolataiban továbbra is fennállnak a feszültséget okozó tényezők, annak ellenére, hogy Honoluluban mindkét fél megerősítette a japán-—amerikai biztonsági szerződést. A honolului tárgyalások fontos napirendi pontja a japán— kínai kapcsolatok normalizálása és az ezzel szorosan összefüggő Tajvan problémája volt. Japán számára rendkívül előnyös lenne, ha rendezné kapcsolatait a Kínai Népköztársasággal és növelné árukivitelét a hatalmas befogadóképességű kínai piacra. Kína azonban csak akkor hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, ha a japánok megszakítják diplomáciai kapcsolatukat Tajvannal. Az amerikai fél állítása szerint Nixon szabad kezet adott Tanakának a japán-kínai kapcsolatok rendezésének kérdésében. A csúcstalálkozóval párhuzamosan folyó külügyminiszteri tanácskozáson Rogers amerikai külügyminiszter kijelentette: reméli, Tokió nem tesz olyan elhamarkodott intézkedéseket, amelyek sértenék a japán- amerikai érdekeket. Japánban elégedetlenséget váltott ki Tanaka alkuja, az a tény, hogy „önszántából“ hozzájárult az amerikai kereskedelmi mérleg deficitjének viszonylagos csökkentéséhez. Honoluluban többek között rövid lejáratú kereskedelmi megállapodást írtak alá, amelynek értelmében Japán 1973 márciusáig 1,1 milliárd dollár értékben vásárol amerikai árut, és további egymilliárd dollárt ruház be az Egyesült Államokban. A japán ellenzéki pártok, sőt a kormánypárt is elégedetlen a csúcstalálkozó eredményeivel. Jellemző megállapítás: „Japán magára veszi az agresszív amerikai politika feladatait Ázsiában". Az ország közvéleménye ugyanis azt várta, hogy Tanaka nem hajlandó együttműködni többé a vietnami háborúban, és mindent megtesz az önálló politikai platform kialakítása érdekében. A Japán Kommunista Párt kiadott nyilatkozatában rámutatott: Tanaka feltétlenül támogatja az Egyesült Államok politikáját. A kereskedelmi megállapodással kapcsolatban a kommunista párt nyilatkozata hangsúlyozza: Tanaka könnyelműen feláldozta a japán nép érdekeit. A honolului csúcstalálkozó tehát inkább amerikai sikerként könyvelhető el, viszont állítólagos eredményei semmiképp sem csökkentik Japán és az Egyesült Államok közötti politikai és gazdasági feszültséget. LIMPÁR PÉTER (Folytatás az 1. oldalról) liktus békés, minden külső beavatkozástól mentes rendezéséhez. A Laoszi Hazafias Front javaslatai teljesen megfelelnek az 1962-ben Laoszról kötött genfi megállapodás szellemének, s élvezik a haladó nemzetközi közvélemény támogatását is. Az újságírók kérdéseire válaszolva Souk Vongsak közölte, most Vientiane-ba csupán beszámolóra utazik haza, s hazatérésével nem szakad meg a kapcsolat a két egymással szembenálló laoszi fél között. Japán vélemény Tokió — Az Aszahi Simbun című japán lap azzal vádolja Nixon amerikai elnököt, hogy csapatkivonások ellenére a háború eszkalációjának politikáját folytatja Dél-Vietnamban. A lap szerint ezt bizonyítja, hogy Nixon a vietnami hadszíntérre összpontosította az amerikai hadsereg tűzerejének nagyobbik részét, beleértve hatvanhat hadihajót, köztük nyolc repülő- gépanyahajót, kétszáz B—52-es nehézbombázót és ezer vadász- bombázót. A csapatkivonások ellenére még mindig százhúszezer amerikai katona állomásozik Dél-Vietnamban és a környező országokban. Az eszkaláció módszeréhez tartozik az is, hogy az új fegyveres-típusok bevetésével az Egyesült Államok minden korábbinál nagyobb méretű pusztítást végez Vietnamban. E tények alapján a japán lap arra a következtetésre jut, hogy Nixon akciói a kolonializmus újjáélesztését célozzák Indokínában. DÉL-VIETNAMBAN TÁMADNAK A NÉPI FEGYVERES ERŐK A Ha Tinh tartományban lévő tüzérségi alakulat már számos amerikai támadó repülőgépet semmisített meg. (CSTK — VTK felvétele) A CSEHSZLOVÁK—PERUI kereskedelmi tárgyalások azt bizonyítják, hogy mindkét ország szorgalmazza a kölcsönös kapcsolatok fejlesztését. Jirí Hus- tolest, a csehszlovák küldöttség vezetőjét fogadta a perui kereskedelmi és iparügyi miniszter. BERLINBEN eredményesen zárultak az NDK és Finnország képviselőinek megbeszélései a két ország diplomáciai kapcsolatainak felvételéről. A tárgyalások eredményeit a két kormány elé terjesztik. MUSZTAFA TLASZ szíriai hadügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok Izrael korlátlan támogatásával arra kényszeríti az arab országokat, hogy fokozzák védelmi erejüket. INDIRA GANDHI indiai miniszterelnök Tutikorin városban megtartott nagygyűlésen kijelentette, hogy az indiai fiatalság fő feladata: bekapcsolódni a közéletbe, segíteni a szociális egyenlőtlenség és elmaradottság ellen vívott harcban. TAHIR DZSAZRAVI iraki iparügyi miniszter befejezve látogatását, elutazott Moszkvából. LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság elnöki tanácsának elnöke szerdán a parlamentben fogadta a japán parlament felsőházának Budapesten tartózkodó küldöttségét, élén Kenzo Kono elnökkel. A japán parlamenti delegációt szerdán hivatalában Péter János külügyminiszter is fogadta. PAPADOPULOSZ görög miniszterelnök elfogadta Khriszosz Xantopulosz-Palamasz ügyvezető külügyminiszter lemondását. A hetvenéves diplomata egészségi állapotára való hivatkozással mondott le tisztéről. SZERDÁN négynapos hivatalos látogatásra Daccába utazott Adam Malik indonéz külügyminiszter. Abdusz Szamad, a Bengáli Népi Köztársaság külügyminisztere bankettet adott a vendég tiszteletére. Malik hangsúlyozta Indonézia azon jószolgálati szándékát, hogy támogatja és elősegíti a fiatal állam ENSZ-felvételét. KEDD ÉJSZAKA nagyerejű bomba robbant a Fülöp-szige- tek fővárosának kínai negyedében. A robbanás egy embert megölt, ötvenet megsebesített. Sokuk állapota súlyos. Az ügygyei kapcsolatban több személyt őrizetbe vette<k. Feltételezik, hogy illegális maoista szervezet 'követte el a merényletet. 5üü 000 DOLLÁR váltságdíjat követelnek azok a gerillák, akik kedd délelőtt elrabolták Buenos Aires külvárosában Juan Van de Pannét, a holland Philips cég argentin leányvállalatának elnökigazgatóját. Kommentárunk Nagyot fordult az idő kereke 1945 szeptembere óta, amikor Japán bejelentette a feltétel nélküli kapitulációt. „A felkelő nap országa“ rendkívül gyorsan kiheverte a háborúban szerzett sebeit, és gazdasági életében olyan gyors, dinamikus fejlődésre került sor, amilyenre kevés példa akad a kapitalista országok történetében. Igaz, az ország gazdasági fellendülésében nagy szerepet játszottak az amerikai dollár-injekciók. Ám tény, hogy Japán az ázsia, elsőség kivívását követően a világpiacon is rendkívül előnyös pozíciókat szerzett, bár sok esetben az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, illetve az NSZK rovására. Érthető tehát, hogy Japán, az új gazdasági kolosszus, igyekszik szabadulni azoktól a terhektől, amelyeket a vesztett háború után az Egyesült Államok diktálta szerződések jelentenek számára. Tanaka Kakuei, Szato utóda nagyobb gazdasági és politikai függetlenséget ígért a japán közvéleménynek. A japánok természetesen nagy várakozással tekintettek Tanaka miniszterelnök és Nixon amerikai elnök honolului csúcstalálkozója elé, remélték, hogy Tanakának sikerül csökkentenie az Angela Davis leningrádi köszöntése Angela Davis amerikai filozófia-tanárnő leningrádi tartózkodása során látogatást tett a Szmolnijban, majd koszorút helyezett el a leningrádi hősök temetőjében. A Kirov-gyár dolgozói kollektívájuk tiszteletbeli tagjává választották Angela Davist, s ezzel kapcsolatos gyűlésükön meleg üdvözlésben részesítették. Angela Davis megköszönte a munkásoknak a megtiszteltetést. Kijelentette, hogy a szovjet dolgozók példája lelkesítően hat az amerikai kommunistákra. Újabb bombarobbanások Észak-lrországban Belfast —. Ismét bombák robbantak szerdára virradó éjjel Észak-lrországban. Az újabb merényleteknek egy halálos és több sebesült áldozata van. William Whitelaw, az északírországi ügyekkel megbízott brit miniszter kedden kihasználta az átmeneti viszonylagos nyugalmat és hellkopter-körútat tett az Ír Köztársaság határa felett, hogy személyesen ellenőrizze a helyzetet.
