Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-30 / 231. szám, szombat
A KEZDET JÓ Az adott szó kötelez Bár még egy év sem telt el a választások óta, máris elmondhatjuk, hogy nemzeti bizottságaink a legjobb úton haladnak a választási programok teljesítésében, a lakosság aktivizálásában. Az aktivizálásra éppen a célkitűzések teljesíté- sére való mozgósítás nyújtja a lehetőségeket. A választási programok realizálása tehát egyben egyesíti a lakosság legkülönfélébb rétegeit: fiatalokat, idősebbeket munkásokat, és dől gozó értelmiségieket, nőket és férfiakat, kommunistákat és pártonkívülieket. A kommunisták nagyon jó munkát végeznek a képviselő-testületekben is. Rajtuk keresztül érvényesül a nemzeti bizottságokban a párt vezető szerepe. A kezdeti időszak tehát általában sikeresnek nevezhető. Ezt bizonyítandó érdemes néhány konkrét adatot is megemlíteni. Mindenekelőtt azt, hogy a múlt esztendőben megrendezett szocialista verseny a legsikeresebb volt a nemzeti bizottságok eddigi történetében. A verseny során milliókat érő létesítmények jöttek létre. Szlovákiában a lakosság birtokába vehetett egyebek közt 48 műHa az efsz-ek udvaraiban és az élelmiszeripari üzemekben kissé körültekintünk, könnyen megállapíthatjuk, hogy a mező- gazdasági üzemekben főleg traktorok, az élelmiszeripari üzemekben pedig kiöregedett teherautók végzik a szállítási feladatokat. Az a tény, hogy az agrokomplexum szállítási technikája nem felel meg a követelményeknek, valóban elgondolkoztató. A teherautó-kiutalások a gépkocsipark kiselejtezett hányadát sem tudják pótolni. Mindehhez még a javítóműhelyek és a pótalkatrészek hiányát is hozzá kell kalkulálni. Felmerül tehát a kérdés, miként lehetne a jelenlegi állapoton javítani. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari üzemek gépkocsiparkjának felújítását és bővítését több tényező teszi szükségessé. A felmérések szerint az agrokomplexumban használt háromtonnás, vagy ennél kisebb autók négyötöde nyolc évnél idősebb, s ezek több mint negyven százaléka legalább tizenöt éves. Az öttonnás kocsiknál valamivel jobb a helyzet, de a nyolc évnél idősebb gépek hányada itt is eléri az 58 százalékot. velődési házat, 19 sportpályát, 146 gyermekjátszóteret, 283 000 folyóméter vízvezetéket, 854 000 négyzetméter zöldterületet stb Ugyanilyen szép eredményekkel jár a szocialista versengés» a cseh országrészekben is. A választási programok teljesítésére serkentőleg hat két felhívás Csehországban a znojmói járás nemzeti bizottságainak, a Szlovák Szocialista Köztársaságban pedig a Galántai Jnb és a Trnavai Vnb felhívása. Ezeknek a felhívásoknak a lényege az, hogy a választási programok a tervezettnél gyorsabban megvalósíthatók. Hiba lenne, ha az eddigi sikerek mellett nem vennénk ész. re a célkitűzések megvalósítása terén mutatkozó fogyatékosságokat. Ezekre — nagyon helyesen — a járási nemzeti bizottságok konferenciái is rámu tattak. A fogyatékosságok közül mindenekelőtt azt kell megemlítenünk, hogy nem minden községben és városban, sőt, még csak nem is minden járásban érnek el ugyanolyan sikereket a programok teljesítésében. Problémák mutatkoznak a szolgáltatások biztosítása és a lakásgazdálkodás terén. Egyesek Az utóbbi 15 év alatt a mezőgazdasági szállítások terjedelme 120 millió tonnáról 200 millió tonnára növekedett. Igaz ugyan, hogy a szállítási feladatokat a mezőgazdasági üzemek úgy-ahogy elvégzik, ám ez többnyire traktorokkal történik. A mezőgazdasági szállítási forgalomban még mindig a traktoroké a fő szerep, éspedig csupán 3,5 tonnás átlagos terheléssel. Ha helyes a feltételezés, hogy a következő 15 év alatt a mezőgazdasági szállítások terjedelme 300 millió tonnára növekszik, s ha figyelembe vesz- szük, hogy a szakosítás és a kooperáció következtében a szállítási távolságok lényegesen megnövekednek, arra a következtetésre Jutunk, hogy a megoldás valóban nem tűr halasztást. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy a traktorokat egyre nagyobb mértékben zárják ki a belvárosi és a főútvonalakon történő forgalomból. A munka kultúráltságának és higiéniájának követelményei is a teherautók alkalmazása mellett szólnak. Minden üzem számára elegendő teherautónk azonban azt hfrésztéllk lakóhelyükön, hogy a választási programok nem valósíthatók meg teljes mértékben. Az igazsághoz tartozik, hogy akadnak helyek, ahol valóban módosítani kell a programot. A módosításra olykor azért van szükség, mert a helyi választási program nem egyezik a jnb választási programjával. Vagyis egyes célkitűzésekre nincs a járási nemzeti bizottságoknak fedezete. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a program módosításának okát meg kell értetni a lakossággal, nehogy megrendüljön a választók és a képviselők közötti bizalom, ami passzivitást eredményezhetne. Fogyatékosság az is. hogy egyes helyeken csak a gazdasági feladatok teljesítését és a közérdekű berendezések létesítését tartják fontosnak. Mindent egybevetve az az általános tapasztalat, hogy azokban a községekben és városokban, ahol a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front valamennyi szervezetei a kommunistákkal az élen mindent elkövetnek a célkitűzések megvalósítása érdekében, ott a lakosság is aktív, és az eredmények sem maradnak el. F. I. egyhamar nem lesz, és az már most is világos, hogy az új szállítóeszközöket elsősorban a kooperációs körzetekbe, a nagy teljesítményű betakarítógépekkel felszerelt szakosított üzemekbe és az épülő agrokémiai közpoutokba fogják irányítani. Ezekben a központokban a karbantartásról és a folyó javításokról is gondoskodni kell. Egyre több speciális teherautóra lesz szükség, s helyénvaló az a követelmény, hogy a Praga S 5T billenőplatós teherautó gyártását mindaddig folytassák, amíg nem kerülnek forgalomba az új Bucegi MAN típusú kocsik. A közúti teherszállítások harminc százaléka az agrokomplexum keretében történik. Ez a szállítás többnyire készenlétben álló szállítóeszközöket követel, ezért célszerűbb, ha a vállalatok saját eszközökkel rendelkeznek és nem függenek a szállítóvállalatoktól. Helyes tehát, hogy már 1975-ig is lényeges mértékben megnövekszik a mezőgazdasági vállalatoknak kiutalt teherautók száma, ami bizonyára az egész népgazdaság hasznára válik. B. D. A fiíakovói {Fülek) Béke Üzem 26 éves fennállása óta biztos láncszeme a csehszlovák bútorgyártásnak. Az üzem dolgozói törvényként tisztelik a termelési tervet. Saját maguk ellenőrzik az egy dolgozóra eső tervfeladatok teljesítését. Ez elsősorban a mesterek és a munkások között kialakult szoros együttműködésnek köszönhető. A mesterek és a technikusok minden dolgozóval megtárgyalják az egész negyedévi tervet és annak műszakokra történő lebontását. Az egyes műhelyek szerint szervezett szocialista munkabrigádok naponta figyelemmel kísérik az egész brigád és egyes tagjai munkateljesítményét és így a napi terv teljesítését is. A szocialista mun- kabrigádok továbbá kötelezettséget vállalnak a termelés gazdaságosságának növelésére is. így történt ez a festőműhelyben is, ahol a dolgozók áttanulmányozták a CSKP XIV. kongresszusának határozatát, a műhelyvezetővel megtárgyalták a gazdaságosabb tervteljesítés lehetőségeit és a szakszervezeti vezetőkkel való előzetes tanácskozás alapján kötelezettséget vállaltak, hogy az 1972-es gazdasági évben 100 000 koronát takarítanak meg a műhely termelési költségeiből. Ezt a megtakarítást főleg a munkaszervezés tökéletesítésével és anyag- gazdálkodással akarják elérni. A vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a festőműhelyben két szocialista munkabrigádot alakítottak. Az egyik 21 tagú munkabrigádnak Leheeki István lett a vezetője, Koós Katalin pedig a helyettese. Ez a munkabrigád az automatikus festőgépsoron dolgozik. Megalakulásuk óta jelentős mértékben hozzájárultak a műhely kötelezettségvállalásának teljesítéséhez. A másik szocialista munkabrigádnak 10 tagja van, vezetőjük Pál Erzsébet, helyettese Varga Éva. Ennek a brigádnak az előbbihez hasonló a feladata, nekik azonban más lehetőségeik vannak. Ök a konyhaszekréA SZISZ košicei városi szervezete az ország legnagyobb szervezetei közé tartozik. Keretében 559 alapszervezetben közel 18 500 tag tevékenykedik. Az utóbbi tíz hónap alatt a városban 23 alapszervezet alakult 1905 taggal. Igen jelentős a košicei fiatalok kezdeményezése, ami a SZISZ kongresszusának tiszteletére tett vállalások értékével és nyék fő alkatrészeit festőpisztollyal festik, s egyéni teljesítményük jelentős mértékben kihat a termelési és a gazdasági eredményekre. A brigád tagjai a műhelyvezetővel már értékelték az eltelt nyolc hónap eredményeit és megállapították, hogy a brigád a vállalt kötelezettségeit jóval túlteljesítette. Ez elsősorban a műhely legjobb dolgozóinak, Nagy Máriának, Czene Rozáliának, Kovács Máriának, Koós Katalinnak, Varga Évának, Pál Erzsébetnek és a többieknek köszönhető. A műhelyben olyan dolgozók is vannak, akiket eredményes munkájukért és munkafegyelmükért az év folyamán már többször is a műhely legjobb dolgozójaként értékeltek. Ilyen dolgozó például Tóth Mária, Zsilik Teréz, Pál Katalin, Varga Éva, Nagy Mária, Darabos Apollónia, továbbá Mede Viktor és Rácz Ernő. A műhely 65 dolgozója közül valóban nehéz kiválasztani a legjobb dolgozókat, hiszen kevés kivétellel mindnyájan a legjobbak közé tartoznak. A műhely problémáit saját ügyüknek tekintik, mindenki tudása legjavát fordítja a reá háruló feladatok teljesítésére. Kötelezettségvállalásaik a gazdasági feladatokon kívül a munkakörnyezet szebbé és kellemesebbé tételére is vonatkoznak. Ezeket a feladatokat munkaidőn kívül valósítják meg, ami igazán szép és példamutató cselekedet. A műhely dolgozói az év első nyolc hónapjában 260 brigádórát dolgoztak le. Ha visszapillantunk az elmúlt időkre, bátran elmondhatjuk, hogy a fiíakovói Béke Üzem dolgozói jelentős társadalmi fejlődésnek voltak szemtanúi és megvalósítói. A szocialista gazdálkodás keretében tudása legjavát nyújtja az üzem csaknem valamennyi dolgozója. A CSKP irányítása mellett mindenkor síkraszállnak a kitűzött feladatok megvalósítása érdekében, példát mutatnak mind a munkában, mind a magánéletükben. P. A. teljesítésük eredményével is jól felmérhető. A košicei fiatalok kötelezettségvállalásainak értéke meghaladta a 30,5 millió koronát. Mielőtt a SZISZ kongresszusának košicei küldöttei elutaztak Prágába, bejelentették, hogy a város SZISZ-tagjai eredeti, 30,5 millió korona értékű vállalásukat további 26 millió koronával túlszárnyalták. —ik NAGY GOND A SZÁLLÍTÁS Megtetézték felejániásukat Dimbes-dombos tájon, erdővel szegélyezett betonúton fut kocsink a Nové Zámky-i járás délkeleti csücskén. Takaros házak, kertek tárulnak elénk. Belá — olvashatjuk az út jobb oldalán elhelyezett táblán. Varázslatos, festő ecsetjére kívánkozó táj. Por- és zajártalomnak nyoma sincs. Csend van, a házak kertjében őszi virágok szenderegnek a késő- délutáni napsütésben. Az ilyen helyekről szokták mondani: oly távoli táj, ahol a madár se jár... Persze Bélára ez csak enyhe túlzással fogható rá. Jár erre ugyanis napjában többször is a falut a nagyvilággal összekötő autóbusz és sok lakosnak saját autója is van. Miért fordítottuk errefelé a „rudat"? Hét évvel ezelőtt négy, egymáshoz közel eső falu földművesszövetkezeteinek dolgozói elhatározták: társulnak. A belái, dívái, libádi, sár- kányi szövetkezetből alakult meg a társulás, melynek elnöke P at hó Imre. Vele beszélgettünk el a közösen megtett út eredményeiről, problémáiról. Közösen jobban megy • Miért került sor a társulásra? — Mindenekelőtt a termelés összpontosítása és szakosítása érdekében. A négy efsz külön-külőn a saját kis földterületén nem tudott volna nagyüzemi gazdálkodást folytatni. Nem tudták volna kellően kihasználni a rendelkezésükre álló technikát. A társulás beváltotta a hozzáfűzött ígéreteket, ugyanis az utóbbi évek eredményei jobbak, mint a régiek. Az egyesítés óta lényegesen megváltozott a termelés struktúrája. Azelőtt közel 50 féle növényt termeltek. Most ezt a számot 9-re csökkentettük. A „csipp-csuppozás“ helyett ma búzát 760, cukorrépát 120 és á/pit 360 hektáron termesztünk. A kukorica termesztésére szánt földterületet is — tekintettel a gépesítésre — évről évre növeljük. íme egy ezzel kapcsolatos számadat: míg az egyesítés első éveiben mindössze 280, ma már 400 hektáron termesztünk kukoricát. • Hét év után hogyan vélekedik a tagság? — A választ azzal kezdem, hogy 1966 januárjában bizalmatlanok voltak az emberek. Az egyesítés gondolatától főleg a belái és libádi szővetkezetesek vonakodtak, mert a két efsz 1966 előtt is viszonylag jó eredményeket ért el. Többen arra gondoltak, hogy anyagi károsodás éri őket. Megmagyaráztuk az embereknek, hogy az egyesítés a termelékenység növelését eredményezi. Ma már a 360 állandó efsz-tag elégedett, men’t mindenki megtalálta a számítását. Évről évre bővül a szövetkezet gépparkja. A cukorrépa megművelése ugyan még nem éri el a gépesítést illetően azt a szintet, mely más, fejlett egységes földművesszövetkezetekben megszokott, de konkrét Ígéretet kaptunk a géppark bővítésére. A cukorrépa idei betakarítása még a tavalyihoz hasonló módon történik, reméljük, jövőre már alkalmazhatjuk az új technológiát. ® Milyen gazdasági eredmények várhatók az idén? — Közepesek, mert a zord időjárás szövetkezetünkben is jelentős károkat okozott. Nem is mennyiségre, inkább a minőségre panaszkodunk. A tervezett mennyiségnél ugyanis több termett. Búzából az átlagos hektárhozam több mint 38 mázsa, árpából csaknem 32. Az a baj, hogy a gabona nagy része lisztes és ez az eladásnál anyagi hátrányt jelent. Ha figyelembe vesszük, hogy szövetkezetünk természeti hátrányokkal küzd, hogy a szántóterület nagy része dimbes-dombos s ennek ellenére a hét év átlaga stabil, nem mutatkozik szeszélyes ingadozás, elégedettek lehetünk. Más efsz-ben mondjuk gyenge eredménynek tartanák, hogy a tejelékeny- ség egy tehénre nem éri el a 3000 litert, nálunk — a már említett objektív nehézségek miatt — ez kielégítő eredményeknek számít. A talaj kötött. Gazdasági hátrányt jelent az is, hogy szövetkezetünk távol esik a vasúttól s így költséges a szállítás. • Melyik szakaszon érik el a legjobb eredményeket? — A cukorrépatermesztésben, ugyanis évről évre magasan túlhaladjuk a járási átlagot. Ugyancsak dicséret illeti azokat a tagokat, akik az állattenyésztésben dolgoznak. Évek óta 18—20 körül mozog az egy anyakocától elválasztott malacok száma. A sertéshizlalás terén az egy darabra számított napi súlygyarapodás 55 dkg. Szövetkezetünk teljesen önellátó. Dolgozóink nemrég — szocialista kötelezettségvállalásuk teljesítésével — 150 ezer darab tojást adtak be terven felül. Érdemes megemlíteni, hogy az egyesítés óta egyetlen kilogramm takarmányt nem kértünk az állami tartalékból. • Ügy tudjuk, elnök elvtárs nemrég egy tanulmányi csoporttal Dániában és Svédországban járt. Milyen tapasztalatokat szerzett? — Főleg a dán és svéd szarvasmarhatenyésztést tanulmányoztuk. Az ottani mezőgadászok általában 100—120 állaPATHÚ IMRE tot tartanak egy fedél alatt. Az istállók kívülről nézve egyszerűbbek mint a mieink, azonban belülről praktikusak. Ésszerűen oldották meg a takarmányozást és a trágyaszállítást. Kifogástalan az istállók környékének higiéniája is. Meglepett, hogy szénaraktárt, kazlat nem láttunk a környéken, pedig főleg tehéntartó gazdaságokat látogattunk meg. A dánok és svédek főleg silóval és koncentrált keverékekkel etetik az állatokat. Ehhez még szecskázott szalmát adnak. Teheneik 5000 liter feletti hasznosságúak. Ez az érem egyik oldala. Ugyanakkor a piacon sok az elfekvő készlet, a vásárlók nemigen kapkodnak a kínált áruk iránt. A látogatás mindenképpen tanulságos volt és a jó tapasztalatokat a mi viszonyainkra, feltételeinkre alkalmazva felhasználjuk. ( A társult szövetkezet tagjai 2200 hektár szántóterületen gazdálkodnak. Helyesen tették, amikor a közös út, az együtthaladás mellett döntöttek. A közös gazdálkodás előnyeit mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy előnytelen természeti viszonyok ellenére is megtalálják számításukat az emberek, és a szövetkezet az újvári járás jó efsz-ei közé tartozik. KOMLŰSI LAJOS ŰJ szó L972. IX. 30.
