Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-30 / 231. szám, szombat
ti] szó Vihar Ázsiában A Fülöp-szigeteken egy hét óta szükségállapot van. A rend kívüli helyzetre vonatkozó intézkedést maga Marcos elmik rendelte el, miután a múlt pénteken merényletet kíséreltek meg Juan Poncé Emilé hadügyminiszter ellen. A szükségállapotot rögtönítélő bíráskodás kíséri. Már egy hete folynak a letartóztatások, s a rendőri akciók ellenzéki politikusok, képviselők, bizonyos anarchista csoportok, diákok, s nem utolsósorban a hírközlő szervek dolgozói ellen irányulnak. A legújabb fejlemények közül két tény ragadja meg a figyelmet: először is Marcos elnök kijelentette, hogy a hadügyminiszter ellen meg kísérelt merénylet egy készülő „kommunista összeesküvés“ szerves része volt, másodszor felfüggesztette hivatalától a mintegy másfél millió állami tisztviselőt, akiket „képesség- vizsgálatnak“ vetnek alá, s csak aztán döntenek, alkalmasak-e posztjuk betöltésére. Ezzel kapcsolatban az elnök feltűnően emlegette a korrupciót. HAZAÉRKEZETT A HÁROM AMERIKAI HADIFOGOLY A „kommunista összeesküvés“ emlegetése merő képzelet, mint ahogy az is kétséges, létezett-e egyáltalán valauüJyen szervezett összeesküvési kísérlet. Az viszont nyilvánvaló és várható volt, hogy a Fülöp-szigeteken uralkodó állapotok miatt bármikor robbanás következhet be, s a lakosság bizonyos csoportjai nem is titkolták, hogy véget akarnak vetni a jelenlegi állapotoknak. Röviden, miről is van szó? Arról, hogy a második világháború után fiigetlenné vált Fülöp-szigetek gazdasági s ebből kifolyólag gyakorlati politikai téren ma sem szuverén, másrészt a választási csalárdságok folytán a hatalmat gyakorló Nacionalista Párt és Marcos elnök kormányzása idején az ország belső bajai, a társadalmi egyenlőtlenség, a jövedelem igazságtalan megoszlása, a képletesen mondva csillagászati méreteket öltő bűnözés, korrupció, sikkasztás, klikkrendszer annyira elhatalmasodott, hogy eddig még senki sem tudta megfékezni, s így érthetően nőttön nő a lakosság elkeseredettsége és elszántsága, hogy erőszakosan változtat a helyzeten. A lakosság vagyoni helyzetét né'zve furcsa kép tárul elénk. A 38 millió filipínonak 2,2 százaléka tartozik a gazdagok közé. 17 százalékát a középréteg alkotja, a többi mind szegény ember, aki csak a tétminimumot tudja elérni az életben. A lakosság 60 százaléka életében legfeljebb egyszer jut el orvoshoz, s csak 7,5 százaléka élvezi a technikának ma már olyan természetes vívmányait, mint amilyen a villanyvilágítás. Ezzel szemben tény, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Kanada után, a Fülöp- szigeteken van a legtöbb főiskolát végzett személy. Hozzátehetjük mindjárt, hogy ezeknek zöme alkotja a munkanélküliek többségét. Érthető, hogy ez a folyamatos deklasszálódásnak kitett értelmiségi réteg különféle anarchista irányzatok képviselője és aligha válogat eszközökben a Marcos-diktatúra megbuktatására. Nem véletlen, hogy Peking ideológiai terjeszkedé1- sévei éppen ezeket az anarchista csoportokat támogatja, s ezzel ürügyet ad Marcos antikommu- nista kirohanásaira és terrorjára. Sajnálatos, hogy az egyik, főként diákokból álló anarchista csoport az „Újjászervezett Kommunista Párt“ nevet viseli. Peking tehát ismét a reakciónak tett szolgálatot, ezért vádolta képmutatóan Marcos a kommunistákat a legutóbbi események előidézésével. SZAKÍTÁS AMERIKÁVAL? 1972. IX 30. korlátozására. Az Egyesült Államok a világpiaci árnál valamivel magasabban veszi át a Fülöp-szigeti cukrot — ez a domináns termény — s ezzel markában tartja Manilát. A cukorátvétel bojkottálásával ugyanis gazdasági katasztrófát idézhet elő. Bizonyos politikai körük tisztában vannak a Fülüp-szigeti bajok fő okaival. Az ellenzéki Liberális Párt, melynek főtitkárát, Bénító Aquinót az „új néphadsereg“ nevű maóista anarchista csoport vezetőivel együtt a napokban letartóztatták, már a tavalyi választásokon az Ameri- ka-ellenesség jelszavával vonult hadba Marcos nacionalistái el len. Harcos, aki vitathatatlanul Amerika-barát, felismerve a helyzet veszélyességét, az idén szintén tett Amerika-ellenes ki jelentéseket, célzott országának Washingtontól való elrugaszko dására, de ez inkább manővernek tekinthető. Ezzel szemben a szélsőséges Amerika-barátok körében van egy olyan mozgalom, hogy váljék a Fülöp-szigetek az Egyesült Államok 51. tagállamává. lön-kiilön is keresi a maga önálló útját. Emellett Japán beh atolása Is érezhető, s mint a Graphic című hetilap írta, „lehet, hogy a jen fényes győzelmet arat, ott, ahol vereséget szenvedtek a szamurájok“. A forradalmi hangulat másik oka az, hogy 1974-ben lejár az 1955-ben meghosszabbított amerikai—Fülöp-szigeti kereskedelmi szerződés, mely bizonyos korlátozó rendelkezéseket tartalmazott. Az ország szabadulni szeretne az amerikai harapófogóból, de a Laurel—Langley féle szerződésben rögzített kötelékek és korlátok egyelőre erő. sek. Ennek ellenére nem zárható ki, hogy főként a japán—kínai kapcsolatok rendezését követően érezhető erjedés támad egyes ázsiai országokban, erősebb lesz a Washingtontól való függetlenedés követelése, s ez a Fülöp-szigeteken nyilván tovább fogja éreztetni hatását. L. L. New York — A VDK hatóságai által 12 nappal ezelőtt emberbarát! meggondolásokból szabadon bocsátott három amerikai pilótatiszt — Edward Elias őrnagy, valamint Markham Gart- ley és Norris Charles hadnagy — csütörtökön este kíséretével együtt a New York i Kennedy repülőtérre érkezett. Pilótatisztek a repülőtéren nem nyilatkoztak az újságíróknak. Egyes nyugati hírügynökségek lehetségesnek tartják, hogy a PENTAGON utasítására zárkóztak el a riporterek kérdéseinek megválaszolása elől. Tény ugyanis, hogy mielőtt a három tisztnek alkalma lett volna arra, hogy családtagjaival beszélgessen, az amerikai hadügyminisztérium képviselője felszállt a SAS-gépre, amelyen a pilóták New Yorkba érkeztek, s lezárt borítékokat adott át nekik. E borítékok valószínűleg katonai parancsokat tartalmaztak. Ezután a három pilóta a Kennedy repülőtérről gépkocsin három különböző irányban indult el. Állítólag orvosi kivizsgálásra a szülővárosuk közelében lévő katonai kórházba szállították ókét. Gora Welss és Havid Deliinger, annak az amerikai békeharcos küldöttségnek a két tagja, mely Hanoiból hazakísérte az amerikai pilótákat, azzal vádolta a PENTAGON-t, hogy akaratuk ellenére szállította el a volt foglyokat, nehogy alkalmuk legyen a sajtó előtt állást foglalni a Nixon-kormányzat vietnami politikája ellen. Gart- ley hadnagy édesanyja is azt mondotta a repülőtéren össze- sereglett újságíróknak, hogy fia normális és egészséges, s egyáltalán nem volt szükség arra, hogy kórházba szállítsák. Kína és Japan felvette a diplomáciái kapcsolatokat Közös közlemény Tanaka pekingi látogatásáról Peking — Pénteken Peringben helyi idő szerint tíz órakor Tanaka japán és Csou En-laj kínai miniszterelnök aláírta a négynapos tárgyalássorozatot záró közös közleményt, mely bejelenti a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételét. A nagy fontosságú dokumentumban a japán kormány hangsúlyozza, hogy a Kínai Népköz- társaság kormányát a kínai nép egyedüli és teljes jogú képviselőjének ismeri el. A japán kormány „teljesen megérti és tiszteletben tartja“ a kínai kormánynak azt az álláspontját, amely szerint Tajvan a Kínai Népköztársaság területének elidegeníthetetlen részét alkotja. A közös közleményben a két fél kijelenti, hogy a kínai—japán kapcsolatok normalizálása nem irányul harmadik országok ellen, és hogy az „aláíró felek közül egyik sem tart igényt egyeduralomra az ázsiai-csen des-óceáni térségben“. A diplomáciai kapcsolatok felvételét tudtul adva a közlemény hozzáfűzi; a két kormány elhatározta, hogy a nemzetközi jognak és gyakorlatnak megfelelően minden intézkedést megtesz a diplomáciai képviseletek létesítésére mindkét fővárosban és a legrövidebb időn belül nagyköveteket cserél. A két nép közötti barátság érdekeit szem előtt tartva a kínai kormány lemond a japán háborús jóvátételre támasztott igényeiről. A két fél további megállapodott abban, hogy tárgyalásokat kezd a két ország közötti béke és barátsági szerződés, valamint kereskedelmi, hajózási, légiforgalmi, halászati és egyéb megállapodások megkötéséről. A kínai—japán közös közlemény aláírása a Kínai Népi Gyűlés palotájában zajlott le ünnepélyes keretek között. * * * Tanaka Kakuei japán miniszterelnök a pekingi tárgyalásairól szóló közös közlemény aláírása után Csou En-laj miniszterelnök társaságában különre- pülőgépen Sanghajba utazott. Tokió — A pekingi csúcstalálkozóról szóló közös nyilatkozat aláírásával létrejött a hi. vatalos diplomáciai kapcsolat a Kínai Népköztársaság és Japán között. Japán a hetvenedik ország, amely ilyen kapcsolatot létesített Kínával. Az aláírási ceremóniát színes adásban közvetítette Pekingből a Japán Televízió. Japán politikai és diplomáciai körökben úgy vélik, hogy a diplomáciai kapcsolatok lét rehozása a végét jelenti Japán és Kína fél évszázados ellensé- geskedésének és új fejezetei nyit a két ázsiai ország viszo nyában. Tokióban bizonyosra veszik, hogy a japán—kínai megbékélés jelentős haladással lesz Ázsiára politikailag, dip- lomáciailag, gazdaságilag és katonailag egyaránt. A várakozás szerint Japán és Kína már a közeljövőben nagyköveteket cserél, valamint béke és baráti szerződést köt egymással. Megfigyelők jelentősnek tartják, hogy a pekingi csúcstalálkozó közös nyilatkozatában nem esik szó a japán—tajvani béke- szerződés felmondásáról és a japán—amerikai biztonsági szerződésről, illetve arról az 19ti9- es japán—amerikai közös nyilatkozatról, amely kimondja, hogy Tajvan biztonsága lényeges Japán biztonsága szempontjából. Ugyancsak nincs szó a japán—kínai közleményben a Szenkaku (Tjaojuj szigetekről, amelyeket Kína korábban visz- szakövetelt Japántól. Ami a Tajvannal kapcsolatos kérdéseket illeti, Ohira japán külügyminiszter a közös nyilatkozat aláírása után tartott sajtóértekezletén nyilatkozatot olvasott fel, amelyben leszögezte, hogy Peking és Tokió diplomáciai kapcsolatainak megteremtésével a japán—tajvani béke- szerződés „elvesztette létének értelmét és megszűnt. Ohira azt is kijelentette, hogy kormánya „nem tarthatja fenn többé diplomáciai kapcsolatait Tajvannal“, s hogy Japán tajvani nagykövetségét „a nem távoli jövőben“ bezárják. A japán nagytőke kedvezően reagált a japán—kínai közös nyilatkozat aláírására. A tokiói tőzsdén az intézmény történetében példátlan árfolyamemelkedés mutatkozott pénteken, mintegy jelezve, hogy a japán monopolista körök nagy reményeiket fűznek Japán és Kína jövőbeni együttműködéséhez. Washington — Henry Kissinger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója csütörtökön este a Sequoya nevű elnöki jacht fedélzetén tartott zártkörű munkavacsorán számolt be Richard Nixonnak azokról a bizalmas megbeszélésekről, amelyeket e héten kedden és szerdán Párizsban folytatott a VDK küldöttségének vezetőivel, Le Dúc Tho-val, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjával a VDK Párizsban tárgyaló küldöttségének különleges tanácsadójával és Xuan Thuyval, a delegáció vezetőjével. A vacsorán jelen volt Kissinger helyettese, Alexander Haig tábornok és H. R. Haldeman, az elnök tanácsadója is. Nixon és Kissinger csütörtük esti megbeszéléséről semmit sem közöltek. Jól értesült washingtoni körökben azonban arra számítanak, hogy az amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó további bizalmas megbeszéléseket fog tartani Párizsban a VDK képviselőivel. A Washington Eveninq Star tudni véli, hogy Kissinger és a VDK magas rangú képviselői jövő hét elején újabb megbeszéléseket tartanak a francia fővárosban. „A megbeszélések igen komoly szakaszba jutottak” — állapította meg a napilap „Jól értesült“ forrásra hivatkozva. Harcok a két Jemen határán Aden — S'ana — Tovább éleződik a feszültség a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság és a Jemeni Arab Köztársaság között. Az adeni haladó kormány csütörtkön este azt közölte, hogy az egy észak-jemeni hadsereg által táinogatot zsoldoscsoport támadást intézett az or. szág területe ellen. A támadás szeptember 26-án, a két ország határán fekvő Dali város közelében zajlott le. A Jemeni Arab Köztársaság vezetői viszont a két ország közti növekvő feszültségért a déli szomszédjukra próbálják hárítani a felelősséget hangoztatva, hogy napok óta súlyos harcok dúlnak a határmenti Ko- tóba város közelében. Bejrút — A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság bejrúti nagykövetségén közölték, hogy a szomszédos Jemeni Arab Köz társaság fegyverei által támogatott zsoldosok behatoltak az országija, elfoglaltak négy határ, menti falut, s megöltek 25 polgári személyt. A nagykövetség nyilatkozata szerint a csütörtökön kezdődött támadás még az éjszakai órákban tartott. A behatoló észak-jemeni katonák és zsoldosok felgyújtották a békés polgárok lakóházait, asszonyokat és gyermekeket gyilkoltak meg. A nyilatkozat értesülésekre hivatkozva közli, hogy a zsoldos csapatot Husszein Oszmán Asaal, a dél-jemeni fegyveres erők volt parancsnoka irányítja, akit röviddel az ország függetlenné válása után megfosztottak tisztségétől. Az agresszív akcióval kapcsolatban Szelim Ali Rabia dél-jemeni elnök üzenetet intézett az észak-jemeni államfőhöz, Abdel Rahman el lrianihoz, követelve az ellenségeskedések és támadások azonnali beszüntetését. Újabb összeesküvés Chilében Santiago — Ojabb jobboldali összeesküvést lepleztek le Chilében. Mint Daniel Vergara belügyminisztériumi államtitkár sajtóértekezletén bejelentette, az összeesküvők — a „Patria y Libériád" (Haza és Szabadság) neofasiszta csoportosulás, valamint a jobboldali nemzeti párt több tagja — az Allende kormány megdöntését tervezték, teljes zűrzavart akartak okozni az országban. Mindannyiukat elfogták. Vergara közölte, hogy az ő művük volt a Chilei Kom. munista Párt egyik irodájának felgyújtása a múlt hónapban. Szabötázsakciókat szerveztek a gyárakban is és robbanószert loptak. A SZOVJET KORMÁNY meghívására pénteken hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Abdul Razak malaysiai miniszterelnök és felesége. ANGELA DAVIS amerikai kommunista polgárjogi harcos Kuba vendége. A Kubai Nőszövetség tiszteletbeli tagjává választotta a vendéget. SIKERREL járt az Egyesült Államok Kommunista Pártjának választási kampánya. A második legnagyobb állam, New York hatóságai a választható elnökjelöltek névsorára felvették Gus Hallt, a kommunista párt főtitkárát. AZ URUGUAYI PARLAMENT heves vita után hozzájárult, hogy a kormány újabb két hónappal meghosszabbítja a fegyveres erők rendkívüli jogokkal való felruházását. A PISÁIM TARTOMÁNY városaiban nagygyűléseken tiltakoztak a dolgozók az újfasiszták erőszakosságai ellen. MOSZKVAI DIÁKOKKAL találkoztak a Lenin Politikai Akadémián tanuló csehszlovák tisztek, néphadseregünk közelgő ünnepének alkalmából. AZ AMERIKAI SZENÁTUS jóváhagyta azt a beadványt, amelyben felhívják Nixon elnököt, hogy gazdasági és más intézkedéseket hozzon a terroristákat befogadó országok ellen. Hétvégi hírmagyarázatunk ELLENTÉTEK HÁLÓJÁBAN A Fülöp-szigetek 1898-ban szabadult meg a spanyol gyarmatosítóktól, amikor Washington 20 millió dollárt fizetett a szigetért Madridnak. A 377 évi spanyol uralmat új gyarmattartó uralma váltotta fel, s ez csak a második világháború után ért véget. Nem azért, hogy tényleg szabad legyen a Fülöp-szigetek népe, hanem azért, hogy az állami függetlenség cégérül szolgáljon az amerikai neokolonializmus- nak. Washington nem hagyta „kárba veszni“ beruházásait. Különben 1946 óta másfél milliárd dollár gazdasági és 425 millió dollár katonai segélyt nyújtott az országnak. Az amerikai mammutvállalatok szilárdan megvetették a lábukat és a szigetország természeti kincsei kiaknázásának korlátlan élvezői. Egyébként az ország függetlenségének ára az 1946. évi szerződésben kikötött 23 amerikai katonai támaszpont fenntartása volt, amelyeket a yankeek 99 évig használhatnak. Ugyanez a szerződés, amelynek bizonyos rendelkezéseit az ország alkotmányába is bevették Washingtont feljogosítja az Amerikába irányuló Fülöp-szigeti kivitel ÁZSIAI KIBONTAKOZÁS Egy cseppet sem kétséges, hogy a jelenlegi pattanásig feszült helyzetben az események háttérében az elviselhetetlen társadalmi-gazdasági viszonyok — a munkanélküliség, infláció, korrupció stb., — állnak. Tisztában van ezzel Marcos is, s nyilván ezért akarja megreformálni a tisztviselői kart. A ma 56 éves politikus, aki szintén ahhoz a 40 leggazdagabb családhoz tartozik, amely a nemzeti jövedelem 46 százalékát sajátítja ki, szintén zavaros körülmények között szerezte meg a vezetést. Annak idején ugyanis politikai gyilkosság vádjával ült a vádlottak padján, s önmaga védőjeként bravúrosan bebizonyította jogászi képességeit. A hangulat jelenlegi felforró- sodását azzal is magyarázzák, hogy Japán útkeresése után valamilyen erjedési folyamat indult meg Ázsiában, melynek az a lényege, hogy az egész földrész é's valamennyi országa küNixon — Kissinger megbeszélések
