Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-03 / 35. szám, Vasárnapi Új Szó
VAGYIM KASSZISZ BAHREINI UTIJEGYZETE *rr*avaly üj állam tűnt fel Ázsia X térképén. Az 598 ezer négyzet- kilométer területű és 220 ezer lakosú, angol védnökség alatt álló Bahrein fejedelemség elnyerte függetlenségét. Az országban még sok minden emlé-: keztet az angol gyarmattartók basás- kodására, de határozott szándéka, hoy előrehalad az önálló fejlődés útján. ... A Kuwait Airlines hatalmas sugárhajtású gépe leszállásra készül s alattunk feltűnik Muharrak — a szít getcsoport hat legnagyobb szigete egyikének látképe. A sziget a magasból a Perzsa-öböl kék vize fölött csapongó óriásmadárra emlékeztet. Távolabb a gyöngyhalászok jellegzetes hálóinak körvonalai bontakozódnak ki. Otitársam lokálpatrióta büszkeséggel jegyezte meg, hogy most már Concorde és Boeing-747 mintájú gépek is leszállhatnak. Bahrein a Hongkongból, Singapore- ból és Ausztráliából Európába vezető légi utak hatalmas tranzitközpontja lett. Amikor útitársamnak megjegyeztem, hogy az angol gyármattartók an-i nak idején arab keleti terjeszkedési politikájuk előretolt erődjévé tették Bah- reint és azon a helyen, ahol leszálltunk. Al-Muharrak néven hatalmas lét gitámaszpontot építettek, elhallgatott, majd replikázott. — Most már független állam vagyunk. Szeretném hinni, hogy megszűnnek az idegen bázisok... Tavaly augusztus 14-én Isza ben Szulejman al-Khalija sejk, Bahrein uralkodója független és szuverén állammá nyílvánította a szigetcsoportot. A brit gyarmattartók régi politikájukhoz híven siettek „barátsági szerződést“ kényszeríteni Bahreinre. Eb-, ben szó van „tanácskozásokról“, „kölcsönös érdekeltségről“ a térség ..stabilitásának* megőrzésében. Hasonló szerződések „születtek“ már 1880-ban, 1892-ben és 1934-ben is. Aí. idők szele azonban érezhetően elérte a szigetcsoportot. Egyre több bahraini foglalja el a volt brit tanácsadók helyét. Bahrein egyre több kétoldalú szerződést köt a világ külön- bör5 országaival. Felvetődött az egységes munkás szakszervezet létrehozásának kérdése is... Manama napja Délben tikkasztó- hőség nehezedik Manamára, a szigetvilág fővárosára. A minisztériumok, bankok, biztosító intézetek egy óra körül beszüntetik a munkát, bezárnak az üzletek Is. Az utcákon ritkán tűnik fel járókelő. A sofőrök árnyékba állítják autójukat és ők is pihenni mennek. Négy-öt óráig minden elcsendesül, csak a Mina Szalman kikötőben, a halásztelepen, még a szűk utcákban, ahol a dolgozók laknak, folyik tovább a mindennapi feszült élet. Manama sokarcú város. Nyolcvan- ezer lakosa között a legtöbben a bah- reiniek vannak, utánuk omaniak, irániak, indiaiak és pakisztániak következnek. A város külsejét tekintve dominálnak az agyagfalú, belső zárt ud- varú arab építmények. Van több perzsa npgyed, vannak modern épületek is: szállodák, bankok, hivatalok. Kiemelkedik az öböl partján nemrégen felépült Kormánypalota. Manamával ismerkedve egy puszta telekre vetődtem, ahol nagy összevisszaságban ládákból, hordókból, rozsdás vasalöól összetákolt nyomortanyákra bukkantam. Itt élnek a főváros legszegényebb lakói. Érdemes innen több tízkilométerrel tovább menni, s feltűnik Isa-town, a szuptnyik-város. Mintegy 12 ezer ember él itt új, pazar kivitelezésű mór stílusú földszintes, egy- és kétemeletes házakban. Mint a városházán magyarázták a szputnyik-várossal Bahrein anyagi lehetőségeit akarták kidomborítani a Perzsa-öböl más országaival szemben. Az építési költségeket a hatóságok viselték, s a lakók ezt húsz éven belül térítik meg. Az építkezési láz máshol is tapasztalható. Bővítik a Manamát Muharrak szigettel összekötő hidat, ahol nemégen fejezték be a repülőtér új épületét. Átadták rendeltetésének a Moon Hotelt és a fővárosba vezető úton tábla hirdeti, hogy azon a helyen Hilton Szálló fog épülni. A többemeletes Gulf Szállóhoz két új szárnyat építenek. Egy japán cég mesterséges töltés építését vállalta, hogy a tengertől élt hódított 200 négyzetkilométernyi területen új kereskedelmi központot létesíthessenek. Manamában egymás után nyitnak fiókintézeteket a külföldi bankok. Egyes nyugati üzletemberek az Arab Kelet „Svájcát“ látják Bahreinben. „A Perzsa-öböl üzletháza“ A bahrein szó két tengert jelent. Az egyik a szigeteket övező sós tenger, a másik a rengeteg forrás, még a tengerfenékről is feltörő forrás édes vize alkotta tenger. Bahreint gyakran nevezik a „Perzsa-öböl üzletházának“. Már időszámításunk előtt az V. évezredben ilyen hírneve volt. Babilónia és Asszíria egyesült területének megfelelő birodalom központi részét alkotva rézzel, fényűzési cikkekkel, keleti fűszerekkel látott el más országokat. Az emirátus gyöngyhalászok, halászok, kiskereskedők hazája volt 1932- ig, amikor felfedezték az olajtelepeket. Miután Japán mesterséges gyöngyökkel elárasztotta a világpiacokat, a bahreini gyöngyhalászat is hanyatlásnak indult A halászat és rákászat még Játszik valamilyen szerepet az ország gazdasági életében. Bahrein a közeljövőben nyilván a kereskedelemre fogja alapozni gazdaságának fejlesztését. Nagy jövedelmet eredményez szövetek, ruházati cikkek, élelmiszerek, gépek, cement, faanyagok viszontszállítása. E ciki keknek mintegy 80 százaléka a Perzsa-öböl országaiba Irányul. Szaúd- Arábia továbbra is a bahreini áru legnagyobb felvevő piacát lelenti. Dzsavala a Szovjetunióban tanult Bahrein egyik minisztériumában, a munka- és szociálisügyi minisztériumban beszélgettünk a Szovjetunióról. Gavad Aloraidh miniszter képzett jogász, Londonban végzett. Hivatalunk a munkaerőkérdés különféle szempontjainak tanulmányozásával foglalkozik, — mondotta. Bevezettük minden munkás kötelező biztosítását. Most az összes dolgozó kategóriák nyugdíjbiztosításának lehetőségét tanulmányozzuk.“ A minisztériumban sok a fiatal, többnyire külföldön végzett szakember. Dzsalil ■ Szamáhlcszsl a Szovjetunióban, a Patrice Lumumba Egyetemen végzett. Hat év alatt jól és folyékonyan (megtanult oroszul. Bahrein vízerőforrásainak problémájával foglalkozik. Bahreini utazgatásom alkalmával megmutatták nekem az ősidők óta fennmaradt föld alatti csatornákat, az ún. „kuanatsz“ - okát, amelyeket a sziget délnyugati sivatagi részén fedeztek fel. Hasonló létesítményekre bukkantak az iráni, szírlal, valamint sza- úd-arábiai ásatások során is, s feltételezik, hogy a bahreini „kuanatsz“- ok a IV. századból származnak. A „kuanatsz“-ok jól védték a vizet a napsugaraktól homokkal védték a forrásokat a kiszáradástól. Egy ilyen csatornának minden 10—20 yardon van egy homokfogókkal ellátott kerek nyílása, amelyen keresztül állandóan szellőzik. Természetesen a ma még létező „kuanatszok már nem képesek kellőképpen ellátni vízzel a megművelt földterületeket, s a 40—50 évvel ezelőtt fúrt artézi kutak is lassan használhatatlanná válnak. Bahrein növényzetben igen gazdag, de területének csak tizedrészét, mintegy 15 ezer acre földet művelik meg, természetesen öntözéses módszerrel. Földjeinek kétharmadát datolyapálma- ültetvények borítják, a többin zöldség- és takarmánynövényeket vagy gyümölcsöt termesztenek. Apaűóban vannak Bahrein vízforrásai és ez nagy riadalomra ad okot. A fekete arany Bahrein gazdaságának alapja a „fekete arany“. 1932 óta 256 olajkutat fúrtak, amelyeket az amerikai Caltex cég leányvállalata, a BAPCO (Bahrein Petroleum Company) aknáz ki. A hasznot egy 1952-es egyezmény alapján megfelezik. Évente 4 millió tonna olajat termelnek ki, s ilyen ütem mellett még vagy húsz évig elegendő olaj van. Most még egy olajvállalat vetette meg a lábál Bahreinen: a Superior Oil Company. Kísérletek folynak kőolaj felfedezésére a tenger .e.iekén. Az államkincstár a BAPCO olajfinomítójától is szép jövedelmet húz. Kapacitása napi .300 ezer barrel, s nemcsak hazai, hanem szaúd ará- biai nyersolajat is feldolgoz. Az olajbányászat eredményezi az ország bevételének jelentős részét. Újonnan felfedezett kincs a földgáz, az Álba alumíniumvállalat erőműve már ezzel dolgozik. Egyes közgazdászok javasolták a gáz feldolgozását és kész termékek exportálását, de az eleinte érdeklődést tanúsító japánok inkább Borneóval kötöttek egyezséget, s Bah* rein most házai használatra aknázza ki a földgázt. Sok váratlan probléma merül fel az új állam előtt. Ez elsősorban az államberendezés elavultsága. A hatalom ugyanis nagymértékben az Al- Khalifa csaláä kezében van. Erről a minisztériumok és hivatalok vezetőinek névsorán is meggyőződhet az ember. Bizonyos nyugati hatalmak mesterkedései is gátolják Bahrein előrehaladását, mert gazdasági eszközökkel akarják megszerezni e stratégiai fontosságú szigetcsoport irányítását. A kormány most távlati fejlesztési terven dolgozik. A lelek szerint a külföldi tőke bevonása csak átmeneti, kényszerintézkedés volt. A tervekből kitűnik, hogy az ország saját nemzeti népgazdasáaának mppteremtésére törekszik Bahrein népe már 1970-ben a függetlenség mellett döntött és követelését az ENSZ-ben a Szovjetunió Is támogatta. Bahrein ma a független fejlődés útjára lépett, s elfoglalta helyét a szuverén arab országok családjában. Az imperialisták mesterkedései nem akadályozhatják meg előrehaladását a felvirágzás útján. Űj utakon egy független ország • Évezredes kultúrák maradványai 9 A ma és a holnap gondjai 1972. tíanrein kikötője, a Mina Szalman rA gyékény fonók utcája Ba hreini zöldségpiac
