Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-26 / 227. szám, kedd
Ä szocialista demokrácia fejlődésének kérdései A CSKP XIV. kongresszusának egyik legjelentősebb eredménye kétségtelenül, hogy reálisan értékelte szocialista társadalmunk osz- lálystruktúráját, fejlődésé nek irányvételét és egyúttal rámutatott a legfontosabb politikai, gazdasági, szociális és kulturális feladatukra. Egyúttal kiemelte a szocia lista állam és egész társa dalműnk politikai rendsze rének fontos küldetését, megfogalmazta a szocialista demokrácia sokoldalú fejlődésének fő irányvonalát. Leszögezte azt az alapelvet, hogy pártunknak a szocialista állam megszilárdítására kifejtett törekvésében elsődleges cél a nép részvételének elmélyítése az állam- igazgatásban és a közigazgatásban. A kongresszus ebben a szellemben fogalmazta meg a képviseleti testületek, elsősorban a nemzeti bizottságok, a többi állami szerv és a Nemzeti Front szervezeteinek feladatait. Annak ellenére, hogy még csak egy év telt el a XIV. kong. resszus óta, már leszögezhetjük, hogy politikai rendszerünk valamennyi láncszemében sikeresen teljesítjük a szocialista demokrácia fejlesztésére vonatkozó irányelveket. Ez megnyilvánult a tavalyi választásokon, amelyek jelentősen növelték a nép politikai aktivitását és bővítették a képviseleti testületek tömegalapját. Ugyancsak erről tanúskodik a Nemzeti Front választási programjainak teljesítése. Az emberek (kezdeményezése és aktivitása a polgárok, a nemzeti bizottságok, a Nemzeti Front szervei és szervezetei közti együttműködésben nagy jelentőségű, ezt többek között a nemzeti bizottságok 1971. évi versenyének eredményei is bizonyítják. A Cseh Szocialista Köztársaságban tavaly 140 millió órát dolgoztak le, és ennek eredményeképpen 4,5 milliárd korona értékű alkotás született. 959 autóbuszváróter. met, 48 egészségügyi központot, 42 óvodát, 68 kultúrházat, 2ö tornatermet stb. építettek. A Szlovák Szocialista Köztársaságban a ,,Z“-akció keretében tavaly 48 kultúrházat, 19 sportpályát, 74 más sportlétesítményt, 146 gyermekjátszóteret stb. építettek összesen 2,1 milliárd korona értékben. A társadalmi szervezetekben ís megfigyelhetjük az aktivitás demokratizálódását. Ez nyilvánult meg pl. a szakszervezetek munkájában. Ezt bizonyítják a szakszervezetek nemzeti kongresszusai, valamint az országos kongresszus, ahol több konkrét intézkedést fogadtak el a XIV. kongresszus határozatainak megvalósítására. Hasonlóan eredményes volt a szövetkezeti parasztok kongresszusa, és ilyen szellemben dolgoznak a többi társadalmi szervezetek is, így pl. a SZISZ, CSSZBSZ stb. A XIV. pártkongresszus újból és következetesen a leninizmus elméleti bázisára helyezte a szocialista demokrácia kérdésem. Elutasította az „osztály feletti“, „tiszta“, „humánus“, „integrációs“ demokráciára vonatkozó liberális és revizionista nézeteket, amelyek a munkásmozgalom fejlődése során mindig az antlkommunizmussal, a szocialista forradalom elleni harccal párosultak vagy pedig ahogy nálunk 1968—69-ben, a szocialista állam politikai és osztályjellegének megváltoztatására kifejtett törekvéssel. A XIV. kongresszus kiemelte a szocialista demokrácia osztálypolitikai jellegét és összefüggését az állam hatalmi és szervező funkcióival. A szocialista demokrácia a szocializmus fejlődésének objektív törvényszerűsége, a társadalom sokoldalú fejlődéséhez szükséges erő feltárásának, mozgósításának és megsokszorozódásának forrása. Az osztálytársadalomban a demokrácia legfelsőbb fokát jelenti. Az állam olyan formáját képviseli, amely a polgári jogok, szabadságok és kötelességek igazi megvalósítását fejezi ki és biztosítja, lehetővé teszi az igazi részvételt az állam irányításában, valamint az életkörülményekre gyakorolt hatást. A demokratizmus a szocializmus lényege. Lenin hangsúlyozta, hogy a szocializmus két értelemben kapcsolódik a demokráciával: elsősorban úgy, hogy a proletariátus nem valósíthatja meg a szocialista forradalmat anélkül, hogy ne harcolna a demokráciáért, ugyanakkor azonban a szocializmus nem arathat tartós győzelmet, nem vezetheti az emberiséget az állam megszűnéséhez a demokrácia teljes megvalósítása nélkül. A demokrácia és a szocializmus kapcsolata forradalmi tapasztalat, amely a szovjet állam sokéves fejlődése során, majd a többi szocialista állam gyakorlatában alakult ki. Ezért az úgynevezett demokratikus szocializmus revizionista „felfedezése“ nem jelentett semmi mást, mint a „megújhódott demokráciára“ vonatkozó hamis nézeteket.. Nem jelentett semmi mást, mint a jobboldali szociáldemokraták régi burzsoá- dcmokrata eszméinek átvételét és felhasználását a szocialista építés marxista—leninista elvei ellen folytatott ideológiai és gyakorlati-politikai harcban. Demokrácia, jog, törvényesség Politikai és ideológiai ellenfeleink a demokrácia problematikájával kapcsolatban szívesen vetik fel azt a kérdést, hogyan tartják be egyes országokban a jogokat és törvényeiket. A kapitalista államok viszonyai között a jogot a legdemokratikusabb intézménynek nevezik, és a kapitalista államok gyakorlatával ellentétben azt hirdetik, hogy a jog az abszolút igazság, szabadság, egyenlőség, a teljes demokrácia eszköze, míg a szocialista államokban a jog a diktatúra, az elnyomás eszköze. Többségük szándékosan nem beszél két alapfontosságú tényezőről, amelyek meghatározzák a jog jellegét és érvényesítését minden osztálytársadalomban — arról, melyik osztály birtokolja a politikai hatalmat, valamint a tulajdonjog formájáról Pedig éppen a politikai hatalom és a tulajdonjog jellege határozza meg az állam, demokrácia, jog és törvényesség lényegét. Minden osztálytársadalomban a jog a politika eszköze. A jog objektivizálja az adott társadalomban uralkodó osztály akaratát. Csakis az uralkodó osztály, amely kezében tartja az állam- hatalmi apparátust, tudja biztosítani, hogy a parlamentben, a törvényekben és más jogi szab ályokban rögzítsék politikai akaratát. Elsődleges tehát az a kérdés, hogy ki, melyik osztály a hatalom szubjektuma. A munkás- osztály tölti-e be ezt a szerepet, amely a társadalom többségének érdekeivel összhangban gyakorolja a hatalmat, vagy pedig a burzsoázia kizsákmányoló osztálya, amely a társadalom elenyésző kisebbségét képviseli. Elsődleges az a kérdés, milyenek az erőviszonyok a társadalmi osztályok között, milyen az adott uralkodó osztály viszonya a különböző szociális csoportokhoz, milyenek a nemzetközi erőviszonyok stb. Csupán ez adhat választ arra az elvi kérdésre, hogy milyen a jog, és kinek az érdekeit védi, ki ellen irányulnak a jogi szankciók, amennyiben megsértik a jogszabályokat. Szocialista jogunk küldetése a munkásosztály, az állam és az összes dolgozó érdekeinek védelme. Ezért a CSKP XIV. kongresszusának határozata hangsúlyozza, hogy a szocialista törvényesség betartása és megszilárdítása, az állami és az állampolgári fegyelem, a jog tiszteletben tartása, az összes állami és gazdasági szerv, társadalmi szervezet és polgár ügye. A demokráciához hasonlóan a jog is osztálypolitikai intézmény. Ugyanúgy, ahogy nem létezik absztrakt, minden társadalmi rendszer számára felhasználható demokrácia, nem létezik absztrakt jog és törvé nyesség sem. Lenin ideológiai ellenfeleivel folytatott vitáiban sokszor hangsúlyozta, hogy nem szabad még bonyolultabbá tenni ezt a kérdést, és nem beszélhetünk ezekről a fogalmakról a kapitulizmusból a kommuniz musba való átmenet időszakában anélkül, hogy osztályszem pontból pontosan meghatároz nánk őket és konkrétan elemez nénk tartalmukat. Hallatlan elméleti értelmetlenségnek tar totta például azt a kispolgári elképzelést, hogy az általános demokrácián keresztül jutunk el a szocializmusba. A gazdaság irányítása Az állam egész gazdasági rendszerében döntő mértékben megvalósul a szocialista demokrácia. Ha abból a tényből indulunk ki, hogy gazdaság; rendszerünk alapja a termelőeszközök szocialista tulajdona, a szocialista gazdasági rendszer, a párt és az állam szociálisgazdasági politikája, akkor egy pillanatra sem szabad a gazdaságtól elszigetelten értelmez nünk a szocialista demokráciát A szocialista termelési mód és a munkatermelékenység emelkedése azon alapszik, hogy a termelés tárgyi és személyes feltételei fa termelőeszközökéi: a termelőerők) a munkásosztály által vezetett dolgozók kezében összpontosuljanak. A dolgozók a termelőeszközök tulajdonosai és egyúttal az ország gazdái is. A gazdasági alap megteremti a lehetőséget és az anyagi bázist a demokrácia fejlesztéséhez. Ez a fejlődés nem automatikus, nem mehet végbe az ésszerű politikai irányítás, a párt és állami szervek és a társadalmi szervezetek szervező és ellenőrző munkája nélkül. A gazdasági irányítás lenini értelmezésének revíziójára kifejtett törekvések 1968—1969- ben sok esetben ezzel ellentétes elvekből indultak ki. Az ilyen nézetek szerint a szocialista tulajdon a demokrácia fő akadálya, mivel állítólag nem nyitja meg az utat a piackapcsolatokon alapuló szabad gazdasági mozgás előtt. Ez a forrása annak az elméletnek és gyakorlati törekvésnek, hogy a szocialista állam és a kommunista párt olyan szerepet töltsön be, amely 'nem teszi lehetővé, hogy beavatkozzon a gazdaság irányításába. A szocialista demokrácia állandó sokoldalú fejlesztése a CSKP XIV. kongresszusa irányelveinek szellemében számos fontos feladatot állít politikai és társadalomtudományi frontunk elé. Ez a feladat nem jelenti csupán a szocialista demokráciára vonatkozó liberális mítoszok és illúziók leküzdését. Feladatunk, hogy felfigyeljünk ezen a téren az új jelenségekre, melyeket a szocialista-kulturális forradalom megvalósítása, a tudományos-műszaki fejlődés, az irányítási folyamatok racionalizálása, a szakképzettség általános és gyors fejlődése hoz magával. Ezek mind nagyon fontos tényezők, melyek megkövetelik, hogy új módon viszonyuljunk a demokrácia fejlesztéséhez. Ezek a tényezők egyre fontosabb szerepet játszanak a dolgozóknak az irányításban való részvétele új formáinak kihasználásában, a demokrácia mennyiségi és különösen minőségi oldalának megszilárdításában. Tekintettel a válságos időszakból levont tanulságokra, a demokratikus formák fejlesztése terén szembe kell helyezkedni az elitkoncepció negatív befolyásával, a politikai és a szaktudás közti kapcsolatokra vonatkozó helytelen nézetekkel stb. A dolgozók részvételének elve a társadalmi folyamatok irányításában és a szocialista épí- tás feladatainak megoldásában szorosan kapcsolódik a munkás- osztály és élcsapata — Csehszlovákia Kommunista Pártja — vezető szerepe érvényesítésének elvéhez. E két alapelv szintézise szavatolja a szocialista irányvonalat a szocialista demokrácia és egész társadalmunk fejlesztésében. FRANTIŠEK KOR AND A és egyéb ellenőrzések után az építők mindent megtesznek annak érdekében, hogy a/gáz az 1220 mm átmérőjű csövön át 1972. november elsején útnak indulhasson. Addig még természetesen sok befejező hegesztési, szigetelési és egyéb munkára van szükség. Elsősorban a Košicei Magasépítő Vállalatnak kel) igyekeznie, hogy a Veľké Kapuša- ny-i (Nagykapos) 1. számú, kompresszorállomáson már október elején elkezdhessék a technológiai berendezések szerelését. A bratislavai Hydrostav üzemeinek dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulójának tiszteletére üzemegységenként kollektív kötelezettségeket vállaltak, hogy a rájuk háruló feladatokat a kitűzött időpontban befejezik. A Bratislava-Farkastorok A Jaslovské Bohunice-i üzemrészleg a 008-as építkezésen kötelezettséget vállalt, hogy a gáz indítása előtti szerelési4 munkát a Plavecký Peter—Vág szakaszon a 38. gömbzáróig október elsejére befejezik. A bratislavai Stavomontáže üzemegység dolgozóinak kötelezettségvállalása szintén nagy jelentőségű, vállalásuk szerint október húszadikáig a kompresszorállomások szerelést munkálatait befejezik és a vi- nicai (Ipolynyék) állomáson kívül elvégzik az egész vonal műszaki ellenőrzését. Bízhatunk benne, hogy a transzkontinentális gázvezeték építői idejében és jól elvégzik a hátralevő munkákat és'kötelezettségvállalásaik teljesítésével jó alapot teremtenek a vezeték további építéséhez. M. MAŤAŠEJE Á munka névtelen hősei Befejezés előtt áll a transzkontinentális gázvezeték első szakasza. Egyszerűen hangzik ez a mondat, mégis rendkívüli jelentőségű, s csak azok tudják igazán értékelni, akik közvetlen munkájukkal járultak hozzá ehhez a nagyszerű teljesítményhez. A számtalan gond, nehézség, váratlan akadály és probléma megoldásához az építők önzetlen akarásának, szilárd elhatározásának és a legnehezebb viszonyok közepette szinte hősies magatartásának kellett párosulnia, hoqy ez a fontos létesítmény a tervezett időben elkészülhessen. Az építők számára sokáig emlékezetesek maradnak a legnehezebb napok, azok a szakaszok, ahol még a kotrógépek és a lánctalpas vontatók is tehetetlenek voltak, s csak robbantással lehetett utat nyitni az óriási acélkígyó számára. Az utak építése u mocsarak felett, a vasutak, a hidak, a folyóvizek áthidalása vagy aláásása, a rengeteq föld- és kőtömeg megmozgatása, a hegesztők munkája, akik nyáron egyaránt szenvedtek a nap melegétől és az álhevített csőtől, nem is beszélve a téli munkák viszontagságairól — mindez hősiességről tanúskodik. Ki tudná felsorolni, mennyi qondot, problémát okozott az idei csapadékos nyár a qázvezeték szorgalmas dolgozóinak is. Ismertem egy qépkocsivezetőt, aki szabad szombatokon is dolgozott, azzal a kikötéssel, hogy legalább a vasárnapjai legyenek szabadok. Az erősen felázott terepen szombaton délben lesüllyedt a lánctalpas vontató. Ez a gépkocsivezető akkor vasárnap délig dolgozott, bokáig érő sárban szedte össze két kollégájával az építkezésen található vasúti talpfákat, és rakta a lánctalpak alá, hoqy minél előbb kiemeljék az inqovánnyá változott földből a nélkülözhetetlen gépet. Ismerem ezt a gépkocsivezetőt, de a nevét nem említhetem, mert akkor nagyon sok nevet kellene említenem, azokét is, akik, mielőtt még a Hámori patak gátját átszakítaná a víz, a le inaqyóbb esőben reggel öttől este hatig, hétig, sőt nyolcig is szinte megállás nélkül hordták a betonüléseket az elszigetelt csőre. Mindegy, hoqy ünnep vagy nem ünnep, vasárnap, hétköznap vagy karácsony volt. Ismerek olyan gépkocsivezetői is, aki 1971 decemberében 29 napot dolgozott. Ez a gépkocsivezető karácsonykor mindkét ünnepnap alatt Bušincén I Bussa) a vagonokból hordta a betonanyagokat a gázvezeték építéséhez. Ismerek továbbá olyan gépkocsivezetőt, akit de- kádzárás napján mindenki otthagyott, de ő még saiát akaratából hét köbméter sódert terített el a Lučenec (Losoncj és Panitské Dravce (Panyidarócl közötti útszakaszon, csak azért, hoqy a főútvonalon biztosítsa a forgalmat. Hasonlóan iárt el a Maié Zlíevce és Bušince közötti útszakaszon, ahol dekád záráskor este nyolc óráiq dolgozott, hogy a forgalmat ismét meqindíisa. A munkából, hazasiető vaqy rokonaikat látogató utasok nem is tudják, kinek köszönhették, hoqy aznap este nagyobb kerülő nélkül célhoz jutottak. Ez csupán néhány eset a sok közül, s talán nem is a legnagyszerűbb, a leginkább említésre méltó. A gázvezeték épí téséröl a becsületes helytállás számtalan példáját emlíhetnénk, számtalan példamutató dolgozó nevét sorolhatnánk fel. Lehet, hogy ezek a szerény, dolgos emberek nem kapnak majd elismerő oklevelet, de ennél úgyis több, az egész társadalom elismerése illeti meg őket. RÁKOS BÉLA Közeledik a nagy nap A gáz november elsején útnak indul £ Fontos kötelezettségvállalások a NOSZF 55. évfordulója tiszteletére A transzkontinentális távvezeték építésén a körülményektől és a szervezés színvonalától függően kezdettől fogva hol nagyobb, hol kisebb sikerrel folytak a munkák. Az igényes mű építői azonban számos akadály és nehézség ellenére — amelyek elhárításához gyakran a központi párt- és állami szervek közbenjárására is szükség volt — végülis eljutottak az első szakasz befejezési munkálataihoz. A sikeres nyomáspróbák üzemrészleg dolgozói például a 007-es építkezésen az alábbi feladatok teljesítését vállalták: • október 20-ig befejezik a 28., 29. és 30. gömbzár szerelését; • október 21-ig — a nyomáspróbákat is beleértve — befejezik a Garant és a Szike- nyica áthidalását; • ugyancsak október 21-ig befejezik a légnyomáspróbákat az utolsó 15,5 kilométeres szakaszon.
