Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-15 / 218. szám, péntek

BEMUTATÓ A MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZBAN Arányiéig korán kezdődött az idei színházi évad a Magyar Területi Színházban. A színház vezetői minden bizonnyal na­gyon bíztak művészi munkájuk sikerében, nem tartottak túlsá­gosan az időjárás, s különösen az olimpiai közvetítések kon­kurenciájától, s a tények őket igazolták. A bemutatón nem volt kevesebb néző, min.t a „sokévi állag“, a közönség a Záróra „zárórájáig“ el tudta feledni a nagy sporteseményt, még a szü­netben is jórészt az előadásról beszéltek, és ez mindenképpen a színházművészet, a komáromiak győzelme. A jubileumi évad tehát bíztató előjelekkel indult. A társulat tu­datos műsorpolitikáját bizonyít­ja, hogy a Kormos ég tavalyi színpadravitele után most mint­egy az akkor felvetett gondola­tok folytatásaként és bővítése­ként Thurzó Gábor darabját mu­tatták be. Egy kortárs karrieris­ta társadalmi szélhámosságai, röviden így lehetne összefoglal­ni a színmű cselekményét. Tor mos Gusztáv, a darab főhőse, tehetséges matematikusként in­dult, ám korán elfelejti a becsü­letes élet egyenletrendszerét, szavaiból egyre inkább eltűnik az értelem és a tartalom, s így aror megírt úgynevezett konverzáci- ós darab. A színműben — éppen a szükséges drámai tömörség folytán — a szerző csupán utal a felszabadulást követő magyar- országi eseményekre, amelyeket nálunk részletesen nem minden­ki ismer. Ezért szerintem indo­kolt lett volna, ha legalább a műsorfüzetben megismertetik a nézőt a felszabadulás, a szemé­lyi kultusz, s az ellenforradalom eseményeivel. így a néző köny-~ nyebben eligazodhatna az idő­rendben is gyorsan változó szín­mű cselekményében. Az előadást Konrád József rendezte. Az első jeleneteket ki­véve sikerült megfelelő légkört teremtenie a színpadon, s a já­ték ritmusa a körülményeket fi­gyelembe véve kevés kivételtől eltekintve kielégítő volt. A ren­dezés számottevő erényének tar­tom, hogy az előadás a kellő ér­zelmi motívumokon kívül első­sorban értelmi síkon mozgott, nem tévedt az erkölcsi „prédiká­ciók“ és megkönnyeztető jelene­Turner Zsigmond, Bugár Béla és Petrécs Anni a Záróra egyik Jelenetében. lesz a szép reményekre jogosító gondolatból közhely. Ezzel pár­huzamosan tetteinek hatósuga­ra is egyre kisebb, s rövidesen minden cselekedete önző szán­dékú, nincs tekintettel másokra, még közvetlen környezetére sem. Tormos karrierje ideig- óráig egyre csillogóbbá válik, viszont élete egyre szürkébb, üresebb lesz. Persze ez hősün­ket nem zavarja, sőt beleéli ma­gát ebbe a szerepbe, szinte pró­fétaként jár kel, holott egyre Inkább apró bábú csupán. , Thurzó drámai tömörségű tár­sadalmi egyenletet „írt fel“, több összetevővel. Színműve jól tek útvesztőire. Tény, hogy a rendező munkáját a századunk elejét idéző szegényes színpad- technika jelentősen befolyásol­ta, s ez különösen az egyes át­meneteknél érződött. Az igaz­sághoz azonban az is hozzátar­tozik, hogy az érettségi találko­zó beállítása nem volt hibátlan, ezek a részek kissé erőltetettek- nek tűntek. Egyszerűen fogal­mazva: valahogy nem tudtunk hinni ezeknek a jeleneteknek. Az említett objektív és szubjek­tív okok miatt a darab hangvé­tele, továbbá a keretjáték (tehát az érettségi találkozó), s a múl­tat felidéző jelenetsor súlya kis­CsehszEovák—magyar barátsági hét Békés-megyében Oldŕich Tesaŕík, a budapesti Csehszlovák Kultúra igazgatója a minap ismertette a szeptem­ber 18—23-a között Békés me­gyében megrendezésre kerülő csehszlovák—magyar barátsági hét gazdag programját. ' — Nem az első ilyen jellegű, megyei szintű eseménysorozat, amit rendezünk — mondta tá­jékoztatójában az igazgató —, hasonlót már tavaly Vas megyé­ben is szerveztünk. — A Békés megyei barátsági és kulturális hét megrendezé­sét a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságával karöltve indítottuk el, és hogy ez meg­valósulhatott, azt a megyei párt­bizottságnak és a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának is köszönhetjük. A hét ünnepélyes megnyitására 18-án este Gyulán az Erkel Ferenc Zeneiskola hang­versenytermében kerül sor, ezt követően a megye hét városá­ban és községében rendezünk barátsági estet, képzőművészeti, dokumentációs és fotokiállítást. Többek között 19-én Medgyes- házán nyitjuk meg a „Csehszlo­vákia idegenforgalmi szépségei“ című fotokiállítást, 20-án Tót­komlóson a „Közös harccal a szabadságért“, 21-én Dévavá- nyán a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot bemutató doku­mentációt és 22-én délután Gyo­mén a Lidice-dokumentumkiál­lítást. Gyulán Dezider Milly ál­lamdíjas képzőművész kiállítá­sa várja majd a látogatókat. A hét folyamán megrendezésre kerülő barátsági estjeinken (Gyula, Medgyesháza, Tótkom­lós, Dévaványa, Gyoma) előadá­sok hangzanak majd el a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság bel- és külpolitikai, gazdasági és kulturális helyzetéről, több helyen a zvolení J. G. Tajovský Színház művészei lépnek fel. — Találkozunk majd a me­gyei, illetve a községek párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetőivel, látogatást teszünk a megye intézményeiben és üze­meiben. Meglátogatjuk a Csa- bkszabadiban működő Magyar— Csehszlovák Termelőszövetke­zetet, a híres gyomai Knerr nyomdát és a szarvasi Arboré­tumot. A csehszlovák kultúra hete alkalmával a megye vá­rosaiban és nagyközségeiben rendezi meg a MOKÉP a cseh­szlovák játékfilmek hetét, és a megye kijelölt üzleteiben cseh­szlovák népművészeti, ajándék- és játékvásárt rendezünk. — Szomszédország, szomszéd nemzetek lévén, jónéhány kö­zös téma, történelmi, művésze­ti, irodalmi kapcsolat és hagyo­mány kínálkozik együttműködé­sünkhöz — fejezte be tájékoz­tatóját Oldŕich Tesaŕík elvtárs. MORVA! PÁL sé megváltozott a szövegkönyv­höz képest. Turner Zsigmond Tormos pro­fesszora érdekes színészi alakí­tás. Túlzásoktól mentes, színé­szi eszközeit szinte a minimum­ra csökkenti. Hisz a szövegben, s ezt tartja lényegesnek — já­tékával ezt „húzza alá“. Először otthonában látjuk meg őt a színpadon. Drámaírói remekmű ez a jelenet: pillana­tok alatt lelepleződik Tormos igazi jelleme. Fölényesen lép be: Professzor, Családapa, Ne­ves Közéleti Személyiség. Pedig nincs mit büszkélkednie: tár­gyalásról jön, ahol nem volt bá­torsága megvédeni egykori jó­tevője, s nevelője, egy idős pro­fesszor igazát. A szobában fele­sége és egykori barátja várja. Tormos most Jótevőt játszik. Ál­lást ígér munkanélküli barátjá­nak. Közben nyugtalan. Az idős professzorral szeretne beszélni. Megmagyarázni a tárgyalás bi­zonyítványát, közhelyeket puf- fogtatni. A Jólevőbő] Gyáva lesz. Fél a következményektől, kitér felesége kérdő tekintete elől, fél a kollégák elmarasztaló szavai­tól. Tárcsáz. Másodszori telefo­nálás után megtudja, hogy az idős professzor meghalt. S a Jó­tevőből, Gyávából Képmutató lesz. Biztosítja az özvegyet, hogy mindenben segít, kiáll mellette ... Ez a jelenet néhány perc alatt pereg le, mégis elsősorban Tor­mos alakítójától különleges szí­nészi képességet igényel. Továb­bá ez a jelenet Tormos szem­pontjából döntő: itt mutatkozik először, ez az alap, amelyről in­dul. Turner játéka sokszínű, de nem teljesen egyenletes. Maga­biztos professzort játszik, érző­dik a Jótevő is, de hiányzik a karrieristára jellemző nagystílű- ség, arcátlanság megjelenítése, amelynek révén csaknem min­den helyzeten úrrá tud lenni. Ugyanez a megállapítás vonat­kozik a további részekre is, s úgy vélem emiatt nem volt a zá­rójelenet részben — jó értelem­ben véve — eléggé hatásos. Gizi szerepe véleményem sze­rint sokkal összetettebb és mé­lyebb értelmű annál, amit Né­meth Ica alakításában láttuk. Gizi kezdetben odaadó, férjét csodáló feleség, majd kételkedő és egyre inkább tisztán látó asz- szony, nemes emberi tulajdonsá­gokkal, végül pedig új életre el­szánt nő. Ezek a fokozatok, vál­tások hiányoznak a színpadon. Németh Icának Gizi utolsó ar­culatát sikerült hitelesen és ma­radéktalanul felmutatnia. Bugár Béla Bors professzora végig egyenletes, elismerést érdemlő szerepformálás. A ran­gos színészi teljesítmény ered­ményeképpen Bors professzor alakja a szó legszebb értelmé­ben példakép. Lőrincz Margit Vilije színészi telitalálat: sok ötlettel, derűvel, találó megfigyelésekkel teletűz­delt alakítás. Tóth László (Steingrúberj játékáról is ugyanezt mondhatjuk el. Ebben a szerepben sikeresen juttatta érvényre karakterformáló ké­pességeit. A többi szereplő közül Bugár Gáspár szépen kidolgo­zott Fidélje, valamint Király Dezső, Udvardi Anna és Palotás Gabi játéka érdemel elsősorban dicséretet. Platzner Tibort is érezhetően gátolta a már említett szegé­nyes színpadtechnika. Talán emiatt kissé „szürkére“ sikerül­tek a díszletek, nem voltak min­dig illúziót keltőek. SZILVÄSSY JÓZSEF kulturális hírek O Az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, Jacob D. Beam Moszkvában nyújtotta át Andrej Voznyeszenszkij költő­nek, Bella Ahmadulina költő­nőnek és Mihail Lukonyin író­nak az Egyesült Államok Szép- művészeti Akadémiája tiszteleti tagságát tanúsító oklevelet. □ Marlene Dietrich a londo­ni Queens Theatre színpadán, egyszemélyes ,,show“-ban lép fel. A világhírű művésznő Pá­rizsból érkezett, előzőleg a Brodwayn aratott nagy sikert. Marlene Dietrich Max Reinhardt iskolájába járt és pontosan öt­ven évvel ezelőtt szerepelt elő­ször a nyilvánosság előtt; part­nere Albert Bassermann volt. 1930-ban játszotta el élete ta­lán legnagyobb sikerét, a Kék angyal című film főszerepét. MILAN RÜFUS: A költő Növényi bölcsességgel, mint bogáncs az (ugarra, az élet fölé úgy hajol. Teremt gyöngéd csodákat, a földből (iszogatva, s nem tud róluk, míg ajka szól. Nyarak lármája forrong s a dicsőség (kaszája minden tompa-agyút levág. A bosszú szenvedély rí — de ő növényi (szárra tűzött tövist és koronát. Első havat ki hullaszt, s hűs árnnyal a (levélzet ütőereit megkötöd, hagyd meg e bölcsességet lelkének, (kérve-kérlek, s őrködj gyöngéd dala fölött. Eörsi István fordítása J ó I szórakoztak Kerületi népművészeti fesztivál Fiľakovón „Az SZNF hagyatékához hű­en, teljesítjük a CSKP XIV. kongresszusa határozatait“ jel­szó jegyében zajlott le 1972. szeptember elején Fiľakovón (Fülek) a VI. kerületi népmű­vészeti fesztivál. A népművé­szeti seregszemlét a Szlovák Nemzeti Felkelés 28. évforduló­ja és a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 55. évforduló­ja tiszteletére tartották meg. Szombaton este a Kovosmalt üzemi klubjában táncdalparádét rendezlek, melynek keretében a balassagyarmati Mikszáth Kál­mán Művelődési Ház beatzene­kara és szólistái, valamint a lu­čeneci (Losonc), a Rimavská Sobota-i (Rimaszombat), a rož- ňavai (Rozsnyó) és a Veľký Krtíš-i (Nagykürtös) járás tánc- dalfesztiváljának győztesei szó. rakoztatták a közönséget. A ha­zai táncdalénekeseket a fil’ako- vói (Fülek) Privilégium beatze­nekar kísérte. A műsornak ez a része jobban a fiataloknak tet­szett. A fesztivál népművészeti ré­szére vasárnap került sor. A tatár, és a törökdúlások, vala­mint a kuruc—labanc harcok emlékét őrző füleki vár alat­ti parkban délelőtt felcsendült a muzsika, szállt a dal, ropták a táncot. „Örömteli élet“ elne­vezéssel három dél-szlovákiai, a lučeneci, a Rimavská Sobota-i és a Veľký Krtíš-i járás legjobb népdalénekeseinek és tánccso­portjainak verseny fellépését láthatta a közönség. A verseny győztesei a műsor délutáni ré­szében mutatkoztak be. A „Népek barátsága“ című ünnepi műsor előtt Geri 7,oltán, a vnb titkára mondott ünnepi beszédet. Szeretettel üdvözölte Varga Bélát, a CSEMADOK KB vezető titkárát, dr. Ján Bu- gáňt, a knb művelődséügyi osz­tályának vezetőjét és a fesz­tivál más vendégeit, majd mél­tatta az SZNF és a NOSZF történelmi jelentőségét. Ezt kö­vetően átadta a szót, illetve a színpadot a CSEMADOK Rimav­ská Sobota-i helyi szervezete énekkarának, amely Lévay Ti­bor vezetésével — műkedvelő kórusról lévén szó — várako­záson felüli színvonalas hang­versennyel kezdte a műsort. Utána a délelőtti verseny győz­tesei következtek. A verseny eredményeit Tanóczky Pál, a bíráló bizottság elnöke ismertet­te. Az első díjat, 3000 koronát, a Rimavská Sobota-i Gömör nép- művészeti együttes tánccsoport- jának ítélték oda, 2500 korona jutalomban részesült a második helyezett, a biskupicei (Fiilek- püspöki) Palóc Népművészeti Együttes tánccsoport ja, a har­madik helyért járó 2000 koronát pedig a CSEMADOK fil'akovói (Fülek) helyi szervezetének tánccsoportja kapta. A népdal­énekesek versenyének győztese a Rimavská Sobota-i (Rimaszom­bat) Lévay Tiborné, második Siráky Sándorné Filakovóról (Fülek), harmadik pedig Süli József lett Trebeľovce (Terbe- léd) községből. A győztes tánc­csoportok és népdalénekesek műsorát a közönség lelkes taps­sal jutalmazta. Nagy sikerrel mutatkozott be a közönség előtt a svidníky Ma­kovica ukrán népművészeti együttes, de a Dubnica nad Vá- hom-i Vršatec szlovák népmű­vészeti együttes fellépését is osztatlan elismerés kísérte. A délutáni műsor kissé hosz- szúra nyúlt. A rendezők azon­ban ezzel előre nem számoltak, így történt, hogy amikor dobo­góra lépett a híres Rajkó-zene­kar, már alkonyodott. Menyhárt Marika és Krasznay Tamás nép­dalénekes arca már alig volt ki­vehető. Hangjukat azonban jól hallhatta és ismerte is a közön­ség a Magyar Televízió „Röpülj, páva“ népdalversenyéből. A né­zők mégis láthatták a szerep­lők arcát, ugyanis a Rajkó-ze­nekar autóbuszvezetője szembe­állította járművét a színpaddal, és az autóbusz reflektorai szol­gáltatták az esti világítást. Pél­dáját követte a Gömör népmű­vészeti együttes autóbuszvezető­je is, s így a közönség nemcsak jól szórakozott, hanem az ötle­ten derülhetett is. A fesztiválról végül csak eny- nyit: a műsorvezetésben a hely­ségnevek fordításával kapcso­latban némi fogyatékosság volt tapasztalható, azonban az 1500 főnyi közönség színvonalas elő. adásokat láthatott. AGÖCS VALÉRIA A CSEMADOK fiilekpüspöki helyi szervezete táncegyüttesének fellépését nagy siker koronázta. Felvételünkön a Molnártánc egyik jelenete. (Gáspár István felv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents