Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-11 / 214. szám, hétfő
1972 jó mezőgazdasági év (Folytatás az 1. oldalról) ják, hogy társadalmunk nem oszlik csupán az «gyes ágazatokra, az egyes ágazatoknak pedig nem kell egyedül megbirkózniuk a problémákkal, mert a párt, az állam, a társadalom és a gazdasági szervek és szervezetek mindig oda összpontosítják az erőket, ahol a legszükségesebb. Mezőgazdaságunk érzi egész társadalmunk segítségét Jó a termés más termékeknél is, pl. burgonyából, cukorrépából stb. Megállapíthatjuk, hogy 1972 jó mn zőgazdasági év. amely biztosítani tudja népünk élelmét és lehetővé teszi, hogy jövőre tovább lépjünk. Értékeljük az állattenyésztés helyzetét és eredményeit is. Nágr miniszter elvtárs számokat közölt a felvásárlásról. Tanúi lehetünk az állattenyésztés kibővítésének, hatékonysága növelésének. ami szükségszerű ahhoz, hogy társadalmunkat ellássuk élelmiszerrel. Ugyanakkor örömmel tölt el bennünket az a tény, hogy a dolgozók milliói saját asztalukon tapasztalják ezt. Az élelmiszeripari termékekben nincsenek különösebb hiányok, csak itt ott inga dozik a tejellátás. De ezt is sikerül kiküszöbölni. A mezőgazdaság )ó munkájának és a helyes mezőgazdasági politikánknak köszönhető, hogy az élelmiszerellátás nálunk magas színvonalú. Nagyra értékeljük az idei ara fást jellemző tapasztalt, szakképzett becsületes munkát, amely egyúttal egész mezőgazdaságunkat is jellemzi. Ha az ember el akar látogatni egy efsz be, vagy állami gazdaságba, előre fel kell készül nie, mert ma már nem úgy beszélnek a földművessel, ahogyan ■ múltban, hanem úgy mint igazi szakemberrel. Néha hallgatni is kell, hogy ne vegyék észre, hogy íz ember nem ért mindenhez olyan jól. Ezzel azt akarom kiemelni, hogy dolgozóink milyen sok tapasztalatot gyűjtöttek már, milyen fejlett kádereink vannak. Már nem kell útmutatás nekik ahhoz, hogy mit milyen napon, vagy melyik héten csináljanak, úgy ahogyan valamikor tettük. Saját élettapasztalataikra, saját munkájukra támaszkodva a tudományos ismeretek és az új technika elsajátításával személyes elkötelezettségükkel és áldozatkészségükkel érik el azokat az eredményeket, amelyekről röviden beszámoltam. Engedjék meg, hogy a központi bizottság és a kormány nevében őszintén szívből köszönetét mond jak mindazoknak, akik hozzájárultak az aratásban elért kiváló eredményekhez, szocialista mező gazdaságunk sikereihez. A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége és a CSSZSZK kormánya azt javasolta, hogy állami kitüntetést adjunk a legjobb dolgozóknak és kollektíváknak. Ezen az úton is köszönetiinket akarjuk kifejezni az összes mezőgazdasági dolgozók nak. Jogosan leszögezhetjük, hogy szocialista mezőgazdaságunk fejlett, nagy távlatokkal rendelkező mezőgazdaság. Az elért eredmények természetesen nem véletlenek, nem hullottak az égből, nem születtek egyik napról a másikra. Nágr elvtárs megemlítette, hogy 25 évvel ezelőtt hirdették 'ki a mezőgazdaság számára Csehszlovákia Kommunista Pártjának programját. A hradeci program Csehszlovákia Kommunista Pártjának, a munkásságnak, a mező- gazdasági proletariátusnak, a kisparasztoknak a burzsoázia legyőzéséért, a nagybirtokosok ellen a kizsákmányolás megszüntetéséért, az új igazságosabb társadalom felépítéséért, a szocialista falu és a szocialista mezőgazdaság felépítéséért folytatott 50 éves harc egyik jelentős határköve. Sokévi politikai és osztályharcok vezettek el a mához. Ügy gondolom, nagyon hasznos újból és újból megemlíteni ezeket a tényeket, hogy lássuk, miből fejlődtek mai sikereink, mi az alapjuk, és mi további növekedésünk és fejlődésünk feltétele. Megállapíthatjuk, hogy a munkások és kisparasztok osztályharcának eredménye a munkásság és parasztság politikai és osztályfelszabadítása. A harc eredménye politikai győzelem, az hogy Csehszlovákia a munkások és parasztok, a dolgozók állama lett, amelyben az összes kérdést a dolgozó ember, a munkás, a paraszt, a dolgozó értelmiség és a nép többi rétege szempontjá bői oldják meg. Ez msgnyilvá nul a mezőgazdaságnak és a népgazdaság fontos ágazatának egyenjogú helyzetében, vala mint a mezőgazdasági dolgozóknak, mint szocialista társadalmunk fontos osztályának egyenjogú helyzetében» A múltban ezeket a kérdéseket nem értették meg mindig. Már nem is beszélek a ^jurzsoá rendszerről. Tudjuk, hogy a falvakon és városokban hogyan nyomták el a kisparasztokat, a szegény embereket. Fojtogatták őket úgy, hogy csak éppen lélegezzenek és működhessenek, mint munkaerők. Mai társadalmunkban a mezőgazdaság és a mezőgazdasági dolgozók politikai helyzetéről megállapíthattuk, hogy helyzetük ma teljesen egyenrangú, egész állami és pártpolitikánkban és gazdasági terveinkben érvényesíthetik érdekeiket. Újból megállapíthatjuk, hogv államunkban az egész hatalom alapja a munkások és a parasztok szövetsége, objektív érdekeik, munkájuk és céljaik egybehangoltsága. Ez a jelszó néha elméletinek tűnik, de ha figyelembe vesszük a mindennapi gyakorlatot, látjuk, hogy érvényesítése a két alapvető társadalmi osztály, az egész dolgozó nép javát szolgálja. A szocializmus évei alatt állandóan fokozódott az a segítség, amelyet munkásosztályunk, az ipar, az építőipar és a többi ágazat nyújt a mezőgazdaságunknak. Ez a segítség természetesen hozzájárul strukturális megváltozásához és minőségi színvonala emeléséhez. Ugyanakkor a mezőgazdaság egyre jobban teljesíti a nép élelmezési feladatait a gabonane- műk és más termékek termelésének növelésével, az állattenyésztés fejlesztésével. A mezőgazdaság magas színvonalon biztosítja a lakosság ellátását. Munkásaink, parasztjaink és a többi dolgozó közös munkájával emelkedik és megszilárdul egész dolgozó népünk életszínvonala. Aki ezt kétségbe vonja, nézze meg falvainkat. Nézze meg, hogyan tűntek el a nyomor és a szegénység szigetei, hogyan élnek ma a falvakon és természetesen a városokban is. Ez meggyőző bizonyíték; az, amit a szocializmus a termelésben, az életszínvonalban elért, amit a dolgozó ember érdekében tett. Abban a hradeci dalban, amelyet már megemlítettem, valamilyen izgága kis csikóról beszélnek. Nem tudom, hogy városainkban ma hányán, különösen fiatalok láttak csikót másképp, mint képen. De mi jellemzi ma falvainkat? Csehszlovákiában minden hatodik szövetkezeti tagnak van személygépkocsija. Ott is, ahol a múltban gyakran még csikó sem volt. A kis példa is azt bizonyítja, hogy gyakorlatunkban, életünkben hogyan nyilvánul meg a munkásosztály és a parasztság szövetsége, mint egész szocialista társadalmunk alapja. Mindennek eredményeképpen a mezőgazdaságban is növekszik az embereknek a mába, a gyermekeik jövőjébe, a kommunista pártunk és az egész csehszlovák állam politikájába vetett hite. A kommunista párt a múltban is figyelmet szentelt a munkásoknak és parasztoknak, a kizsákmányolás és a fáradtságos munka alóli felszabadításuknak, ma az építés éveiben is állandó figyelmet szentel mezőgazdaságunk fejlesztésének. Tudjuk, hogy pártunk XIV. kongresszusa hogyan dolgozta fel a mezőgazdaság kérdéseit, a központi bizottság áprilisi plénuma, az efsz-ek kongresszusa milyen gondot fordít ezekre a kérdésekre. A mezőgazdaság állandó érdeklődésünk központjában áll, és a gyakorlati eredmények már meg is nyilvánulnak. Igazságtalan lenne, ha a mezőgazdaság sikereiről beszélve nem emlékeznénk meg legalább néhány szóval az ipar és az építőipar sikereiről. Ez év első 8 hónapjában a gazdasági fejlődés dinamikája sikeresen folytatódik. A tervfeladatokat túlteljesítik és gyorsan emelkedik a munkatermelékenység. Az iparban, az építőiparban és a többi szakaszon sem henyélnek az emberek, hanem becsületesen dolgoznak. Ez összevéve jó távlatokat biztosít egész népgazdaságunknak. A sikerekről beszélve — és jogosan beszélünk róluk — természetesen nem hunyunk szemet afölött, hogy a mezőgazdaságban, az iparban, az építőiparban és másutt is még nagyon sok a fogyatékosság. A mezőgazdaságban is a jó eredmények mögött gyenge szövetkezetek bújnak meg; egyes állami gazdaságok nem gazdálkodnak a legjobban. Sok helyen jelentős tartalékok vannak, jobb eredményeket érhetnének el, a munkát jobban megszervezhetnék. Hasonló a helyzet az iparban. Nem elégszünk meg azzal, amit elértünk. Nem akarunk szemet hunyni a fogyatékosságok fölött, ezért állandó harcot folytatunk a hanyagság ellen, a fogyatékosságok ellen, egész népgazdaságunk hatékonyságának emeléséért. Ezzel kapcsolatban szeretnék említést tenni egy látszólag másodlagos, kis dologról — az értékekkel való gazdálkodásról. Mivel aratóünnepen vagyunk, az élelmiszerekkel való takarékosságról. Az emberek különböző helyekről figyelmeztetnek bennünket, hogy a szemétládák tele vannak ken vérről, péksüteménnyel, a Ingkü'finböTŐbb élelmiszerekkel. Mezőgazdasági dolgozóink tudják, mennyi munka, fáradság kell a gabona termesztéséhez, addig míg a kenyér a fogvaszlók asztalára kerül. Mi pedig nem járunk el mindig ésszerűen a kenyérrel, nein gazdálkodunk vele mindig okosan. Az idősebb embereket arra nevelték, a kenyeret, mint az emberi munka termékét, a fő élelmiszert tiszteljék, és imádkozzanak a mindennapi kenyérért. Egyszóval tisztelték a kenyeret. Felnőtt már azonban egy egész nemzedék, amely nem ismerte a nyomort, a munkanélküliséget, az éhséget, és kissé könnyelműen viszonyul — egyes esetekben az idősebbek is, nehogy sérelem érje a fiatalokat — a társadalom értékeihez. Összes dolgozónkat arra kell nevelnünk, hogy tiszteljék az emberi munka eredményeit, az értékeket, a kenyeret, az élelmiszereket és a többi terméket. Melyik okos ember dobja ki az ablakon a pénzt, az értékeket? Sokan nálunk közömbösen szemlélik az értékek megrongálását. Nem beszélve arról, hogy nálunk az élelmiszerek ára aránylag azért alacsony, mert az állam dotációval járul hozzá. Ezen a téren minden lépés — a közelmúltban a termelés fejlesztése érdekében emeltük a tej felvásárlási árát — százmilliókat jelent, összevéve pedig az állami eszközök milliárdjait. Az aki pazarol, nem csak azt a pénzt dobja ki az ablakon, amiért vásárolt, hanem kidobja az állam pénzét is, elpazarolja a közös értékeket. 1968—19B9 ben az ún. reformátorok, akik ma Nyugaton már Marxot, Engels! és Lenint is nyilvánosan elvetik, azt javasolták, hogy be kell vezetni az élelmiszerek gazdasági árát, emelni kell a lakbéreket stb. Több milliárdos összegről volt szó. Elvetettük ezeket a javaslatokat, mivel tudtuk, hogy ezek a lépések megkárosítanák a munkásokat, a parasztokat, a dolgozókat. Ismétlem azonban, hogy milliárdos összegeket fordítunk a közszolgáltatások és termékek dotálására annak érdekében, hogy megtartsuk az árak s bérek szintjét. És ez arra kötelez bennünket, hogy mindenütt ésszerűen és takarékosan gazdálkodjunk, tisztelettel bánjunk az emberi munka eredményeivel. Párt- és állami vezetőségünk az utóbbi években arra törekszik, hogy nálunk otthon és a nemzetközi kapcsolatokban is békés feltételeket teremtsen dolgozóink millióinak alkotó munkájához. Ezért egyértelműen támogatjuk a Szovjetunió békepolitikáját, a szocialista országok békepolitikáját. Minden erőnkkel hozzájárulunk a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a világ különböző részein kitörő konfliktusok békés megoldásához, a jószomszédi kapcsolatok kialakításához, az európai békés légkör és fokozatosan az egész világ békés légkörének megteremtéséhez. Ezért arra törekszünk, hogy normalizáljuk, ésszerűen megoldjuk problémáinkat a szomszédos Nyugat Németországgal, Ausztriával és a többi állammal. Meg kell állapítanunk, hogy ezzel a politikával jelentős sikereket érünk el a világban, így tehát fokozott reményeink vannak a békés életre. Az utóbbi időben Nyugaton bizonyos izgalmat keltett a Varsói Szerződés hadseregeinek Pajzs 72 nevű hadgyakorlata, amely a legközelebbi napokban lesz a mi területünkön. Egyesek talán feltehetik a kérdést: Békepolitikáról beszélünk és közben néphadseregünk és a szövetséges hadseregek nagy hadgyakorlatát rendezzük? Hogyan egyeztethető ez össze? Nagyon egyszerűen. Nem idealizáljuk a világot. Tudjuk, hogy osztályokra oszlik. Tudjuk, hogy a problémák békés megoldását szorgalmazó erőkön kívül nagy reakciós, revansista erők is vannak, amelyek, ha kedvező feltételek lennének számukra, attól sem riadnának vissza, hogy háborús eszközökkel változtassák meg a világot és oldják meg a problémákat. Ezért nem elegendő békét követelni vagy kérni, biztosítani is kell nemzeti és állami függetlenségünk és szocialista rendszerünk védelmét. Hadseregünknek készen kell állnia, és természetesen szükségünk van jó, megbízható szövetségesekre is. A csehszlovák állam függetlenségének, nemzetei szabadságának és szocialista rendszerünknek védelme már több évtizede a Szovjetunióval és a többi szocialista állammal kötött szövetségi szerződéseken és a Varsói Szerződésen alapszik, amely összekapcsolja a szocialista közösség katonai erejét. Ezért hadseregeinknek, hogy készen álljanak a nép és a szabadság megvédésére, fel kell készülniük és gyakorlatozniuk kell. Ezért dolgozóink szívélyesen üdvözölték azokat a szövetséges csapatokat, amelyek ezekben a napokban területünkre érkeztek. Mély meggyőződésem, hogy a következő napokban dolgozóink mindenütt testvéri, internanionalista érzésekkel szövetségesekként és testvérekként és olyan erőként üdvüzlik néphadseregünk és a szövetséges hadseregek tagjait, amely védelmezi állami és nemzeti szabadságunkat és szocialista rendszerünket. , Mindennapi munkánkban megvalósítjuk a munkások és a parasztok nemzedékeinek nagy, a szabadságra, boldogságra, a szociális igazságra és a békés életre vonatkozó ideáljait, álmait és vágyait. Ezen az úton már jelentős sikereket értünk el, ennek megnyilvánulása, hogy dolgozóink óriási több sége támogatja pártunk és az állami szervek politikáját. Egyre magasabb célokat tűzünk ki, hogy életünk jobb, boldogabb és szabadabb legyen. Mély meggyőződésünk, hogv a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, a dolgozó értelmiség és az egész dolgozó nép egységében, nemzeteink egységében, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal egységben elérjük ezeket a nagy célokat. Még egyszer köszönetét akarok mondani mezőgazdasági dolgozóinknak az aratásban és az egész mezőgazdasági termelésben elért sikerekért. Éljenek szövetkezeti parasztjaink, az állami gazdaságok dolgozói, egész nagy mezőgazdasági hadseregünk! Éljen drága hazánk — a Csehszlovák Szocialista Köztársaság! Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja, a dolgozó nép sikereinek szervezője! Izraeli légitámadás Szíria és Libanon területe ellen Összeült a Biztonsági Tanács New York — Vasárnap délután összeült a Biztonsági Tanács, hogy megtárgyalja Szíria és Libanon panaszát a szíriai és libanoni terület ellen elkövetett izraeli kaocsoHafszam Kilani a szíriai küldöttség vezetőie nyilatkozatában követelte, hngv a Biztonsági Tanács kényszerítse Izraelt a katonai akciók azonnal beszüntetésére, ítélje el Izraelt mth: agťessi irt ŕs »ecven intézkedéseket, melyek megakadályoznák Izrael újajb agresszióját. Kilani hangsúlyozta, hogy a szeptember a—9-1 izraeli légitámadás sok áldozatot követelt a polgári lakosság között. A Biztonsági Tanács összehívását először Szíria kérte, kéréséhez vasárnap reggel Libanon is csatlakozott. A Biztonsági Tanács tárgyalása lapzártáig nem fejeződött be. Pénteken izraeli repülőgépek megtámadták Libanon és Szíria területét. Szombaton a Golan- fennsík térségében izraeli—szíriai légicsata volt. Vasárnap reggel Izrael és a szomszédos arab államok határán nyugalom volt, az izraeli csapatok azonban továbbra is teljes készültségben vannak. További izraeli egységeket vezényeltek a határmenti területekre. David Elazar izraeli vezérkari főnök újabb „megtorló akciókkal" fenyegette a palesz- tinaiakat. A szíriai külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy az arab országok nem felelősek a palesztinai terroristák müncheni akciójáért és ezért Izrael vádjai teljesen alaptalanok. Hangsúlyozta, hogy az izraeli agresszió veszélyezteti a világ- 'békét. A bejrúti An Nahar közlése szerint az izraeli légitámadásnak csak Szíriában 200 halálos áldozata van. Országszerte folytatódtak a bányásznapi ünnepségek (Folytatás az 1. oldalról) Hagyományos bányászfelvonulással kezdődtek meg szombaton Rožňaván (Rozsnyó) a bányásznapi ünnepségek. A felvonulók élén a kiváló dolgozókkal együtt haladtak a járási párt- és állami szerveink és a szovjet haderők képviselői is. Az ünnepség részvevőit Ondrej Klokoč, a CSKP KB elnökségi tagja, az SZNT elnöke Is üdvözölte. Az észak-csehországi barnaszénmedence bányavállalataiban szombaton ünnepi gyűléseken folytatódtak a bányásznapi ünnepségek. A Záluží pri Moste-! Győzelmes Február Bánya bányászainak ülésén párt- és kormányküldöttség is részt vett Karéi Hoffmannak, a CSKP KB elnökségi tagjának, az SZKT elnökének vezetésével. Handlován szombaton ugyancsak megünnepelték a bányásznapot. A szénbányák dolgozói és a város lakossága a bányaipari tanintézetben gyülekeztek a felvonulásra. Meghallgatták Tomáš Bridzik, a Handlovái Szénbányák igazgatója és František Mišeje szlovák pénzügy* miniszter ünnepi beszédét, aki a párt- és kormányküldöttség élén vett részt az ünnepségen. A magnezitipar dolgozói becsülettel helytálltak (Folytatás az 1. oldalról) te az üzem kiváló dolgozóit és kollektíváit. Az SZLKP Központi Bizottságának első titkára beszédének további részében a nemzetközi kapcsolatok időszerű kérdéseivel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy Európa és az egész világ jelenleg annak a nagy béke- offenzívának a jegyében él, melyet a Szovjetunió és a szocialista társadalom bontakoztat ki a békés fejlődés, a békés együttélés, az 'államok közti együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok sürgető problémáinak rendezése érdekében. A Szovjetunió külpolitikájának nagy sikere, hogy azokban a szerződésekben, amelyeket a Szovjetunió, a Lengyel Népköz- társaság és a Német Szövetségi Köztársaság között kötöttek, elismerték az európai határok érvényességét és megváltoztatha- tatlanságát. A Szovjetunió békepolitikájának nagy sikere, hogy az európai országok többsége pozitív állást foglal el a kontinensünk biztonságáról tárgyaló értekezlet összehívásával kapcsolatban. Annak is tanúi vagyunk, hogy egyre több ország ismeri el a Német Demokratikus Köztársaságot független államnak. E kedvező fejlődés ellenére sem táplálunk azonban illúziókat, hogy már minden simán megy. Tudjuk, hogy az amerikai imperializmus fokozza bűnös irtóháborúját a hős vietnami nép ellen. Tudjuk, hogy az arab népnek továbbra is küzdenie kell igazságos követelményeiért és az izraeli megszállás ellen. A világ haladó, békés erői ezért nem csökkenthetik erőfeszítéseiket. éberségüket, küzdelmüket Ezért múlhatatlanul szükséges, hogy tovább szilárdítsuk a szocialista társadalom politikai, gazdasági és katonai hatalmát, mely a Szovjetunióval az élén a világ békéjének és előrehaladásának bástyája és fő támasza az imperialista agresszió ellen. Büszkeségünkre szolgál, hogy a szocialista Csehszlovákia a szocialista közösség szilárd láncszeme. Továbbra Is a szemünk fényeként őrizzük a Szovjetunióhoz és a testvéri szocialista országokhoz fűződő szövetségünket, amely hazánk létének és függetlenségének záloga. 1972. IX. 11.
