Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-11 / 188. szám, péntek

Az amerikai légierő folytatja barbár támadásait a Vietnami De mokralikus Köztársaság békés lakossága ellen. Íme, egy lőgitá madás eredménye Hanoi közvetlen közelében!... (CSTK—VNA) TÁMADÁS HŰÉ ELLEN 1972. VIII. 11. (Folytatás az 1. oldalról) Jacobson nyilatkozata Hongkong — Jacobson, volt dán miniszter, a képviselőház tagja annak a meggyőződésé­nek adott hangot, hogy az ame­rikaiak szándékosan pusztítják a Vietnami Demokratikus Köz­társaság gátjait — jelentették a hírügynökségek a VNA-ra hi­vatkozva. Jacobson azután jutott erre a következtetésre — állapítja meg a hírügynökség —, hogy meglátogatta Nem Ha és Ninh Binh tartomány gátrendszereit, amelyeket bombatámadás ért. A volt dán miniszter, aki az amerikaiak háborús bűntetteit vizsgáló nemzetközi bizottság ténymegállapító csoportjának tagjaként tartózkodik a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság­ban, a Hanoi rádiónak úgy nyi­latkozott, hogy Nixon állítása, miszerint a gátakat „véletlenül“ érhette pusztítás, nem felel meg a valóságnak, a gátakra zúdított bombák ennek éppen az ellenkezőjéről tanúskodnak. Az egyik gátat oly pontosan bombázták — mondta Jacob­son —, hogy tőle harminc mé­Kommentárunk A rgentínában most politi­** kai értelemben is forró a nyár. Választási láz hatja át a közéletet. Lázba jöttek a ha­tározott akciókra kész dolgozó társadalmi rétegek, a kormány­zó juntát pedig hideglelés fog­ja el arra gondolva, milyen le­het a választások kimenetele. Argentína társadalmi viszo­nyainak bonyolultsága abból adódik, hogy nem egységes frontok állnak szemben egy­mással. A haladó és demokra­tikus erők mozgalmát gyengí­ti szétforgácsoltságuk, az ideo­lógiai kikristályosodás hiánya, és erősen érezhető az Argentin Kommunista Párt illegalitása. Talán még nagyobb fokú megosztottság képét mutatja a burzsoázia tábora. Perón elnök 1955-ben történt megbuktatása óta a hatalom gyakorlásában egymást váltó polgári és kato­nai kormányok szélsőséges esz­közökkel igyekeztek megőrizni az oligarchia, a nagybirtokosok és nagyiparosok uralmát, a tár­sadalmi problémák megoldására azonban tehetetleneknek bizo­nyultak. Akármilyen erős is Volt egy diktatúra, végülis szembentalálta magát a társa­dalmi problémák megoldatlan­sága miatt elégedetlen töme­gekkel, s rendszerint puccsal egy másik diktatúra váltotta fel, ugyancsak azzal a szándék­kal, hogy megőrizze a kapita­listák osztályuralmát és lesze­relje a tömegek forradalmi megmozdulását. A junták, diktatúrák váltako­zása sem mehetett a végletekig. térnél távolabb egyetlen bomba sem hullott. A környéken sem­miféle stratégiai pont nincs, csupán rizsföldek. Stagnóció Párizsban Párizs — A párizsi vietnam- értekezlet tegnap megtartott 154. ülésén sem sikerült előre­haladást elérni az amerikai küldöttség magatartása miatt, amely továbbra is kitart erede­ti álláspontjánál és Nixon el­nök úgynevezett rendezési ja­vaslatát kívánja partnereire rá­erőszakolni. Mind az Egyesült Államok, mind a saigoni rend szer képviselői elutasították azt a javaslatot, hogy a tárgya­lásokon elvi jelentőségű politi­kai és katonai kérdéseket is megvitassanak. Nguyen Tin Binh, a dél-viet nami ideiglenes forradalmi kor mány külügyminisztere a teg­napi ülésen hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok meg akarja fosztani Dél Vietnam la­kosságát önrendelkezési Jogá­tól. A külügyminiszter ismét rá­mutatott, hogy az események teljes mértékben igazolják az ideiglenes forradalmi kormány hétpontos rendezési javaslatát. Felhívta Washingtont, hogy néz­zen szembe az igazsággal és foglaljon el reális álláspontot a tárgyalásokon. Nguyen Minh Vy, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kül­döttségének képviselője elítélte a gátrendszerek szándékos bom­bázását. Rámutatott, hogy az amerikai háborús bűnöket ki­vizsgáló bizottság tagjai saját szemükkel győződhettek meg a szóban forgó bombázások szán­dékosságáról. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok gaz­tetteit egyre több ország kor­mánya ítéli el, a demokratikus és békeharcos szervezetekről nem is szólva. néhány sorban TODOR ZSIVKOV, a BKP KB első titkára és Nicolae Ceau- sescu, az RKP KB főtitkára megkezdte tárgyalásait a két ország szocialista építésének problémáiról. A SZOVJET—ROMÁN gazda­sági kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt Nikolaj Bajbakov mi­niszterelnök-helyettes és Ion Pacan román külkereskedelmi miniszter. PAKISZTÁN felújította diplo­máciai kapcsolatait a Mongol Népköztársasággal. BARÁTI látogatásra Helsinki kikötőjébe érkezett a szovjet hadiflotta hajóraja. MIHAIL SZMIRNOVSZKIJ szov­jet nagykövet emléktáblát lep­lezett le a londoni Percy téren, ahol Lenin londoni tartózkodá­sa idején lakott. RUDOLF LEIDING, a Volkswa­gen művek elnöke közölte, hogy vállalata személygépko­csik és terepjárók szállításáról tárgyal a Kínai Népköztársaság képviselőivel. NDK—FINN ifjúsági barátsá­gi hetet rendeznek a Német Demokratikus Köztársaságban. Az ifjúsági találkozó célja a két ország közötti barátság el­mélyítése. AHMED AJNI, a Jemeni Arab Köztársaság miniszterelnöke tíznapos látogatásra Delhibe ér­kezett. A BENGALI Köztársaság kor­mánya úgy döntött, hogy álla­mosítja az ország valamennyi magántulajdonban levő biztosí­tó társaságát. AZ INDIAI központi kormány az árufelhalmozás és a speku­láció megfékezésére tett első lépésként leállítja a központi készleteiből történő élelmiszer­eladást a magánkereskedők ré­szére. Folytatódik a sztrájk London — A rendőrterror sem képes megtörni a brit dokkmun­kások 14 napja tartó sztrájkját. Az összeütközések során a rendőrség Scunthorpe angol kisvárosban néhány munkást megsebesíteit, 19 el pedig letar­tóztatott. A letartóztatottak szá­ma ezzel elérte az ötvenet. A Morning Star tegnapi számában megjegyzi, hogy a brit szakszer­vezetek főtanácsa ez idáig még nem tiltakozott a rendőrség brutális beavatkozása ellen. FESZÜLTSÉG ULSTERBEN London — Az észak-írországi városokban újabb tömeges meg­mozdulásokra került sor, még­pedig abból az alkalomból, hogy a tartomány irányítóinak a kor­mány éppen egy esztendeje adott különleges hatáskört. Az évforduló alkalmából rendezett tömegtüntetésekbe a brit had­erő is beavatkozott. Az össze­csapások során két személy, közülük az egyik katona, az életét vesztette, többen megse­besüllek. Az ulsteri városokban tovább tart a brit haderők teljes ké­szültsége, sőt a kormány újabb erősítéseket helyezett kilátásba. Whitelaw ismét tárgyalásokat folytatott Heath miniszterelnök­kel és a kormány több más tagjával. A miniszter — hírügy­nökségi jelentés szerint — a munkáspárti vezetőkkel is foly­tat majd megbeszéléseket. Letartóztatások Pakisztánban Karachi — Karachi bejelen­tés szerint a csütörtökre virra­dó éjszaka és a hajnali órák­ban egy rendőrségi razzia során 50 politikust vettek őrizetbe Szindh tartományban. A letar­tóztatottak között van egy szindhi nacionalista párt elnö­ke, a Nemzeti Avami Párt fő­titkára és a tartomány több képviselője. A bejelentés azzal indokolta a letartóztatásokat, hogy a politikusok egyéni am­bíciók érdekében állami és nemzetellenes tevékenységet vé­geztek, kihasználva a múlt hó­napban kirobbant nyelvi vitát. Szindh tartomány nemzetgyű­lése nemrég törvényjavaslatot fogadott el, mely a szindhi nyelvet teszi a tartomány egyetlen hivatalos nyelvévé. Szindh urdu nyelvű lakosai til­takoztak a döntés ellen, s ez a tiltakozás később véres ösz- szecsapásokká fajult. A nyelvi villongásoknak halálos áldoza­tai is voltak. A karachl bejelentés hozzá­teszi, hogy a kormány továbbra is ébren szemmeltartja majd a helyzetet és szigorú intézkedé­seket helyez kilátásba azok el­len, akik zavart és nyugtalan­ságot idéznek elő a tartomány­ban. Széles körű nyomozást!... Róma — Az olaszországi Trento város főügyészhelyette­se a nyomozás kiterjesztését és elmélyítését követelte a rendőri hatóságoktól, azzal a fásiszta táborral kapcsolatban, amelyre a közelmúltban bukkantak Mai­ga Cruannál. A kiképzőtábori az Olasz Szociális Mozgalom elnevezésű újfasiszta párt ifjú­sági szervezete létesítette, nem messze az államellenes össze­esküvés miatt már hónapok óta körözött Junio Valerio Borghese herceg egyik rokonának villá­jától. A feketeingesék táborát né­hány polgári lakos leplezte le, Katonai vezetők találkozója Delhi — Az India és Kasmír határán fekvő Sucsengar vá­roskában találkoztak India és Pakisztán fegyveres erőinek képviselői. A megbeszélésen In­diát P. Sz. Bhagat, Pakisztánt pedig Abdul Hamid Chán altá­bornagy képviseli. A találkozás célja, hogy megbeszéljék a ka­tonaság kölcsönös visszavonását a megszállt területekről. Az indiai sajtó rámutat, hogy a katonai képviselők találko­zása kifejezi a két ország kap­csolatának normalizálására va­ló törekvést. A triumvirátus rendszerének a bevezetése sem bizonyult hatá­sosnak. Lanusse tábornok, a je­lenlegi államelnök azért került ki győztesen a triumvirátusból, mert gondolkodó- katonapoliti­kusnak bizonyult. Régi merev Petőn nem ÓH kötélnek? elveit megtagadva olyan politi­kai irányvonalat kezdett meg­valósítani, amellyel — remél­te —, hogy közelebb férkőzik a tömegekhez. Lanusse „nemze­ti megbékülés“ politikája azon­ban eleve kockázattal járt. A realitásból kiindulva számítania kellett rá, hogy a munkásság és a diákság legöntudatosabb része átlát a szitán, azaz a tő­kés osztály érdekeit átmentő szándékain, ugyanakkor látnia kellett, hogy az oligarchia ra­dikális része, amely leginkább tart gazdasági és hatalmi po­zíció veszélyeztetésétől, nem fogja helyeselni Lanusse „ru­galmas taktikázását“, hanem a washingtoni régi „nagy furkós- bot“ politikára emlékezve ke­mény terrort kíván bevezetni az országban. Annál is inkább, mert Lanusse a tömeghangulat nyomására mind gyakrabban volt kénytelen hangoztatni a nemzeti érdekek védelmét az amerikai tőke uralmával szem­ben, s az államosítás veszélye az amerikai monopóliumokat is az argentin oligarchia támoga­tására készteti. A dolgozók gyakori sztrájkmegmozdulásai és a diákok lázongásának vi­szonyai közepette Lanusse vá­laszút előtt állt. Ez a kénysze­rítő körülmény sugallta neki, hogy keresse a kibékülést és a megegyezés lehetőségét a mad­ridi száműzetésben élő Perón­nal, akinek neve ma is csengő hangzású Argentínában. A perónizmus — ez a köze­lebbről meghatározhatatlan, sa­játos argentínai eszmei-politi­kai áramlat túlélte szellemi atyját és még ma is életképes. Perónizmust Perón nélkül! — ez volt sokáig a látszatváltozá­sokra törekvő burzsoá politikai erők jelszava. Aztán bebizonyo­sodott, hogy Perón jelenléte még nagyobb erőt adna a szo- ciáldemagógiának, amellyel meg akarják szédíteni a lázongó tö­megeket. Ezért került sor La­nusse megbízottainak titkos tár­gyalásaira a madridi száműzöt- tel. Argentínában már egy éve rebesgették, hogy Perón haza­tér, csak az időpont bizonyta­lan. Úgy látszik, Lanussenak mó­dosítania kell terveit. A már­cius 25-re kitűzött választáso­kon ugyanis csak olyan jelöl­tek indulhatnak, akik augusztus 25-től az országban tartózkod­nak. Vagyis Perónnak feltétle­nül haza kell térnie, ha jelöl­tetni kívánja magát. Lanusse ezzel az intézkedésével ki akar­ta ugratni a nyulat a bokorból. Perónt valóban színvallásra kényszerítette: legutóbbi madri­di beszédeiben különféle vádak­kal illette Lanussét s ezzel sej­teni engedte, hogy nem békült ki a hatalom uraival s így egyelőre nincs szó hazatérésé­ről. , Perón a mentségei jelentette Lanussenak, aki most kényte­len vagy lemondani Perón jelö­léséről, vagy módosítani a vá­lasztások határidejét. Egyidejűleg a perónisták tá­borában is megindult a polari­zálódás. Finomkodva így ne vezhetjük a köztük dúló ellen­ségeskedést vagy hatalmi har cot, amely a napokban véres tűzharcokká fajult. Semmi jóval nem kecsegtet a pillanatnyi argentínai hely­zet. Ha ugyanis az ellenzék tá­borában nemcsak egyenetlen ség, hanem kimondott anarchia támad, akkor az ultra jobbolda li erők könnyen találnak ürü­gyet keménykezű beavatkozás­ra, ami nemcsak Lanusse fél­reál lftását, hanem rendkívüli ál­lapot bevezetését is jelentené. Washington pedig nem ellenez­né az ilyen fejleményeket, mert veszélyeztetve látja érde­keit egy — bizonyos keretek között — demokratikus úton megválasztott kormány esetle­ges intézkedéseitől. Az egyetlen reális alternatí­vát a kommunisták mutatják, ezt egy széles nemzeti egység­front megteremtésének prog­ramjában látják. Ennek egyik feltétele pedig a kommunista pártot betiltó 17401. számú an­tidemokratikus törvény hatály­talanítása. L. L. amikor fasiszta dalokra lett fi­gyelmes. A jelentésekből kitűnik, hogy a tábor „lakói“ fekete egyenru­hát viseltek; pisztolyokat és puskákat is találtak a tábor kö­zelében. Mint ismeretes, a kö­zelmúltban hasonló szélsőjobb- oldali kikép/őtáborra bukkan­tak a szicíliai Menfinél is. Itt bebizonyosodott, hogy a keresz­ténydemokrata helyi vezetők segédkezet nyújtottak a tábor létesítéséhez és fenntartásához. Széljegyzetünk LÓ HÍJÁN Csak kevésbé vagyok járatos a katonaélet titkaiban, így első hallásra tulajdonképpen nem rendített meg különösképpen a drámai bejelentés: „Nincs töb­bé lova a brit légierőnekf* Őszintén szólva nem nagyon értettem az intézkedés lénye­gét, kijiirkészhetetlennek tűvt, vajon miért egyszeriben e szi­gorú utasítás, miért fosztottak meg a brit légitámaszpontokul szolgáló katonákat kedves négylábú barátaiktól. Később a z- után kiderült, hogy a ló tarló­sa először is költséges, máso i- szor — a ló, mint szállítóesz­köz lassú és idejétmúlt. Érde­kes, töprengtem, eddig fel sem ötlött bennem, hogy a ló „mint szállítóeszköz“ esetleg haszno­sítható a korszerűen felszerelt légitámaszpontokon. Inkább ar­ra gondoltam, hogy bizonyos stratégiai-taktikai célokat szol­gál, így például megtéveszti az „ellenségei“, békés méntetep idilljébe öltözteti a hadicélokba épített katonai bázisokat... >?z viszont még a brit légierőnek is megér néhány zsák zabot. Kiderült azonban, hogy a lova­kat korábban járőrszolgálatra használták, ám nem váltak l e, ugyanis amiig felnyergelték a szegény párákat, nyoma veszett a tolvajnak. Csóválgattam a fe­jem, e/nye ... ejnye ... micsoda katona az olyan, aki képtelen megülni szőrén a lovat, a nye­reggel bíbelődik, semhogy a tolvajt venné üldözőbe!... Igaz ugyan, hogy a ló katapult szer­kezete még némi módosításra szorul, viszont határozottan ha­marabb és viszonylag biztonsá­gosabban ér földet az ember lóhátról, semmint a fellegekből. Ami viszont a brit támaszpont lok környékén portyázó tolva­jok lcézrekerítését illeti, igazán kár volt a lovakat strapáim, hiszen egy egy nagy hatósuga­rú radar, esetleg nehézbombázó avagy légvédelmi rakéta aligha tűnhet el nyomtalanul. Ha pe- dig eltűnik, és tegyük fel, hogy csodálatos módon éppen vala­melyik dél-afrikai fajüldöző ál­lam repülőterén bukkanunk rá, unnak visszahúzásához a kiad- rubyi ménes összes paripája sem lenne elegendő!... BALOGH P. IMRE Kubai felszólalás Georgetown — Az el nem kö­telezett országok külügyminisz­teri értekezletén felszólalt dr. Raúl Roa kubai külügymi­niszter. Beszédében kiemelte annak jelentőségét, hogy az ér­tekezletre Lat in-Amerikában ke­rül sor. Az értekezlet fő felada­tának az egységes imperialista­ellenes politikai irányvonal meghatározását tartja a kubai külügyminiszter. Ezután a viet­nami nép harcának a támoga­tására szólította fel az értekez­let résztvevőit.

Next

/
Thumbnails
Contents