Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-06 / 31. szám, Vasárnapi Új Szó

" ^ - . -m . rM — v * •• ' ' * * ', y»*v« '■'.: : — >i Stmí ii> ■ * ^"T^yiji—rragy- '\ . r£-,-T J‘if1ŕ^l^ľ^m^n,T^:^ŕ*:J,1|,::4nm!™,1,,:<I11<~^^:í-,I^;í:M teleket kell teremtenünk a lakosság orvosi ellátásának további yek számát 6000-el, azaz 5 százalékkal, a fürdőkezelési kapaci- növelnünk. A 10 000 lakosra jutó orvosi állások számát 3,1, azaz iházási eszközöket elsősorban az elavult egészségügyi berende- lak megszüntetésére, a megkezdett építkezések gyors befejezé- fokozatos korszerűsítését szolgáló legfontosabb építkezések nunk. Az egészségügyi dolgozók számbeli növekedését elsősor- tegedések hatásos kezelésére, a megelőzésére, a járóbeteggon- 3 és meggyorsítására, a gyógykezelés megjavítására használjuk (Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának határozatából. !SÉGÜNK ŐREI szélésre ülnek össze; beszámolnak az éjjel tör­téntekről, a felmerülő problémákról. Ezután kerül sor a nagy vizitre, s az orvosok délután, mielőtt hazamennek, még egyszer meglátogat­ják a betegeket. Az orvostudomány naponta újabb és újabb felfedezésekkel, gyógyászati eljárásokkal gaz­dagodik, s az orvos, ákl az egészséget, sok esetben az életet akarja visszaadni, nem állhat meg a tanulásban, állandóan figyelemmel kell kísérnie a felfedezések apró morzsáit is. Sok esetbe« a szaklapok sem elegendők, ezért a szakorvosok gyakran vesznek részt kéthetes bratislavai előadás-sorozaton, vagy 1—2 napos monotematikus előadáson az ország különböző helyein. Ilyen esetben az orvos magnetofonra veszi fel az előadást, és otthon az anyagot min­denkinek a rendelkezésére bocsátja. A kép­anyag vetítésére diaprojektor áll a rendelkezé­sükre. Ezen kívül havonta egy előadást ren­deznek a járás orvosai részére Levicén (Léván), a kórházban pedig kéthetente tartanak minden osztályon szemináriumot. Nem mindegyik orvos számára fejeződik be délután a szolgálat. Az ügyeletes orvos és nő­vérek tovább őrködnek a betegek felett. Álta­lában 24 személy tart szolgálatot. Szombaton és vasárnap ez a szám 2 orvossal és egy sofőr­rel bővül. Rajtuk kívül egy sebész, egy bel­gyógyász, egy gyermekorvos, egy nőgyógyász van szuperkészültségben, hogy ha valamelyik betegnél komplikáció lépne fel, azonnal a se­gítségére siessenek. Ezenkívül minden szombat délelőtt részlegenként két—két orvos rendel a fogászaton is. irmekosztályok — mint pl. Malackyban á Bystrica-i önálló kerületi gyermekkór- ős javulást ígérnek. tbadulás után még a fertőző betegségek nberkulózis — jelentették a legnagyobb gyermekgyógyászatban. Ma a védőoltá- itikumok térhódítása Következtében meg- elyzet. De ahogy elnézem a kórlapokat, le fertőző betegség fordul még elő a 1. Melyek a leggyakoribbak? az eléggé alattomos vörheny, mely a l tüdőgyulladást idézhet elő. Ezzel szem- )r oly rettegett skarlát (sarlahj ma pe­rléssel általában könnyű lefolyású. Nem uk a fertőző betegségek, hanem azok i okoznak gondot. Ez a helyzet a vírusos vagy például a mumpsznál, manapság a legsúlyosabb fertőző gyer­ek? lártya- vagy agyvelőgyulladás, különösen gyerek későn, öntudatlan állapotban, lázzal kerül a kórházba. Hirtelen lép ígség, az előbb még vidáman játszadozó gyszerre fáradság, apátia mutatkozik és láza. A nagyobb gyermekek fejfájásra k, hánynak vagy hányingerük van, ezért hihetik, hogy elrontották a gyomrukat esetben azonnal orvoshoz kell fordulni, gyerek 24 órán belül a kórházba kerül, otikumos kezeléssel aránylag gyors ja- el. így is kb. 4 hétig itt tartjuk a be- slejét vegyük az esetleges szövődmények- egy évig kell rendszeres kivizsgálásra ■eket a legközelebbi kórház neurológiai Slég gyakori a gyermekeknél — évente t is kezelünk — az arcizombénulás. Ke- hogy ez is vírusos fertőzés következ- súlyos, de elég hosszadalmas: 1—3 hó- rehabilitáció — az arcizmok „tornász­I különösen forró a nyár. Vannak jelleg­’i fertőző betegségek? f meleg kétségtelenül elősegíti a fertő- cozók szaporodását. Ilyenkor könnyebben tel, az ital, ez az időszak felel meg a fertőzést hordó legyeknek, rovaroknak. ;ő betegség a nem gennyes agyhártya- de sorolhatjuk a nyári hasmenéseket, il a legkellemetlenebb a romlott tejter- ialt következtében fellépő szalmonellás utóbbi időben gyakran hoznak be kis A kórházban, az egyik készültségi szobában Fábik Erzsébet volt az ügyeletes nővér. Meg­tudtam, hogy nyolc éve dolgozik a kórházban. Az osztályon az egyik legjobb nővérnek tart­ják. A betegekhez türelmes, készséges. Ha va­lamelyik kolléganője indokolt okokból nem tud szolgálatba lépni, helyettesíti. Fogyatékosságokkal is találkozhatunk az in­tézetben. Például szükség lenne még nőorvos­ra, fogorvosra és gyermekorvosra. Vízgondok­kal is küszködnek, ami azonban 1973-ban vég­legesen megoldódik. Gyakran elromlik egy EKG vagy egy röntgengép. Mindennek ellenére igye­keznek biztosítani a zavartalan gyógykezelést. Új biokémiai kivizsgálási módszereket, vala­mint új infúziós vese- és epekivizsgálást vezet­tek be. Külön négyágyas szobát rendeztek be azok­nak a betegeknek a számára, akik rendkívüli gondozásra szorulnak. Ide nehéz operáció után levő vagy súlyos betegek kerülnek, s rájuk kü­lön felkészített nővér és egy orvos ügyel. Említést érdemel az intézet autóparkja is. A beteglátogatást URH rádió segítségével disz­pécser irányítja. Ezzel időt és felesleges kilo­métereket takarítanak meg. Meg kell még említeni, hogy a beteglátoga­tók kulturáltan viselkednek. A želiezovcei kór­házban komolyabb problémák nincsenek. Az átmeneti gondokat igyekeznek a legrövidebb úton kiküszöbölni. Tudják, hogy csak zavarta­lan munkakörülmények között őrködhetnek eredményesen legdrágább kincsünk: egészsé­günk felett. KREMMER LÁSZLŰ pácienseket, akiket megharapott a kutya. Amennyi­ben a gyermek vagy a szülő nem tud pontos leírást adni a „bűnösről“ és nem kapunk állatorvosi bi­zonylatot a kutya egészségi állapotáról — a gyermek védőoltást kap és 10—12 napig itt kell maradnia a kórházban. Nos, a kutyadivat itt is érezteti a hatá­sát! Erdeinkben sok a veszett vad, főleg róka, ame­lyek megfertőzik a kóbor kutyákat, macskákat. Elő­relátónak kell lennünk, mert sajnos az orvostudo­mány mai állása mellett a veszettség — nem gyó­gyítható! — Melyek a fertőző gyermekbetegségek elleni harc további távlatai? — Az új gyermekkórházak, gyermekosztályok épí­tését már említettük. Az 1971. évi statisztikai év­könyv szerint Szlovákiában 73 kórháznak van önálló gyermekosztálya és a továbbiak egész sora létesül az ötéves terv keretében. Még nem is olyan régen a távolabb eső járásokban örültünk, ha egy gyer­mekorvos volt, ma már 5—6 van és számuk gyara­podni fog. Ez pedig megkönnyíti a gyors és pontos diagnózis megállapítását. — Mit várhatunk ezen a területen az orvostudo­mány fejlődésétől? — Mindenekelőtt újabb védőszérumok bevezetését. Nincs messze már az idő, hogy általánossá váljon a terhes anyákra, vagy a magzatra veszélyes rubeola elleni védőoltás, hasonlóan a mumpsz elleni oltás. További feladat lesz az agyhártyagyulladás előidé­zőinek pontosabb meghatározása, ami idővel lehe­tővé teszi a megfelelő védőanyag megtalálását. A szülők is megkönnyíthetik a munkánkat, ha megőrzik a gyermekek kórlapját, oltási bizonyítvá­nyait, hogy láthassuk, milyen szérumot kaptak a múltban, amivel elkerülhetjük a gyógyszerek esetle­ges kedvezőtlen ellenreakcióit. A legfontosabb azonban, a gyermekgyógyászatban éppúgy, mint az egészségügy bármelyik területén, a prevenció, azaz a betegségek megelőzése! Az egész­séges táplálkozás, az oltások el nem mulasztása, az orvosi utasítások pontos betartása, a kellő moz­gás, sportolás, a jó levegőn való tartózkodás, a szobák gyakori szellőztetése stb. # * * A betegségek megelőzése — ez a szocialista egész­ségügy legfőbb célkitűzése, ez fejezi ki a legjobban humanista lényegét. Gondoskodni az egészségesek egészségéről — egy egész emberöltőn át — olyan program, melyet egyedül a nép hatalma, a szocia­lista rendszer valósíthat meg! DELMÁR GÁBOR Százezer ember egészségére vigyáznak Lehet az embernek bármennyi pénze, lakása, autója, ha nincs egészsége, mindezek semmit sem érnek. Nem tévedünk, amikor azt állítjuk: legdrágább kincsünk az egészség. Dr. Kottman Ivánt, a Du­najská Streda-i fdunaszerdahelyi) járási népegészségügyi központ és a Dunajská Streda-i kórház igazgató-főorvosát, valamint dr. Kaszala Fridrichet — helyettesét — is azért kerestük fel, hogy a legilletéke­sebbektől tudjuk meg, milyen a járás területén az egészségügyi szol­gáltatások színvonala. — A Dunajská Streda-i járásban 1950 előtt jóformán nem Is volt egészségügyi létesítmény. T«bb e?er ember egészségvédelmét néhány orvos gondjaira bízták. 1951-ben az egészségügyi szolgáltatásokat összpontosították. A járás területén közel százezer ember egészség- védelme javult meg ezáltal. 1955 után, majd a hatvanas években az egészségügyi létesítmények énítése még nagyobb mértéket öltött. Járásunk területén a körzeti orvosi rendelők 80 százalékát újjáépí­tettük, a többit nedig korszerűsítettük. Dunajská Stredán 19R0-ban átadták rendeltetésének a 311 ágyas állami kórházat, abol a járás egészségvédelmi tevékenysége összpontosul. Mivel az ágyszámot a régi járás nagyságához méretezték nem felel meg a jelenlegi igé­nyeknek. Kórházunkban csak négy osztály: belgyógyászat, sebészet, gyermekosztály és szülészet működik. Ha pácienseinknél más jellegű betegséget állapítunk meg, olyat, aminek gyógyítására nincs lehető­ségünk, betegeinket kénytelenek vagyunk vagy Bratislavába, vagy Komáméba szállítani. Betegeinket — ágyhiány miatt — nem kezelhetjük teljes felgyó­gyulásukig. Mikor a beteg jobban érzi magát, körzeti orvosaink gond­jaira bízzuk. Két hónappal ezelőtt dr. Emil Metejíčik professzor, az SZSZK egészségügyi minisztere Fábry elvtárssal, az SZNT alelnöké- vel ellátogatott hozzánk. hoe;y személyesen meggyőződjenek problé­máink nagyságáról. Jogosnak találták kórházunk bővítését, valamint új egészségügyi központ építését. Az egészségügyi központ építésit má| ebben az ötéves tervidőszakban engedélyezték, a kórház bővíté­sét pedig a következő ötéves tervidőszakban, tehát 1980-ig. Tóth Béla, a járási népegészségügyi központ gazdasági igazgató- helyettese elmondotta, hogy a járás területén az egészségügyi léte­sítmények állapota megfelelő, de továbbfejlesztésükről a jövőben sem feledkeznek meg. Tervük szerint az egymáshoz közel levő kör­zeteket egyesítik, és az újonnan keletkezett központokban modern egészségügyi létesítményeket építenek. Dr. Kottman Iván igazgató-főorvos a járás lakosságának egészség- ügyi helyzetéről így nyilatkozott: — A múltban járásunk területén többféle betegség ütötte fel a fe­jét A Dél-Szlovákiában élő emberek kapták meg legnagyobb mérték­ben a tbc-megbetegedéseket. Nagy erőfeszítésünkbe került, míg si­került e veszedelmes betegség terjedését megfékezni. Az utóbbi időben a pajzsmirigy-gvulladásos betegségek kezdtek el­terjedni. Ezeket a megbetegedéseket Is kikezeltük. Jelenleg a beteg­ségek maradványainak felszámolása jelent még problémát. Járásunk lakosságának jellegzetes betegsége a légcsőmegbetegedés. Ezenkívül — a többi járásokhoz hasonlóan — növekvő számot mutatnak a szív- és az érbetegségek. Ha nem is olyan mértékben, mint az ipari városokban, de nálunk is növekedik az infarktusos betegségek szá­ma. Mindezek ellenére a járás lakosságának egészségügyi állapota kielégítőnek mondható. Anda Klára főnővérrel folytatott beszélgetésem során megtudtam, hogy mind a járás területén, mind a kórházban kevés az egészség- ügyi nővéi*. A Dunajská Streda-i járásban főleg magyar ajkú embe­rek élnek, ezért helyes volt az az intézkedés, hogy Nyugat-Szlová- kiában létesítettek magyar tannyelvű egészségügyi szakközépiskolát, melynek első növendékei két év múlva végeznek. Amint Anda Klára elmondotta, a magyar tannyelvű egészségügyi iskolákon kívül meg­látogatta a szlovák tannyelvű egészségügyi iskolákat is, hogy munka­társakat toborozzon. Szabó Štefan járási főgyógyszerész a gyógyszerei látással kapcso­latosan ezeket mondotta: — A Dunajská Streda-i járásban a múlt évekhez viszonyítva a gyógyszerellátás lényegesen javult. Azzal, hogy kormányunk külföldi gyógyszerek vásárlására nagyobb mennyiségű devizát utalt ki, ja­vult a helyzet az eddig hiányolt külföldi gyógyszerek behozatala te­rén is. Járásunkban évente 12 százalékkal emelkedik a gyógyszer- fogyasztás. ami nem tér el lényegesen a többi járástól Emelkedik azoknak a gyógyszereknek a fogvasztása, melyek szabadon is kap­hatók. Sajnos, az emberek nagyon rászoktak a gyógyszerek fogyasz­tására. Orvosi tanács nélkül, barátok, ismerősök javaslatára külön­böző gyógyszereket fogyasztanak, ami ugyan ideiglenesen tompítja a fájdalmakat, de később káros hatással lehet a szervezetre ☆ * ☆ Államunk nagy összeget fordít az egészségügyi létesítmények ki­építésére. Amint az elmondottakból is kitűnik, a Dunajská Streda-i járásban az utóbbi pár évtized alatt lényegesen megjavultak az egész­ségügyi szolgáltatások. Elmondhatjuk, hogy százezer ember egészség­védelmére a járás 150 orvosa jól vigyáz. SZASZÁK GYÖRGY Galantán (Galánta) hatalmas egeszsegügyi központot építenek, amelynek első befejezett része a már működő poliklinika. Az orvosok modern ren­delőkben végezhetik munkájukat. Az épületben helyet kapott egy tágas tornaterem is, ahol a gyógytornára szorulókat kezelik. (Felvétel: M. Borodáčová — ČSTK) (dnígábbkincsazegészség «Legfőbb érték az ember - legdrágább kincs az egészség

Next

/
Thumbnails
Contents