Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-30 / 204. szám, szerda

Szovjet-Lettország békeidejű fejlesztése mindössze húsz esz­tendővel számlálható, ha leszá­mítjuk a második világháború és a helyreállítás éveit. Ez va­lóban nem nagy idő. A lett köztársaság azonban ez alatt a kis idő alatt is akkora utat tett meg, amely szinte száz eszten­dőnek felel meg. Bizonyítják ezt a számadatok, amelyekre min­den lett állampolgár büszke le­het. Az 1940. évi ipari termelési szintet 27-szeresére emelték, a gépgyártás, a fémmegmunká­lás — amely a korszerű gazda­ság arculatát határozza meg — 225-szörösére növekedett. Mind­ez két évtized alatt történt. A Lett Szovjet Szocialista Köztársaságban 1951 és 1970 közölt az egy lakosra jutó ipa­ri termelés átlagos évi gyarapo­dása körülbelül másfélszerese volt az olaszországinak, két és félszerese a franciaországinak és a skandináviainak, és ötszö­röse az angliainak. A szocializmusnak azonban nemcsak az a célja, hogy sok terméket állítsanak elő, hanem az is, hogy ezek a termékek minőségi színvonalúak legye­nek. Lettország ebben a vonat­kozásban is szép eredményeket ért el. Országunk termékei el­ismerést vívtak ki a nemzetközi Ipiacokon. A termékek hírei Csehszlovákiában, Magyaror­szágon, Lengyelországban, a Német Demokratikus Köztársa­ságban, Kubában, Bulgáriában, Romániában, Nagy-Britanniá- ban, Franciaországban, Indiá­ban, Afganisztánban, Iránban, továbbá számos afrikai ország­ban jól Ismerik a lett Diesel- és villanymotorokat, elektromos felszereléseket, mikro-autóbu- szokat, kötöttárukat, bútorokat, mosógépeket és hűtőszekrénye­ket. A rigai tranzisztoros rádiókat több mint húsz országba expor táljuk, Ezeknek a rádióknak a technikai színvonala Angiiéban is feltűnést kelt. Az elmúlt években háromszorosára bővült Szovjet-Lettország export ja. A szocializmus építése úgy kí­vánta, hogy a köztársaságnak ne csak hatalmas ipara legyen, hanem a falun is végre kellett hajtani a szocialista átalakítá­sokat. Ez rendkívül nehéz fel­adat volt, különösen a Baltikum szempontjából, ahol a hagyo­mányos mezőgazdasági forma századokon át az úgynevezett majorrendszer volt és a földek több mint a fele a nagygazdák, a kulákok kezében összponto­sult. A szocialista rendszer vé­get vetett a lett parasztság jog­fosztott és ínséges életének. A köztársaságban 1950 ben lénye­gében befejezték a mezőgazda­ság kollektivizálását. A kolho­zok és az állami gazdaságok azóta gépesített mezőgazdasági nagyüzemekké fejlődtek. Lett­országban jelenleg évente — egy lakosra számolva — több mint 700 kilogramm tejet állí­tanak elő. Franciarországban ez a szám hozzávetőlegesen ö50, a Német Szövetségi Köztársa­ságban és Svédországban körül­belül 400. Az egy lakosra eső hústermelés Lettországban 85 kilogramm, a Német Szövetségi Köztársaságban 73, Svédország­ban 61 kilogramm. A szétszórt majorok helyén rendezett köz­ségek létesültek iskolákkal, or­vosi rendelőkkel, üzletekkel és szolgáltató vállalatokkal. A testvéri egyesülés ereje Mindez alig húsz esztendő alatt, mert ilyen nagy a szocia­lizmus átalakító ereje, ilyen gyümölcsözőek az eredmények, amelyeket nemcsak Lettország, hanem minden szovjet köztár­saság számára az egységes és megbonthatatlan szövetségben való egyesülés nyújtott. Az SZKP Központi Bizottsága a szovjet állam jubileumával, a jubileumra való felkészüléssel kapcsolatos határozatában is­mételten kiemelte: a gazdasági, a társadalompolitikai és a kul­turális fejlődés kiegyenlítése és meggyorsítása fontos tényező valamennyi szovjet köztársaság gyors és sokoldalú előrehaladá­sában. A testvéri egyesülésben téljes nagyságában feltárult a szovjet állam minden nemžeté- nek és nemzetiségének alkotó energiája, alkotóképessége és tehetsége. A szocialista átalakulások azonban elképzelhetetlenek a széles körű kulturális forrada­lom nélkül. Ennek első vívmá­nya a népművelés, a népalko­tás fellendülése. A burzsoá Lett­országban a béresgyermekek tízezrei írástudatlanok marad­tak. Szovjet-Lettországban már meg is feledkeztek az írástudat­lanságról; most térünk át az általános középiskolai tanköte­lezettségre. A köztársaság főis­koláit évente körülbelül három­ezer szakember hagyja el. Virágzásnak indult a szovjet­lett kultúra, amely nemcsak az évszázadok legjobb hagyomá­nyait koncentrálta, hanem újabb lépést tett előre Lettország szel­lemi fejlődésében és ugyanak-' kor gazdagította a szovjet köz­társaságok egész szövetségének soknemzetiségű kultúráját. A lett írók műveit a világ 50 nyel­vére fordítják le. A kizsákmányoló osztályok felszámolása, az iparosítás, a kollektivizálás és a kulturális forradalom az az egységes át­alakító forradalmi folyamat, amely már a szovjet hatalom első napjaiban elkezdődött Lett­országban és most a nemzet tel­jes kibontakozásához vezetett. A lettek a szovjet népek egy­séges családjában jólétben, sza­badon és boldogan élnek. Üjabb növekedés A köztársaság fejlődésében, akárcsak az egész szocialista állam fejlődésében, újabb hatal­mas lépést teszünk előre a ki­lencedik ötéves tervidőszakban. A XXIV. pártkongresszus ezzel kapcsolatos Irányelveiben, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa 1971. évi novemberi ülésszaká­nak anyagaiban vezető helyen említi azt a feladatot, hogy sokoldalúan fejleszteni kell a testvéri szovjet köztársaságok gazdaságát és kultúráját. Lett­ország a 14 szövetségi köztársa­sághoz hasonlóan az egyik leg­jobb példa arra, hogy a ter­melés és a jólét növekedésének ütemei milyen harmonikusan egyesítlietők és milyen rohamos az előretörés és a fejlődés. A köztársaság ipari termelé­sének volumene a kilencedik ötéves tervidőszak alatt 35—38 százalékkal növekszik. Gyors ütemben növelik az elektrotechnikát, a rádiótechni­kát és az elektronikus ipart, mint olyan iparágakat, amelyek a jövőbeni gazdasági állapot ar­culatát határozzák meg. Tovább fejlesztik a vegyipart és az olajfinomító ipart; rnind­1972. n ügyi Ferencet Vefký Kr. JD tíš-i (Nagykürtös) laká­sán jó hangulatban találtam. Előzőleg nagy elismerés és meg tiszt elés érte: levelet kapott egy Prágában sorra kerülő je­lentős atlétikai esemény rende­zőségétől, melyben felkérik, mint versenybíró működjön köz­re. — Mi előzte meg ezt a meg­bízatást? — kérdeztem a rend­kívül közvetlen, harmincéves, tornaszakos pedagógustól. Magyarázatképpen elmondja, hogy a helyi kilencéves iskola tanulóival már többször részt vett országos atlétikai bajnok­Húsz év alatt száz esztendő LETTORSZÁG DINAMIKUS IPARI ÉS KULTURÁLIS FEJLŐDÉSE Munkával bizonyít A PART ÚJ TAGJELÖLTJE ságon és nagyon szép eredmé­nyeket ért el. Pl. 1970-ben a Vefký Krtíš-i iskolások csapa­ta képviselte Szlovákiát a ta­nulók nemzetközi olimpiáján. A fiúk bajnokságot nyertek, a lányok pedig második helyen végeztek. Egyébként a vezetése alatt álló fiúk már háromszor nyertek szlovákiai bajnokságot négytusában — 60 méteres sík­futásban, magasugrásban, távol, ugrásban és dobásban. Legna­gyobb terve, hogy a fiúkkal csehszlovák bajnokságot nyer­jen, és részt vehessen a min­dig más országban megrende­zésre kerülő tanuló olimpiászon. Ehhez már ki is választotta azo­kat a tanulókat, akiket fel akar készíteni a nagy versenyre. Ez a rendes tornaórákon kívül min­den másnap kétórás edzést je­lent. A kiválasztásnál a tanulók adottságait és szorgalmát veszi figyelembe. Vagyis a kiváló sportolónak egyben jó tanuló­nak is kell lennie. Eddig egyet­len esetben fordult elő, hogy olyan rendkívüli testi adottsá­gokkal rendelkező fiút szere­peltetett a válogatottban, aki emberi magatartásból nem állta meg a helyét. Később — ki ma. gasló sportteljesítménye ellené­re — ki kellett zárnia a fiút. Mindezt azért mondtam el be­vezetőben, mert Bugyi Ferenc­ről csak akkor teljes a kép, ha legalább ennyit megtudunk sportszeretetéről, a mindenna­pi munkájáról. Számára szinte minden egyéb mellékes. Sem­minek sem szentel annyi időt és gondolatot, mint a munká­jának. Csak nagy üggyel-bajjal tudom meg tőle, hogy Nitrán (Nyitra) a pedagógiai fakultá­son végzett, s utána egy évet a Dunajská Streda-i (Dunaszer- dahely) járásban tanított. Aztán megnősült. Galántán lakott és Salán (Vágsellye) tanított. Nit­rán és Galántán táncdalénekes- ként is szerepelt, közben ugyan­is énekesvizsgát tett. Velky Krtísen 1967-től tanít és lakik. Két kislányuk van. Meggyőző­dése, hogy a pedagógia, s azon belül a testnevelés az a terület, amelyen a legszívesebben dol­gozik és a legfigyelemreméltóbb eredményeket érheti el. — Azzal, hogy munkámat szenvedéllyel végzem, mindenki nyer: a tanulók, az iskola, a társadalom és én is, — mondja elgondolkodva. Munkájával és lelkesedésével munkahelyén nagyon elégedet­tek. Ezért is javasolták a kom­munista pártba felvételre*. Ezt nagy megtiszteltetésnek veszt. — Tudom, hogy ez nem kis dolog; annál is inkább, mivel járásunkban a tagállomány ked­vezőtlen szociális összetétele miatt az értelmiségiek közül csak azokat javasolják felvétel­re, akik azt valóban nagyon megérdemlik. Őszintén szólva mégis félek, hogy a pártmunka nehezíteni fogja a tulajdonkép­peni feladatomat. Azt szeret­ném, ha továbbra is elsősorban a mindennapi munkámmal, nem pedig különböző egyéb tisztsé­gek teljesítésével bizonyíthat­nám be, hogy nem okozok csa­lódást. Szerintem mindenkitől azon a munkaszakaszon kell elvárni a legnagyobb teljesít­ményt, amelyen valóban bizo­nyítani tud. A fiata’ ikra a párt­nak szüksége van. A. XIV. kong­resszus határozatait áttanulmá­nyozva éppen az ragadta meg leginkább a figyelmemet, hogy a párt mennyire számít a fia­talokra. Ez nagyon helyes, hi­szen a fiatalokkal még mindig nagyon keveset foglalkozunk. Nem elég csupán bírálni őket: minden tekintetben példát kell nekik mutatnunk. A szüntelen példaadás különösen a kommu­nisták tekintetében fontos, mi­vel miránk mindig megkülön­böztetett figyelemmel tekinte­nek az emberek — mondja be­fejezésül Bugyi Ferenc, a kom­munista párt tagjelöltje. FÜLŰP IMRE. kettő volumene másfélszeresé­re növekszik. A közszükségleti cikkek gyártását 40 százalékkal emelik. A mezőgazdasági termékek termelésének átlag évi volu­mene 18 százalékkal, a gabona- termesztésé 41 százalékkal nö­vekszik. Az egy lakosra eső reáljövedelem az ötéves tervidő­szak alatt körülbelül 30 száza­lékkal emelkedik. Mozgatóerö A szocializmus a társadalmi fejlődés olyan hatalmas mozga­tóerejét produkálta, mint ami­lyen a népek barátsága. Lettor­szág mind nagyobb léptekkel halad a fejlődés útján és ez annak köszönhető, hogy a lett nép gyors előrehaladásában va­lamennyi testvéri szovjet népre, de elsősorban az orosz nép sok­oldalú és önzetlen támogatására támaszkodik. Ez a barátság a polgárháború és a Nagy Hon­védő Háború éveiben tett vizs­gát, ezekben az években szilár­dult meg és a kommunista épí­tés folyamatában tovább edző­dött. Lettország fejlődése az új öt­éves tervidőszakban ismételten azt bizonyítja, hogy a szovjet társadalom a legjobb feltétele­ket teremti meg a társadalmi és a gazdasági fejlődés, a nem­zetek sokoldalú virágzása szá­mára. — A szocialista társadal­mi rendszer jellege — mondot­ta Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra —, a párt következetes leni­ni nemzetiségi politikája egybe­forrasztotta országunk népeit, e népek barátságát olyan moz­gatóerővé változtatta, amely to­vább fejleszti a szovjet társa­dalmat és amely a Szovjetunió valamennyi nemzete, nemzetisé­ge energiájának, alkotó erejé­nek kiapadhatatlan forrósa A lett nép teljes mértékben érzi a szocializmus jótékony hatását és eredményesen halad előre a kommunista építés út­ján. JURIJ RUHEN, a Lett SZSZK Minisztertanácsának elnöke (APN) Szántmasny győztesei Az idén a humennéi járás Brekovi Efsz-e határában ren­dezték meg a traktorosok ke­rületi szántóversenyét. Az első helyet a sokszoros bajnok, Abo- si Sándor, a Komarovcej (Ko- maróci) Efsz [ Košice-vidéki já­rás) traktorosa nyerte el, aki a második helyezést elért La­dislav Mésárošsal, a Humennéi Állami Gazdaság traktorosával részt vesz a szeptember 8—9-én Hradec Kráfovén megrendezen­dő országos versenyen. —k Moszkvai nemzetközi kiállítás Hazánk ifjúságának kezdemé­nyezésére jellemző, hogy az utóbbi két év során at üzemekben, az iskolákban és a főiskolákon meg­alakult több mint 2 ezer kollek­tíva és csoport fiatal szakemberei, újítói és feltalálói a mozgalmak aktív szervezőiként lépnek fel, és a javaslatok, a jó ötletek valóra váltásán fáradozva, máris rendkí­vüli eredményeket érnek ei. Erről egyébként már a Zenit mozgalom januárban megrendezett ininlavá- sárán is meggyőződhettünk, és ez bizonyítja majd a szeptember 8— október 7. között megrendezendő, a szocialista országok ifjúságának tudományos-műszaki alkotóképes­ségét bemutató kiállítás is. Ivan Haluška, a SZISZ Központi Bizottságának titkára a minapi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió megalakulásá­nak 50. évfordulója alkalmából megrendezett kiállítás a szocialis­ta országok ifjúságának azonos érdekeit, céljait és közös útját szemléltetve, a proletár interna­cionalizmus szellemében a széles küríi tapasztalatcserét is lehetővá teszi. A kiállítás Bulgária, Magyaror­szág, az NDK, Mongólia, Lengyel- ország, Románia és Csehszlovákia ifjúságának a tudomány, az ipar és a mezőgazdaság terén elért legújabb sikereit szemlélteti majd. Csehszlovákia ifjúsága 145 alkotá­sával mutatja be sokoldalú tevé­kenységét a moszkvai kiállításon, melyre a SZISZ utazási irodája kedvezményes áron több utat is rendez. —km—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents