Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-30 / 204. szám, szerda
Oj filmek A Szlovák Nemzeti Felkelés 28. évfordulója alkalmából Bratislavában ünnepélyesen bemutatták a kolibai stúdió legújabb filmjét, az Ember a hídon című alkotást. A mű forgatókönyve a jeles szlovák drámaíró, Ivan Rukovčan munkája; a novella a CSKP fennállásának 50. évfordulója tiszteletére hirdeEMBER A HÍDON ___________________(szlovák) vo nul, bogy előkészítse harci feladatát, miszerint a levegőbe kell röpíteniük a falu mögötti hidat. A gazda nem tud mit kezdeni a sebesülttel, ezért segítséget kér a falu fiatal tanítójától. Közösen ápolják Nyi- kolájt, és várják a partizánok visszatérését, hogy sikeresen végrehajtották-e az akciót. A loan Místrík az Ember a hídon című szlovák film tanítójának szerepében. tett pályázat egyik nagydíjjal kitüntetett alkotása. Ivan Bukovčan érdeklődésének homlokterében mindig az ember áll; emberi sorsokat, történelmi események kapcsán bizonyos helyzeteket elemez. (Emlékezzünk csak azokra a müveire, amelyekből film is készült, például Szülőföld, Utolsó boszorkány, Szerződés a sátánnal, Réztorony, Sastoll stb.) Díjnyertes pályamunkájának témája a második világháború, pontosabban a Szlovák Nemzeti Felkelés, azok a sorsdöntő események, melyek próbára tették az emberek jellemét és magatartását. Ez tömören a novella, illetve a belőle készült film témája. A filmvásznon a háború utolsó tele elevenedik meg előttünk. A nácik a felkelőket a hegyekbe szorították és szüntelen támadást, hajszát indítanak ellenük... A film kezdő képsorain egy hegyi falucska lakói egy kamaszfiút helyeznek örök nyugalomra, aki a partizánok összekötőjeként a náci üldözés áldozata lett. A temetésen részt vesz az egész falu; eljönnek a partizánok is, hogy kegyelettel adózzanak a fiatal összekötő emlékének. A fasiszták a temetést tüntetésnek minősítik, az embereket durván bántalmazva elkergetik, és közben felismerik a partizánokat. A fegyveres összecsapás során a Nyikoláj nevű partizán megsebesül. A falu egyik gazdája, Berio hajlékot nyújt a sebesültnek; a másik két partizán a hegyekbe Gregory Peck mint producer Catonsvillei kilencek pere című amerikai film készül, amelynek producere Gregory Peck, a világhírű filmszínész. Egy interjújában elmondta: „Ez a film egy módja volt annak, hogy kimondjam: hagyjon föl az Egyesült Államok vietnami háborújával. Sokan gyűlölni fognak ezért, sokan gratulálnak. Elérkezett az ideje, hogy kimondjuk az igazságot a filmvásznon. Ugyanolyan amerikai vagyok, mint a többi. Ha az embernek fia van Vietnamban, összerezzen minden telefoncsengetésre, s amikor a fiú hazatér és elmeséli, mit látott odaát, az ember megrémül. Ezt a félelmet nem kívánom senkinek.“ partizánok a tervezettnél azonban tizenkét órával későbbre időzítik a bombákat. A tanító — tettének következményeit nem tudatosítva — kinyitogatja az iskola ablakait, így akaratlanul is elárulja önmagát, mert az iskolát kivéve a légnyomás az egész faluban összetöri az ablaküvegeket. Hibáját azzal szeretné helyrehozni, hogy utólag összetöri a tantermek ablaküvegeit, ám egy német őrnagy tetten éri. Érthető, hogy- cselekedetéből arra következtet, kapcsolata van a partizánokkal. A tanító komoly dilemma előtt áll: árulja el az ügyet, a partizánokat, vagy élete feláldozásával hallgasson és mentse a menthetőt ... Ezt a történetet az élet írta, vagy legalábbis az alapötletet ivan Bukovčan az életből merítette. Hisz a kis anekdotaszerű történet valóban megtörtént (a légnyomás következtében sértetlenül maradt ablaküvegek utólagos , összetörése), csak az írói fantázia ezt újabb motívumokkal gazdagította, így terebélyesedett ez az autentikus történet drámává, az igazságmag köré épülő konfliktusokból így lett kollektív dráma — ti fasiszták és antifasiszták drámája. Sikeresnek mondható a film rendezőjének a megválasztása is, hiszen Ián Lacko híven követte a forgatókönyvíró szándékát, a történetet „fésületlenül“, a valóságot a maga meztelenségében mutatta be. J. I.acko eddig jobbára dokumentumfil- meket rendezett, tehát megvolt az előfeltétele annak, hogy ragaszkodni fog a forgatókönyv- höz, illetve az író mondanivalójához. A rendező a tanító szerepét Iván Mistríkre bízta, akit nem először láthatunk ilyen jellegű szerepben. Természetesen, hitelesen formálja meg a figurát. A német őrnagyot I.eopold Haveri személyesíti meg; játéka kissé elnagyolt, a szuggesztivitást helyenként olcsó színészi megoldásokkal „hígítja“. A film többi szerepét Adam Matejka, Oľga Vronská, Rudolf Rachlet, Emília Haľamová és mások játsz- szák. —t — LÉZERTECHNIKA A SZOVJETUNIÓBAN □ A Gazember című krimiben szerepel Anita Tuckel, aki feltűnően emlékeztet a fiatal Claudia Cardinaléra. A film főszerepét Richard Burton játsz- sza; Vic Dakint, az alvilág császárát személyesíti meg. Bár a kvantumelektronika még a legfiatalabb tudományágak közé tartozik, a Szovjetunió különböző kutatóintézeteiben folyó munka lényegesen hozzájárult fejlődéséhez. Kvantumelektronikával Moszkvában, Leningrádban, Kijevben, Minszkben, Gorkijban, Tbilisziben, Jerevánban, Harkovban és Novoszibirszkben foglalkoznak az egyes kutatóközpontokban. Még a legfrissebb szovjet kutatási eredmények ismertetése is túl nagy anyag lenne. Ezért itt kiragadva a kvantumelektronika néhány aktuális problémájával foglalkozunk. A száloptikák szerepe AnnaK, ellenére, hogy a lézereket már számos gyakorlati feladat megoldásához használják, egyebek között az orvostudományban is, alkalmazásuk mégsem fejlődik olyan mértékben, mint azt feltételeznénk. Itt van például a lézersugaras hírközlés. Ezt nem lehet még széles körűen bevezetni, egyszerűen azért, mert az időjárás a terjedési viszonyokat előre nem számíthatóan nagymértékben befolyásolja. A kutatás-fejlesztési munka előrehaladottsága az alkalmazást már lehetővé tette, mert már kidolgozták azokat a modulációs rendszereket és a vételtechnikát, amely a lézersugár teljes csatorna-kapacitását ki tudja használni. Igaz, hogy a rugalmas fényvezetők (száloptikák) a terjedési problémákat megoldhatnák, azonban a költségek ilyen módon annyira megnüvekednének, hogy a hírközlés a lézer felhasználása nélkül ma még sokkal olcsóbb. A nem túlságosan távoli jövőben azonban olyan óriási információ-mennyiségek továbbítására kell felkészülnünk — amelyeket majd elektronikus számítógépeken fogunk kiértékelni —, hogy feltétlen szükségünk lesz a lézeres hírközlés megvalósítására, mert csak ezúton tudjuk az óriási információ-mennyiséget továbbítani. így a lézersugaras hírközlés továbbra is igen fontos, megoldást követelő problémakör. Mindebből természetesen nem vonható le az a következtetés — és ezt külön még alá is kell húzni —, hogy csakis száloptikákkal érdemes lézersugaras hírközlő készülékeket kifejleszteni. Sokszor adódik olyan gyakorlati feladat, amikor nem az a lényeges szempont, hogy mindenféle időjárási viszonyok közt használhassuk a berendezést, hanem azt kívánjuk meg, hogy a berendezés a terepen könnyen hordozható legyen. Ilyen esetekben — különösen, ha csak néhány kilométer áthidalandó távolságról van szó — a lézersugarakat igen előnyösen használhatjuk fel. Egy ilyen berendezés nagyon könnyű, kis méretű lehet, igen rövid bemelegedési idővel létesíthető az összeköttetés. Ezeken az előnyökön kívül még a lézeres összeköttetés szigorúan szelektív természetű, tehát csak a megkívánt partner által vehetők a jelek, ami szintén igen kedvező tulajdonság. Ilyen könnyű, viszonylag olcsó és megbízható készülék még abban az esetben is széles körben felhasználható lesz, ha az időjárási viszonyok időnként zavarnák az összeköttetést. Fizikai jelenségek vizsgálata Egy területen azonban már feltétlenül elterjedt a lézersugár használata, ez a fizikai kutatás területe a Szovjetunióban. Ma már igen sok szovjet fizikus használja fel a jelenségek vizsgálatában a lézersugarat, mert segítségével egyedülálló kísérleteket lehet elvégezni. így például a lézeres kísérletek nyomán a fizika teljesen új területe nyílt meg, a nem lineáris optika. A fizikusoknak teljesen újonnan kell megvizsgálniuk az anyag és az energiaáramok kölcsönhatásának folyamatát. Már eddig is bebizonyosodott, hogy az anyagok nagy energiájú sugárzás jelenlétében megváltoztatják tulajdonságaikat. Azok az anyagok, amelyek közönséges energiaáramok (például normál erősségű fény) részére átlátszók, nagy energiasűrűségnél megváltoznak, az energiát nagymértékben elnyelik és kevés sugárzást engednek át. Ugyanakkor a közönséges állapotban fényt át nem eresztő anyagok az energiasűrűség emelésekor a fényt átengedik. A lézersugaras készülékek ma már oda fejlődtek, hogy közönséges laboratóriumi készüléknek tekinthetők, kiterjedten használják őket optikai berendezések beszabályozására, vagy különböző célokra szolgáló fényforrásként. Laboratóriumi felhasználásban egyaránt széles körűen terjedtek el a szilárdtest lézerek és a gázlézerek. A szilárdtest lézerek igen nagy tel' jesítményt és impulzusenergiát szolgáltatnak, és így előnyösen lehet őket felhasználni a nemlineáris optikai kutatásokban. A Szovjetunióban kidolgoztak olyan nagyteljesítményű, állandóan sugárzó szilárdtest lézereket is, amelyek rendkívül erős impulzusok kisugárzására is alkalmasak, nagy ismétlődési frekvenciával. Egy ilyen készülék pl. az, amelyben a lézer- hatás fluorit-kristályban jön létre (a kristályt diszpróziummal, egy ritka földfémmel szennyezték). Komoly eredményként kell értékelni azt a gázlézert is, melynek aktív sugárzója széndioxid, nitrogén és hélium keverékéből áll. Ez infravörös tartományban sugároz és hatásfoka mintegy 30 százalékkal nagyobb, mint az eddig ismert, szobahőmérsékleten működő lézereké. A készülék már jelenleg is 5 kW teljesítményt ad. A szerkezet 50—60 m hosszú, vagyis minden méteren kb. 100 W-nyi fényenergiát termel. Világos, hogy a hosszméretek növelésével a kimenő teljesítményszintet még növelni lehet. Szilárdtest-lézerek olyan impulzusteljesítményre képesek, hogy a kimenő energia több ezer joulet is kitehet (joule — a munka egyik mérték- egysége). Egy milliszekundumos fényimpulzus esetén olyan térerősséget kapunk, hogy a lézersugár fókuszolásakor átütéseket észlelhetünk a levegőben. Ezt a jelenséget először a világon szovjet tudósok észlelték. 6 gigawattos lézer A Szovjetunióban sikerült 6 gigawattos teljesítményű lézert előállítani (egy gigawatt egyenlő egymilliárd wattal). A gigantikus impulzusokat előállító készülékek segítségével vizsgálják a levegőben keletkező átütés természetét is. A képződő „szikra“ hőmérséklete több millió fok lehet. Ilyen szikrákkal lehet a plazma hőmérsékletét oly magasra emelni, amely a termonukleáris reakciók létrehozásához szükséges. A Lebegyev Fizikai Intézetben ilyen berendezésekkel, melyek rendkívül rövid impulzusüzemben dolgoznak, számos érdekes kísérletet végezlek. A lézereket a folyamatos sugárkeltés és az igen rövid időtartamú impulzus üzem között a legkülönbözőbb üzemmódokban lehet használni. Kétségtelen, hogy az igen rövid időtartamú impulzusüzem is gyakorlati felhasználásra fog találni. A másodperc trilliomod részéig tartó fénysugár „csomag“ csak 0,3 mm hosszúságú teret igényel. Jelenleg az igen erős sugárzást csak bizonyos meghatározott hullámhosszúságokon lehet elérni és ma még ez a hátrány korlátozza a kvantumelektronikai készülékek felhasználási lehetőségeit. Mindenesetre meggyorsítaná a fejlődést, ha ma már megoldott lenne a változtatható frekvenciájú lézer-készülék építése. Az első lépések már ebben az irányban is megtörténtek, bár a problémakör még nem mondható megoldottnak. Bizonyos meghatározott hullámhosszúságokon úgy lehet előállítani jelenleg hatalmas energiájú impulzusokat, hogy a meglevő rubin- vagy neodymium lézereket használjuk fel energiaforrásnak más anyagok gerjesztésénél. Ilyen módon sok olyan anyag gerjeszthető, amelyeket más módon nem lehet gerjesztett állapotba hozni. Az így keletkező lézersugárzás hullámhossza különbözik a gerjesztő sugárzásétól. Eléggé közismertek a félvezetők, folyadékok és kristályok gerjesztésére irányuló kutatások. Az átalakítás hatásfoka elérheti az 50 százalékot is. A HETVENES ÉVEK BÚTOR-ÚJDONSÁGAI Az 1970-es évek lakásstílusát egyre jobban jellemzi a bútorok széles körű variálhatósága, a lakó- és hálószobák új kombinációi, a célszerű gyermek- és ifjúsági szobák kialakítása, új technikai megoldások a konyhabútoroknál, új anyagok, formák és színek alkalmazása. Mind több olyan lakó-, háló és ebédlőberendezést látni, ahol a sima felüieteket igyekeznek különböző — műanyag, vagy fém — profilmegoldásokkal változatosabbá tenni. A külső és belső felületek nagy többségükben fóliával vannak borítva, amelyek ma már olyan tökéletesek, hogy megfelelő felületkezelés után még a legjobb szakemberek számára is problémát okoz annak el döntése, hogy a bútor borítása valódi furnér, vagy fólia felhasználásával készült e. De nemcsak a külső felületek nagy részéhez használnak műanyagot, hanem a belső részek, főként a fiókok szinte teljes egészében műanyagból készülnek. A kárpitos bútorok gyártásában is mindinkább a műanyagok kerülnek előtérbe. Terveztek már olyan garnitúrát is, amelynek a korpusz része is kemény és puha habanyagból készült. A huzatok és a párnarészek szintetikus anyagból vannak, és csak a lábak készültek fémből. Újabban egyes gyárak felvették programjukba az üvegrostfonálból készült kárpitosgarnitúrák gyártását is. Egy osztrák mérnök találmánya alapján készült az az ágybetét, amely mindenféle típusú ágyban alkalmazható, s néhány kézmozdulattal tetszés szerint lágyabbra vagy keményebbre állítható be. A fekhelyek, asztalok, székek között igen sok a variálható típus, ami elősegíti a lakótér jobb kihasználását. Van már például olyan szék, amely minden mechanizmus nélkül, egyszeri kézi állítással háromféleképpen használható, tv-széknek, kényelmes klubfotelnak, és komfortos fekvőhelynek. Az asztalok magassága is állítható; az asz- tallapak rendkívüli változatosak. A kombinálhatóság egyik érdekes példája az a szervírozó kocsi, amelynek váza szögletes vascsőből, felső része műanyaggal bevont, és színesen zománcozott fémlapokból áll. Ez a kocsi sokféle célra használható, belsejében hűtöbox van az italok részére, a zománcozott fémlapokon szükség esetén főzni is lehet. A bútoriparban erősödik az a törekvés, hogy minél több új technikai megoldással könnyítsék meg a háziasszonyok munkáját. Különféle motorikus megoldásokat, a kis daraboknál guruló szerkezetet alkalmaznak. A konyhabútorok többsége variálható kivitelben, felfüggeszthető, vagy egymásra állítható darabokból készül. Vannak konyhabútorok, amelyekbe a hűtőszekrényen és tűzhelyen kívül teljesen automatikus edénymosogató, öblítő, szárító is be van építve. A stílbútorgyártó üzemek nagy része a bútorokat úgy igyekszik kialakítani, hogy azok az újonnan épült lakások méreteinek is megfeleljenek. Igen érdekes itt is a műanyagok felhasználása, mint pl. a préseltprofilos ajtók, vagy műanyag díszítőelemek alkalmazása. (dj) 1972. VIII. 30.
