Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-30 / 204. szám, szerda

Oj filmek A Szlovák Nemzeti Felkelés 28. évfordulója alkalmából Bra­tislavában ünnepélyesen bemu­tatták a kolibai stúdió legújabb filmjét, az Ember a hídon cí­mű alkotást. A mű forgatóköny­ve a jeles szlovák drámaíró, Ivan Rukovčan munkája; a no­vella a CSKP fennállásának 50. évfordulója tiszteletére hirde­EMBER A HÍDON ___________________(szlovák) vo nul, bogy előkészítse harci feladatát, miszerint a levegőbe kell röpíteniük a falu mögötti hidat. A gazda nem tud mit kezdeni a sebesülttel, ezért se­gítséget kér a falu fiatal taní­tójától. Közösen ápolják Nyi- kolájt, és várják a partizánok visszatérését, hogy sikeresen végrehajtották-e az akciót. A loan Místrík az Ember a hídon című szlovák film tanítójának szerepében. tett pályázat egyik nagydíjjal kitüntetett alkotása. Ivan Bukovčan érdeklődésé­nek homlokterében mindig az ember áll; emberi sorsokat, tör­ténelmi események kapcsán bi­zonyos helyzeteket elemez. (Emlékezzünk csak azokra a müveire, amelyekből film is ké­szült, például Szülőföld, Utolsó boszorkány, Szerződés a sátán­nal, Réztorony, Sastoll stb.) Díjnyertes pályamunkájának té­mája a második világháború, pontosabban a Szlovák Nemzeti Felkelés, azok a sorsdöntő ese­mények, melyek próbára tették az emberek jellemét és maga­tartását. Ez tömören a novella, illetve a belőle készült film té­mája. A filmvásznon a háború utol­só tele elevenedik meg előt­tünk. A nácik a felkelőket a hegyekbe szorították és szün­telen támadást, hajszát indíta­nak ellenük... A film kezdő képsorain egy hegyi falucska lakói egy kamaszfiút helyeznek örök nyugalomra, aki a parti­zánok összekötőjeként a náci üldözés áldozata lett. A teme­tésen részt vesz az egész falu; eljönnek a partizánok is, hogy kegyelettel adózzanak a fiatal összekötő emlékének. A fasisz­ták a temetést tüntetésnek mi­nősítik, az embereket durván bántalmazva elkergetik, és köz­ben felismerik a partizánokat. A fegyveres összecsapás során a Nyikoláj nevű partizán meg­sebesül. A falu egyik gazdája, Berio hajlékot nyújt a sebesültnek; a másik két partizán a hegyekbe Gregory Peck mint producer Catonsvillei kilencek pere című amerikai film készül, amelynek producere Gregory Peck, a világhírű filmszínész. Egy interjújában elmondta: „Ez a film egy módja volt annak, hogy kimondjam: hagyjon föl az Egyesült Államok vietnami háborújával. Sokan gyűlölni fognak ezért, sokan gratulál­nak. Elérkezett az ideje, hogy kimondjuk az igazságot a film­vásznon. Ugyanolyan amerikai vagyok, mint a többi. Ha az em­bernek fia van Vietnamban, összerezzen minden telefon­csengetésre, s amikor a fiú ha­zatér és elmeséli, mit látott odaát, az ember megrémül. Ezt a félelmet nem kívánom senki­nek.“ partizánok a tervezettnél azon­ban tizenkét órával későbbre időzítik a bombákat. A tanító — tettének következményeit nem tudatosítva — kinyitogatja az iskola ablakait, így akaratlanul is elárulja önmagát, mert az is­kolát kivéve a légnyomás az egész faluban összetöri az ab­laküvegeket. Hibáját azzal sze­retné helyrehozni, hogy utólag összetöri a tantermek ablaküve­geit, ám egy német őrnagy tet­ten éri. Érthető, hogy- cseleke­detéből arra következtet, kap­csolata van a partizánokkal. A tanító komoly dilemma előtt áll: árulja el az ügyet, a par­tizánokat, vagy élete feláldo­zásával hallgasson és mentse a menthetőt ... Ezt a történetet az élet írta, vagy legalábbis az alapötletet ivan Bukovčan az életből merí­tette. Hisz a kis anekdotaszerű történet valóban megtörtént (a légnyomás következtében sér­tetlenül maradt ablaküvegek utólagos , összetörése), csak az írói fantázia ezt újabb motívu­mokkal gazdagította, így tere­bélyesedett ez az autentikus történet drámává, az igazság­mag köré épülő konfliktusok­ból így lett kollektív dráma — ti fasiszták és antifasiszták drá­mája. Sikeresnek mondható a film rendezőjének a megválasztása is, hiszen Ián Lacko híven kö­vette a forgatókönyvíró szándé­kát, a történetet „fésületlenül“, a valóságot a maga meztelen­ségében mutatta be. J. I.acko eddig jobbára dokumentumfil- meket rendezett, tehát megvolt az előfeltétele annak, hogy ra­gaszkodni fog a forgatókönyv- höz, illetve az író mondanivaló­jához. A rendező a tanító szerepét Iván Mistríkre bízta, akit nem először láthatunk ilyen jellegű szerepben. Természetesen, hite­lesen formálja meg a figurát. A német őrnagyot I.eopold Haveri személyesíti meg; játéka kissé elnagyolt, a szuggesztivitást he­lyenként olcsó színészi megol­dásokkal „hígítja“. A film többi szerepét Adam Matejka, Oľga Vronská, Rudolf Rachlet, Emí­lia Haľamová és mások játsz- szák. —t — LÉZERTECHNIKA A SZOVJETUNIÓBAN □ A Gazember című krimi­ben szerepel Anita Tuckel, aki feltűnően emlékeztet a fiatal Claudia Cardinaléra. A film fő­szerepét Richard Burton játsz- sza; Vic Dakint, az alvilág csá­szárát személyesíti meg. Bár a kvantumelektronika még a legfiatalabb tudományágak közé tartozik, a Szovjetunió kü­lönböző kutatóintézeteiben folyó munka lényege­sen hozzájárult fejlődéséhez. Kvantumelektroni­kával Moszkvában, Leningrádban, Kijevben, Minszkben, Gorkijban, Tbilisziben, Jerevánban, Harkovban és Novoszibirszkben foglalkoznak az egyes kutatóközpontokban. Még a legfrissebb szovjet kutatási eredmények ismertetése is túl nagy anyag lenne. Ezért itt kiragadva a kvantumelektronika néhány aktuális problémájával foglalkozunk. A száloptikák szerepe AnnaK, ellenére, hogy a lézereket már számos gyakorlati feladat megoldásához használják, egyebek között az orvostudományban is, alkal­mazásuk mégsem fejlődik olyan mértékben, mint azt feltételeznénk. Itt van például a lézersugaras hírközlés. Ezt nem lehet még széles körűen bevezetni, egyszerűen azért, mert az idő­járás a terjedési viszonyokat előre nem számít­hatóan nagymértékben befolyásolja. A kutatás-fejlesztési munka előrehaladottsága az alkalmazást már lehetővé tette, mert már ki­dolgozták azokat a modulációs rendszereket és a vételtechnikát, amely a lézersugár teljes csa­torna-kapacitását ki tudja használni. Igaz, hogy a rugalmas fényvezetők (száloptikák) a terjedési problémákat megoldhatnák, azonban a költségek ilyen módon annyira megnüvekednének, hogy a hírközlés a lézer felhasználása nélkül ma még sokkal olcsóbb. A nem túlságosan távoli jövőben azonban olyan óriási információ-mennyiségek továbbítására kell felkészülnünk — amelyeket majd elektronikus számítógépeken fogunk kiértékelni —, hogy fel­tétlen szükségünk lesz a lézeres hírközlés meg­valósítására, mert csak ezúton tudjuk az óriási információ-mennyiséget továbbítani. így a lézer­sugaras hírközlés továbbra is igen fontos, meg­oldást követelő problémakör. Mindebből természetesen nem vonható le az a következtetés — és ezt külön még alá is kell húzni —, hogy csakis száloptikákkal érdemes lé­zersugaras hírközlő készülékeket kifejleszteni. Sokszor adódik olyan gyakorlati feladat, amikor nem az a lényeges szempont, hogy mindenféle időjárási viszonyok közt használhassuk a beren­dezést, hanem azt kívánjuk meg, hogy a berende­zés a terepen könnyen hordozható legyen. Ilyen esetekben — különösen, ha csak néhány kilométer áthidalandó távolságról van szó — a lézersugarakat igen előnyösen használhatjuk fel. Egy ilyen berendezés nagyon könnyű, kis méretű lehet, igen rövid bemelegedési idővel létesíthető az összeköttetés. Ezeken az előnyökön kívül még a lézeres összeköttetés szigorúan szelektív termé­szetű, tehát csak a megkívánt partner által ve­hetők a jelek, ami szintén igen kedvező tulajdon­ság. Ilyen könnyű, viszonylag olcsó és megbízha­tó készülék még abban az esetben is széles kör­ben felhasználható lesz, ha az időjárási viszonyok időnként zavarnák az összeköttetést. Fizikai jelenségek vizsgálata Egy területen azonban már feltétlenül elterjedt a lézersugár használata, ez a fizikai kutatás te­rülete a Szovjetunióban. Ma már igen sok szovjet fizikus használja fel a jelenségek vizsgálatában a lézersugarat, mert segítségével egyedülálló kí­sérleteket lehet elvégezni. így például a lézeres kísérletek nyomán a fizika teljesen új területe nyílt meg, a nem lineáris optika. A fizikusoknak teljesen újonnan kell megvizsgálniuk az anyag és az energiaáramok kölcsönhatásának folyama­tát. Már eddig is bebizonyosodott, hogy az anya­gok nagy energiájú sugárzás jelenlétében meg­változtatják tulajdonságaikat. Azok az anyagok, amelyek közönséges energiaáramok (például nor­mál erősségű fény) részére átlátszók, nagy ener­giasűrűségnél megváltoznak, az energiát nagy­mértékben elnyelik és kevés sugárzást engednek át. Ugyanakkor a közönséges állapotban fényt át nem eresztő anyagok az energiasűrűség eme­lésekor a fényt átengedik. A lézersugaras készü­lékek ma már oda fejlődtek, hogy közönséges laboratóriumi készüléknek tekinthetők, kiterjed­ten használják őket optikai berendezések besza­bályozására, vagy különböző célokra szolgáló fényforrásként. Laboratóriumi felhasználásban egyaránt széles körűen terjedtek el a szilárdtest lézerek és a gázlézerek. A szilárdtest lézerek igen nagy tel' jesítményt és impulzusenergiát szolgáltatnak, és így előnyösen lehet őket felhasználni a nemlineá­ris optikai kutatásokban. A Szovjetunióban kidolgoztak olyan nagytelje­sítményű, állandóan sugárzó szilárdtest lézereket is, amelyek rendkívül erős impulzusok kisugár­zására is alkalmasak, nagy ismétlődési frekvenciá­val. Egy ilyen készülék pl. az, amelyben a lézer- hatás fluorit-kristályban jön létre (a kristályt diszpróziummal, egy ritka földfémmel szennyez­ték). Komoly eredményként kell értékelni azt a gázlézert is, melynek aktív sugárzója széndioxid, nitrogén és hélium keverékéből áll. Ez infravörös tartományban sugároz és hatásfoka mintegy 30 százalékkal nagyobb, mint az eddig ismert, szo­bahőmérsékleten működő lézereké. A készülék már jelenleg is 5 kW teljesítményt ad. A szerke­zet 50—60 m hosszú, vagyis minden méteren kb. 100 W-nyi fényenergiát termel. Világos, hogy a hosszméretek növelésével a kimenő teljesítmény­szintet még növelni lehet. Szilárdtest-lézerek olyan impulzusteljesítmény­re képesek, hogy a kimenő energia több ezer joulet is kitehet (joule — a munka egyik mérték- egysége). Egy milliszekundumos fényimpulzus esetén olyan térerősséget kapunk, hogy a lézer­sugár fókuszolásakor átütéseket észlelhetünk a levegőben. Ezt a jelenséget először a világon szovjet tudósok észlelték. 6 gigawattos lézer A Szovjetunióban sikerült 6 gigawattos telje­sítményű lézert előállítani (egy gigawatt egyen­lő egymilliárd wattal). A gigantikus impulzuso­kat előállító készülékek segítségével vizsgálják a levegőben keletkező átütés természetét is. A képződő „szikra“ hőmérséklete több millió fok lehet. Ilyen szikrákkal lehet a plazma hőmérsék­letét oly magasra emelni, amely a termonukleáris reakciók létrehozásához szükséges. A Lebegyev Fizikai Intézetben ilyen berendezésekkel, melyek rendkívül rövid impulzusüzemben dolgoznak, számos érdekes kísérletet végezlek. A lézereket a folyamatos sugárkeltés és az igen rövid időtartamú impulzus üzem között a legkü­lönbözőbb üzemmódokban lehet használni. Két­ségtelen, hogy az igen rövid időtartamú impul­zusüzem is gyakorlati felhasználásra fog találni. A másodperc trilliomod részéig tartó fénysugár „csomag“ csak 0,3 mm hosszúságú teret igényel. Jelenleg az igen erős sugárzást csak bizonyos meghatározott hullámhosszúságokon lehet elérni és ma még ez a hátrány korlátozza a kvantum­elektronikai készülékek felhasználási lehetősé­geit. Mindenesetre meggyorsítaná a fejlődést, ha ma már megoldott lenne a változtatható frekven­ciájú lézer-készülék építése. Az első lépések már ebben az irányban is megtörténtek, bár a prob­lémakör még nem mondható megoldottnak. Bizonyos meghatározott hullámhosszúságokon úgy lehet előállítani jelenleg hatalmas energiá­jú impulzusokat, hogy a meglevő rubin- vagy neodymium lézereket használjuk fel energiafor­rásnak más anyagok gerjesztésénél. Ilyen módon sok olyan anyag gerjeszthető, amelyeket más módon nem lehet gerjesztett állapotba hozni. Az így keletkező lézersugárzás hullámhossza külön­bözik a gerjesztő sugárzásétól. Eléggé közismer­tek a félvezetők, folyadékok és kristályok ger­jesztésére irányuló kutatások. Az átalakítás hatás­foka elérheti az 50 százalékot is. A HETVENES ÉVEK BÚTOR-ÚJDONSÁGAI Az 1970-es évek lakásstílusát egyre jobban jel­lemzi a bútorok széles körű variálhatósága, a la­kó- és hálószobák új kombinációi, a célszerű gyermek- és ifjúsági szobák kialakítása, új tech­nikai megoldások a konyhabútoroknál, új anya­gok, formák és színek alkalmazása. Mind több olyan lakó-, háló és ebédlőberende­zést látni, ahol a sima felüieteket igyekeznek különböző — műanyag, vagy fém — profilmegol­dásokkal változatosabbá tenni. A külső és belső felületek nagy többségükben fóliával vannak bo­rítva, amelyek ma már olyan tökéletesek, hogy megfelelő felületkezelés után még a legjobb szak­emberek számára is problémát okoz annak el döntése, hogy a bútor borítása valódi furnér, vagy fólia felhasználásával készült e. De nemcsak a külső felületek nagy részéhez használnak mű­anyagot, hanem a belső részek, főként a fiókok szinte teljes egészében műanyagból készülnek. A kárpitos bútorok gyártásában is mindinkább a műanyagok kerülnek előtérbe. Terveztek már olyan garnitúrát is, amelynek a korpusz része is kemény és puha habanyagból készült. A huza­tok és a párnarészek szintetikus anyagból van­nak, és csak a lábak készültek fémből. Újabban egyes gyárak felvették programjukba az üvegrostfonálból készült kárpitosgarnitúrák gyártását is. Egy osztrák mérnök találmánya alap­ján készült az az ágybetét, amely mindenféle típusú ágyban alkalmazható, s néhány kézmozdu­lattal tetszés szerint lágyabbra vagy keményebb­re állítható be. A fekhelyek, asztalok, székek között igen sok a variálható típus, ami elősegíti a lakótér jobb kihasználását. Van már például olyan szék, amely minden mechanizmus nélkül, egyszeri kézi állí­tással háromféleképpen használható, tv-széknek, kényelmes klubfotelnak, és komfortos fekvőhely­nek. Az asztalok magassága is állítható; az asz- tallapak rendkívüli változatosak. A kombinálhatóság egyik érdekes példája az a szervírozó kocsi, amelynek váza szögletes vas­csőből, felső része műanyaggal bevont, és szí­nesen zománcozott fémlapokból áll. Ez a kocsi sokféle célra használható, belsejében hűtöbox van az italok részére, a zománcozott fémlapokon szükség esetén főzni is lehet. A bútoriparban erősödik az a törekvés, hogy minél több új technikai megoldással könnyítsék meg a háziasszonyok munkáját. Különféle moto­rikus megoldásokat, a kis daraboknál guruló szerkezetet alkalmaznak. A konyhabútorok több­sége variálható kivitelben, felfüggeszthető, vagy egymásra állítható darabokból készül. Vannak konyhabútorok, amelyekbe a hűtőszekrényen és tűzhelyen kívül teljesen automatikus edénymoso­gató, öblítő, szárító is be van építve. A stílbútorgyártó üzemek nagy része a búto­rokat úgy igyekszik kialakítani, hogy azok az újonnan épült lakások méreteinek is megfelelje­nek. Igen érdekes itt is a műanyagok felhaszná­lása, mint pl. a préseltprofilos ajtók, vagy mű­anyag díszítőelemek alkalmazása. (dj) 1972. VIII. 30.

Next

/
Thumbnails
Contents