Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-29 / 203. szám, kedd

1972 VIII. 29. banská Bystrica, a hős város. (Tóthpál Gyula felvétele) badító harchoz, saját ügyüknek tekin­tették szlovák testvéreik küzdelmét. A magyar fasisztaellenes lakosság lehe­tőségei szerint támogatta a harcolókat. Bomlasztó tevékenységet folytatott Hor thy zsoldosai soraiban, éis a halármenti vidéken menedéket nyújtott a frontról visszaszökött katonáknak. A háború utolsó szakaszában felette fontos volt ez a segítségnyújtás, mert egyre szapo­rodott az ún. zöld káderek száma, azoké a katonáké, akik megelégelték a több évig tartó esztelen vérontást. Kozlov őrnagy partizáncsoportja volt egyike azoknak a magyar egységeknek, amelyek vállvetve küzdöttek a szlovák partizánokkal a német országbitorlók ellen. Közös akarat, közös cél vezérelte a szlovákiai munkásokból és parasztok­ból, valamint a szökött magyar katonák­ból álló csoport tagjait. A Szovjetunió­ból érkezett partizáncsoportot szovjet repülőgép szállította a felkelés hadmű­veleti területére, ahol a Tri duby repü­lőtéren ért földet. A csoport emberei az ugyancsak hozzájuk tartozó, rozsnyói származású Fábry József visszaemléke­zése szerint a következő feladatot kap­ták: Dél Szlovákia elszakított területén, Losonc, Fülek, Rimaszombat, Rozsnyó és Kassa térségében szervezzenek partizán- kötelékeket. Kozlov emberei megkapták egyes illegális kommunista sejtek, valamint megbízható antifasiszták pontos címét. A partizáncsoport később szorosan együttműködött Ondrej Klokočcsal, Šte­fan Demjánnal, Ppvel Kysuckýval és másokkal. £ közelmúltban Budapesten elhúnyt Fábry József küldetése a magyar parti­záncsoportban már annak megalakulá­sakor világos volt. Fábry az első köz­társaság idején a kommunista párt funkcionáriusa volt, és éveken át tevé­kenykedett Délkelet-Szlovákiában. Mód­jában állott tehát széles körű ismeret­ségekre szert tenni, amelyeket ügyesen felhasznált, amikor később a Petőfi-par- tizáncsoport élére került. A partizáncsoport megérkezése élénk visszhangot keltett a lakosság körében. Egyre-másra jelentkeztek az önkénte­sek, akik fegyvert kértek, hogy harcol­hassanak a közös célért. A magyar partizáncsoporthoz nagy számban je­lentkeztek a füleki zománcgyár munká­sai. A magyar partizáncsoport több politi­kailag magas színvonalú röplapot adott ki, amelyeknek egyikéből idézünk: „... vegyetek példát a kis szlovák néptől, amely hősiesen harcol a német hiéna ellen, mily odaadással tisztítja meg országát a belső és külső bestiák­tól ...“ A röplap szövege a következő felhívással végződött: „ ... Gyertek kö­zénk, erősítsétek sorainkat, minden egészséges férfi fogjon fegyvert, hogy a békeszerető világ előtt ne álljunk megszégyenítve, hanem büszkén, emelt fővel..." Katonai szempontból is fontos felada­tok hárultak a magyar partizáncsoport­ra: megsemmisíteni, elzárni a közleke­dési vonalakat, fékezni a német és magyar seregek hadmozdulatait, szabó- tázsakciókkal megbénítani a haditerme­lést a hátországban. Arról, hogy a rájuk bízott feladatokat sikeresen teljesítették, tanúskodik a füleki vasútállomás jelen­tése, amely szerint október 22-én a par­tizánok levegőbe röpítettek egy német katonaszerelvényt, miközben k#t moz­dony és 6 vasúti kocsi megsemmisült. Egy nappal később a Sebetov vezetése alatt álló aknászkülönítmény elpusztí­totta a Fülektől másfél kilométerre levő vasúti hidat. A robbanás akkor kö­vetkezett be, amikor egy hadianyagot szállító vonat haladt át a hídon. Nem­csak a híd repült a levegőbe, hanem a két mozdonyból, három katonakocsi­ból és 23 tehervagonból álló vonatsze­relvény is megsemmisült a hadianyaggal együtt. A fasiszták 60 halottat és súlyos sebesültet vesztettek az akció következ­tében. A ké't község között öt napig szünetelt az összeköttetés. A Rimamu­rán y—Salgótarjáni Részvénytársaság vasművének üzemében egy kompresz- szorl repítettek a levegőbe a partizánok, ami súlyos rést ütött a haditermelésben. Csupán szemelvényeket közöltünk a harci cselekmények tömegéből, me­lyeket a Kozlov szovjet őrnagy vezetése alatt álló magyar partizáncsoport haj­tott végre. De ez a néhány eset is é'ke- sen bizonyítja, hogy a magyar partizá­nok egyrészt méltó bajtársai voltaic a dicső szovjet és szlovák szabadság- harcosoknak, másrészt harci cselekmé­nyeikkel érzékenyen lesújtottak a náci hadigépezetre Október végén, a Szlovák Nemzeti Felkelés részbeni leverése után a néme­tek jelentős erőket összpontosítottak a szétszórt partizánalakulatok felkuta­tására és megsemmisítésére. A náci haderő Rimaszombaton keresztül a fel­kelés területére vonull A magyar par­tizánok szlovák bajtársaikkal együtt megütköztek a támadó németekkel és érzékeny veszteséget okoztak nekik. A túlerőben levő fasiszták ellen azon­ban sokáig nem tarthatták állásaikat, amiért Jelsava, Revúca, Muráň, Štítnik és Rozsnyó irányában a hegyekbe kény­szerültek. A szlovák nép hősies küzdelme a fel­kelés területének részbeni feladásával nem ért véget. A felkelők nehezebb körülmények között tovább folytatták a harcot a hegyekben a történelmi je­lentőségű feladat befejezéséig. Felkelésével ôs hősi küzdelmével a szlovák nép nagyban hozzájárult a közös ellenség leveréséhez és hazánk gyorsabb felszabadításához. A felkelés politikai jelentősége viszont abban nyil­vánult meg, hogy a szlovák nép fegy­veres harcával kétséget kizáróan bebi­zonyította, hogy semmi közösséget sem vállal a Tiso-féle bábkormánnyal. A For­radalmi Szlovák Nemzeti Tanács éls a harcban álló szlovák nemzet a felke­lés első pillanatától kezdve hangoztatta, hogy ez a szabadságharc egyszersmind küzdelem a csehek és szlovákok kö^ös államának visszaállításáért, a megújhő- dó Csehszlovák Szocialista Köztársasá­gért. A Szlovák Nemzeti Felkelés a felsza­badulásunkért vívott küzdelem egyik mérföldköve volt, amelyben a dicső szovjet partizánokon és a szlovák sza­badságharcosokon kívül más nemzetek legjobb fiai is tömegesen részt vettek. Közéjük soroljuk azt a túlnyomórészt szlovákiai származású 800 magyar par­tizánt, akik a közös harcban vérükkel pecsételték meg a népek szövetségét. A jövő nemzedék példát, tanulságot és erőt meríthet a Szlovák Nemzeti Fel­kelésből. A szlovák nép pedig jogos büszkeséggel pillanthat vissza huszon­nyolc év előtti helytállására, történel­mének legdicsőbb szakaszára. RÓJÁK DEZSŐ A Felkelés harcosait szállító repülőgép az SZNF Banská Bystrica i múzeumában. Magyar purtizánok a Szlovák Nemzeti Felkelés területén, fíaláze községben. A Szlovák Nemzeti Felkelés Szlovákia népei történetének legdicsőbb fejezete 28 évvel ezelőtt a szlovák nép fegyvert ragadott a gyűlölt német megszállók és a gyámságuk alatt álló Tiso-féle kleri­kális-fasiszta bábkormány ellen. 28 év nem kerek évforduló, de e történelmi esemény jelentősége indokolttá teszi, hogy megemlékezzünk a szlovák nép bátor szabadságharcáról. A szovjet hadsereg döntő győzelme az 1942—1943-as évi téli ellentámadás során előjátéka volt a demokratikus erők fasizmus felett aratott végső győ­zelmének. A sztálingrádi ütközet után a szovjet hadsereg nem engedte ki töb­bé kezéből a kezdeményezést, tervsze­rűen haladt előre nyugatra köztársasá­gunk határai felé. 1943 tavaszán Nálepka kapitány egész' alakulatával átverekedte magát Szabu- rov őrnagy partizánkötelékéhez. Nálep­ka példáját további szlovák egységek kö­vették. A keleti fronton bevetett szlovák katonák tömeges átállása arra kénysze­rítette a német hadvezetést, hogy mind­két szlovák hadosztályt visszavonja a keleti arc vonalról. Ugyancsak nagy jelentőségű volt a szlovák katonák csatlakozása a par­tizánokhoz. Az új helyzetben a cseh éfe szlovák nép feladata volt, hogy a kom­munista párt vezetésével ezt a felsza­badító harcot fegyveres felkelésbe torkolló hadjárattá bővítse a német országbitorlók és a Tiso-féle bábkor­mány ellen. Huszonnyolc évvel ezelőtt, augusztus második felében azután hirtelenül láng­ra lobbant Szlovákia falvaiban és váro­saiban a hosszú hónapok alatt élesztett szikra. A Szlovák Nemzeti Felkelés ké­sőbbi területén, Banská Bystricán, Mar­tinban, Ružomberokon, Poprádon, a Ga ram-völgyében, Lipt. Mikuláson, Žilinán, valamint más városokban és községek ben az illegális helyi ós járási párt- és nemzeti bizottságok rendszeresen talál­koztak a partizánalakulatok vezetőivel, hogy megtárgyalják a felkelés előké­születei) és a közigazgatás átvételét. A felkelést megelőző napokban az említőit területeken sikeres harci cse­lekményeket hajtottak végre a Jegorov, Velicsko, Popov és mások vezetése alatt álló legendás hírű partfZánegységek. Számos hadianyagraktár készletét bir­tokba vették a laktanyaőrség minden ellenállása nélkül, sőt egyes helyőrsé­gek katonái lelkesen átálltak a felke­lőkhöz. A Sztálin, Jánošík és Ján Nálepka partizánbrigádok 1944. augusztus 29-ről 30-ára virradó éjjel megszállták Banská Bystricát. A megszállók nem ütköztek komolyabb akadályokba, a szlovák ka­tonák átálltak a partizánokhoz. A lakos­ság támogatta a felkelőket az elrejtő­zött németek rejtekhelyeinek felkuta­tásában. Előnyös hadászati helyzeténél fogva Banská Bystrica lett a Szlovák Nemzeti Felkelts politikai központja. A felkelést követő napon augusztus 30-án a Sztálin partizándandár Jegorov vezetésével kisebb ellenállás leküzdése után megszállta a Banská Bystricától 10 km-nyire levő Tri duby repülőteret. Ezen a repülőtéren több száz szovjet gép szállt le a felkelés alatt. Ez a tá­maszpont képezte az összekötő kapcsot a felkelés hadműveleti területe és a Szovjetunió között. Martin, Ružomberok, Lipt. Mikuláš, Banská Bystrica és a Garam völgyi fal­vak megszállása után a nemzeti bizott­ságok és fegyveres alakulatai, a parti- zánegysögek ellenőrzése alá került egész Közép-Szlovákia. Akkor már nyil­vánvaló volt, hogy a fegyveres parti­zánháború a szlovák nép nemzeti felkelése. A Banská Bystrica-i adóállo­más már augusztus 30-án közzétette a Forradalmi Nemzeti Bizottság kiáltvá­nyát az egész nemzeti felkelésről a fa­sizmus ellen, az új köztársaságért. 1944. szeptember 1-én nyilatkozatban közölte, hogy kezébe vesz minden hatalmat, s egyúttal elrendelte a tartalékosok mozgósítását 35 éves életkorig. A Szlovák Nemzeti Felkelés kezdetén a közép-szlovákiai hadműveleti terü­letén a partizánegységeken kívül egy másik fegyveres erő is részt vett a har­cokban: a felkelő hadsereg egységei, melyek csehszlovák hadsereg néven sze­repeltek Golian és Viest tábornokok vezetése alatt. Ez a felkelő hadsereg a Tiso-féle fasiszta szlovák hadsereg egyes helyőrségeiből alakult Olyan terü­leteken, amelyeket a partizánok meg­szálltak vagy az új nemzeti bizottságok ellenőrzése alatt állottak. A felkelő hadsereg első feladata volt a már felsza­badított városok és falvak védelme. A Szlovák Nemzeti Felkelés nagy visszhangot keltett Dól-Szlovákia Horthy által megszállt területén. Á magyar dol­gozók legjobb fiai csatlakoztak a felsza­A szlovák nép történetének legdicsőbb fejezető • Internacionalista helytállás • Szlovákiai magyarok a Szlovák Nemzeti Felkelésben

Next

/
Thumbnails
Contents