Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-29 / 203. szám, kedd

MILLIÓK TILTAKOZNAK AZ AMERIKAI AGRESSZIÓ ELLEN 1972 VIII. 29. A Béke-Világtanács felhívását követve a világ különböző or­szágaiban tiltakoznak az ellen, hogy az amerikai légi haderő bombázza a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság gátjait és hidrotechnikai berendezéseit. A Szovjet—V ietnami Baráti Társaság központi vezetősége a társaság sok millió tagja nevé­ben határozott tiltakozását je­lentette be a barbár bombázá­sok ellen és követeli, hogy szüntessék be a bombázásokat. A Német Demokratikus Köz­társaságban a Szabad Német Szakszervezeti Szöoétség köz­ponti vezetőségéhez több mint ötezer határozat érkezett. Az aláírók százezrei határozottan követelik a VDK öntözőberen­dezései és gátjai bombázásának beszüntetését. Svájcban sok ezer dolgozó írt alá tiltakozó nyilatkozatot, amely követeli, hogy az ameri­kai kormány szüntesse be a vietnami hadműveleteket, köz­tük ív gátak és öntözőrendsze­rek bűnös bombázását. A Finn Népi Demokratikus Unió parlamenti csoportja le­vélben szólította fel a finn kor­mányt, ítélje el a vietnami gá­tak és polgári célú létesítmé­nyek bombázását, követelje azok haladéktalan beszünteté­sét. Ronies Csandra, a Béke-Világ- tanács főtitkára Űj-Delhiben nyilatkozatot adott a TASZSZ tudósítójának, s megállapította, hogy az észak-vietnami hidro­technikai létesítmények és egyéb polgári célú objektumok­nak a bombázása szörnyű bűn az emberiség ellen. Saigon — B-52-es Amerika- repülőerődök vasárnap déltől hétfőn hajnali hat óráig 23 be­vetésben bombázták a demok­ratikus Vietnam sűrűn lakott területeit és Dél-Vietnam fel­szabadított körzeteit. Fő cél­pontjuk a VDK-ban Hanoi és Haiphong térsége, Dél-Vietnam­ban pedig Saigon közvetlen környéke volt. A dél-vietnami népi felszaba­dító erők az elmúlt 24 órában a déli országrész több pontján sikeres akciókat hajtottak vég­re az ellenséges állások ellen. A hazafiak 122 milliméteres rakétáikkal és aknákkal lőtték Saigontól 540 kilométerrel északkeletre, a saigoni 2. gya­loghadosztály Chu La-i főhadi­szállását és a dél-vietnami 3. számú katonai körzet Lai Khe-i íőhadiszállását is. Heves harcok dúltak a Me- kong-delta térségében, Saigon­tól mintegy 120 kilométerrel nyugatra. Dél-Vietnam északi frontján, Quang Tri tartományi székhely térségében vasárnap éjjel és hétfőn hajnalban is változatla­nul heves fegyveres összecsa­pások voltak a forradalmi erők és a város visszafoglalásával már hónapok óta eredményte­lenül kísérletező saigoni tenge­részgyalogos- és ejtőernyős­osztagok között. Saigoni beis­merés szerint a harcokban a Thieu-rezsim 26 tengerészgya­logosa vesztette életét. A VNA hírügynökség hétfő reggeli jelentése szerint a de­mokratikus Vietnam légvédelmi ütegei az elmúlt héten 12, a háború kezdete óta pedig ösz- szesen 3863 amerikai támadó repülőgépet semmisítetek meg a VDK légi terében. Több piló­tát foglyul ejtettek. Saigon — A hanoi rádió teg­nap közölte, hogy a VÜK lég­védelmi ütegei vasárnap öt Phantom típusú amerikai va­dászbombázót lelőttek és több amerikai pilótát foglyul ejtet­tek. Az amerikai állítás szerint az elmúlt héten 1200 amerikai gyalogost és az Egyesült Álla­mok légierejének 300 katonáját vonták ki Dél-Vietnamból. E lét­számcsökkentés nyomán 37 700 főre csökkent a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai katonák száma. Moszkva — Szinte egyetlen nap sem telik el anélkül, hogy a Vietnami Demokratikus Köz­társaság valamelyik tartomá­nyában az amerikai légierő ne bombázna gátakat, töltéseket, és zsilipeket. A támadások egy­re gyakoribbakká és súlyosab­bakká válnak — írja a Pravda hétfői számában Oleg Ignatyev, a lap hanoi tudósítója. A Pravda végezetül megálla­pítja, hogy augusztus 28-án, a gátak napján, milliók és mil­liók tiltakoznak szerte a világ­ban a bűnös amerikai agresz- szió ellen. Neu> York — A Ne lü York Times beszámolt arról, hogy az amerikai bombázások kiterjesz­tésének egyre több áldozata van a dél-vietnami polgári lakos­ság körében. Mint a tekinté­lyes New York-i lap megállapít­ja, az utóbbi hónapok alatt „több mint 100 százalékkal“ nőtt a háború polgári áldoza­tainak száma. Az amerikai pa­rancsnokság hivatalos adatai szerint az utóbbi négy hónap során 24 788 békés dél-vietna­mi polgár kapott súlyos sebe­sülést. A polgári lakosság körében, különösen a Mekong sűrűn la­kott deltavidékén nagyok az ál­dozatok. VILIAM KOŽÍK, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára a jugoszláviai szakszervezetek meghívására tegnap Belgrádiba érkezett. A megbeszéléseken a két szakszervezetet érintő kér­désekről lesz szó. A KÖNYV ÉVE keretében — melyet az UNESCO hirdetett meg — tegnap Budapesten nem­zetközi értekezlet nyílt. A ta­nácskozáson 34 ország 900 kül­dötte vesz részt. ÚJABB Libanon elleni izraeli támadásról szól az a jelentés, melyet New Yorkban tettek közzé. ANGELA DAVIS néger pol­gárjogi harcos tegnap Moszkvá­ba érkezett. Angela Davisnak kiszabadulása óta ez az első külföldi útja. SZÁZHÚSZ TAGÚ japán szak- szervezeti küldöttség érkezett Moszkvába a hagyományos szovjet—japán szakszervezeti találkozóra. A tanácskozások hétfőn kezdődtek a Volga men­ti Uljanovszkban, a szovjet és a japán nép közötti béke és ba­rátság jegyében. A SZOVJETUNÓ Legfelsőbb Tanácsának meghívására Moszk­vába érkezett a Sri Lanka-i (ceyloni) képviselőház küldött­sége. HRISZTOFIDESZ ciprusi kül­ügyminiszter tegnap Athénba indult, hogy a két ország kap­csolatairól tárgyaljon a görög kormány tagjaival. CSIAO KUAN-HUA kínai kül­ügyminiszter-helyettes a pakisz táni fővárosba érkezett. Megér­kezésekor újságírók előtt kije­lentette: látogatásának célja a kínai—pakisztáni barátság és egység további erősítése. ARGENTÍNA visszahívta a chilei fővárosban akkreditált nagykövetét amiatt, hogy Allen­de menedékjogot adott az ar­gentin földalatti mozgalomhoz tartozó 10 szökött fogolynak, akik egy repülőgépet eltérítve szöktek Argentínából Chilébe. ABDUSZ SZAMAD, a Bengáli Népi Köztársaság külügyminisz­tere Üj Delhibe érkezett. A ben­gáli külügyminiszter több indiai vezetővel folytat sürgős kon­zultációkat a kialakult helyzet­ről azzal kapcsolatban, hogy Kína az ENSZ-ben obstrukciós álláspontra helyezkedett a Ben­gáli Népi Köztársaság felvételé­nek kérdésében. EURÓPAI FIATALOK A BIZTONSÁGRÓL ÉS EGYÜTTMÜXÖßtSRÖL Helsinki — A helsinki műsza­ki egyetem aulájában plenáris tanácskozással folytatódott az a nemzetközi értekezlet, amelyen az európai fiatalok, diákok a kontinens biztonságával és az együttműködéssel kapcsolatos kérdéseket vitatják meg. A va­sárnapi tanácskozáson felszó­laltak a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség, a Nemzetközi Diákszövetség és az Európai Nemzeti Ifjúsági Bizottságok Ta­nácsának képviselői, további számos ország nemzeti ifjúsági és diákszervezetének küldöttei. A szovjet ifjúsági szervezetük nevében G. fanajev, a szovjet ifjúsági szervezetek bizottságá­nak elnöke kért szót. A vasárnapi plenáris tanács­kozáson felszólalók kiemelték annak fontosságát, hogy a kon­tinens fiatal generációi is ak­tívan kivették részüket a hideg­háborút szorgalmazó erők fé- kentartásából. BHUTTO ÚJABB CSÚCSÉRTEKEZLETET JAVASOL Karachi—Ű j-Delhi — Ali Bhutto pakisztáni elnök szom­baton az egyik vidéki városban tartott beszédében felvetette egy újabb indiai—pakisztáni csúcstalálkozó lehetőségét, amelyre — mint mondotta — esetleg már szeptember köze­pén sor kerülhetne. A pakisztáni elnök beszédé­ben megemlítette, hogy nemré­giben telefonbeszélgetést foly­tatott a Londonban kórházi ápo­lás alatt álló Mudzsibur Rah- mannal, a Bengáli Népi Köztár­saság miniszterelnökével, aki­nek egészségi állapota felől ér­deklődött. Rahman a beszélge­tés sprán kitért országának Pa­kisztán részéről történő elisme­rése kérdésére is. Az indiai főváros diplomáciai köreiben egyébként meglehető­sen borúlátónak ítélik meg azt a tényt, hogy Bhuttó nem haj­landó elismerni önálló államnak a függetlenné vált keleti or­szágrészt, s ugyanez a véle­mény a bengáli állam ENSZ- tagságát megakadályozó kínai vétóról is. Összetűzések Belfastban Belfast — A londonderry-i ka­tolikus negyedben vasárnap négy órán keresztül folytak az összecsapások a lakosság és a „biztonsági erők“ között. A ve­rekedés azután robbant ki. hogy mintegy nyolcszázfőnyi menet tüntetett az angol kato­nák ellen, mert a negyedben megszállták a stadionokat, az iskolákat és más épületeket, összetűzésekre került sor Bel­fast utcáin is. A brit hadsereg egyik szóvi­vője hétfőn bejelentette, hogy az utóbbi három hét alatt ös/.- szesen kilencen vesztették éle­tüket — bombatelepítés közben, mert a bombák idő előtt rob­bantak. BRANDT A KÉT NÉMET ÁLLAM MEGBESZÉLÉSEIRŐL Bonn — Külpolitikai kérdé­sekről nyilatkozott Willy Brandt nyugatnémet kancellár a Saar- vidéki rádiónak. Az NDK és az NSZK közötti tárgyalásokat érintve a kancel­lár kijelentette, hogy ezek a tárgyalások nem képezhetik a választási kampány témáját. Brandt megítélése szerint az úgynevezett alapaszerződéssel kapcsolatos tárgyalások — a kérdések sokasága miatt — nem zárulnak le december ele­jéig. Felelőtlenség lenne viszont — fűzte hozzá — az egész tár­gyalási folyamatot elnapolni a választások utáni időszakra. Peron kész visszatérni San Sebastian — Juan Peron volt argentin elnök továbbra sem tett le arról, hogy átvegye a dél-amerikai ország vezeté­sét. Mint ismeretes, Lanusse je­lenlegi elnök szerint Peron nem indulhat az idei választásokon, mert augusztus 25-ig nem tért vissza országába. Ezt a határ­időt maga Lanusse állapította meg. A tizenhét éve külföldön é'ő, most 76 éves Peron a spanyol- országi San Sebastianban sajtó- értekezleten jelentette ki, hogy a határidő kitűzését alkotmány- ellenesnek tartja és ezért nem tért vissza augusztus 25-ig Ar­gentínába. Közölte, hogy to­vábbra is kész visszatérni ha­zájába, „ha a körülmények megfelelőek lesznek“. megegyezést elutasította. Ezzel lehetőséget próbált a maga szá­mára teremteni ahhoz, hogy egy esetleges konstruktív bizalmat­lansági indítvánnyal megbuk­tassa a Brandt-kabinetet, és sa­ját jelöltjét ültesse a kancellá­ri székbe. Ez ugyanis előnyös helyzetet teremtett volna szá­Fürré ősz mára a jövő évben esedékes választásokra. A jelek azonban azt mutatják, az ellenzék ho­vatovább kénytelen feladni el­képzeléseit. Nemcsak azért, mert hatalomra kerülése esetén a kormányzásképtelenség — a patthelyzet miatt — őt is súj­taná, hanem elsősorban azért, mivel az esetleges vereség — különösen a költségvetési vita bizalmatlansági indítványának kudarca után — kedvezőtlen hatással lehetne számára a vá­lasztási kampányban. Nem is beszélve arról, hogy az érdekei­ben megosztott ellenzék, külö­nösen Barzel kancellárjelölt számára nem mindegy, mikor tartják a választásokat. A vá­lasztások esetleges elhalasztá­sa ugvanis a CDU—CSU koalí­cióban saját pozícióját is ve­szélyeztetné. Nehéz volna ugyanis megjósolni, hogy a kancellár-csináló Strauss nem gondolná-e meg magát, s nem keresne-e új jelöltet a kancel­lári tisztségre. Brandt kancellár napokban tett bejelentése ily módon véget vet a találgatásoknak. Brandt a bizalmi kérdés felvetésével kí­vánja a parlamentet feloszlatni. A papírforma szerint ugyanis a bizalmat nem kapja meg, s ez­után — ha az ellenzék* valóban elállt a konstruktív bizalmat­lansági indítványtól — kérheti a szövetségi elnöktől a parla­ment feloszlatását és az új vá­lasztások kiírását. A jelek sze­rint erre december 3 án kerül­ne sor. Alighogy bevonják tehát az ötkarikás olimpiai lobogókat, kezdetét veszi a minden eddigit felülmúló választási küzdelem. Ennek hőfokát kétségtelenül az ellenzék adja meg. Az ellenzék ugyanis dupla vagy semmire játszik. Ezért nem lesz majd finnyás a megtévesztésben, fél­revezetésben, és a politikai de­magógiában sem. Mint ahogy nem volt az a képviselői man­dátumok, lélekvásárlások, vagy a nácikkal kötött szövetség, il­letve a dokumentumhamisítások idején sem. A bizalmi kérdés felvetése — mondta Brandt Münchenben, új­ságírók előtt — nem a parla­mentnek, hanem a választópol­gároknak szól. Rajtuk múlik ugyanis, melyik párt szerzi meg a szavazatok többségét. Bár nagy eltolódásokra nem lehet számítani, jóslásokba még sem lehet bocsátkozni. Az NSZK- választások kimenetele ugyan­is kétesélyes, s csak a szavazó cédulák összeszámolása adhat végleges választ arra, vajon Brandtéknak sikerült-e megbir­kózniuk az ellenzék cselszövé­seivel. Ez utóbbi annál is ve­szélyesebb lesz, hisz az ellen­zék tisztában van azzal, hogy a mostani kudarc hosszú távon befolyásolhatja a keresztény- pártok helyzetét. A külső szemlélő számára azonban szinte hihetetlennek tűnik, hogy az a kormány, mely túllépett az aderiaheri politika makacsságán, vaskalaposságán, s új szakaszt kezdett az NSZK életében, nem érezheti tarsolyá­ban a választók szavazatának többségét... Annak ellenére sem, hogy a keleti szerződések­ről folyó vita idején a kormány támogatására — az NSZK éle­tében először 4— utcára vonul­tak a tömegek. Ezek a töme­gek — legalábbis ezek egy ré­sze — azonban könnnyen fél­revezethető, befolyásolható. S mivel most már nem a szerző­désekről van szó, a közvéle­mény kevésbé egységes. Mert Brandték idején az eu­rópai béke szilárdabbá válha­tott, s megtörténhettek az első lépések a második világháború következményei felszámolására is, ennek ellenére a belpoliti­kai események (árak, pénz, sta­bilitás. stb. I sokkal bonyolul­tabbá teszik a képet, mint azt gondolnánk. Az ellenzék pedig mindent elkövet, hogy minél kevesebb szó essék Brandt ke­leti politikájáról, s annál több­ször ijesztgesssék a nyugatné­met választópolgárt a kommu­nista veszéllyel. Mert Brandt nagyon Is mérsékelt reformter­veit a jobboldal a szocializmus első jelének bélyegzi, s így pró­bál a kormány ellen agitálni. Sőt Franz-Josef Strauss, a CSU vezére attól sem riadt vissza, hogy a keleti szerződéseket mint legutóbb a Bayern Kurier- nak adott interjújában — „vö­rös csapdának“ nevezze. Ezek a tények is Jelzik, az NSZK-ban a monopolkapitaliz­mus viszonyai között progresz- szívabbnak és becsületesebbnek látszó kormánykoalíció minden eddigi sikere, rugalmassága, nemzetközi tekintélye ellenére sem lehet biztos a győzelem­ben. Ennek elsődleges oka, hogy az NSZK-ban ma még — sajnos — politikai demagógiával széles tömegeket lehet felvonultatni, s a kommunizmus mumusával ijesztgetni. A szocialistaellenes- ség így válik aztán a választá­si manőver részévé. A tét tehát nagy, s a reakció Strauss-szal az élen — mindent megtesz annak érdekében, hogy Brandték helyzetét megnehezít­se. Ezért csak bízni lehet ab­ban, hogy a politikai mérkőzés ma még megjósolhatatlan ki­menetele a „jobbik fél“ győzel­mét hozza. Azét a szociálde­mokrata—szabaddemokrata kor­mánykoalícióét, melynek volt bátorsága arra, hogy „Hitler végérvényesen elveszítse a má­sodik világháborút“, s hozzá­kezdjen a vesztes háború kö­vetkezményei felszámolásához. Az enyhülés, az együttműkö­dés Európájában tehát kissé a mostani kormánykoalíció mun­kája, bátorsága is benne van. Ezért három év sziszifuszi küz­delme után megérdemelnék, hogy bizalmat kapjanak a vá­lasztóktól, — a megkezdett út folytatásához. FONOD ZOLTÁN Kommentárunk Mem meteorológiai prognó- zisról van szó, hanem a nyugatnémet választási küzde­lem kapcsán politikai értelem­ben használja a világsajtó a forró ősz fogalmát. A választá­sok kiírása ugyanis elkerülhe­tetlen, s ma már közelebb ju­tottunk ahhoz az izgató kérdés­hez is: hogyan oszlatják fel a bonni parlamentet. Idő előtti választások kiírására eddig — mint ismeretes — még nem volt példa a Német Szövetségi Köz­társaság történetében. Az alkot­mány ugyanakkor — a weimari köztársaság tapasztalataiból tanulva — szigorú tételeket ik­tatott be a hosszas kormányvál­ság bonyodalmai elkerülésére. Jelenleg ezek a formulák ne­hezítik a kormánykoalíció hely­zetét. A rendkívüli választások ki­írása már május óta nyilván­való. Az ún. keleti szerződések ratifikációs vitájában ugyanis lemorzsolódott a Brandt-kabinet minimális többsége is, s a kor­mánykoalíció és az ellenzék 248:248-as megoszlása patt­helyzetet teremtett a bonni par­lamentben. Vagyis az ellenzék képtelen megbuktatni a kan­cellárt, a kabinet viszont cselek­vésképtelenné vált, mivel az előterjesztett törvények elfogad­tatásához nem rendelkezik elég képviselői szavazattal. Ebben a helyzetben ajánlotta fel Brandt kancellár az ellenzéknek, egyez­zenek meg a rendkívüli válasz­tások kiírásában. Az ellenzék látszólag sürge­tőnek, egyedüli megoldásnak minősítette a kérdést, ám a nÉhany sorban

Next

/
Thumbnails
Contents