Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-28 / 202. szám, hétfő
GUSTÁV HUSÁK ELVTÁRS BESZÉDE (Folytatás az 1. oldalról) radalmi mozgalmának történelmében, ezt a döntést csak üdvözölhetjük. A nagy gondolatok a nagy forradalmi események, a nemzetek, népek életében szintén hidat alkotnak az egyik korszaktól a másikig. Ily módon képezett hidat a Szlovák Nemzeti Felkelés a fasiszta elnyomás, megszállás és gyilkolás, és a nemzeti felszabadítás, államunk felújítása között; hidat vagy legalábbis az út kezdetét jelenti a kapitalista kizsákmányolás, az elnyomás, a munkásnép nyomora korszakától a szocializmusig, a dolgozó nép hatalmáig, államunk sokoldalú fejlődéséig. A híd jelkép népünk életében. Hazánk egész területén megemlékeznek a Szlovák Nemzeti Felkelés 28. évfordulójáról. Múlnak az évek, és látjuk, hogy gyermekeinkből felnőtt emberek lettek. Tény, hogy az emberek megöregednek, de a nagy gondolatokat, a nagy forradalmi eszméket tovább viszik az elkövetkező nemzedékek, és a Szlovák Nemzeti Felkelés az erő és a büszkeség, a tanulság forrása marad mind a mai, mind az elkövetkező nemzedékek számára. Politikai és történelmi dokumentumaink azt hangoztatják, hogy a csehszlovák ellenállási harcnak e% volt a legnagyobb akciója, a felkelés jelentette nemzeti és demokratikus forradalmunk kezdetét. Mindez így igaz. Melyek a Szlovák Nemzeti Felkelés és az egész csehszlovák ellenállási harc alapgondolatai, amelyek időt állók, és mély meggyőződésünk, hogy élénken élni fognak-az eljövendő nemzedékek emlékezetében is? Csehszlovákia szétesésének, a fasiszta megszállásnak és a hazai fasisztákkal rokonszenvező kollaboráns réteg élrejutásánnk idején, a nyomorban, amelyben nemcsak Szlovákia, hanem mindkét nemzetünk élt, a cseh és a szlovák nemzet exiszten- ciális veszélyeztetése idején népünk mindenekelőtt a nemzeti és az állami szabadság felújításáért, a csehek és a szlovákok közös hazája — a csehszlovák állam felújításáért vívta küzdelmes harcát. A felkelés idejéből származó, ma és a jövőben is élő alap- gondolat a nemzeti harc összekapcsolása az évszázadok alatt felgyülemlett osztály-, politikai, társadalmi- és nemzeti problémák megoldásáért vívott harccal. A dolgozó nép javát szolgálja tehát a problémák szocialista megoldásához vezető út kiharcolása hazánkban. A harmadik alapgondolat, amely a csehszlovák nép millióiban élt annakidején, a felújított csehszlovák állam biztosítása volt — Európában és világviszonylatban — és a cseh és szlovák nép egységes akarata, hogy Csehszlovákiát a Szovjetunió és a szocialista államok oldalán biztosítsa világviszonylatban. Ezek azok az alapeszmék, amelyekért a szlovák hegyekben, városokban és falvakban harcolt a nép, amelyekért a cseh kerületekben is harcoltak. Ezekért az eszmékért harcolt a Szovjetunió területén megalakult I. csehszlovák hadtest. Ezek miatt szenvedtek az emberek a koncentrációs táborokban, a börtönökben és a külföldi frontokon. Ezekért hoztak az emberek áldozatokat. Ma már örömmel mondhatjuk el, hogy a felszabadulás óta eltelt «vek folyamán, a szocializmus építése alatt ezek a gondolatok áttevődtek mindennapi életünkbe, megvalósultak, itt vannak és meghatározzák mai munkánkat, mai politikánkat. Arról van szó, hogy tovább szilárdítsuk és fejlesszük ezeket az alapgondolatokat, fejlesszük nemzeteink egységét, a cseh és a szlovák nemzetet, valamint a hazánk területén élő nemzetiségek testvéri együttműködését, barátságát, szilárdítsuk tovább a csehszlovák állam, a szocialista rendszer erejét, szilárdítsuk és mélyítsük a testvériséget a Szovjetunióval, a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok nemzeteivel. Ez korparancs. Ezeket a feladatokat konkrétan kidolgozta pártunk XIV. kongresszusa. Érvényesítjük * szocialista demokrácia fejlesztésében, a politikai rendszerben, a dolgozó nép millióinak államunk igazgatásában, irányításában és belső ügyeiről történő döntésében. A kongresszus feladatul tűzte ki népünk élet- színvonalának fejlesztését, megszilárdítását és emelését, a tudomány, a kultúra, a művészet és a fejlett szocialista ország kulturált életéhez szükséges ágazatok tervszerű fejlesztését. A hiányosságokat bíráljuk, azért beszélünk róluk nyíltan és gyakran, mert szeretnénk kiküszöbölni őket. Elmondhatjuk, hogy a párt XIV. kongresszusa által és az ötéves terv által kitűzött feladatokat sikerrel teljesítjük, sőt túl is szárnyaljuk, s ezáltal biztosítjuk az elkövetkező évek*” jó előfeltételeit. A nehéz, válságos évek után felelősséggel jelenthetjük ki, hogy dolgozóink milliói a fejlett, konszolidált, szocialista állam normális, békés feltételei között élnek. Megszilárdult szocialista rendszerünk, a gyakorlatban érvényesülnek a szocialista demokrácia elvei, demokratikusan újultak fel az állami és a társadalmi szervezetek, nö. vekedik a dolgozók részvétele az igazgatásban és a döntésben. Egyre nagyobb népünk politikai és gazdasági elkötelezettsége, a CSKP politikájához való bizalma, valamint bizalma a Nemzeti Fronthoz és állami szerveinkhez. Gazdasági téren megközelítőleg az ötéves terv első harmadánál tartunk. A közvéleményt rendszeresen tájékoztatjuk az eredményekről. Mint tudják, a tervezett feladatokat túlteljesítettük mind az 1971-es évben, mind az idei év első hét hónapja alatt nemcsak az iparban és az építésben, hanem — az időjárás viszontagságai ellenére— a mezőgazdaságban' is. Sajnos, a kedvezőtlen időjárás a cseh kerületekben, még mindig sok gondot okoz. Elmondhatjuk, hogy minden gazdasági szakaszon reális, pozitív eredményeket értünk el. Az iparban, az építészetben, a mezőgazdaságban és más területeken is tanúi lehetünk ezekben a hetekben a nép óriási munkaigyekezetének, gyakran hősiességének. Mindezt talán nem is becsüljük kellőképpen. A népgazdaság növekedésével összhangban teljesítjük a CSKP XIV. kongresszusa által kitűzött feladatokat népünk élet- színvonala megszilárdításának és emelésének terén. Ismeretesek azok az intézkedések, amelyeket az életszínvonal emelése érdekében foganatosítunk évről évre különböző területeken. Általában elmondhatjuk, hogy hazánk életszínvonala világviszonylatban is jó, és azok, akik Európa és a világ bármelyik sarkából érkeznek hazánkba, nyugodtan tehetnek összehasonlítást, láthatják, hogyan él, hogyan dolgozik népünk és milyen az életszínvonala. Nincs miért, és nincs ki előtt szégyenkeznünk azért, amit ezen a téren elértünk. A Központi Bizottság Elnökségén tegnap ismét fontos kérdést oldottunk meg — az I. és II. fokú iskolák tanítóinak, e nagyon fontos szakasz 250 ezres táborának fizetésrendezésével foglalkoztunk. Dolgozó népünk ezen fontos kategóriájának évi fél milliárd koronával emeltük a fizetését. Ez nem egy elszigetelt ügy. Az egyes égető kérdések megoldása attól függ, hogyan fog népgazdaságunk termelni. Azt szeretnénk, hogy amit államunk emberi munkával teremt elő, ilyen vagy olyan formában visszakapják az emberek. Bátran elmondhatjuk, hogy a művelődés- ügy és más területeken is, pozitív eredményeket érünk el annak ellenére, hogy időközben felmerülhetnek átmeneti nehézségek egyik-másik vonalon. Fontos számunkra, hogy pozitív irányú fejlődés mutatkozik a nemzetközi kérdésekben, hogy békésen oldjuk meg a felgyülemlett problémákat. Több mint 27 év telt el a háború óta. Természetesnek vesszük, hogy normális, békés feltételek között élünk, hogy régen elfelejtettük a háborús keserveket, és az emberek valahogy nem is félnek tőlük. Ez nagyszerű. Mindez a szocialista államok, s mindenekelőtt- a Szovjetunió szilárd küzdelmének az eredménye, amelyet az európai és a világbéke megtartása és megszilárdítása érdekében foly. tatott. A gyakorlati lépések is, amelyeket sikerült elérni — legyen az a Nyugat-Németországgal megkötött szerződések ratifikációja vagy más — az SZKP XXIV. kongresszusán megfogalmazott nagy békepolitika eredményei, amelyet mi is támogattunk a XIV. pártkongresszuson, és támogatták a többi testvéri szocialista államok is. Nem egész egy hónappal ezelőtt. került sor a kommunista és munkáspártok képviselőinek krími értekezletére, amely ép-* pen ezekről a kérdésekről tárgyalt. Az értekezleten megállapodtunk az egységes eljárás-'" ban a további küzdelmek során. Előtérbe került isimét a békéért folytatott harc Európában és a világ többi részén, a feszültség csökkentéséért és a problémák békés megoldásáért vívott küzdelem. Ügy tűnik, hogy minden feltétel megvan ahhoz, hogy megkezdhessék az európai biztonsági és együttműködési értekezlet konkrét előkészítését. Kedvezőbbé vált a légkör ahhoz, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok között jószomszédi kapcsolatok jöhessenek létre, hogy kialakuljon a kölcsönös kereskedelmi és kulturális kapcsolat, vagyis a sokoldalúan megjavult együttműködés. Ezek a kedvezőbb feltételek a nemzetközi harc eredményeként születtek, és ez képezte a krími tanácskozások fő tartalmát is. Csehszlovákia teljes mértékben támogatja ezt a békés irányvonalat, a feszültség csökkentéséért, a vitás kér. dések békés megoldásáért vívott harcot minden szinten. . Normalizálni szeretnénk kapcsolatainkat a szomszédos államokkal— a Német Szövetségi Köztársasággal és Ausztriával is. Nemegyszer beszéltünk már erről a kérdésről. Ismét kifejezésre juttatjuk, hogy hajlandók vagyunk elfogadni a mindkét fél számára megfelelő és elfogadható megoldást, és kitartunk a jószomszédi kapcsolatok felvétele mellett. Persze a kérdés megoldásához két partnerre van szükség. Hiába adjuk hajlandóságunk tanújelét, ha a másik táborban nem reagálnak rá kellő mértékben. A békéről, a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttéléséről beszélve elmondhatjuk, hogy ml ezt őszintén és komolyan gondoljuk. Ez képezi külpolitikánk alapvonását. Nein kergetünk illúziókat, de nem is szépítgetünk. Tudjuk, hogy osztályszempontból kettéválasztott világot élünk, hogy a burzsoá világban folytatják tevékenységüket az antikommu- nizmus, az antiszovjetizmus és a revansizmus erői és nem akarnak egyetérteni az ilyen fejlődéssel, sőt ha lehetőségük adódna rá, megkísérelnék a jelenlegi helyzet megváltoztatását is. Tudjuk, hogy a nagy államok egész sorában a burzsoázia tartja kezében a gazdasági hatal' mat, az államhatalmi terveket, a propagációs masinériát. A burzsoázia viszont soha nem volt barátja a néprétegeknek, a néprétegek hatalmának és nem is lesz az. Ezekről a tényezőkről nem feledkezhetünk meg, s még ha akarnánk, sem engedné meg a burzsoá államban tapasztalt gyakorlat. Az elmúlt hetekben ismét összpontosított burzsoá kampányt vezettek a szocialista Csehszlovákia ellen, annak ellenére, hogy minden lehetőségük megvan az objektív információk szerzésére. Millió és millió turista jár hazánkba. Az idén, az elmúlt évvel összehasonlítva, csaknem kétszeresére emelkedett a nyugatról hazánkba látogató turisták száma. Ezek saját szemükkel győződhetnek meg arról, hogyan alakult nálunk a helyzet. A burzsoá kampány ennek ellenére kimondott hazugságokból táplálkozott, és abl>an a meggyőződésben folytatták a hazudo- zást, hogy ha százszor elismét- lik, valaki csak elhiszi. Az ilyen eljárás a munkásosztály hatalmának, a szocializmus ügyének a gyűlöletéből ered. Ezeket a kampányokat egyszer a szocialista állam, más alkalommal valami más ellen folytatják, a Nagy Októberi Forradalom óta bizony már sok mindent megértünk. Csehszlovákia esetében ez bizonyos szempontból bosszú azért, hogy nem sikerültek a nyugati burzsoázia tervei az 1968—69-es években, amikor a hazai szocialistaellenes erők segítségével megkísérelték a szocialista rendszer megdöntéséi és Csehszlovákia elszakítását a szocialista tábortól. Ez alkalommal az úgynevezett politikai körök szolgálták az ürügyet. Nincs okunk arra, hogy ne beszélhessünk ezekről a kérdésekről nyíltan. A közvéleményt tájékoztattuk és nem keletkezett semmilyen felháborodás vagy különös érdeklődés. Ezzel szemben Nyugaton nagyon fontos ügyet csináltak belőle. Miről van szó tulajdonképpen? 1969 áprilisában pártunk központi bizottsága ígéretet tett népünknek, hogy kivezeti Csehszlovákiát a politikai és gazdasági válságból, a külföldi izolációból és nox^má- lis, békés napokat biztosít. Aki ebben az államban él, vagy aki látogatást tesz államunkban, mindenki meggyőződhet arról, hogy központi bizottságunk teljesítette ezt a vállalását, méghozzá jóval rövidebb idő alatt, mint ahogy 1969-ben feltételeztük. Az antiszocialista, a jobboldali és a revizionista felforgató erők leverését politikai eszközök alkalmazásával valósítottuk meg annak ellenére, hogy az annyira nehéz, felboly. gatott Időszakban más megoldásokat is felkínáltak. Mi a politikai utat, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség megnyerésének útját választottuk a párt központi bizottságának politikája, a konszolidációs politika, a béke, a békés munka és a békés életfeltételek politikája számára. Ezen az úton haladva küzdöttük le a válságot. Fő feladatunk, hogy ma is ebben a szellemben nyerjük meg az embereket, és érvekkel győzzük meg népünket. Bátran támaszkodunk a nép bizalmára. Ezzel a politikával sikerült elszigetelni a szocialistaellenes és jobboldali felforgató csoportokat és megfosztani az államunk életére gyakorolt befolyásuktól. Az 1968—1969-es években vallott nézetekért, vagy azokért a tisztségekért, amelyeket valaki akkor töltött be, senkit sem ítéltünk el, senki ellen sem indítottunk büntetőjogi intézkedést, és ilyet a jövőben sem teszünk. Ilyen a központi bizottságunk irányvonala, politikája. Természetesen néhány csoport — a pártból kizártak egy része és a különböző szocialistaellenes csoportok volt tagjai — mint gyenge pontot fogták fel ezt a politikát, és úgy képzelték, hogy egyszerűen azt tesznek, amit akarnak, hogy taposhatnak a törvényeken és államunk ezt eltűri anélkül, hogy nekik ebből bajuk származna. Amikor már nem segített a nyilvános és egyéni intés és a törvényeink sutba dobásával túljutottak türelmünk határán, természetes dolog, hogy állami szerveinknek, bíróságainknak kellett közbelépni, eleget téve törvényadta kötelességüknek és a törvény értelmében büntetőeljárást indítani a felforgatók ellen. Tudnunk kell, hogy hazánkban — és ezt követi a XIV. kongresszus irányvonala is — szigorú a törvényesség. Állami szerveink egyértelmű utasítást kaptak, védeniük kell az emberi jogot, a polgári jogot, az ember törvényes szabadságát, és ezt semmilyen téren meg nem károsíthatják. A mindennapi gyakorlatban ezen elv alapján járnak el. A másik oldalon azonban ugyancsak biztosítani kell a szocialista rendszer, a forradalmi vívmányok és a felkelés, az ellenállási harc óta megtett hosszú utunk védelmét, s ezt természetesen törvényes formában kell tenni, így jártunk el a múltban, Így járunk el ma, és a jövőben is így folytathatjuk utunkat. Százszor elmondtuk már: aki tiszteletben tartja államunk törvényeit, haja szála sem görbülhet meg, viszont minden alkalommal hangsúlyoztuk azt is, hogy nem nézünk el a szociar lista állam és a dolgozók forradalmi hatalma ellen irányuló semminemű felforgató tevékenységet. Mindnyájan itt élünk. A törvényes intézkedésekre való reagálás teljesen normális, békés volt. A külföldi propagációs csatornák azonban épp a csehszlovák dolgozók békés viszonyulása miatt csalódtak és sajnálják, hogy a nép nem ugrott be propaganda állításaiknak. Nem tudom, mit vártak. Vagy olyan rossz rendezőik és rossz becslőik vannak, akik nem ismerik ezt a népet, nem ismerik nemzeteinket és nem ismerik nénink politikai kiállását. Sajnos, a burzsoá kommunis- taellenes kampányt, amely a szocialista Csehszlovákia ellen irányult, támogatta a nyugati progresszív erők néhány képviselője is. Meglepően felületesek a Csehszlovákiáról szóló objektív információkkal kapcsolatban. Csatlakoztak Csehszlovákia burzsoá rágalmazóihoz. Nem titkolhatjuk el, hogy ez fáj nekünk. Nem a csehszlovákiai fejlődés szempontjából — hiszen azon nem változtathat semmilyen burzsoá kam pány. Bánt bennünket abból a szempontból, hogy helytelenül tájékoztatják rólunk a nyugati munkásosztályt és a progresz- szív erőket az egységes imperialistaellenes és progresszív front sikerei szempontjából. Ez a pozíció nem segítheti a közös osztályharcot. Népünk békében, egészségben és normális munkáját folytatva élte át nemcsak ezt a kampányt, hanem ki tudja hányat már 1945, vagy a felkelés ideje óta. A csehszlovák dolgozó népnek megvannak a tapasztalatai mind a hazai, mind a külföldi burzsoáziával, ismerik kizsákmányoló rendjét, a burzsoá szabadságot, a burzsoá demokráciát, s tudja, hogy az nem volt sem szabadság, sem demokrácia a dolgozó ember számára. így tehát jól ismeri a gyűlölködő propagációs kampányokat is. Az elmúlt hetekben ismét teljes mértékben megnyilvánult szocialista társadalmunk ereje és egysége és hozzájárult a Csehszlovákia elleni kampányok burzsoá szervezőinek óriási csalódásához. Szilárdan haladunk a CSKP XIV. kongresszusa által megszabott úton. Ennek az útnak a helyességét igazolta az elmúlt másfél esztendő gyakorlata és dolgozóink millióinak személyes tapasztalatait is. Minden okunk megvan arra, hogy büszkék legyünk dolgozó népünk sikereire politikai, gazdasági téren, az életszínvonal terén és másutt is. Minden okunk megvan arra, hogy büszkék legyünk szocialista rendszerünkre és rendszerünk sokoldalú sikereire. Ma, a Szlovák Nemzeti Felkelésre és a csehszlovák ellenállási harcra emlékezve felelősségünk teljes tudatában elmondhatjuk, hogy teljesítjük a Szlovák Nemzeti Felkelés és a szlovák ellenállási harc szent üzenetét, konkrét munkával teljesítjük a harcosok örökségét szocialista társadalmunkban, hűséggel szolgálva forradalmi hagyományainkat. Legyen ez a híd szocialista építésünk jelképe, legyen a nemzeti felszabadító harc és a munkásmozgalom történelme, nagy forradalmi gondolatainak ós hagyományainak jelképe. Legyen egyúttal jelképe Szlovákia fővárosának, Bratlslavának és az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság nagy jövőjének. Még egyszer szívélyesen üdvözlöm mindannyiukat. Köszönetét mondok mindenkinek a becsületes munkáért, mert ez képezi államunk mai erejét és jövőjét. Mindannyiuknak sok sikert és békességet kívánok. Hála a Szlovák Nemzeti Felkelés és az egész csehszlovák ellenállási harc harcosainakl Éljen a cseh és a szlovák nemzet örök testvérisége, éljen közös hazánk — a Csehszlovák Szocialista Köztársaság! Éljen a Szovjetunióval való szilárd szövetségünk és testvériségünk! Éljen a csehszlovák dolgozó nép küzdelmeinek és győzelmének szervezője — Csehszlovákia Kommunista Pártjai 1972. VIII. 28.
