Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-27 / 34. szám, Vasárnapi Új Szó

lakáshiány a kelet-ázsiai nagyvárosokban A népszaporulat hatalmas emelkedése komoly gondokat okoz a kelet-ázsiai nagyvárosokban. Százezrek hagyják el a mezőgazdasági vidékeket, ahol nincs munkaalkalom és megpróbálnak a váro­sokban elhelyezkedni. A lakosság «vi szaporulata Djakartában 200 ezer, Hong Kongban és Manilában 100 ezer fő. A nagyvárosok korszerűtlen egészségügyi berendezése ezt az állandó áramlást nem tudja kielégíteni. Az élelmiszerellátás' egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, a bűnözés rohamosan terjed. Calcuttában százezrek alszanak az utcán, Manilában roskadozó barakkokban, Djakartában pri­mitív bambusznád kunyhókban, Hong Kongban pedig a tetőkön. A nagyvárosok nyomortanyái, a „slumok“ egyre nagyobb kiterjedésűek. Még Tokióban is kritikus a lakáshely­zet, jóllehet ott a nyomornegyedeket lé­nyegében felszámolták. A lakások 36 szá­zaléka már nem felel meg a korszerű kö­vetelményeknek. A kormány ötéves la­kásépítési tervet állított össze, melynek célja: egy szobára egy személy. Ennek során több mint 9 millió lakás építését tervezik. Az építés költségeit háromne­gyed részben a magántőke finanszíroz­za, a szakemberek azonban kételkednek a terv sikeres végrehajtásában. Hong Kongban öt éven belül 800 ezer lakást kívánnak építeni, főleg a kisebb igényűek számára, de még ez a hatalmas szám sem tudja az idők folyamán egyre növekvő lakásszükségletet kellőképpen kielégíteni. Pedig 4 millió ember «1 a város 400 négy- zetmérföldes területén olyan házakban &s tömeglakásokban, amelyeknek több mint 50 százaléka már megérett a lebon­tásra. Úgy látszik, hogy a kelet-ázsiai orszá­gok az elmúlt két évtizedben nem foglal­koztak komolyan a lakásépítéssel. Kétség­telenül sok minden történt a városfejlesz­tés érdekében, utakat szélesítettek, szálló, dákat és villanegyedek épültek fel, de megfeledkeztek arról, hogy a szélesebb néprétegek lakásigényeit megfelelő laká­sokkal elégítsék ki. Súlyosbítja a hely­zetet, hogy a magántőke elsősorban olyan lakásépítéssel foglalkozik, amelynél a bérjövedelem komoly hasznot biztosít, így a kommunális építés a kormány felada­ta marad. Tajpel pillanatnyi lakáshiányát — a nyomornegyedek állandó lerombolá­sa miatt — 200 ezer lakás enyhítené, ugyanakkor az évi lakásépítés mindösz- sze 10 ezer lakás. Ez viszont még az újonnan bevándoroltak kielégítésére sem elég. Dél-Koreában a kormány lerombolta a slumokat, de a városok határában min­dig újak keletkeznek. A Fülöp-szigetek lakásépítési terve évi 12 lakás 1000 em­berre számítva, a valóságban azonban csak kettő épül fel. Egyes becslések sze­rint a Fülöp-szigeteken 1980-ban 4 millió lakással lesz kevesebb a szükségletnél. A legrosszabb a helyzet Djakartában. A lakosság nagy része földes, primitív kunyhókban él, ahol sem vízvezeték, sem villanyvilágítás nincs. Kataszírófális a lakásellátottság Saigonban is, ahová az évek óta tartó háború miatt több száz­ezren menekültek. Ezek vagy nyomorne­gyedekben húzzák meg magukat, vagy az utcán élnek, vagy pedig a vízen csóna­kokban tengetik életüket, leírhatatlan piszokban. A nagyarányú lakáshiány következté­ben hihetetlenül magasra szöktek az in­gatlanárak, megnőtt a telekspekuláció. A lakáshiány természetesen fokozza a fe­szültséget és kedvező a talaj az egyre in­kább terjedő bűnözés számára is. A nagyvárosokban általában nincs kiépített csatornarendszer és szervezett szemétfu­varozás. Sok lakásban hiányzik a folyó­víz is, így a lakosság nagy része csak kutakból nyeri a vizet. Bangkokban és DjakaTtában a városon áthúzódó csator­nák vizét használják ivásra, mosásra, für­désre, és főzésre is. Ha a kormányok az elkövetkező évek során nem fordítanak hatalmas összege­ket a városfejlesztésre és az ezzel járó közművesítésre, akkor veszedelmes jár­ványgócok keletkezhetnek. /Neue Zürcher Zeitung) 1972. VIII. 27. Megfiatalodni im Iáét, szép mspregedni igen Antonió Saponaro profesz- szor — kutatócsoportja élén — hosszú időn át tanulmá­nyozta a Kingko Biloba nevű kínai növényt, amelyről azt tartják, hogy megőrzi az em­ber fiatalságát és valamennyi fiziológiai képességét. A professzor a növénnyel kapcsolatban a következőket mondotta: „Toboztermő növény, Kíná­ban és Japánban is nagyon elterjedt. Európába a múlt század folyamán hozták be, de még ritkaságnak számit. A szürke kérgű fa 30 méter magasra is megnőhet. Virága nem különösebben szép, le­vele viszont apró legyezőre emlékeztet, színe világos­zöld. Az ősszel aranysárgán csillogó levelek az egészség­re nézve rendkívüli hatással vannak. Az emberek általá­ban azt hiszik, hogy ez a megállapítás újkeletű, azon­ban már a régi kínai orvo­sok is használták a Kingko Biloba fa levelét pl. asztma ►ellen, és segítségével tisztí­tották a betegek vérét. Az európai kutatások tehát ezer­éves tapasztalatokra épülnek. A növény leveleit speciális vegyi folyamat keretében ke­zelik egy gyógyszergyárban. Az említett vegyi folyamat rendkívül bonyolult,, a gyár­tás munkaigényes. Több kiló levélre van szükség igen kis mennyiségű kivonathoz. Az orvostudományban — Folytatta Sapponaro — nincs helye a csodáknak. Azt vi­szont konkrétan tapasztal­tuk, hogy az injekció, tablet­ta, vagy csepp formájában adagolt kivonat igen hatásos­nak bizonyult, főleg az agyi érelmeszesedés ellen, ezen­kívül a füvészek jó ered­ményt értek el vele az öreg kori süketség gyógyításában. A bőrgyógyászok véleménye szerint igen hatékony a vér­keringési zavarokkal kapcso­latos bőrbántalmak esetében is. Az idő kerekét nem lehet visszaforgatni, de lényegé­ben az a fontos, hogy az em­ber az öregséget a lehető legjobb közérzetben élje vé­gig. A Kingko Biloba fa le­velének kivonata kiváló ér­aktiváló hatása révén főként a gerontológiában kap lúl- jogosultságot. (OGGI) Mindent elborít a por „A korszerű földművelő módszerek megváltoztatják az éghajlatot. A súlyos me­zőgazdasági gépek olyan mennyiségű port vernek fel, hogy hovatovább az emberi­ség nem tud elegendő élel­met termelni,“ állapították meg Reid Bryson és John Ross amerikai egyetemi ta­nárok. A kutatók véleménye szerint 1963-tól napjainkig 19-szeresére növekedett az afmoszféra portartalma. Északnyugat-India fölött a levegő 50—150-szer nagyobb portartalmú, mint a világ egyik legszennyezettebb vá­rosa, Chicago felett. Az in­diai por egy hatalmas mére­tű felhő részét képezi, amely Észak-Afrikától Kambodzsáig húzódik, Irán és Nyugat-Pa- kisztán déli partvidékén né­mileg megvékonyodik, Észak- nyugat-India felett pedig új­ból összesűrűsödik. A tudó­sok véleménye szerint az at­moszférában felhalmozódó pormennyiség kettős hatást ér el: megakadályozza, hogy a nap melege elérje a Föld felszínét és a nagy ipari vá­rosokban keletkezett hőt nem engedi szétoszlani az at­moszférában. így a városok felett kialakul egy por. és koromtakaró, amely mester­séges, a környező területe­kénél melegebb, nedvesebb és mozdulatlanabb éghajlatot tart fenn. A két tudós szerint, ha to­vábbra is ilyen mértékben nö­vekszik a légkör portartal­ma, jelentősen károsíthatja a gabonafélék és a kukorica termesztését, vagyis végső soron olyan ínséghez vezet­het, amely tragikus kihatás­sal lehet az egész emberiség­re. (Panorama) HÍREK BAMBARA NYELVEN Maliban folyóiratot alapí­tottak az írástudóknak. Ha­vonta jelenik meg bambára nyelven, az UNESCO támo­gatásával, az írástudatlan­ság ellen küzdő szolgálat közreműködésével. A folyó­irat címe „Kibaru“, ami bam- bara nyelven annyit jelent, mint „Hírek“. Mali lakossága mintegy 80 százalékban írástudatlan. A hatóságok átfogó irástanítási tervet készítettek, s a „Kiba­ru“ is ennek keretében je­lenik meg. Az országban je­lenleg 1731 írástanító köz­pont működik, ezeket kb. 60 ezer ember látogatja. A központok jelentős szerepet játszanak az analfabetizmus megszűntetésében. A legtöbb fejlődő országhoz hasonlóan, Maliban is egyik legnagyobb probléma olvasnivalót sze­rezni az újdonsült írástudók­nak. Ezért megkérték az ÜNESCOT, amelynek szak­emberei hosszú időn át ta­nulmányozták a vidéki saj­tó előállításának lehetősé­gét az afrikai nemzeti nyel­vek új írástudói számára. A falusi sajtó megteremtése céljából a CESTI (Centre d’Études des Sciences et Techniques de ľlnformati- on — a tájékoztatás tudomá­nyát és technikáját tanulmá­nyozó központ) két tanfo­lyamot rendezett, egyet 1970- ben és egyet ez év elején az on a tátjékoztatás tudomá- UNESCO védnöksége alatt. A kampány keretében java­solt falusi sajtó célja: elejét venni annak, hogy az újdon­sült írástudók visszasüllyed­jenek az analfabetizmus ál­lapotába, mivel nem gyako­rolhatják az olvasást. Amel­lett a lap olvasása lehetővé teszi, hogy javítsák a mező- gazdasági technikát, kedve­zőbb egészségügyi feltétele­ket és jobb életviszonyokat teremtsenek maguknak és így nagyobb mértékben ve­hetnek részt a társadalmi és gazdasági fejlődésben. (Journalists Affairs) Az orvostudomány és az audio-vizuális eszközök Rotterdam felett új felhőkarcoló emelke­dik: az orvosi kar központja. Nevezetessége az audio-vizuális központ. Ennek területe meghaladja az ezer négyzetmétert, a köz­pontot kiszolgáló személyzet létszáma 32 munkatárs, akiknek a hallgatók segédkez­nek. Az elmúlt év során a központban heti átlagban 7 televíziós program, 50 rövidfilm, 30 ezer különböző diapozitív és több tízezer fotó készült. Az egyetemi vezetőség koordi­náló egységnek tekinti a központot, amely­nek feladata, hogy fotókkal, reprodukciókkal, rajzokkal, szemléltető anyaggal, filmekkel és tv-adásokkal lássa el a kart. Az első szakaszban a központ azt a fel­adatot tűzte maga elé, hogy bevezesse a kar munkatársait az audio-vizuális eszközök alkalmazásába. A következő szakaszban két célt kívántak elérni: átadni a hallgatóknak az ismereteket és az információkat,, és perspektivikus jelleget adni az imformációk- nak. Az első feladat könnyen megvalósítható, mert az audio-vizuális eszközök időt hagy­nak a lektoroknak és az előadóknak, hogy a második feladatra összpontosítsák figyel­müket. A központ munkatársai széles körű terü­leten tevékenykednek. Nemcsak a hallgató­kat tanítják, hanem a klinika középszintű egészségügyi személyzetét is. Ez annál is inkább fontos, mivel a holland egészségügyi előírásoknak megfelelően az alsóbb szintű egészségügyi személyzet gyakran orvosi fel­ügyelet mellett, de önállóan végez meglehe­tősen bonyolult műveleteket, pl. vérátöm­lesztést. Az új módszert alkalmazva az egészségügyi középkáderek ezt a tevékenysé­güket megfelelőbben végezhetik el, és így te­hermentesítik az orvosi munkát. Másrészt az audio-vizuális eszközök nagy mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy ki lehessen alakítani és tovább lehessen fej­leszteni a kar és a klinikák munkatársai közötti kapcsolatot pl. a diagnózis megálla­pításával. De megkönnyítik az orvos és a kli­nikáról távozó betegek további kapcsolatát is. A központ olyan filmeket bocsát rendel­kezésre, amelyekből a beteg megtudja, mi is történt vele, milyen életmódot kellene a ke­zelés után folytatnia, hogy megelőzze a be­tegség kiújulását stb. Különösen nagy jelen­tőségűek ezek a lehetőségek a szívbetegek, a gyomorbetegek, és a terhes nők számára. Jelenleg a központ vetítőkészülékkel, tv- ernyőkkel és különféle regisztráló készülé­kekkel rendelkezik. Az előadótermek olyan kapcsolatban vannak egymással, hogy az egyikben vetített programot egy másik elő­adó terembe is továbbítani lehet. A központ vezetői úgy vélik, hogy az új oktatási mód­szerek nemcsak időt takarítanak meg az oktatási folyamatban, hanem jelentékenyen emelik annak minőségét is. (UNESCO-BULLETIN) Arany és szegénység Bármilyen meglepő, de In­dia, ahol az ENSZ adatai szerint minden harmadik la­kos rosszul táplált, a világ­nak az az országa, ahol a legnagyobb aranykészleteket találjuk magánszemélyek tu­lajdonában. A magántulaj­donban levő arany értéke a legszerényebb számítások szerint Is eléri a 8—10 milli­árd dollárt. Az indiaiak vonzódása a sárga színű fém iránt jelen­tékeny mértékben fékezi a nemzetgazdaság fejlődését. A kereskedők, iparosok, sőt a szegény parasztok is min­den megtakarított rúpiájukat szinte szenvedélyesen arany­ba fektetik. A hatalmas tő­két, amelyre oly nagy szük­sége volna az országnak, így nem lehet kihasználni. A kormány arra törekszik, hogy korlátozza az arany felhal­mozását és mozgósítsa a rej­tett kincseket az indiai fej­lődés érdekében. A hagyo­mányok azonban ma még igen erősek. Az ifjú házasoknak arany ékszereket ajándékoznak, de ez csak csepp a tengerben. Az indiai ember a templom­ba is aranyat visz. A dél-in­diai Venkateszvara templom például csupán 1970-ben mintegy félmillió dollár ér­tékű aranyat kapott ado­mány címen a hívőktől. Hatástalanok maradnak a kormány olyan irányú pró­bálkozásai is, hogy gátat vessen az aranycsempészés­nek. Évente átlagosan 7 mil­lió dollár értékű aranyat ko­boznak el, azonban az 5680 km hosszú tengerpart, továb­bá a terjedelmes szárazföldi határok lehetetlenné teszik a szigorúbb vámellenőrzést. A csempészek kevés kocká­zatot vállalnak, nyereségük ugyanakkor hatalmas, mivel áruikat Indiában a világpia­cinál kétszerte magasabb äron értékesítik. (Azija i Afrika Szivodnya) APRÓHIRDETÉS ÁLLÁS ■ Az adminisztrációs munkála­tokban, s a magyar és a szlovák nyelvben is jártas, mindkét nyel’' ven gépelni tudó önálló munkaerői (nőt) felveszünk. Munkahely a város (Bratislava) központjában. Munkába lépés azonnal. Telefoif: 551-83. ÜF-139 ■ Mezőgazdasági szaktanintézel Dvory nad/Žitovou-ban felvesz: 1 tanítót szaktantárgyak tanítása’* ra — Feltétel: Főiskolai végzett­ség és 2 éves gyakorlat. 2 mestert szakgyakorlat vezetésé­re — Feltétel: Középiskolai vég­zettség. Fizetés 1490.--------2250.-* ko rona + 25 % prémium. Jelentkezni lehet az iskola igazga­tóságán írásban vagy személyesen legkésőbb 1972. augusztus 25-ig. ÜF-131 ■ Magyar—szlovák, szakos tanár állást keres bármelyik magyar kö­zépiskolán. Német nyelvet is ta­nítok. Jelige: Sürgős. Ü-987 H Eladó két kisebb ház kerttel Bratislavában. Azonnal beköltözhe­tő. Cím a hirdetőirodában. Ű-954 ■ Moszkvics 408 kitűnő állapotban eladó. Cim: Ing. Dušan Valenta, Slávičie údolie 24, Blava, telefon: 367-77. 0 1000 Jil!i!lllllllllillllllllll!llil!lll!!!lll!llllllllll Hirdessen Ön is a z ÚJSZÓ-han

Next

/
Thumbnails
Contents