Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-27 / 34. szám, Vasárnapi Új Szó
lakáshiány a kelet-ázsiai nagyvárosokban A népszaporulat hatalmas emelkedése komoly gondokat okoz a kelet-ázsiai nagyvárosokban. Százezrek hagyják el a mezőgazdasági vidékeket, ahol nincs munkaalkalom és megpróbálnak a városokban elhelyezkedni. A lakosság «vi szaporulata Djakartában 200 ezer, Hong Kongban és Manilában 100 ezer fő. A nagyvárosok korszerűtlen egészségügyi berendezése ezt az állandó áramlást nem tudja kielégíteni. Az élelmiszerellátás' egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, a bűnözés rohamosan terjed. Calcuttában százezrek alszanak az utcán, Manilában roskadozó barakkokban, Djakartában primitív bambusznád kunyhókban, Hong Kongban pedig a tetőkön. A nagyvárosok nyomortanyái, a „slumok“ egyre nagyobb kiterjedésűek. Még Tokióban is kritikus a lakáshelyzet, jóllehet ott a nyomornegyedeket lényegében felszámolták. A lakások 36 százaléka már nem felel meg a korszerű követelményeknek. A kormány ötéves lakásépítési tervet állított össze, melynek célja: egy szobára egy személy. Ennek során több mint 9 millió lakás építését tervezik. Az építés költségeit háromnegyed részben a magántőke finanszírozza, a szakemberek azonban kételkednek a terv sikeres végrehajtásában. Hong Kongban öt éven belül 800 ezer lakást kívánnak építeni, főleg a kisebb igényűek számára, de még ez a hatalmas szám sem tudja az idők folyamán egyre növekvő lakásszükségletet kellőképpen kielégíteni. Pedig 4 millió ember «1 a város 400 négy- zetmérföldes területén olyan házakban &s tömeglakásokban, amelyeknek több mint 50 százaléka már megérett a lebontásra. Úgy látszik, hogy a kelet-ázsiai országok az elmúlt két évtizedben nem foglalkoztak komolyan a lakásépítéssel. Kétségtelenül sok minden történt a városfejlesztés érdekében, utakat szélesítettek, szálló, dákat és villanegyedek épültek fel, de megfeledkeztek arról, hogy a szélesebb néprétegek lakásigényeit megfelelő lakásokkal elégítsék ki. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a magántőke elsősorban olyan lakásépítéssel foglalkozik, amelynél a bérjövedelem komoly hasznot biztosít, így a kommunális építés a kormány feladata marad. Tajpel pillanatnyi lakáshiányát — a nyomornegyedek állandó lerombolása miatt — 200 ezer lakás enyhítené, ugyanakkor az évi lakásépítés mindösz- sze 10 ezer lakás. Ez viszont még az újonnan bevándoroltak kielégítésére sem elég. Dél-Koreában a kormány lerombolta a slumokat, de a városok határában mindig újak keletkeznek. A Fülöp-szigetek lakásépítési terve évi 12 lakás 1000 emberre számítva, a valóságban azonban csak kettő épül fel. Egyes becslések szerint a Fülöp-szigeteken 1980-ban 4 millió lakással lesz kevesebb a szükségletnél. A legrosszabb a helyzet Djakartában. A lakosság nagy része földes, primitív kunyhókban él, ahol sem vízvezeték, sem villanyvilágítás nincs. Kataszírófális a lakásellátottság Saigonban is, ahová az évek óta tartó háború miatt több százezren menekültek. Ezek vagy nyomornegyedekben húzzák meg magukat, vagy az utcán élnek, vagy pedig a vízen csónakokban tengetik életüket, leírhatatlan piszokban. A nagyarányú lakáshiány következtében hihetetlenül magasra szöktek az ingatlanárak, megnőtt a telekspekuláció. A lakáshiány természetesen fokozza a feszültséget és kedvező a talaj az egyre inkább terjedő bűnözés számára is. A nagyvárosokban általában nincs kiépített csatornarendszer és szervezett szemétfuvarozás. Sok lakásban hiányzik a folyóvíz is, így a lakosság nagy része csak kutakból nyeri a vizet. Bangkokban és DjakaTtában a városon áthúzódó csatornák vizét használják ivásra, mosásra, fürdésre, és főzésre is. Ha a kormányok az elkövetkező évek során nem fordítanak hatalmas összegeket a városfejlesztésre és az ezzel járó közművesítésre, akkor veszedelmes járványgócok keletkezhetnek. /Neue Zürcher Zeitung) 1972. VIII. 27. Megfiatalodni im Iáét, szép mspregedni igen Antonió Saponaro profesz- szor — kutatócsoportja élén — hosszú időn át tanulmányozta a Kingko Biloba nevű kínai növényt, amelyről azt tartják, hogy megőrzi az ember fiatalságát és valamennyi fiziológiai képességét. A professzor a növénnyel kapcsolatban a következőket mondotta: „Toboztermő növény, Kínában és Japánban is nagyon elterjedt. Európába a múlt század folyamán hozták be, de még ritkaságnak számit. A szürke kérgű fa 30 méter magasra is megnőhet. Virága nem különösebben szép, levele viszont apró legyezőre emlékeztet, színe világoszöld. Az ősszel aranysárgán csillogó levelek az egészségre nézve rendkívüli hatással vannak. Az emberek általában azt hiszik, hogy ez a megállapítás újkeletű, azonban már a régi kínai orvosok is használták a Kingko Biloba fa levelét pl. asztma ►ellen, és segítségével tisztították a betegek vérét. Az európai kutatások tehát ezeréves tapasztalatokra épülnek. A növény leveleit speciális vegyi folyamat keretében kezelik egy gyógyszergyárban. Az említett vegyi folyamat rendkívül bonyolult,, a gyártás munkaigényes. Több kiló levélre van szükség igen kis mennyiségű kivonathoz. Az orvostudományban — Folytatta Sapponaro — nincs helye a csodáknak. Azt viszont konkrétan tapasztaltuk, hogy az injekció, tabletta, vagy csepp formájában adagolt kivonat igen hatásosnak bizonyult, főleg az agyi érelmeszesedés ellen, ezenkívül a füvészek jó eredményt értek el vele az öreg kori süketség gyógyításában. A bőrgyógyászok véleménye szerint igen hatékony a vérkeringési zavarokkal kapcsolatos bőrbántalmak esetében is. Az idő kerekét nem lehet visszaforgatni, de lényegében az a fontos, hogy az ember az öregséget a lehető legjobb közérzetben élje végig. A Kingko Biloba fa levelének kivonata kiváló éraktiváló hatása révén főként a gerontológiában kap lúl- jogosultságot. (OGGI) Mindent elborít a por „A korszerű földművelő módszerek megváltoztatják az éghajlatot. A súlyos mezőgazdasági gépek olyan mennyiségű port vernek fel, hogy hovatovább az emberiség nem tud elegendő élelmet termelni,“ állapították meg Reid Bryson és John Ross amerikai egyetemi tanárok. A kutatók véleménye szerint 1963-tól napjainkig 19-szeresére növekedett az afmoszféra portartalma. Északnyugat-India fölött a levegő 50—150-szer nagyobb portartalmú, mint a világ egyik legszennyezettebb városa, Chicago felett. Az indiai por egy hatalmas méretű felhő részét képezi, amely Észak-Afrikától Kambodzsáig húzódik, Irán és Nyugat-Pa- kisztán déli partvidékén némileg megvékonyodik, Észak- nyugat-India felett pedig újból összesűrűsödik. A tudósok véleménye szerint az atmoszférában felhalmozódó pormennyiség kettős hatást ér el: megakadályozza, hogy a nap melege elérje a Föld felszínét és a nagy ipari városokban keletkezett hőt nem engedi szétoszlani az atmoszférában. így a városok felett kialakul egy por. és koromtakaró, amely mesterséges, a környező területekénél melegebb, nedvesebb és mozdulatlanabb éghajlatot tart fenn. A két tudós szerint, ha továbbra is ilyen mértékben növekszik a légkör portartalma, jelentősen károsíthatja a gabonafélék és a kukorica termesztését, vagyis végső soron olyan ínséghez vezethet, amely tragikus kihatással lehet az egész emberiségre. (Panorama) HÍREK BAMBARA NYELVEN Maliban folyóiratot alapítottak az írástudóknak. Havonta jelenik meg bambára nyelven, az UNESCO támogatásával, az írástudatlanság ellen küzdő szolgálat közreműködésével. A folyóirat címe „Kibaru“, ami bam- bara nyelven annyit jelent, mint „Hírek“. Mali lakossága mintegy 80 százalékban írástudatlan. A hatóságok átfogó irástanítási tervet készítettek, s a „Kibaru“ is ennek keretében jelenik meg. Az országban jelenleg 1731 írástanító központ működik, ezeket kb. 60 ezer ember látogatja. A központok jelentős szerepet játszanak az analfabetizmus megszűntetésében. A legtöbb fejlődő országhoz hasonlóan, Maliban is egyik legnagyobb probléma olvasnivalót szerezni az újdonsült írástudóknak. Ezért megkérték az ÜNESCOT, amelynek szakemberei hosszú időn át tanulmányozták a vidéki sajtó előállításának lehetőségét az afrikai nemzeti nyelvek új írástudói számára. A falusi sajtó megteremtése céljából a CESTI (Centre d’Études des Sciences et Techniques de ľlnformati- on — a tájékoztatás tudományát és technikáját tanulmányozó központ) két tanfolyamot rendezett, egyet 1970- ben és egyet ez év elején az on a tátjékoztatás tudomá- UNESCO védnöksége alatt. A kampány keretében javasolt falusi sajtó célja: elejét venni annak, hogy az újdonsült írástudók visszasüllyedjenek az analfabetizmus állapotába, mivel nem gyakorolhatják az olvasást. Amellett a lap olvasása lehetővé teszi, hogy javítsák a mező- gazdasági technikát, kedvezőbb egészségügyi feltételeket és jobb életviszonyokat teremtsenek maguknak és így nagyobb mértékben vehetnek részt a társadalmi és gazdasági fejlődésben. (Journalists Affairs) Az orvostudomány és az audio-vizuális eszközök Rotterdam felett új felhőkarcoló emelkedik: az orvosi kar központja. Nevezetessége az audio-vizuális központ. Ennek területe meghaladja az ezer négyzetmétert, a központot kiszolgáló személyzet létszáma 32 munkatárs, akiknek a hallgatók segédkeznek. Az elmúlt év során a központban heti átlagban 7 televíziós program, 50 rövidfilm, 30 ezer különböző diapozitív és több tízezer fotó készült. Az egyetemi vezetőség koordináló egységnek tekinti a központot, amelynek feladata, hogy fotókkal, reprodukciókkal, rajzokkal, szemléltető anyaggal, filmekkel és tv-adásokkal lássa el a kart. Az első szakaszban a központ azt a feladatot tűzte maga elé, hogy bevezesse a kar munkatársait az audio-vizuális eszközök alkalmazásába. A következő szakaszban két célt kívántak elérni: átadni a hallgatóknak az ismereteket és az információkat,, és perspektivikus jelleget adni az imformációk- nak. Az első feladat könnyen megvalósítható, mert az audio-vizuális eszközök időt hagynak a lektoroknak és az előadóknak, hogy a második feladatra összpontosítsák figyelmüket. A központ munkatársai széles körű területen tevékenykednek. Nemcsak a hallgatókat tanítják, hanem a klinika középszintű egészségügyi személyzetét is. Ez annál is inkább fontos, mivel a holland egészségügyi előírásoknak megfelelően az alsóbb szintű egészségügyi személyzet gyakran orvosi felügyelet mellett, de önállóan végez meglehetősen bonyolult műveleteket, pl. vérátömlesztést. Az új módszert alkalmazva az egészségügyi középkáderek ezt a tevékenységüket megfelelőbben végezhetik el, és így tehermentesítik az orvosi munkát. Másrészt az audio-vizuális eszközök nagy mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy ki lehessen alakítani és tovább lehessen fejleszteni a kar és a klinikák munkatársai közötti kapcsolatot pl. a diagnózis megállapításával. De megkönnyítik az orvos és a klinikáról távozó betegek további kapcsolatát is. A központ olyan filmeket bocsát rendelkezésre, amelyekből a beteg megtudja, mi is történt vele, milyen életmódot kellene a kezelés után folytatnia, hogy megelőzze a betegség kiújulását stb. Különösen nagy jelentőségűek ezek a lehetőségek a szívbetegek, a gyomorbetegek, és a terhes nők számára. Jelenleg a központ vetítőkészülékkel, tv- ernyőkkel és különféle regisztráló készülékekkel rendelkezik. Az előadótermek olyan kapcsolatban vannak egymással, hogy az egyikben vetített programot egy másik előadó terembe is továbbítani lehet. A központ vezetői úgy vélik, hogy az új oktatási módszerek nemcsak időt takarítanak meg az oktatási folyamatban, hanem jelentékenyen emelik annak minőségét is. (UNESCO-BULLETIN) Arany és szegénység Bármilyen meglepő, de India, ahol az ENSZ adatai szerint minden harmadik lakos rosszul táplált, a világnak az az országa, ahol a legnagyobb aranykészleteket találjuk magánszemélyek tulajdonában. A magántulajdonban levő arany értéke a legszerényebb számítások szerint Is eléri a 8—10 milliárd dollárt. Az indiaiak vonzódása a sárga színű fém iránt jelentékeny mértékben fékezi a nemzetgazdaság fejlődését. A kereskedők, iparosok, sőt a szegény parasztok is minden megtakarított rúpiájukat szinte szenvedélyesen aranyba fektetik. A hatalmas tőkét, amelyre oly nagy szüksége volna az országnak, így nem lehet kihasználni. A kormány arra törekszik, hogy korlátozza az arany felhalmozását és mozgósítsa a rejtett kincseket az indiai fejlődés érdekében. A hagyományok azonban ma még igen erősek. Az ifjú házasoknak arany ékszereket ajándékoznak, de ez csak csepp a tengerben. Az indiai ember a templomba is aranyat visz. A dél-indiai Venkateszvara templom például csupán 1970-ben mintegy félmillió dollár értékű aranyat kapott adomány címen a hívőktől. Hatástalanok maradnak a kormány olyan irányú próbálkozásai is, hogy gátat vessen az aranycsempészésnek. Évente átlagosan 7 millió dollár értékű aranyat koboznak el, azonban az 5680 km hosszú tengerpart, továbbá a terjedelmes szárazföldi határok lehetetlenné teszik a szigorúbb vámellenőrzést. A csempészek kevés kockázatot vállalnak, nyereségük ugyanakkor hatalmas, mivel áruikat Indiában a világpiacinál kétszerte magasabb äron értékesítik. (Azija i Afrika Szivodnya) APRÓHIRDETÉS ÁLLÁS ■ Az adminisztrációs munkálatokban, s a magyar és a szlovák nyelvben is jártas, mindkét nyel’' ven gépelni tudó önálló munkaerői (nőt) felveszünk. Munkahely a város (Bratislava) központjában. Munkába lépés azonnal. Telefoif: 551-83. ÜF-139 ■ Mezőgazdasági szaktanintézel Dvory nad/Žitovou-ban felvesz: 1 tanítót szaktantárgyak tanítása’* ra — Feltétel: Főiskolai végzettség és 2 éves gyakorlat. 2 mestert szakgyakorlat vezetésére — Feltétel: Középiskolai végzettség. Fizetés 1490.--------2250.-* ko rona + 25 % prémium. Jelentkezni lehet az iskola igazgatóságán írásban vagy személyesen legkésőbb 1972. augusztus 25-ig. ÜF-131 ■ Magyar—szlovák, szakos tanár állást keres bármelyik magyar középiskolán. Német nyelvet is tanítok. Jelige: Sürgős. Ü-987 H Eladó két kisebb ház kerttel Bratislavában. Azonnal beköltözhető. Cím a hirdetőirodában. Ű-954 ■ Moszkvics 408 kitűnő állapotban eladó. Cim: Ing. Dušan Valenta, Slávičie údolie 24, Blava, telefon: 367-77. 0 1000 Jil!i!lllllllllillllllllll!llil!lll!!!lll!llllllllll Hirdessen Ön is a z ÚJSZÓ-han
