Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-21 / 196. szám, hétfő

íj í'ižtTl 1972. VIII. 21. 3 GOMBNYOMÁSRA MŰKÖDŐ KÓRHÁZ JL 3EB3ES3KSS ÉS A SZÖCIAÜZMUS VÉĎEtM Xcmsijw mii s izsM Négyszáz távimpulzusokkal ve­zérelt szállító berendezés gör­dül ide oda szünet nélkül a nemrég megnyitott stockholmi Huddinge kórház alagsorában. A központi elektronikus vezér­lőrendszer parancsára továbbít­ják az előmelegített ételtartá­lyokat, gyógyszeradagokat, szál­lítják a betegeket a műtőbe és vissza. A szállító szerkezetek 6 km hosszúságban futnak a folyosókon és alagutakon ke­resztül. Még a felvonóban sem igényelnék emberi segítséget. A motoros szállító berendezé­sek, amelyeket komputer ve­zényel, egy hatalmas kórház- kombinát berendezéséhez tar­toznak. A Huddinge kórház 00 hek­tárnyi területen épült, biztos távolságban az autópályáktól és a forgalmas utaktól, Stockholm délnyugati erdős övezetében. A kórház össz személyzete 4000 Azokkal a szondázó műsze­rekkel, amelyeket a második vi­lágháború alatt találtak fel a tengeralattjárók elleni harc céljaira, az oceánográfiával fog­lalkozó tudósok az elmúlt húsz év folyamán olyan térképet ké­szítettek, amely forradalmasítja a Földdel foglalkozó tudomá­nyokat. A tengerekben és az óceánok­ban a Himalájánál magasabb hegyláncok, szédületesen mély árkok, repedések húzódnak. Az utóbbi időben folytatott kutatá­sok kiderítették, hogy mindaz, amit az óceánokról, sőt a szá­razföldekről, a földrengésekről, a vulkánokról és a hegyek ke­letkezéséről tudni vélünk — nem mindenben fedi a valósá­got. A tudósok azt tanácsolják, hogy ne olvassunk 1968 előtt írt földajzi szakkönyveket. Mi történik hát a Földdel foglalko­zó tudományokkal? Az történik, hogy mind inkább vitatottá válik a Földre vonat­kozó ismereteink egyik legfon­tosabb alapja. Egyre inkább bi­zonyos, hogy a szárazföld nem is olyan szilárd, mint hittük, s hogy a kontinensek állandóan változtatják a helyüket. s ugyanígy az óceánok mélyének képe is változik. Ez az elgondolás nem telje­sen új, a német Alfred Wege­ner már ötven évvel ezelőtt meghirdette „A kontinensek sodródásának“ elméletét, amely szerint a szárazföldek úsznak a bolygó felszínén. Összehason­lította Európa és Afrika térké­pét Amerika térképével, s rá­mutatott annak lehetőségére, hogy ez a két masszívum egysé­ges volt, egy kontinenst alko­tott, amely részekre tört. Ezt az akkor fantasztikusnak vélt hipotézist most csaknem való­színű tudományos ténynek tart­ják. Ebben az az érdekes, hogy a tudománynak az óceánok mé­lyén kellett keresnie a kulcsot a Föld belsejével kapcsolatos rejtélyek megfejtéséhez. E rej­télyek közé tartozik a felszíni domborzat kialakulása, a föld­kéreg eredete és összetétele, a földrengések, a vulkanikus te­vékenység stb. A Föld felszíné­nek kb. 70 százalékát tengerek és óceánok borítják. A tenger­fenék geológiájából egyébként kiányzik a földtani rétegek rendkívüli bonyolultsága. Egyébként az óceánok alatt a földkéreg sokkal vékonyabb, mint a szárazföldek alatt s az összetétele is más. A tudósok meglepő felfede­zésre jutottak: az óceánok kér­fő, ebből 350 orvos. A kórház 1400 állandó beteg befogadásá­ra alkalmas, de ezen kívül na­ponta 1200 páciens kezelését végzik a járóbeteg rendelésen. Mindehhez még hozzá kell szá­mítani, hogy a kórházkomple- xum ezer orvostanhallgató gya­korlati képzését is elvégzi. Az egész kórházkomplexumol 150 kompjuteres vezérlő beren­dezés ellenőrzi a jövőben. Ezek egy Stockholm északi részében lévő hatalmas kórház adatbank­jával lesznek összeköttetésben. Ebben az adatbankban a kör­nyéken élő valamennyi személy legfontosabb orvosi adatait fel­dolgozzák. Amint a páciens be­kerül a Huddinge kórházba, né­hány másodperc leforgása alatt a kezeléshez elengedhetetlenül szükséges minden adat az ügye­letes orvos asztalán lehet. ge sokkal fiatalabb, mint a kontinenseké. Ezért könnyebb megállapítani geológiai történe­tét (amely maximum 200 millió éves), mint nyomon követni a felszín átalakulásait, hiszen ez a felszín egy milliárd év alatt ezerszer is átalakult az erózió, a szelek, a földrengések stb. kö­vetkeztében. De amíg a száraz­földet három évszázadon át rendszeresen tanulmányozták, addig a tengerek mélyéről alig tudunk valamit. Az óceánok át­lagos mélysége 5 km és ez a közelmúltig megakadályozta az alaposabb kutatásokat. Azon­ban minden megváltozott, ami­kor a második világháborúban feltalálták az óceánok mélyét „letapogató“ műszereket. A földrengések okait kutató szakemberek által nyert ered­mények, a pontos mérések, szondázások adatai, a mágne­sesség és az áramlások tanul­mányozása révén szerzett isme­retek messze túlszárnyalják a kutatók reményeit. Több ered­mény szenzációs felfedezésként hatott, amely megváltoztathatja a Földdel foglalkozó tudomá­nyokat, ilyenek főleg a tenger alatti hegyláncokkal kapcsola­tos felfedezések Azok a kutatók, akik a Föld belsejéből kiáramló meleget mérték, megállapították, hogy a hőfok rendellenesen emelkedik a víz alatti hegygerincek men­tén, az óceáni árkokban viszont meglepően alacsony. Több ku­tató, aki a gravitációt tanulmá­nyozta az óceánok mélyén, ar­ra a következtetésre jutott, hogy a nehézkedés a hegygerin­cek és az árkok térségében a feltételezettnél jelentősen elté­rőbb. Az egyre behatóbb vizs­gálatok eredményei alapján el­készültek az első térképek az óceánok és a tengerek mélyé ről. A régi elmélet a kontinen­sek szétszakadásáról most átad :a helyét „az óceán mélyének kiterjedéséről“ szóló elmélet nek, amelyet a nyugati tudósok többsége 4—5 éve elfogadott. Ez az elmélet jóváhagyja a földfel­szín változékonyságáról szóló elméletet. Az óceánok mélyén levő hegygerincek olyan terű letek, ahol a földkéreg forrni lására hivatott fiatal anyag a Föld belsejéből előtört. A nagy árkok ezzel szemben olyan tér­ségek, ahol az óceánok mélye összezsugorodik és visszabújik a földtakaró alá. ahonnan jött. A kontinensek pedig könnyeb­bek lévén, úsznak a felszínen. (Paris Match) Ondrej Michna ezredes, a bratislavai kerületi katonai pa­rancsnokság parancsnoka első ízben képviselő. 1951 óta dolgo­zik a hadseregben. A gyalogsá­gi katonai tanintézet elvégzése után több parancsnoki tisztsé­get töltött be. A „Haza szolgá­latáért”, a „Haza védelmében szerzett érdemekért" és más kitüntetések tulajdonosa. A 19 éves Mojmír és a 15 éves Liba ša édesapja. A Nyugat-szlová­kiai Kerületi Nemzeti Bizottság képviselőjének felelősségteljes tisz t ségéről mondotta: — Különös érzés képviselő­nek lenni. Különös, mert teljes mértékben tudatában vagyok a megbecsülésnek. A végtelen bi­zalom és tisztelet jelképének tartom. Bár még kezdő vagyok a képviselők sorában, mindent megteszek annak érdekében, hogy behozzam a többieket — úgy gondolom, ez sikerül is. Tu­ti Hogyan kezdtek hozzá a határozat teljesítéséhez? — Elöljáróban el kell monda­nom, hogy a legnagyobb öröm­mel fogadtuk a párthatározatot, mert tevékenységünk egy részét konkrétan meghatározta, s el­fogadása után szövetségünkre is kezdtek másképpen nézni. Azelőtt a legtöbb községben örültek, ha egy-egy önkéntes tűzoltóraj működött s hogy -a szövetség, mint tömegszervezet, milyen tevékenységet fejtett ki, azzal alig ha törődött valaki. A múlt évhez ezért nagy gondot fordítottunk a határozat ismer­tetésére, feldolgozására, amely­nek során a már hagyományos feladatok mellett a nevelőmun­kára. a szakmai tudás növelé­sére helyeztük a fő súlyt. A ki­tűzött feladatokat csakis a nemzeti bizottságok segítségé­vel tudjuk végrehajtani, egy­részt mert államhatalmi szerv, másrészt az említett dokumen­tum a polgári honvédelmi neve­lés felelőseként határozza meg. ES Ügy tudom a szövetségnek jó kapcsolata van a fiatalokkal. Milyen eredményeik vannak e téren? — Már a múltban is különbö­ző versenyeket rendeztünk nem­csak az ifjúsági tűzoltó rajok, hanem az iskolások részére is. Ezeket a határozattal összhang­ban szeretnénk ápolni, fejlesz­teni. Ezért nagy súlyt fektettünk a tanítók felkészítésére, még­pedig azért, hogy gyarapítsák szakmai tudásukat, s azért Is, hogy megnyerjük őket mun­kánknak. Ugyanis jelenleg az iskolák mellett 25 000-en tevé­kenykednek diákrajokban és ér­dekkörökben. Az ötéves terv vé­gére szeretnénk elérni, hogy A gyakorlat teszi mesterré az embert. (n) doni, az ilyen feladat nemcsak felelősségteljes, hanem igényes is. Mint képviselőnek személyes érdekem, hogy politikailag, szakmailag és erkölcsileg ké­pes legyek teljesíteni azokat a feladatokat, melyeket szocialis­ta társadalmunk további fejlő dése igényel. — Mint a csehszlovák nép­hadsereg katonája az egész megbízatási időszak folyamán hazánk védelmi képessége to­vábbi megszilárdításának érde­kében teljes mértékben igyek­szem támogatni a párt védel­mi politikájának fejlesztését a CSKP XIV. kongresszusa hatá­rozatainak széliemében. Kulcs- fontosságú kérdésnek tartom a fiatalokkal való foglalkozást, a szocialista haza, az internacio­nalizmus és a hagyományaink iránti kapcsolatuk fejlesztését. (mičátek ] minden alapfokú iskolában ér­dekelve legyen szövetségünk. Természetesen ez irányú mun­kánkat összhangban végezzük a honvédelmi nevelésben érde­kelt szervekkel és szervezetek­kel, de főleg a pionírszerveze­tekkel. A dolog neheze ma már nem abban van, hogy a fiatalok nem mutatnak érdeklődést, ha­nem nincs elegendő oktató. Ezen pedig segíteni kell. Jó volna, ha a tanítók példát ven­nének az egykori önkéntes tűz­oltóparancsnokoktól, akiknek nagy része tanító volt. ■ Szépszámú diák tűzoltóra jókkal, érdekkörükkel dicseked­hetnek. Hogyan mérik le fejlő­désüket? — Évente megrendezik a ra­jok — érdekkörök járási verse­nyét. Örömmel tölt el bennün­ket, hogy a résztvevők száma évről évre növekszik. Ennek kapcsán a jövőben el akarjuk érni, hogy munkájukban na­gyobb legyen a tervszerűség, egész évben tevékenykedjenek, nem csak a versenyek előtt. Lé­tesítettünk számukra pionírtá­bort Is, ahol a kellemeset ösz- szekütjük a hasznossal. Más ér­dekelt tömegszervezetekkel honvédelmi versenyeket rende­zünk. Négy diák, illetve ifjúsági tűzoltó zenekarunk is van. Gondoltunk továbbá arra is, hogy a fiatalok számára egyen­ruhái készítünk. Ez sikerült is, de 270 koronába kerül — 50 százalékkal olcsóbb, ha az is­kolai rajok, érdekkörök rende­lik meg — s így nem nagy az érdeklődés iránta. A Vranovai, Michalovcei, a Nitrai, a Trebi­šovi Jnb bizonyos összeggel hoz­zájárult az egyenruhák megvá­sárlásához. Az iskolákban a hul­ladékanyagok, gyógynövények Néphadseregünk egységei és alakulatai harci felkészültségé­nek növelésében jelentős segí­tőtársnak bizonyult a szocialis­ta munkaverseny. Segít a harci és a pnlitikai felkészülés igé­nyes feladatainak teljesítésé­ben, népgazdaságunk számára százezres értékek megtakarítá­sában, a katonák második szak- képzettségének megszerzésében. Hogy az említett feladatok teljesítéséhez milyen módon já­rul hozzá a szocialista munka­verseny, arról abban az alaku­latban győződtünk meg, ahol a politikai munkát Ivan Karaffa tiszt irányítja. Itt az alakulat tagjai a szocialista munkaver­seny keretében egy év alatt gyűjtésével, brigádmunkákkal szerzett pénzen lehetne meg­venni a szükséges egyenruhá­kat. 88 A polgári honvédelemben nagy feladat hárul a nőkre is. Mi a helyzet ezen a téren? — Ez a kérdés sajnos alap­szervezeteink egyik gyér, ije pontja, 70 százalékukban úgy;:n- is igen kevés a nő, vagy egyál­talán nincsenek. Pedig m nt más munkaszakaszon, az önkén­tes tűzoltóságban, illetve a tűz­védelmi szövetségben is mind ;n bizonnyal helytállnának. Jel< il­leg a tagoknak csupán 5 száza­léka nő. Az ötéves terv végéig ezt az arányt 10 százalékra s:o retnénk növelni. Fogyatékoss; gal kezdtem, de ezek elleni re vannak eredményeink is. Ma mintegy 300 női tűzoltóraju tk van, s számuk ha lassan is, de növekedik. A parancsnokok ré­szére rendszeres iskolázásokat tartunk. Beszélgetést rendező >k a tanítónőkkel, hogy megnyer­jük őket a szövetség munkájá­nak. ■ Milyen nehézségekkel kül­denek? — Erre a kérdésre engedje» meg, hogy olyan dolgokkal, té­nyekkel válaszoljak, amelyet uemcsak szövetségünket érintik. Még mindig kevés a megfelel i tűzoltószertár, a műszaki le ­szerelés nem korszerű s ezt is sok helyen másra használjá le, nem a tűzoltás céljaira. Ige i kevés Szlovákiában a tűzoltás­hoz szükséges vízforrás, illet­ve víztároló, s ezen okvetlen segíteni kell, mégpedig mielőbb. Ezeket a kérdéseket mi nein tudjuk megoldani, a felsőbb szervek hatáskörébe tartoznak Természetesen szövetségünkben is vannak fogyatékosságok, do ezeket majd az idei kongresszu­sunkon vitatjuk meg. Végeze­tül pedig annyit, hogy arra tö­rekszünk. hogy ne csak kiváló tűzoltórajaink, jól működő alap- szervezeteink legyenek, hanem tagjainkat hazaszeretetre, az in­ternacionalizmusra is neveljük. NÉMETH JÁNOS több mint 720 000 koronát ta­karítottak meg népgazdasá­gunknak. Ezenkívül a katonák különböző alkalmakkor 170 li­ter vért ajándékoztak. Ez évben 37 katona és altiszt kapta meg a „Példás katona“ megtisztelő címet és 13 kollektívát nyilvá­nítottak „példás kollektívának“. A szocialista munkaverseny­ben a szakképzettséggel rendel­kező katonák másik szakmát sajátítottak el, többen, akik a tényleges katonai szolgálatra ipari szakképzettség nélkül vo­nultak be, szakmai képesítést szereztek. Közülük a leszerelés után többen majd a szocialista munkabrigádok kollektíváiban értékesítik a hadseregnél szer­zett szaktudásukat. — gf—• (Salzburger Nachrichten! (Igor Grossmann felvétele) A TENGEREK MÉLYÉNEK TÉRKÉPE A Szlovák Tűzvédelmi Szövetség az idén ünnepli 20. évfor­dulóját annak, hogy mint tömegszervezet a Nemzeti Front ke­retében megkezdte ténykedését, jóllehet az önkéntes tűzoltó egyesületek már ezelőtt is aktív tevékenységet fejtettek ki, s gazdag múltra tekintenek vissza. Munkájukról — amely so­hasem volt- öncélú — azonban a múltban keveset beszéltek. A lakosság egységes honvédelmi neveléséről szóló párthatá­rozat konkréten megszabja a szövetség feladatait is. Ered­ményeikkel, terveikkel kapcsolatban feltett kérdéseinkre Alojz Dubecký elvtárs, a szövetség központi bizottságának titkára adott választ. Segít a szocialista munkaverseny Tevékenységű Se nem öncélú A Dunai határőrség katonáinak élete a szigorú szolgálat elle­nére is romantikus. Őrjáratuk során nem egy fuldoklót húz­tak már ki a vízből. Éppen ezért szolgálat közben nem n folyó romantikáját, hanem tit­kait, fortélyait figyelik, no meq azt, hoqy nem történik-e határ­sértés. Ezért mindig kéznél van a távcső ... —né —

Next

/
Thumbnails
Contents