Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-21 / 196. szám, hétfő
PARTIZÁNOK TALALKOZÓIA ČSTK — Liptovský Mikulášon szombaton a Nicova hegyen álló emlékmű megkoszorúzásával kezdődött a kétnapos partizántalálkozó. Elsőként helyezte el koszorúját az SZLKP KB, az SZNT é^az SZSZK kormányának küldöttsége, amelyet Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára vezetett. Vele együtt helyezte el a koszorút Martin Dzúr hadseregtábornok, a CSSZSZK nemzet- védelmi minisztere, a CSKP KB tagja és a küldöttség további tagjai — František Hagara, az SZLKP KB tagja, az SZSZK minisztere az AHSZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke, valamint Daniel Futej, az SZLKP KB osztályvezetője. Az emlékmű megkoszorúzásával rótta le kegyeletét az elesett hősöknek Mihail Mihajlovics Gyejev, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja, Ivan Ivanovics Szkripka vezérőrnagy, a Szovjetunió csehszlovákiai katonai és légügyi attaséja, Vitaloj Fjodorovics Jakimov ezredes, a szovjet csapatok bratislavai parancsnokságának képviselője és Genagyij Denyiszovics Zajcev alezredes, a szovjet csapatok további képviselője. A partizántalálkozót Liptovský Mikuláson ünnepi gyűléssel folytatták. P. Dudás elvtárs megnyitó beszéde után Viliam Šalgovič mondott ünnepi beszédet. Ezt követően beszédet mondott Ján Janik elvtárs. A találkozó résztvevőit rövid beszédben üdvözölte Ivan Ivanovics Szkripka vezérőrnagy és Martin Dzúr hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter is. Vasárnap a partizánok találkozója kulturális műsorral ért véget. (Folytatás az 1. oldalról) A szlovák nép ezzel a tettével világosan, tűntetően és örök időkre az emberiség progresszív erőinek oldalára állt. A felkelés nem volt véletlen- szerű, és nem volt a kétségbeesés kiáltása. Megvoltak a meghatározott céljai, világos programja, forradalmi irányzata, és szervezettségét e fegyveres küzdelemben kommunista pártunk adta meg, amely a népet egyesítette, a nép agyává és szívévé vált. És a nép nem csupán fegyverrel a kezében harcolt, hanem megvalósította a párt programját, a nemzeti bizottságokban átvette a hatalmat, hozzáfogott a gyárak igazgatásához, uralkodó és gazda lett egyben. Ezért a felkelés után, amely a csehszlovák nemzeti és demokratikus forradalom kezdetét jelentette, az után a forradalmi iskola után már nem lehetett visszatérni — amint azt a burzsoá urak elképzelték és óhajtották — a München régi, elavult és tragikus megpróbáltatásaihoz, a megszálláshoz, a kapitalista köztársaság megvetett rendszeréhez. Ha ma, évek múltán feltesz- szük a kérdést, miként teljesítettük a felkelés hagyatékát, vajon nem volt-e hiábavaló az a sok, mérhetetlen áldozat, az eanberek ezreinek önfeláldozása, vajon mi, kortársak eléggé értékeltük-e, gyarapítottuk-e a felkelés hagyatékát, akkor joggal kijelenthetjük: igen, pártunk és népünk hű maradt a felkelés szent eszméihez, ezeket az eszméket szocialista jelenünkben méltóképpen töltjük be. Az élet bebizonyította a célok helyességét és életképességét, amelyek nevében népünk a felkelésben harcolt. A szocialista Csehszlovákia, dolgozóink jellenlegi szociális és nemzeti életének színvonala, Szlovákia modern, haladó arculata és végezetül valamennyiük élete bizonyítja, hogy a fenti eszméket teljesítve milyen nagyszerű művet hoztunk létre. Lenárt elvtárs azután konkrét számokkal és tényekkel szemléltette Kysuca óriási, mindenirányú fejlődését a szocialista építés éveiben. „Amikor újra visszatérünk a Szlovák Nemzeti Felkelés örökké élő hagyatékához — mondotta —, amikor igazságosan értékeljük az általunk teremtett művet, összegezzük ezen úton szerzett tanulságainkat és egyben jelenlegi célkitűzéseink felett gondolkodunk. Ezért ezen a gyűlésen is kijetentjük: Továbbra is megingadhatatla- nul hűségesek maradunk a dicső Szlovák Nemzeti Felkelés forradalmi hagyatékához. A felkelés szellemében szilárdítani fogjuk drága hazánkat, a csehek és a szlovákok közös és természetes hazáját — a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot. Megszilárdítjuk hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek szocialista egységét, a csehek és a szlovákok, a magyarok, ukránok és lengyelek megbonthatatlan egységét. Továbbra is szilárdítani fogjuk és mint szemünk fényét őrizzük szövetségünket a Szovjetunióval és népével, amely nemzeti és állami létünk szilárd alapja: a csehszlovákszovjet nép internacionalista testvériségét, amely a Szlovák Nemzeti Felkelés idején edződött, s a felszabadítást követő években bevált és amelynek életképességéről tanúbizonyságot szereztünk az ellenforradalom veszélye, a népünk szocialista vívmányai ellen Irányuló veszély idején és amely örökre szabad szocialista jelenünk és jövőnk biztosítéka. A BEKE ES A BARATSAG ÜNNEPE Peter Colotka elvtársnak, Szlovákia miniszterelnökének beszéde Trnaván f ČSTK) — Trnaván vasárnap érte el tetőpontját a béke és barátság kétnapos ünnepsége, amelyet egybekapcsoltak a nemzetközi szövetkezeti napokkal és a járási aratóünnepéllyel. Az SZLKP KB, az SZNT és az SZSZK kormányának küldöttségét dr. Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK miniszterelnöke vezette. Az ünnepségen részt vett Ján Janovic, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere, dr. Pavol Tonhauser, a Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségének elnöke, a járás politikai és állami szerveinek képviselői valamint a breclavi testvérjárás küldöttsége. Az ünnepségeken jelen volt Szergej Grigorjevics Marisev, a Szovjetunió bratislavai konzulja. A békemanifesztációt Jozef Sepeľa, az SZLKP trnavai járási bizottságának vezető titkára nyitotta meg. Ezt követően Peter Colotka az SZSZK miniszterelnöke mondott ünnepi beszédet. Tisztelt Elvtársak! Tisztelt barátaink, kedves Ifjúság! A béke és barátság ünnepségei nemzeteink történelmének haladó igyekezetére, a munkás- mozgalom forradalmi hagyományaira épülnek. Azokra a törekvésekre és hagyományokra, amelyekben a nemzeti és szociális felszabadításért vívott küzdelemben ez a kerület, és nevezetesen Trnava városa mindig jelentős szerepet játszott. Az előző nemzedékek osztályharcát éppen ma, a szabad szó cialista építés negyed százada után említjük meg, amit csak a Szovjetuniónak a fasizmus felett aratott történelmi jelentőségű győzelmének, és a burzsoázia 1948 februárjában elszenvedett vereségének köszönhetünk. Egész hazánkban bekövetkezett az ipar, a mező- gazdaság, közoktatás, a tudomány és a kultúra mindenirá- nyú kibontakozása, lényegesen megváltozott a dolgozó ember élete. Meggyőző bizonyítéka ennek járásuk fejlődése, jelenlegi élete és jövője. Külön figyelmet érdemelnek a mezőgazdaságban elért sikerek. A kollektív igyekfezet, a talaj, a gépek és a képességek összpontosítása nélkül nem állt volna a mezőgazdaság módjában leküzdeni az idei kiismerhetetlen nyár kedvezőtlen időjárását, amikor csak vízzel elárasztott területeket, megdöntött gabonát, sáros talajt láttunk, amiről az idősebbek is úgy nyilatkoztak,, hogy nem is emlékeznek hasonló, nehéz körülmények közepette végzett aratásra. Az idei jó aratás eredményeit azonban nem csupán a gabona métermázsáival mérhetjük, hanem a szívós munkakezdeményezéssel és azzal az országos egészséges és tevékeny szolidaritással is, amely újra az ember győzelmével végződött. Elvtársak! A válság és felforgatás időszaka után, számos nehézséget és akadályt leküzdve lehetővé vált, hogy teljes mértékben a gazdasági problémákra, a hatékonyság fokozására összpontosítsuk figyelmünket, amint azt A CSKP TANULSÁGAI (Folytatás az 1. oldalról) A külföldi és a hazai reakció, a jobboldal 1968 augusztusában elszenvedett vereségét életünk Valamennyi szakaszán alkotó munkával, marxista—lenini következetességgel betetőztük és betetőzzük. Nem várhatunk és nem is várunk dicséretet és értékelést a jobboldaltól, a reakciótól, és szövetségeseiktől, akiknek irántunk tanúsított gyűlölete szinte groteszk formákat ölt. A kommunista párt kivívta a néptömegek nagy bizalmát és támogatását; több év után első ízben megszűnt a párttagok számának csökkenése (ami nem 1968-ban, hanem sokkal előbb kezdődött). Az új tagjelöltek ezrei között, akiket az idén vettünk fel, túlsúlyban vannak a munkások, a parasztok és elsősorban a fiatalok. Három évvel a konszolidáció követelményének és programjának meghirdetése után, az ötéves terv első évi, valamint az idei, második évi feladatainak sikeres teljesítése után Reálisan számolhatunk azzal, hogy bizonyítékot nyújthatunk a szocialista népgazdaság tervezésének objektív túlsúlyáról. Az általunk elfogadott feladatok színvonala és az elért eredmények egyáltalán nem holmi magától jövő fejlődés kifejezői. Az előző ötéves tervekben ezek elérhetetlenek, megvalósítha- tatlannak bizonyultak. Még három évvel ezelőtt, a mély válság idején szólni sem lehetett a népgazdasági terv körvonalairól; ez csak óhaj volt. Ma a munkatermelékenység, a nemzeti jövedelem növekedése, a belpiac stabilitása, a szilárduló nemzetközi szocialista munka- megosztás valóság. Az akarattól a valóságig vezető utat igen szorgalmas, céltudatos, önfeláldozó és nehéz munkával kellett betölteni. És a további út sem megy problémák, gondok, küzdelmek, sőt kisebb-nagyobb sikertelenségek nélkül. Ám az egész fejlődés, az irányzatok egyértelműén pozitívak, szemmel láthatóan előre vezetnek. Az elfogadott elhatározások megvalósításának üteme, terjedelme, s néhány esetben színvonala azonban gyakran nincs összhangban elképzeléseinkkel és óhajainkkal. Az ország életének és az egyén munkájának minden napja alkalmat nyújt összehasonlítani, hogy milyen utat tettünk meg 1969. áprilisától, s megítélni, hogy mindenki a reá bízott munkát milyen elvhű magatartással, őszinteséggel és lelkiismeretességgel végzi. Az emberek megértették a CSKP politikáját és támogatják azt. Ez a támogatás nem csupán ígéretekben és nyilatkozatokban nyilvánul meg, hanem becsületes munkában. És a becsületes munka sokat jelent, megbecsülést érdemel. A párt és a társadalom gondoskodása és figyelme illeti meg mindazokat, akik ezt a munkát végzik, a szocialista öntudatú embereket. Sok fiatal van köztük, akik elsajátítják az idősebb nemzedék tapasztalatait, ezt saját munkájukkal, tanulással, marxista ismereteik gyarapításával gazdagítják. Mélyrehatóan osz- tályjellegű magatartással, in- ternacionális gondolkodásmóddal és példamutatással nyerik meg az embereket. Visszapillantva jogunk és kötelességünk leróni tiszteletünket népünk előtt. Nem saját megnyugvásunkra, hanem erőnk tudatában, amikor jelenlegi és jövő feladataink felett gondolkodunk. (Megjelent — Rudé právoban) a CSKP XIV. kongresszusának határozatai, valamint a CSKP KB februári és áprilisi plenáris üléseinek határozatai kitűzték. A hatékonyságnak minden munkahelyen történő fokozása a szociális program teljesítésének a feltétele, a nép életszínvonala szüntelen emelésének a feltétele. Ezért fontos, hogy a további munkát jobban szervezzék, irányítsák, hogy kiküszöböljék a felesleges veszteségeket, gépállásokat, a selejtgyártást, az anyagpazarlást, az energiával, a nyersanyaggal és a munkaerővel való helytelen gazdálkodást. Az iparban, az építőiparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban még szervezettebben és még rendszeresebben ki kell használnunk a tudomány és a technika ismereteit, érvényesítenünk kell a tapasztalatokat, tökéletesítenünk a termelést és a gyártmányokat, hogy megálljuk a helyünket a világméretű versenyben. Köszönetét mondunk mindnyájuknak, a trnavai járás becsületes és szorgalmas polgárainak az állhatatos munkáért, a példás polgári kezdeményezésért és az elért eredményekért, s azt kívánjuk Önöknek, hogy a jövőben minden sikerüljön, hogy a következő években is ilyen szívélyes gyűléseken találkozhassunk a jól végzett munka és a szocializmus új sikerei feletti büszkeség érzésével. Meghalt Drahomír Holder elvíárs (Folytatás az 1. oldalról) va-Hermaniceben. 1954-ben elvégezte a CSKP KB Politikai Főiskoláját. 1940-től 1945-ig a Ooubrava Bányában bányászként dolgozott. 1945-től 1948-ig Karvinában, a CSISZ járási bizottságán és a CSKP járási bizottságán dolgozott. 1948-től Oslravában a CSISZ kerületi bizottsága ipari osztályának dolgozója. 1950—51-ben a CSISZ ostravai kerületi bizottságának vezető titkára, majd a CSKP karvinai járási bizottságának és a CSKP ostravai városi bizottságának vezető titkára volt. 1954-től 1958 ig a CSKP KB osztályvezetői tisztségét töltötte be. 1958-ban megválasztották a CSKP KB póttagjává. 1958-tól 1962-ig a CSKP észak-morvaor- szági kerületi bizottságának vezető titkára, majd 1961-től a CSKP KB tagja és a CSKP KB Elnökségének póttagja volt. 1962-től 1968 ig a CSKP KB elnökségi tagja, a CSKP KB titkára és a CSKP KB titkárságának tagja. 1963-tól 1969-ig betöltötte a CSKP KB közgazdasági bizottságának elnöki tisztségét. 19B9. szeptemberétől a CSKP KB cseh irodájának tagja volt. 1960-tól képviselője volt a Nemzetgyűlésnek, 1969. januárjától pedig a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának. 1968—1969-ben a CSSZSZK bulgáriai nagykövetségén kereskedelmi tanácsosként dolgozott. 1969. októberétől a Népi Ellenőrzési Bizottságának elnöke volt. Drahomír Kolder elvtárs tapasztalt párt- és állami funkcionáriusként ismert, aki hűséges maradt a marxizmus—leninizmus elveihez. Becsületes és szerény elvtárs volt. Munkáját „Az építésben szerzett érdemekért“ állami kitüntetéssel és a „Február 25-e Érdemrenddel" méltányolták. Tisztelet emlékénekl Menekültek Moszkva — Korovikov az afrikai menekülték problémáival foglalkozik a moszkvai Pravda hasábjain. A cikk szerzője rámutat: annak ellenére, hogy a statisztikai adatok mindössze 1 millió afrikai menekültről tesznek említést, az igazság az, hogy a szóban forgó szerencsétlenül járt embe- i rek száma 2 és 3 millió között mozog. A menekültek elsősorban a portugáliai gyarmatokat hagyják el. Nyilvánvaló ez a tény, hiszen a lisszaboni gyarmatosítók immár évek óta véres irtóhadjáratot folytatnak több afrikai ország ellen. A menekültek problémája rávilágít arra a momentumra is, hogy bizonyos afrikai országokban rendkívül alacsony az életszínvonal, előfordul, hogy egész családok, sőt falvak kérik kitelepítésüket. A gyarmatosítók mindent megtesznek annak érdekében, hogy visszatartsák a menekültek áradatát. Nos ez aligha érhető el adminisztratív eszközökkel. Arról van szó ugyanis, hogy az afrikai menekültek immár képtelenek elviselni a bes- tialitást s nem utolsó sorban az embertelen létkörülményeket. A kérdés megoldása magától érthetően kézenfekvő mindany- nyiunk számára — hangsúlyozza cikkében Korovikov. Ehhez azonban az életszínvonal fokozatos emelésére lenne szükség. KÜLDÖTTSÉG Róma — Milánóból nagyszámú küldöttség utazott Volgo- gradba. A küldöttség tagjai régi partizánok. A látogatást az Olasz Kommunista Párt szervezte. A küldöttség ellátogat Kijev- be is. GYŰJTÉS Róma — Olaszországban a kommunista sajtó megsegítésére rendezett országos gyűjtés rendkívüli eredménnyel jár. Eddig immár kettő milliárd lírát adtak össze a kommunista sajtó terjesztésének és előállításának céljaira. Hírügynökségi jelentések rámutatnak, hogy a gyűjtési akció az Unita ünnepségein csúcsosodik ki. Ekkor már három milliárd lírára tehető majd az összegyűjtött pénzösszeg. A A Szlovák Nemzeti Felkelés 28. évfordulója alkalmából Ivan Ivanovics Szkripka vezérőrnagy, a Szovjetunió prágai katonai és légi attaséja tegnap Banská Byst- ricára látogatott. PIOTR JAROSZEVICZ lengyel miniszterelnök a hét végén hivatalos látogatásra Bulgáriába érkezett. HENRY KISSINGER, az Egyesült Államok elnökének nemzet- biztonsági tanácsadója befe^ jezte tárgyalásait Tokióban. IDI AMIN, az Ugandai Köztársaság elnöke bejelentette, hogy országa elismerte a Bangla Desh Népi Köztársaságot. j HANOIBAN csehszlovák—vietnami kulturális egyezményt írtak alá az 1972—73-as évekre. NYUGAT-BERLIN demokratikus érzelmű fiataljai brigádot szerveztek, amelynek bevételét a hős vietnami nép megsegítésére fordították. A DÉL-AFRIKAI fajüldöző rendszer megtiltotta az afrikaiaknak, hogy olyan futballmecs- cseket látogassanak, amelyeket fehérek játszanak egymás között. A REUTER jelentése szerint Japánban mesterséges holdat bocsátottak ki. A mesterséges hold súlya 75 kg. NORVÉG kormányküldöttség utazott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba. TANAKA japán miniszterelnök — hivatalos bejelentés szerint — szeptember végén utazik hivatalos látogatásra a Kínai Népköztársaságba. 1972. VIII. JOZEF IENART EVTARS BESÄ