Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-21 / 196. szám, hétfő

PARTIZÁNOK TALALKOZÓIA ČSTK — Liptovský Mikulášon szombaton a Nicova hegyen álló emlékmű megkoszorúzásával kezdődött a kétnapos partizántalál­kozó. Elsőként helyezte el koszorúját az SZLKP KB, az SZNT é^az SZSZK kormányának küldöttsége, amelyet Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára vezetett. Vele együtt helyez­te el a koszorút Martin Dzúr hadseregtábornok, a CSSZSZK nemzet- védelmi minisztere, a CSKP KB tagja és a küldöttség további tag­jai — František Hagara, az SZLKP KB tagja, az SZSZK minisztere az AHSZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke, valamint Da­niel Futej, az SZLKP KB osztályvezetője. Az emlékmű megkoszorúzásával rótta le kegyeletét az elesett hősöknek Mihail Mihajlovics Gyejev, a Szovjetunió bratislavai fő­konzulja, Ivan Ivanovics Szkripka vezérőrnagy, a Szovjetunió cseh­szlovákiai katonai és légügyi attaséja, Vitaloj Fjodorovics Jakimov ezredes, a szovjet csapatok bratislavai parancsnokságának kép­viselője és Genagyij Denyiszovics Zajcev alezredes, a szovjet csa­patok további képviselője. A partizántalálkozót Liptovský Mikuláson ünnepi gyűléssel foly­tatták. P. Dudás elvtárs megnyitó beszéde után Viliam Šalgovič mondott ünnepi beszédet. Ezt követően beszédet mondott Ján Janik elvtárs. A találkozó résztvevőit rövid beszédben üdvözölte Ivan Ivano­vics Szkripka vezérőrnagy és Martin Dzúr hadseregtábornok, nem­zetvédelmi miniszter is. Vasárnap a partizánok találkozója kulturális műsorral ért véget. (Folytatás az 1. oldalról) A szlovák nép ezzel a tettével világosan, tűntetően és örök időkre az emberiség progresszív erőinek oldalára állt. A felkelés nem volt véletlen- szerű, és nem volt a kétségbe­esés kiáltása. Megvoltak a meg­határozott céljai, világos prog­ramja, forradalmi irányzata, és szervezettségét e fegyveres küz­delemben kommunista pártunk adta meg, amely a népet egye­sítette, a nép agyává és szívévé vált. És a nép nem csupán fegy­verrel a kezében harcolt, hanem megvalósította a párt program­ját, a nemzeti bizottságokban átvette a hatalmat, hozzáfogott a gyárak igazgatásához, uralko­dó és gazda lett egyben. Ezért a felkelés után, amely a cseh­szlovák nemzeti és demokrati­kus forradalom kezdetét jelen­tette, az után a forradalmi is­kola után már nem lehetett visszatérni — amint azt a bur­zsoá urak elképzelték és óhaj­tották — a München régi, ela­vult és tragikus megpróbáltatá­saihoz, a megszálláshoz, a kapi­talista köztársaság megvetett rendszeréhez. Ha ma, évek múltán feltesz- szük a kérdést, miként teljesí­tettük a felkelés hagyatékát, vajon nem volt-e hiábavaló az a sok, mérhetetlen áldozat, az eanberek ezreinek önfeláldozá­sa, vajon mi, kortársak eléggé értékeltük-e, gyarapítottuk-e a felkelés hagyatékát, akkor jog­gal kijelenthetjük: igen, pár­tunk és népünk hű maradt a felkelés szent eszméihez, eze­ket az eszméket szocialista jele­nünkben méltóképpen töltjük be. Az élet bebizonyította a cé­lok helyességét és életképes­ségét, amelyek nevében népünk a felkelésben harcolt. A szocia­lista Csehszlovákia, dolgozóink jellenlegi szociális és nemzeti életének színvonala, Szlovákia modern, haladó arculata és vé­gezetül valamennyiük élete bi­zonyítja, hogy a fenti eszméket teljesítve milyen nagyszerű mű­vet hoztunk létre. Lenárt elvtárs azután konk­rét számokkal és tényekkel szemléltette Kysuca óriási, min­denirányú fejlődését a szocia­lista építés éveiben. „Amikor újra visszatérünk a Szlovák Nemzeti Felkelés örök­ké élő hagyatékához — mon­dotta —, amikor igazságosan értékeljük az általunk teremtett művet, összegezzük ezen úton szerzett tanulságainkat és egy­ben jelenlegi célkitűzéseink fe­lett gondolkodunk. Ezért ezen a gyűlésen is kijetentjük: Továbbra is megingadhatatla- nul hűségesek maradunk a di­cső Szlovák Nemzeti Felkelés forradalmi hagyatékához. A felkelés szellemében szilár­dítani fogjuk drága hazánkat, a csehek és a szlovákok közös és természetes hazáját — a Csehszlovák Szocialista Köztár­saságot. Megszilárdítjuk hazánk nem­zeteinek és nemzetiségeinek szocialista egységét, a csehek és a szlovákok, a magyarok, ukránok és lengyelek megbont­hatatlan egységét. Továbbra is szilárdítani fog­juk és mint szemünk fényét őrizzük szövetségünket a Szov­jetunióval és népével, amely nemzeti és állami létünk szi­lárd alapja: a csehszlovák­szovjet nép internacionalista testvériségét, amely a Szlovák Nemzeti Felkelés idején edző­dött, s a felszabadítást követő években bevált és amelynek életképességéről tanúbizonysá­got szereztünk az ellenforrada­lom veszélye, a népünk szocia­lista vívmányai ellen Irányuló veszély idején és amely örök­re szabad szocialista jelenünk és jövőnk biztosítéka. A BEKE ES A BARATSAG ÜNNEPE Peter Colotka elvtársnak, Szlovákia miniszterelnökének beszéde Trnaván f ČSTK) — Trnaván vasárnap érte el tetőpontját a béke és ba­rátság kétnapos ünnepsége, amelyet egybekapcsoltak a nemzet­közi szövetkezeti napokkal és a járási aratóünnepéllyel. Az SZLKP KB, az SZNT és az SZSZK kormányának küldöttségét dr. Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK miniszterelnö­ke vezette. Az ünnepségen részt vett Ján Janovic, az SZSZK me­zőgazdasági és élelmezésügyi minisztere, dr. Pavol Tonhauser, a Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségének elnöke, a járás politikai és állami szerveinek képviselői valamint a breclavi testvérjárás küldöttsége. Az ünnepségeken jelen volt Szergej Grigorjevics Marisev, a Szov­jetunió bratislavai konzulja. A békemanifesztációt Jozef Sepeľa, az SZLKP trnavai járási bi­zottságának vezető titkára nyitotta meg. Ezt követően Peter Co­lotka az SZSZK miniszterelnöke mondott ünnepi beszédet. Tisztelt Elvtársak! Tisztelt barátaink, kedves If­júság! A béke és barátság ünnepsé­gei nemzeteink történelmének haladó igyekezetére, a munkás- mozgalom forradalmi hagyomá­nyaira épülnek. Azokra a tö­rekvésekre és hagyományokra, amelyekben a nemzeti és szo­ciális felszabadításért vívott küzdelemben ez a kerület, és nevezetesen Trnava városa min­dig jelentős szerepet játszott. Az előző nemzedékek osztály­harcát éppen ma, a szabad szó cialista építés negyed százada után említjük meg, amit csak a Szovjetuniónak a fasizmus fe­lett aratott történelmi jelentő­ségű győzelmének, és a bur­zsoázia 1948 februárjában el­szenvedett vereségének kö­szönhetünk. Egész hazánkban bekövetkezett az ipar, a mező- gazdaság, közoktatás, a tudo­mány és a kultúra mindenirá- nyú kibontakozása, lényege­sen megváltozott a dolgozó ember élete. Meggyőző bi­zonyítéka ennek járásuk fejlődé­se, jelenlegi élete és jövője. Külön figyelmet érdemelnek a mezőgazdaságban elért sike­rek. A kollektív igyekfezet, a talaj, a gépek és a képességek összpontosítása nélkül nem állt volna a mezőgazdaság módjá­ban leküzdeni az idei kiismer­hetetlen nyár kedvezőtlen időjá­rását, amikor csak vízzel el­árasztott területeket, megdön­tött gabonát, sáros talajt lát­tunk, amiről az idősebbek is úgy nyilatkoztak,, hogy nem is emlékeznek hasonló, nehéz kö­rülmények közepette végzett aratásra. Az idei jó aratás eredményeit azonban nem csupán a gabona métermázsáival mérhetjük, ha­nem a szívós munkakezdemé­nyezéssel és azzal az országos egészséges és tevékeny szolida­ritással is, amely újra az ember győzelmével végződött. Elvtársak! A válság és felforgatás idő­szaka után, számos nehézséget és akadályt leküzdve lehetővé vált, hogy teljes mértékben a gazdasági problémákra, a haté­konyság fokozására összponto­sítsuk figyelmünket, amint azt A CSKP TANULSÁGAI (Folytatás az 1. oldalról) A külföldi és a hazai reakció, a jobboldal 1968 augusztusában elszenvedett vereségét életünk Valamennyi szakaszán alkotó munkával, marxista—lenini kö­vetkezetességgel betetőztük és betetőzzük. Nem várhatunk és nem is várunk dicséretet és ér­tékelést a jobboldaltól, a reak­ciótól, és szövetségeseiktől, akiknek irántunk tanúsított gyű­lölete szinte groteszk formákat ölt. A kommunista párt kivívta a néptömegek nagy bizalmát és támogatását; több év után első ízben megszűnt a párttagok számának csökkenése (ami nem 1968-ban, hanem sokkal előbb kezdődött). Az új tagjelöltek ezrei között, akiket az idén vet­tünk fel, túlsúlyban vannak a munkások, a parasztok és el­sősorban a fiatalok. Három évvel a konszolidáció követelményének és program­jának meghirdetése után, az ötéves terv első évi, valamint az idei, második évi feladatai­nak sikeres teljesítése után Reálisan számolhatunk azzal, hogy bizonyítékot nyújthatunk a szocialista népgazdaság terve­zésének objektív túlsúlyáról. Az általunk elfogadott felada­tok színvonala és az elért ered­mények egyáltalán nem holmi magától jövő fejlődés kifejezői. Az előző ötéves tervekben ezek elérhetetlenek, megvalósítha- tatlannak bizonyultak. Még há­rom évvel ezelőtt, a mély vál­ság idején szólni sem lehetett a népgazdasági terv körvona­lairól; ez csak óhaj volt. Ma a munkatermelékenység, a nem­zeti jövedelem növekedése, a belpiac stabilitása, a szilárduló nemzetközi szocialista munka- megosztás valóság. Az akarat­tól a valóságig vezető utat igen szorgalmas, céltudatos, önfelál­dozó és nehéz munkával kel­lett betölteni. És a további út sem megy problémák, gondok, küzdelmek, sőt kisebb-nagyobb sikertelenségek nélkül. Ám az egész fejlődés, az irányzatok egyértelműén pozitívak, szem­mel láthatóan előre vezetnek. Az elfogadott elhatározások megvalósításának üteme, terje­delme, s néhány esetben szín­vonala azonban gyakran nincs összhangban elképzeléseinkkel és óhajainkkal. Az ország életének és az egyén munkájának minden napja alkalmat nyújt összeha­sonlítani, hogy milyen utat tet­tünk meg 1969. áprilisától, s megítélni, hogy mindenki a reá bízott munkát milyen elvhű magatartással, őszinteséggel és lelkiismeretességgel végzi. Az emberek megértették a CSKP politikáját és támogatják azt. Ez a támogatás nem csupán ígéretekben és nyilatkozatok­ban nyilvánul meg, hanem be­csületes munkában. És a be­csületes munka sokat jelent, megbecsülést érdemel. A párt és a társadalom gondoskodása és figyelme illeti meg mindazo­kat, akik ezt a munkát végzik, a szocialista öntudatú embere­ket. Sok fiatal van köztük, akik elsajátítják az idősebb nemze­dék tapasztalatait, ezt saját munkájukkal, tanulással, mar­xista ismereteik gyarapításával gazdagítják. Mélyrehatóan osz- tályjellegű magatartással, in- ternacionális gondolkodásmód­dal és példamutatással nyerik meg az embereket. Visszapillantva jogunk és kö­telességünk leróni tiszteletün­ket népünk előtt. Nem saját megnyugvásunkra, hanem erőnk tudatában, amikor jelen­legi és jövő feladataink felett gondolkodunk. (Megjelent — Rudé právoban) a CSKP XIV. kongresszusának határozatai, valamint a CSKP KB februári és áprilisi plenáris ülé­seinek határozatai kitűzték. A hatékonyságnak minden munka­helyen történő fokozása a szo­ciális program teljesítésének a feltétele, a nép életszínvonala szüntelen emelésének a feltéte­le. Ezért fontos, hogy a továb­bi munkát jobban szervezzék, irányítsák, hogy kiküszöböljék a felesleges veszteségeket, gép­állásokat, a selejtgyártást, az anyagpazarlást, az energiával, a nyersanyaggal és a munkaerő­vel való helytelen gazdálkodást. Az iparban, az építőiparban, a közlekedésben, a mezőgazdaság­ban még szervezettebben és még rendszeresebben ki kell használ­nunk a tudomány és a technika ismereteit, érvényesítenünk kell a tapasztalatokat, tökéletesíte­nünk a termelést és a gyártmá­nyokat, hogy megálljuk a he­lyünket a világméretű verseny­ben. Köszönetét mondunk mind­nyájuknak, a trnavai járás be­csületes és szorgalmas polgárai­nak az állhatatos munkáért, a példás polgári kezdeményezé­sért és az elért eredményekért, s azt kívánjuk Önöknek, hogy a jövőben minden sikerüljön, hogy a következő években is ilyen szívélyes gyűléseken talál­kozhassunk a jól végzett mun­ka és a szocializmus új sike­rei feletti büszkeség érzésével. Meghalt Drahomír Holder elvíárs (Folytatás az 1. oldalról) va-Hermaniceben. 1954-ben el­végezte a CSKP KB Politikai Fő­iskoláját. 1940-től 1945-ig a Ooubrava Bányában bányász­ként dolgozott. 1945-től 1948-ig Karvinában, a CSISZ járási bi­zottságán és a CSKP járási bi­zottságán dolgozott. 1948-től Oslravában a CSISZ kerületi bi­zottsága ipari osztályának dol­gozója. 1950—51-ben a CSISZ ostravai kerületi bizottságának vezető titkára, majd a CSKP karvinai járási bizottságának és a CSKP ostravai városi bi­zottságának vezető titkára volt. 1954-től 1958 ig a CSKP KB osz­tályvezetői tisztségét töltötte be. 1958-ban megválasztották a CSKP KB póttagjává. 1958-tól 1962-ig a CSKP észak-morvaor- szági kerületi bizottságának ve­zető titkára, majd 1961-től a CSKP KB tagja és a CSKP KB Elnökségének póttagja volt. 1962-től 1968 ig a CSKP KB el­nökségi tagja, a CSKP KB titká­ra és a CSKP KB titkárságának tagja. 1963-tól 1969-ig betöl­tötte a CSKP KB közgazdasági bizottságának elnöki tisztségét. 19B9. szeptemberétől a CSKP KB cseh irodájának tagja volt. 1960-tól képviselője volt a Nemzetgyűlésnek, 1969. január­jától pedig a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának. 1968—1969-ben a CSSZSZK bulgáriai nagykövetségén keres­kedelmi tanácsosként dolgozott. 1969. októberétől a Népi Ellen­őrzési Bizottságának elnöke volt. Drahomír Kolder elvtárs ta­pasztalt párt- és állami funk­cionáriusként ismert, aki hűsé­ges maradt a marxizmus—leni­nizmus elveihez. Becsületes és szerény elvtárs volt. Munkáját „Az építésben szerzett érdeme­kért“ állami kitüntetéssel és a „Február 25-e Érdemrenddel" méltányolták. Tisztelet emlékénekl Menekültek Moszkva — Korovikov az afrikai menekülték problémái­val foglalkozik a moszkvai Pravda hasábjain. A cikk szer­zője rámutat: annak ellenére, hogy a statisztikai adatok mindössze 1 millió afrikai me­nekültről tesznek említést, az igazság az, hogy a szóban for­gó szerencsétlenül járt embe- i rek száma 2 és 3 millió között mozog. A menekültek elsősor­ban a portugáliai gyarmatokat hagyják el. Nyilvánvaló ez a tény, hiszen a lisszaboni gyar­matosítók immár évek óta véres irtóhadjáratot folytatnak több afrikai ország ellen. A mene­kültek problémája rávilágít ar­ra a momentumra is, hogy bizo­nyos afrikai országokban rend­kívül alacsony az életszínvonal, előfordul, hogy egész családok, sőt falvak kérik kitelepítésü­ket. A gyarmatosítók mindent megtesznek annak érdekében, hogy visszatartsák a menekül­tek áradatát. Nos ez aligha ér­hető el adminisztratív eszkö­zökkel. Arról van szó ugyanis, hogy az afrikai menekültek im­már képtelenek elviselni a bes- tialitást s nem utolsó sorban az embertelen létkörülménye­ket. A kérdés megoldása magától érthetően kézenfekvő mindany- nyiunk számára — hangsúlyoz­za cikkében Korovikov. Ehhez azonban az életszínvonal foko­zatos emelésére lenne szükség. KÜLDÖTTSÉG Róma — Milánóból nagyszá­mú küldöttség utazott Volgo- gradba. A küldöttség tagjai régi partizánok. A látogatást az Olasz Kommunista Párt szervez­te. A küldöttség ellátogat Kijev- be is. GYŰJTÉS Róma — Olaszországban a kommunista sajtó megsegítésére rendezett országos gyűjtés rend­kívüli eredménnyel jár. Eddig immár kettő milliárd lírát ad­tak össze a kommunista sajtó terjesztésének és előállításának céljaira. Hírügynökségi jelen­tések rámutatnak, hogy a gyűj­tési akció az Unita ünnepségein csúcsosodik ki. Ekkor már há­rom milliárd lírára tehető majd az összegyűjtött pénzösszeg. A A Szlovák Nemzeti Felkelés 28. évfordulója alkalmából Ivan Ivanovics Szkripka vezérőrnagy, a Szovjetunió prágai katonai és légi attaséja tegnap Banská Byst- ricára látogatott. PIOTR JAROSZEVICZ lengyel miniszterelnök a hét végén hi­vatalos látogatásra Bulgáriába érkezett. HENRY KISSINGER, az Egye­sült Államok elnökének nemzet- biztonsági tanácsadója befe^ jezte tárgyalásait Tokióban. IDI AMIN, az Ugandai Köz­társaság elnöke bejelentette, hogy országa elismerte a Bangla Desh Népi Köztársaságot. j HANOIBAN csehszlovák—viet­nami kulturális egyezményt ír­tak alá az 1972—73-as évekre. NYUGAT-BERLIN demokrati­kus érzelmű fiataljai brigádot szerveztek, amelynek bevételét a hős vietnami nép megsegíté­sére fordították. A DÉL-AFRIKAI fajüldöző rendszer megtiltotta az afrikai­aknak, hogy olyan futballmecs- cseket látogassanak, amelyeket fehérek játszanak egymás kö­zött. A REUTER jelentése szerint Japánban mesterséges holdat bocsátottak ki. A mesterséges hold súlya 75 kg. NORVÉG kormányküldöttség utazott a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságba. TANAKA japán miniszterel­nök — hivatalos bejelentés szerint — szeptember végén utazik hivatalos látogatásra a Kínai Népköztársaságba. 1972. VIII. JOZEF IENART EVTARS BESÄ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents