Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-03 / 181. szám, csütörtök

A Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) járás mezőgazdasági üze­meiben néhány nappal a gabona beérése előtt az erős viha­rok, jégesők jelentős károkat okoztak. A rövid záporok több­órás kényszerpihenőre késztették a betekarítókat aratás köz­ben is, ugyanakkor az elmúlt héten a napokig tartó esőzés is jelentősen hátráltatta a munkát. A gazdaságokban tett látoga­tásom alkalmával az aratás üteme, valamint a betakarítás meggyorsítását elősegítő intézkedések jelöl érdeklődtem. Hűség a tényekhez A SIKER ZÁLOGA A KOMMUNISTÁK HELYTÁLLÁSA TELJESÍTIK AZ ELADÁSI TERVET A hodejovi (Várgede) szövet­kezet 1582 hektár területen gaz­dálkodik. A szövetkezetben 500 hektáron termesztettek gabona­féléket. Az elmúlt esztendőben 33 métermázsa átlagos termés­hozamot értek el, ilyen ered­ményt terveztek az idén is. A gabona érése előtt általános volt a szövetkezet dolgozóinak öröme: a gabona a tervezett­nél átlagban 3—4 métermázsá­val többet ígért. Aztán hivatlan vendégként megérkezett a vi­har. A gabona hetven száza­lékát érte jégverés. Mindez az aratás megkezdése előtt történt. Jelenleg három kombájn arat­ja az érett gabonát. Eddig a te­rület hatvan százalékán végez­ték el a betakarítást. Az ered­mény, bizony, az említett okok miatt, jócskán elmaradt a vá­rakozástól, csupán 22,5 méter­mázsás átlagos hektárhozamot könyvelhetnek el eddig. Eladá­si szerződésük 22 vagon gabo­nára szól, amiből eddig 12 va­gonnal teljesítettek. Cetner Dá­niel mérnök, a szövetkezet ag- ronómusa szerint azonban az feladási tervet a nehézségek ellenére is teljesítik­A szövetkezet gabonaföldje húsz százalékban meredek lej­tőn terül el, ami ugyancsak megnehezíti a betakarítást. Azo­kon a területeken, ahol a kom­bájn nem tud biztonságosan mozogni, 4 kévekötő dolgozik. A gépekkel legkevésbé megkö­zelíthető területeken naponta 10—13 kézikaszás arat. A TORONYBAN ÉPPEN DELET HARANGOZTAK, amikor megérkeztem a járás egyik legnagyobb mezőgazda- sági üzemébe, a Rimavská Seč-i (Rimaszécs) 3241 hektár terü­leten gazdálkodó szövetkezet­be. A gazdasági udvaron kilenc kombájn várt beindításra. A kö­zel négynapos kényszerpihenő után az időjárás úgy alakult, hogy a betakarításban szorgos- kodók gépeikkel együtt folytat­ják a munkát. Az aratás felől Hegedűs Lajos elvtárstól, a szö­vetkezet elnökétől és Csirke Jó­zsef mérnöktől, a gazdaság gé- pesítőjétől érdeklődtem. Az egyesített gazdasághoz há­rom részleg tartozik, Chrámec (Harmanc), Janice (Jéne) és Zádor. A gabonafélék vetéste­rülete 924 hektár. Az eddig learatott búza átla­gosan 35,5 métermázsát adott, a Rimavská Seč-i részlegen az átlag 37 métermázsa. Árpából több mint 200 hektárról gyűj­tötték be a termést, az átlagos hozam 30 métermázsa hektá- ronkint. A szövetkezet az államnak 46 vagon gabonát ad el, ezt eddig 40 vagon leadásával erősen megközelítették. Hegedűs elv­társ szerint ezt a tervet leg­alább 8—10 vagon gabonával túlteljesítik. A párt alapszervezete a be­takarítási munkák alatt is ru­galmasan működik. Az aratás meggyorsítása érdekében a problémákat idejében megbe­szélik, intézkedéseikkel a sike­res megoldásokat segítik elő. Eredményesen megszervezték a kisegítő brigádokat is. A szö­vetkezet patronáló járási ipari Vállalatból naponta 10—12 sze­mély vesz részt az aratásban. A szövetkezet vezetősége a he­lyi nemzeti bizottsággal együtt­működve a helyi lakosság so­raiból szombatra és vasárnapra is sikeresen megszervezte a brigádot. Az első ilyen akció folyamán több mint 65 brigá- dos vett részt az aratásban. A harmaci gazdasághoz tarto­zó területen, a lejtősebb domb­oldalakon kézikaszával vágják a gabonát. Ezen a területen eddig 6 hektáron végezték el az aratást. — Az aratásban részt vevő dolgozók, gépkezelők, brigádo- sok kivétel nélkül dicséretet érdemelnek — mondja Hegedűs elvtárs —, de különösen a kom- bájnosok, Tóth Zoltán és kise­gítője, Szeleczky László, akik E—512 kombájnnal dolgoznak, valamint Igó Lajos és társa Kercz János, akik egyébként gépjavítók. Ha tehát néha ma- kacskodik az SZK—4-es, hely­ben van a szerelő. Csőló Barna és a többiek is példásan végzik a rájuk háruló feladatokat. A betakarított gabona a meg­engedettnél több nedvességet tartalmaz, ezért az eddig kicsé­pelt 107 vagon termés felét szá­rítani kellett. Ezt a szövetke­zet saját „Rakéta“ típusú szárí­tóján és a helyi felvásárló üzem szárítógépén végzi. Hegedűs elvtárs szerint gondot okoz az aratók frissítővel való ellátá­sa, mivel nem tudják a kívánt mennyiséget biztosítani. Ezért csak egy megoldás maradt, a szövetkezetnek saját gépkocsi­jával kell a frissítőket szállíta­nia, ami nemcsak egy tehergép­kocsinak két-három órás nél­külözését jelenti, hanem leg­alább három dolgozóét is. KÉTSZER SEGÍT, AKI GYORSAN SEGÍT Lenártovce (Lénártfala) köz­ségben a szövetkezet irodaépü­letének homlokzatán messziről is jól olvasható tábla hirdeti, hogy itt székel a „Vörös Csil­lag“ szövetkezet vezetősége. A 2100 hektáron gazdálkodó szövetkezet elnöke. Madarász Sándor elvtárs, érkezésemkor éppen két fiatal brigádos ügyé­ben telefonált. A két brigádos szabadsága lejárt, de szívesen maradnának legalább még egy hétig, ennek az engedélyezésé­re volt szükség. Amikor az el­nök elégedetten letelte a kagy­lót, tudtam, hogy a brigádosok ügye kedvező elintézést nyert. Az aratást eddig a vetéste­rület 45 százalékán elvégezték, a learatott gabona 35 százalé­kát kicsépelték. A szövetkezet 14 vagon gabona eladására kötött szerződést, amit a járásban el­sők között teljesítettek. Az idő­járás veszélyezteti a termés mi­nőségét is, ezért az elnök ag­gódó hangon beszél a 20 vagon vetőmag beadásának teljesítésé­ről. A betakarítást itt is az ne­hezíti, hogy a gabonatáblák 80 százaléka megdőlt és a 7 kom­bájn a kedvezőtlen időjárás miatt nem tud folyamatosan dolgozni. A learatott területen 34 méter­mázsás átlagos hektárhozamot értek el, de jól tudják, hogy az aratás eltolódásával csökkenni fog ez az átlag. A betakarítás meggyorsítása érdekében bri­gádokat szerveznek. A gazdaság vezetői arra is számítanak, hogy Kelet-Szlová- kiából az aratási munkák be­fejeztével a Rimavská Sobota-i járásba is érkeznek kombájnok és kettő-három a lenártovcei gazdaságba is jut belőlük. Egyébként a szövetkezet veze­tősége az elmúlt évhez hason­lóan most is számít a magyar- országi Sajőpüspöki és Putnoki Tsz kombájnosaira. Most is ér­vényes az a közmondás, hogy aki gyorsan segít, az kétszer se­gít. Azokon a területeken, ahol a meredek lejtő következtében a kombájnnal való aratás kocká­zatos lenne, kévekötőkkel és traktoros kaszákkal dolgoznak. A számítások szerint a szövet­kezetben a jövő évi kenyérért folytatott csata még három tel­jes hétig eltart. P. I. A pártszervezetek vezető sze­repe nemcsak ideológiai, poli­tikai vezetést jelent, hanem gazdasági vezetést is. A gazda­sági vezetés lényegében nem a gazdasági vezetők feladatkö­rének helyettesítését jelenti, hanem a kitűzött, általános népgazdasági célok elérése ér­dekében a helyes cselekvést Irányító elképzelések megvaló­sítását. Együttműködve a gaz­dasági vezetőkkel. Nem nélkü­lük, nem őket figyelembe se véve, hanem velük. A tapaszta­lat mutatja, hogy a vezetés el­vének ilyen jellegét be nem tartva lehet talán gyors sikere­ket elérni, de ez, mint az isko­lai állatmesékben is, mindig bukással végződik. Ezt állapítottuk meg, amikor Nová Dedtnka (Dunaújfalu) községben a pártszervezet egyik vezetőségi tagjával, Vadkerti Lajos élvtárssai, a hnb elnö­kével azt a problémakört vizs- gálgattuk, hogy a gazdasági ve­zetés terén mit tesz a pártszer­vezet. Már azért is érdemes ezt a kérdést megvizsgálni, mert a pártszervezet elnöke, Hajnik Anton elvtárs nem tagja az efsz-nek, viszont a szövetkezet elnöke, Takács Géza nem tagja a pártszervezetnek. Más közsé­gekben általában az a tény biz­tosítja a helyes vezetést, hogy az efsz elnöke kommunista, és pártfeladatként végzi irányító munkáját. Ebben a községben másként alakultak a dolgok. Az efsz vezetőségének négy kommunista tagja van. Fi tus Dezső, az alelnök, Schultz Jó­zsef, Varga István és l'akacs Lajos. Az ellenőrző bizottságban pedig Schultz István és Danis Margit. A közvetlen irányítók — elnök, közgazdász, agronó­mus — nem párttagok. Ez persze nem jelenti azt, hogy a pártszervezet vezető szerepét nem tölti be. Csupán a vezetés módját illetően jelent különös feladatot. Érdemes megvizsgálni, hogy a pártszer­vezet miként tesz eleget enn^k a feladatnak. A hnb elnöke, Vadkerti La­jos elvtárs hangsúlyozza: „A legelső parancs: mindenekfölött és mindenekelőtt hűség a té­nyékhez!“. Mindig károsnak bi­zonyult a gyakorlatban, és utóbb megbosszulta magát, ha megmásították a tényeket. A szövetkezet régi vezetősége pél­dául gyakran a pillanatnyi szo­rító helyzet nyomására felmen­tést adott ezen a téren. Mind­A Trnoveci Efsz-ben (Vágtor- nóc) három saját kombájnjuk­kal és egy vendégkombájnnal láttak hozzá az idei aratáshoz. Ebben a szövetkezetben már évek óta eltérő módon jutal­mazzák a kombájnosokat. A kombájnosokat és segédjeiket órabérben fizetik, és ha gép­hiba miatt vagy egyéb oknál fogva nem dolgoznak, ennek csak a felét kapják. A cél vi­lágos: elkerülni a gépek káros megterhelését és elérni, hogy a gép minél több időt töltsön járt megemlíti a gépek kihasz­nálásának esetét: „Amikor szi­gorúan ragaszkodtunk a tényék­hez, bebizonyosodott, hogy ugyanazon gépek felével is jól elvégezték a szántást, a vetést." A példa megemlítése után mindjárt fogalmazza a vezetés­re vonatkozó következő irány­elvet: ,,A másik elemi parancs: ellenőrizni, ellenőrizni, állan­dóan ellenőrizni.“ A már igazolt következtetéseket is állandóan ellenőrizni kell az új tények világánál. Példaként említi az idei aratás megszervezését: „Minden terv annyit ér, ameny- nyit megvalósítunk belőle... Két hétre terveztük az aratás befejezését, de közbeszólt az időjárás. Két hétből csak két napon arathattunk. Új helyzet állt elő. Üj tényekkel kell szá­molnunk . “ Tehát az a kérdés, hogy ho­gyan valósítja még ilyen eset­ben saját vezető szerepét a párt- szervezet. Ezt nemcsak a kom­munistáktól kérdeztük meg, ha­nem a pártonkívüli gazdasági vezetőktől is. Brezina János, a szövetkezet közgazdásza adott erre vonatkozólag felvilágosítást: „A pártvezetéssel közösen ha­társzemlét tartottunk, felülvizs­gáltuk a normákat, hisz a dőlt gabona aratása ezt szükségessé tette, és különféle munkaszaka­szokon ellenőrzést tartottunk.“ Egyébként a közgazdász véle­ménye szerint nagyon sok eset­ben, főleg a távlati tervek ki­dolgozásánál, komoly segítsé­get jelent a pártszervezet irá­nyítása. Megemlíti a mikro-ra- jonon belül a gépekkel való gazdálkodás megszervezésének problémakörét, melyhez a párt- szervezet vezetősége adott na­gyon helyes és hasznos taná­csokat. És szinte szabadkozva magyarázza: „Néha olyan egy­szerű dolgokra is felhívják fi­gyelmünket, melyeket nekünk magunknak illene meglátni: tűzrendészen kérdések, a mun­kafegyelem megszilárdítása . ..“ Az idén 220 hektáron vetet­tek búzát, 130 hektáron árpát, 10 hektáron zabot. És eddig csak mintegy 50 hektárnyi ár­pát tudtak learatni. Kiss Sán­dor, az agronómus elégedett az eddigi terméshozammal. Az egyik árpatábla ugyan csak 33 métermázsás hektárhozamot adott, de a másikon 40 méter- mázsa termett hektáronként. Amikor tőle kérdezősködünk a pártszervezet és a szövetkezet vezetőségének együttműködésé­re vonatkozólag, mindjárt meg­munkában. Ez a módszer az idei aratásban különösen be­vált. Ezenkívül az agronómus és a gépesítő a vezetői alapból saját belátása szerint alkalmi prémiumokat fizethet ki. Ez sem kis összeg. Az agronómus például erre a célra huszonöt- ezer koronával rendelkezik. További módszerekkel is ösz­tönzik a gazdaság vezetői a kombájnosok munkáját. Az ara­tás folyamán, amikor már a befejezés napja megközelíthető pontossággal megállapítható, a állapítja: „Fontos, hogy együt­tesen figyeljünk a tényekre. Rendszeresen tájékoztatom a pártszervezet vezetőit is az ese­ményekről. Nemcsak a szép hektárhozamokról, hanem a problémákról is.“ Közös vezetőségi gyűlést gyakran tart a pártszervezet év a szövetkezet vezetősége. Ez a „legfelsőbb fórum“, ahol talál­koznak, véleményt cserélnek, megbeszélik a tennivalókat. Do ezen kívül is gyakran találkoz­nak egymással. Végigjártuk a szövetkezet gazdasági telepét, beszélgettünk a gépesítőkkel, Schultz József és Kiss Árpád kombájnistákkal. És amikor ha­zafelé készülődtünk, a kapuban újra találkoztunk a pártvezető­ség tagjával. Vadkerti Lajos elvtárssal. „A szokásos látoga­tás“ — magvar^'z*'’ Egyébként idealizált, rózsa­színre festett lenne a helyzet, ha azt mondanánk, hogy a párt- szervezet gazdasági téren zök­kenő mentesen valósítja meg vezető szerepét. Nem titkol já’: a szövetkezet vezetői, de a pŕrt- szervezet vezetőségének tagjai sem, hogy bizony gyakran élénk viták, néha talán a kelleténél is hangosabb viták előzik meg egy-egy elképzelés megvalósí­tását Mi ad okot vitára? Erre mindkét részről így vá­laszolnak: ,,A jó szándék, hisz mindig a lehető legiobbat akar­juk.“ Ez általában helyes. A pártvezetés azonban messzebb lát, s tudja, hogy bármilyen jó szándék is vezeti tettekre az embereket, bármennyire is meg lennének győződve a következ­mény hasznosságáról, tényeket megmásítani, annak érdekében, hogy a következmény iránt ne merüljenek fel kétesek, nem szabad. Nem mindig olyan egyszerű megvalósítani, mint kimondani: „A legelső parancs: mindenek­fölött és mindenekelőtt hűség a tényekhez!“. A vezetésnek is megvan a maga sajátos erköN cse. Nem a pártszervezet veze* tőinek és a szövetkezet vezető, ségének emberi kapcsolatai döntenek ezen a téren, hanem, az a mód, ahogy a vezetők a vila tárgyához viszonyulna!'. Ezért fordulnak elő néha viták, esetleg még szóváltások is. Viszont épp a nyári mezőgaz­dasági munkálatok szervezési problémái bizonyítják: fontos * hűség a tényekhez kombájnosokna1 .prémiumot helyeznek kilá.. >a. A jutalmazás különböző mó­dozatai mellett más intézkedé­sekkel is elősegítik az aratók nehéz munkáját. Az idén pél­dául saját készítésű, száraz jéggel hűtött tartályokat he­lyeztek el a táblák szélén, ame­lyekben az aratók számára üdí­tő italokat hűtőitek. Az aratók­ról való gondoskodás ötletes és újszerű formájaként két hordozható műanyag fürdőme­dencét töltöttek meg vízzel* egyet az aratnivaló gabonatáb­la szélén, egyet pedig » kaza­lozásnál. A fürdőmedencék vi­zében a kombájnosok, a trak­torosok és a kazalozčk lemos­hatják magukról a port és fel­frissülve folytathatják a nagy hőségben a munkát A szövetkezet gazdasági ud­varán további érdekességet is láthatunk. A lóistálló falához már régebben egy fedett gép­színt építettek, amelyet most alaposan kibővítettek. A kibő­vített rész tulajdonképpen nyi­tott, ami lehetővé teszi a ben­ne tárolt gabona szárítását, szellőztetését. Tetőszerkezete azonban szükség szerint bármi­kor ponyvával letakarható. Až ideiglenes gabonaraktárban 100 vagon gabona helyezhető el, ami nem csekélység, ha meg­gondoljuk, hogy a szövetkezet a 360 hektáros gabona-vetéste­rületéről összesen 170—180 va­gon gabonát takarít be. Kép és szöveg: B. DUŠEK HAJDÚ ANDRÁS HASZNOS ÖTLETEK „Ha kicsi a raktárad, toldd meg egy eresszel!“ A Trnoveci Efsz megtoldott eresze alatt 100 vagon gabona is elfér. Gömörben is nehéz az aratás Kombájnnal, kévekötővel, kézikaszával

Next

/
Thumbnails
Contents