Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-20 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó

„Az elmúlt időszak tapasztalatai megtanítottak arra, milyen káros következménye I ■ ' * ľ*-.' 4 van a párt ideológiai munkája lebecsülésének, a dolgozók ideológiai, politikai neve­lése elhanyagolásának. Ä társadalom további fejlődése problémáinak megoldása megköveteli, hogy minden téren jelentősen növeljük a szocialista ideológia hatását, v emeljük a kommunisták ideológiai és elméleti tudásának színvonalát, megszilárdít­suk a dolgozók erkölcsi, politikai egységét. A szocialista nevelés és az ideológiai munka minden részének hozzá kell járulnia ehhez. Ennek lényege az, hogy a tudomá­nyos világnézet elvei alapján kialakítsuk az emberek szocialista Öntudatát és a szo­cialista hazafiság, a proletár internacionalizmus, valamint az imperializmus ellen har­coló forradalmi erőkkel való szolidäritás szellemében neveljük őket." Í ' /., (Részlet a CSKP XIV. kongresszusának határozatából.) KÖRÜLTEI A párt' helyi szervezet* évre kés: A XIV. kongresszus kiemelte, hogy a pártszervezetek egyik legfőbb feladata a folyamatos ideológiai nevelés biztosítása. Ennek legbeváltabb formája a pártokta­tás, mely szavatolja a kommunisták és a kiválasztott pártonkívüliek magas szintű ideológiai és politikai nevelését, a mar­xizmus—leninizmus ismereteinek fokoza­tos elsajátítását. A pártoktatás alapos megszervezése tehát a pártszervezetek egyik fő feladata. S hogy milyen jól ele­get tettek e feladatuknak az alapszerve­zetek, azt a nemrég véget ért pártokta­tási és kiemelkedő eredményei bizonyít­ják. Mind az előadások színvonala, a tag- ság részvétele az előadásokon s a viták­ban, mindpedig az átvett anyagok elsajá­títása erről tanúskodik. Az elkövetkező pártoktatási év előké­szítése ismét gondos munkát igényel a pártszervezetektől. Az elmúlt pártokta­tási év eredményéinek értékelése után a résztvevők megfelelő csoportokba való osztása, az előadók kiválasztása, iskoláz­tatása és más előkészületek máris folya­matban vannak. A nitrai (Nyitraj járásban a propagan­disták nyári iskolázására a lektorokat, a Politikai Nevelés Háza biztosítja, mely­nek igazgatója Ján Surkoš, aki egyben a Marxizmus—leninizmus Esti Egyetemének is igazgatója. — Hány prapagandista vesz részt a nyári iskolázáson és milyen témákról hangzanak el előadások? — kérdeztük az igazgatótól. — Mintegy 400 propagandista vesz részt az iskolázáson. Az alapfokú pártok­tatás propagandistáiról van szó. A részt­vevőket 9—10 csoportra osztjuk fel. Azt akarjuk, hogy egy csoportban 40-nél több személy ne legyen. Az egyes előadásokat ugyanis szemináriumok követik majd. A következő témákra hangzanak el előadá­sok: Az ideológiai munka jelentősége az alapszervezetekben, Az antikommunizmus elleni harc, A pártoktatás metodikai prob­lémái az alapszervezetekben, A gazdasági A jelenlegi helyzetet azok a jelentős sike­rek jellemzik, amelyeket a párt, a foko* zatos konszolidálódás során nemcsak a politikai és a társadalmi szférában ért el, ha­nem egyben a gazdasági szférában is. Nagy lépést tettünk meg a szocializmus megszilár­dítása és fejlesztése útján. Erősödött a mun­kásosztály és a dolgozók forradalmi hatalma. A párt az elmúlt időszakban értékes tapaszta­latokra tett szert, és a gyakorlatban lemérte erejét és lehetőségeit. Igazolást nyert, hogy amennyiben a párt a tömegekkel szoros kap­csolatban marxi—lenini politikát folytat, ak­kor még a legbonyolultabb feladatok teljesíté­sére is képes. A kommunisták önbizalomra tet­tek szert, a párt ismét visszanyeri a dolgozók bizalmát és támogatását, megsziládítja vezető szerepét. Ehhez hozzájárultak az ellenőrző és revíziós bizottságok is, főleg a párt alapszabályzata, a káder- és a személyzeti munkára vonatkozó ha­tározatai, a tagsági bázis szüntelen tökéletesí­tésével kapcsolatos irányelvei teljesítésének el­lenőrzésével. A CSKP KB azonban nem becsüli túl az elért eredményeket. Szüntelenül szem előtt tartja, hogy az egyes 'szférákban, a pártban,- a társa­dalomban, a gazdasági és az állami szervekben, az ideológiában és a kultúrában még sok a probléma. Amint azt Gustáv Husák elvtárs hang­súlyozta a CSKP KB februári ülésén, józanul kell értékelnünk az elért eredményeket, nem szabad önelégültségbe esnünk, hanem fokoz­nunk kell az igényességet és a felelősségérze­tet a pártpolitika megvalósításával kapcsolat­ban. öpelégültségre, igénytelenségre, liberaliz­musra, opportunizmusra és a párt lefegyverzé­sére vezetne, ha másképp tekintenőnk a je­lenlegi helyzetre. Erre törekednek a jobbol­dali és a szocialistaellenes erők, amelyek al­kalmazzák azt az ismert taktikát, hogy vára­kozó álláspontra helyezkednek s a pártban, valamint a szocialista közösség országaiban az egység megbomlásával számolnak. Malmukra hajtanánk a vizet, ha gyengítenénk forradalmi éberségünket és a jobboldali opportunizmus elleni harcot. Számolnak az idő tényezőjével, azzal, hogy „a múlt feledésbe megy, igye­keznek alkalmazkodni és behízelegni magukat. Ezért rendkívül fontos a további, főleg az ideo­lógiai síkon folyó harc a jobboldali opportu­nizmus és a revizionizmus ellen, amelyet a CSKP XVI. kongresszusa főveszélynek minősí­tett. Az eszmei, a szervezeti és az akcióegység elért foka ellenére a pártban is akadnak még problémák. Ez kifejezésre jut egyes szerveze­tek és párttagok határozatok iránti felelőt­len magatartásában, a passzivitásban, az elkö­telezettség hiányában, a kiváró álláspontban és a formalizmusban. Ez is az opportunizmus egyik megnyilvánulása. Találkozunk olykor je­lenségekkel is, amelyek gátolják a párton be­lüli demokrácia kibontakozását, és megkísér­lik a párthatározatok talajáról kifejtett, at Irta: MILOŠ JAKEŠ, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizc A párt ellenőrző és revíziós bizottság egyes személyek munkájában tapasztalható hiányosságok és hibák feltárására törekvő jo­gos bírálatért elhallgattatni. Egyes esetekben előfordul az is, hogy az építő szándékú bírá­latért zaklatnak és a kritizálót megvádolják azzal, hogy megbontja a párt egységét. Tovább­ra is előfordul, hogy megalkusznak a párt alap- szabályzata megszegésével és a határozatok nemteljesítésével. Pártvonalon nem vonják megfelelően felelősségre azokat, akik megsze­gik az alapszabályzatot. Maradéktalanul nem küzdöttük le azokat a hiányosságokat, amelyek­re a Tanulságok c. dokumentum hívta fel a figyelmet. Természetesen az ilyen jelenségek kiküszöbölése folyamatos, amelyet nem bízha­tunk az ösztönösségre, de amelyet éppen a Tanulságok, valamint a CSKP KB határozatai­nak szellemében céltudatosan irányítani és sza­bályozni kell. Ezért kerül előtérbe a magas fokú kommunista eszmeiség, elvszerűség, igé­nyesség és következetesség követelménye. Az ellenőrző- és revíziós bizottságoknak is ilyen szellemben kell dolgozniuk, fokozniuk akti­vitásukat, s továbbra is törekedniük kell a dön­tő fontosságú feladatok teljesítésére, amelyek­től a XIV. kongresszus, illetve a CSKP köz­ponti bizottsági ülései határozatainak megva­lósítása függ. * • * Milyenek a célkitűzések az év második fe­lében? Számolunk azzal, hogy az ellenőrző és revíziós bizottságok továbbra is ügyelnek az alapszabályzat betartására, a pártegység idő­szerű kérdéseivel foglalkozó határozat teljesí­tésére!. Az ellenőrzés első szakaszának ered­ményeit a CSKP KB Elnöksége elé terjesz­tettük. Ezek a párt egységével és akciőképes- ségével kapcsolatos politikai pozitívumok mel­lett utalnak a gyenge pontokra is. így például egyes pártszervezetek továbbra is formálisan teljesítik a határozatokat, azokat nem alkal­mazzák adott feltételeikre és nem ismertetik a párt tagjaival. Hiányosságok fordulnak elő az alapszervezeti taggyűlések rendszerességét és tartalmát tekintve. Nagyon időszerű a kom­munisták elkötelezettségének, eszmei nevelé­sének és főleg az általuk végzett munka ellen­őrzésének kérdése. Az alapszervezetek járási pártbizottságok általi konkrét irányítása és ha­tékony megsegítése még nem éri el mindenütt a megkívánt szintet. Az ellenőrzés további szakaszában a hang­súlyt arra helyezzük, hogy miképp érvénye­sítik a demokratikus centralizmust, a párton belüli demokrácia alapelveit, hogyan alkal­mazzák és hasznosítják a bírálatot és az ön­bírálatot. így akarjuk elősegíteni a párton be­lüli élet további kibontakozását, ami fontos feltétele a párt egysége és akcióképessége megszilárdulásának, minden egyes párttag el­kötelezettsége növelésének, a munkában a passzivitás és a formalizmus leküzdésének. Folytatjuk a CSKP KB Elnökségének a ká­der- és a személyzeti munkával foglalkozó ha­tározata teljesítésének ellenőrzését. Ismeretes, hogy a CSKP KB Elnöksége ez év januárjában ellenőrizte e határozatának teljesítését. Ennek során alapul vette a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának jelentését is. Elha­tározta, hogy levelet intéz a párt valamennyi kerületi és járási bizottságához. Ebben érté­kelte a határozat teljesítése első szakaszában kifejtett tevékenységét és rámutatott az ered­ményekre, valamint a gyenge pontokra és a hiányosságokra. Ezek főleg abban rejlenek, hogy a káder- és személyzeti munkában mind­máig nincs egységes rendszer, problémák adódnak a káderek kiválasztásában, felkészí­tésében és nevelésében, valamint a kádertar­talékok kialakításában. Egyes helyeken hossza­dalmas azoknak a dolgozóknak a leváltása, akik a válságos években politikai csalódást okoztak. E határozat teljesítése ellenőrzésének azért szentelünk figyelmet, mivel a káderpolitika a eszköze. Az ellenőrzés további szakaszában előtérbe kerül a kádermunka tervszerű rendszere beve­zetését szolgáló szervezési feltételek kialakí­tásának, a kádermunka alapelvei betartásának, az állami és a gazdasági szférában a nomenk- iaturális káderek komplex értékelésének el­lenőrzése. Nem utolsósorban figyelmünket összpontosítjuk a tisztogatás befejezésére a párton kívüli szférában. Nem kevésbé fontos feladat annak ellenőr­zése, hogy miképp teljesítik a CSKP KB-nek a tagsági bázis szüntelen tökéletesítésére vo­natkozó irányelveit. Olyan okmány ez, amely rendkívül fontos a párt számára és ezért a párt szerveinek és szervezeteinek szüntelenül figyelemmel kell követniük teljesítését. Jelen­leg a fő probléma az, h. nem értik meg megfeleli vetületét. A figyelem he tagjelöltek felvételére, \ eléggé a tagsági bázis m nek és a kommunisták s telményét. A nemtermeié ben nem mindig világc képpen kiket vegyenek i ba és előfordulnak olyai juk nem vonatkoznak az Pozitív az a megállap az üzemi szervezetek na telnek a párt szociális é szetételének. Annak elle nyékét értünk el. a tagj munkások és a fiatalok hetjük szem elől, hogy r változtatnunk a párt Szem előtt kell tartani egyes, a népgazdaság fe fontos termelési szakas párton kívüli szervekbe: éppen a kommunisták keztében, nem éri el t Az eillenőrzés azt is értékelik megfelelőképp ségét és szerepét, elsőst nak a tagjelöltek továbl cialista Ifjúsági Szöveti jogával, hogy az új táj töltse a kezes szerepét. ! re kell emelni a tagjeli tevékenységet és a róli Helyes íesz, ha az el! zottságok továbbra is KB februári ülése hatá ban. A központi bizottsá lom figyelmét összpontc szus gazdaságpolitikai lósítására. A gazdaság, párt gazdaságpolitikájái rendszerességet és célti vező-nevelőmunkát, a k példaadását, és _ n?inde nyességet követel ie>g. egyesítő tényezőként lé sadalmi érdekeket és k gyakoroljon, beleértve lenőrzési jogának érvé hogy a párt józanul él A pártsajtó az aratásnál... (Molnár János felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents