Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-20 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó

1972. ougusztus 20. A NAP kel — Bratislava: 4.47, nyugszik: 19.01 órakor Košicer 4.31, nyugszik: 18.45 órakor A HOLD kel: 18.25, nyugszik: — órakor 4 NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KOSZONT JÜK ANNABELLA nevfi kedves olvasóinkat 1442-ben született VENTURA VITONI olasz épftész és fafaragó (+ 1522 ?). — 1847-ben született BOLES- LAW PRUS lengyel író, a lengyel realista prózaírás kiemelkedő egyénisége {+ 1912). — 1897-ben szü­letett ASCHER OSZKÁR ki­váló művész és szavalómfi- vész, a magyar munkásmoz­galom harcosa |+ 1965-ben). — 1932 ben született VASZI- LIJ PAVLOVICS AKSZJONOV szovjetorosz író, az „új hullám" vagy „negyedik nemzedék“ néven ismert irodalmi törekvések legjel­legzetesebb képviselője. A következő új szó tartóiméból Mit láttam és tapasztaltam a Szovjetunióban? Irta: Tankina István, az SZLKP Lučeneci Járási Bizottságának titkára Az őrnagy nyomában Hajdú András riportja Felkelők emlékeznek Riport a Kakashegy alatt Garammenti krónika Részlet Peter Jilemnický regényéből Közoktatásunknak a jövő igényeihez kell igazodnia Mózsi Ferenc cikke az új tanév legfontosabb feladatairól Túl az Északi sarkkörön Kátay Antal finnországi riportja E hetj^karikatúránk . '■ - . - .... EZ AZ ENSZ! VÉDJÜK A KÖZVAGYONT Örömmel nyugtázhatjuk, hogy népgazdaságunk egyre erő­södik, a dolgozók éjt nappalá téve azon fáradoznak, hogy telje­sítsék a termelési tervet, többet, jobbat termeljenek. Mint ahogy ajjaink, az emberek sem egyformák. Akadnak olyanok, akik a ja­vakhoz nem egyenes úton, kétkeziik munkája árán akarnak jut­ni, hanem kUlönféle machinációval, s nem egy esetben a szó* eialista köztulajdon szétlopkodásával. Ezt bizonyítja az is, hogy a gazdasági bűnözés — főleg 1988 után — elburjánzott, s tavaly is csupán a társadalmi tulajdon szétlopkodásával Szlo­vákiában több mint 48 millió korona kárt okoztak népgazdasá­gunknak. Mivel a tűzesetek is gyakran nemtörődömségből, ha­nyagságból erednek, ide kell számítani a tűz okozta 230 milliós kárt is. A gazdasági bűncselekményeknek több fajtájuk van. Az SZSZK államügyészségének kimutatása szerint tavaly 259 sze­mély ellen indítottak bírósági eljárást spekuláció miatt, 144 ellen az áruforgalmi előírások megsértése, valamint deviza ki­hágások miatt, 118 ellen a nem engedélyezett iparűzésért és 281 ellen a gazdasági fegyelem be nem tartásáért. A szocialista vagyon közvetlen szétlopkodásáért 8822-60 kerültek bíróság elé, ugyanakkor a különböző hasonló jellegű kihágásokért a 150/1969 Zb törvény harmadik paragrafusának első bekezdése alapján 8731 személy megbüntetésére tettek javaslatot. Szlo­vákiában a szocialista köztulajdon terhére elkövetett bűncse­lekményekért az összes büntetések 35 százaléka jogerősen vég­rehajtható büntetés volt. A bűnözés elleni harcnak külöbözö módjai lehetnek. Ezek közé tartozik a pontos nyilvántartás, a szigorúbb ellenőrzés beveze­tése. Ugyanis a közmondás is azt tartja: „Alkalom szüli a tol­vajt“! Az országot járva, a bírósági tárgyalásokat meghallgat­va, nálunk hány ilyen alkalom adódik? Építkezéseken nem csak az épületanyag hever szanaszét, hanem több esetben kü­lönböző gépek, szerszámok is. A brigád-, illetve a csoportveze­tő bármikor újravételezhet a raktárból. A raktárnok nem kéri számon a nemrég kiadott szerszámokat, sőt az sem számít ne­ki, hogy egy vízszivattyú helyett kettőt vételeztek. Az ered­mény, az építkezések megdrágítása, s nem utolsósorban a gaz­dasági bűnözés, illetve a szocialista vagyon szétlopkodása. Sajnos a szocialista tulajdon szétlopkodásával növekedik azon bűncselekmények száma, amelyekkel esetenként több mint 100 000 korona kárt okoznak népgazdaságunknak. Sőt néhány visszaélés esetében a kár meghaladja a félmillió-koronát. A bűnözés felszámolásával, illetve az ellene folytatott egy­séges és konkrét harccal foglalkozott a CSKP XIV. kongresszu­sa is. Ez a harc azonban nem lehet elszigetelt s részt kell vállalniuk a rendőrségen, az államügyészségen, a bíróságon kívül az összes állami és gazdasági szerveknek, társadalmi szervezeteknek és a lakosságnak is, csakis így érhetünk el lé­nyegesebb javulást. Érdekes és szomorú tényként kell ugyanis elkönyvelnünk, hogy a szocialista vagyon szétlopkodását, a gazdasági visszaéléseket a vezetők igen kis százaléka jelenti be, sőt nem egy esetben igyekeznek azt eltusolni, nehogy szé­gyen érje üzemüket. Ezért hozott a SZNT 1972, április 21-én olyan határozatot, amelyben feladatul adja az összes állami szerveknek, az egyes reszortoknak, hogy végezzenek a reájuk bízott szakaszokon kellő ellenőrzést és tegyenek olyan intéz­kedéseket, amelyek a gazdasági bűnözés, a szocialista vagyon szétlopkodásának felszámolásához vezetnek. NÉMETH JÁNOS KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK ELŐTÉRBEN: A BIZTONSÁG Kontinensünk biztonságának kérdéseiről immár két eszten­deje folytatódnak a kétoldalú, sőt multilaterális tárgyalások. Kétségtelen, hogy a Szovjetunió, illetve a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti felhívása pozitív előjelű diplomáciai erjedést eredményezett, az államközi szerződések megkötésé­nek sorozatát váltotta ki. Mindenekelőtt rá kell mutatnunk a szovjet—nyugatnémet és lengyel—nyugatnémet államszer­ződés jelentőségére. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi megállapodást sem, amely szintén jelentős mértékben mozdította elő az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítésének ügyét. Vitathatatlan, hogy hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság szintén aktívan kivette részét a szóban forgó értekezlet előkészítéséből. Többször felvetődik a kérdés, vajon honnan eredeztethető az említett államközi kapcsolatok megteremtése. Nos, nyilvánva­ló, hogy a lenini békepolitika alapelvei érvényesülnek a gya­korlatban, pontosabban a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusa békeprogramjának megvalósításáról van szó. A moszkvai vezetés mindenekelőtt arra törekszik, hogy a reál­politikai helyzet tudományos elemzése útján járuljon hozzá az általános és teljes leszereléshez. Közismert tény, hogy a Szov­jetunió kezdeményezésére jött létre az atomsorompó egyez­mény, a tengerfenék fegyvermentesítéséről szóló egyezmény, valamint a biológia és vegyi fegyverek gyártásának eltiltását célzó javaslat-tervezet is, amely jelentős mértékben járul hoz­zá az általános és teljes leszereléshez. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a momentumot sem, hogy az általános és teljes leszerelés alapelveiben tulajdonképpen karunk osztályharca nyilvánul meg. Kétségtelen ugyanis, hogy a kapitalista országokban meglevő úgynevezett katonai-had­ipari komplexum mindent elkövet a békés egymás mellett élés lenini elveinek gyakorlati érvényesülése ellen. A szocialista társadalomközösség országai ennek ellenére átütő sikereket értek el; a szó szoros értelmében kényszerítették nyugati partnereiket, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek. Vitathatatlan, hogy ezeknek a folyamatoknak az érvényesü­lését nagy mértékben segítette elő a világ baladó közvélemé­nyének állásfoglalása. Nem véletlen, hogy éppen a szocialista társadalomközösség országainak közvéleménye emelt szót elő­ször az Egyesült Államok vietnami agressziója ellen. Nyilván­való, hogy Washington mind a mai napig be szeretné tölteni a világ csendőrének szerepét, ám ez a „szerepvállalás“ egyre több nehézséggel jár, sőt megvalósíthatatlan. A népi-nemzeti felszabadító mozgalmak átütő sikerei bizonyítják, hogy alap­jában véve „lejárt a Pentagon ideje“ a népek és nemzetek ragaszkodnak függetlenségükhöz, szuverenitásukhoz és terü­leti sérthetetlenségükhöz. Több ízben hangsúlyoztuk immár, hogy a nemzetközi béke cs biztonság kérdései nem választhatók el metafizikusán egy­mástól. így az európai enyhülés kérdései is rendkívül szoro­san függnek össze az általános-nemzetközi politikai helyzet­tel. Függetlenül attól, hogy az európai kontinens tulajdonkép­pen távol áll Indokínától, elképzelhetetlen a világbéke általá­nos megszilárdítása abban az esetben, ha az Egyesült Államok nem hajlandók békés úton rendezni a vietnami konfliktust. Egyébként ez az alapelv érvényesül általában a vitás nemzet­közi politikai kérdések megoldása terén. (P.) BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Nixon megorrol (Arbeiter Zeitung) A békét, a barátságot és az idei nemzetközi szövetkezeti napot ünnepelték az elmúlt vasárnap Kamenný Mlýnben, a Bratislava közelében fekvő kirándulóhelyen. A békegyűlésen Dezider Goga mérnök, az SZSZK kereskedelmi minisztere mondott beszédet. ÍA ČSTK felv.) A Prága 1. Körzeti Nemzeti Bizottsága meghívására hétfőn Prá­gába érkezett a moszkvai Szverdlovszk körzet háromtagú kül­döttsége V. I. Afanaszjevnek, a körzet végrehajtó bizottsága elnökének vezetésével. (A ČSTK felv.) A Balaton sok ezer üdülőnek nyújt kellemes pihenést, szórakcn zást. Képünkön a balatonfüredi kikötő. (A ČSTK—MTI felv.) 1972. VIII. 20. IMwl

Next

/
Thumbnails
Contents