Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-16 / 192. szám, szerda

Beszédes tények Negyedszázad telt el azóta, hogy a csehszlovák munkásosz­tály egyszer s mindenkorra ke­zébe vette az ország sorsának az irányítását. A Februári Győzelem megte­remtette a feltételt az ország gazdasági fellendüléséhez, egy­ben megszüntette a Csehszlová­kiában élő magyar nemzetiség jogfosztoltságát. A párt és a kormány vezetői a lenini nem­zetiségi politika szellemében ol­dották meg a délvidék problé­máit is. A kezdeti nehézségeket le­küzdve, a CSKP irányvonalának szellemében már az ötvenes évek elején megkezdődött az itt élő lakosság gazdasági és szo­ciális felemelkedéséért folyta­tott harc is. Az egykor elmaradt mezőgaz­dasági vidék ma már fejlett iparral rendelkezik, ami azt eredményezi, hogy fokozatosan megszűnik a lakosság munka utáni vándorlása. A szocialista mezőgazdaság soha nem látott eredményeket mutat fel. Oj kór­házak, iskolák, lakóházak jelzik a szocialista építés sikerét. Köz­ben változott a közgondolkodás is. A csehszlovákiai magyarok elkötelezetten támogatják a párt politikáját, és a szocialista Csehszlovákiát hazájuknak te­kintik. Dél-Szlovákia járásaiban az iparban foglalkoztatottak száma a múltban elenyésző volt. Elég megvizsgálni az 1946-os és az 1970-es adatokat, hogy a két szám közötti különbségből lás­suk, igen jelentős a fejlődés. 1946-ban például a Dun. Stre­da-i (Dunaszerdahely) járásban 0,5, a galántai járásban 1,0, a Nové Zámky-i (Érsekújvár) já­rásban 1,9, a humennéi járásban 0,3, a levicei járásban pedig 1,5 százalék volt az iparban foglal­koztatottak száma. Ezzel szem­ben 1970-ben az említett járá­sokban az iparban foglalkozta­tottak száma a felsorolás sze­rint már így alakult: 4,6 — 11,2 — 9,9 — 13,3 és 8,9 százalék. A tervek szerint az ötödik öt­éves terv végére a Dun. Streda-i járásból 1103, a Rim. Sobota-i járásból 1278, a trebišovi járás­ból 994, a lučeneci járásból pe­dig 2456 személlyel nő az ipar­ba kerülők száma. Az 1965—1970 közötti időszak­ban Dunaszerdahelyen cukor­gyár, Salán vegyi kombinát, Hurbanovón sörgyár, Calovón az előgyártott épületelemek gyára, Rim. Sobotán sörgyár, cukorgyár, Vei. Krtíšon kötöde üzem, Rožňaván baromfifeldol­gozó üzem, Treb'šovon konzerv- és cukorgyár épült. Pártunk XIV. kongresszusa által jóváhagyott ötödik ötéves terv újabb nagyarányú beruhá­zásokat eszközöl Dél-Szlovákia járásaiban. Közülük a legfonto­sabb a Vág menti vízi erőmű, a dunaszerdahelyi építőelemek gyára, a galántai bútorgyár 80 millió korona értékű rekonst­rukciója, a közel 100 millió ko­rona költséggel épülő gútai mo­torkerékpár üzem, a 600 millió korona költséggel épülő gya­potfeldolgozó kombinát Léván, az újvári húskombinát, a 156 millió korona költséggel épülő gombaszögi mézgyár, a király- helmeci bútorgyár stb., stb. Az ipar és mezőgazdaság fej­lesztésével párhuzamosan az ötéves terv számol a lakáskul­túra, a kórházak, az iskolák és más szociális berendezések to­vábbfejlesztésével is. Az 1971— 1975-ös években Szlovákiában felépülő lakások 21,5 százaléka vegyes lakosságú járásokra esik. Rászolgál a bizalomra A PÄRT Oj jelöltje 1972. VIII. 16. — Mi, lukanyényeiek nem szeretünk beszélni magunkról. Inkább cselekszünk, mint be­szélünk. Ezekkel a szavakkal kezdő­dött a beszélgetésünk. Híves Vince, a Nenincei Efsz 31 éves közgazdásza valóban nem a szavak, hanem a tettek embere. Csupán egy valamiről beszél szenvedéllyel: a munkájáról. Élete nagy részét a szövetke­zetben tölti, hiszen reggel öt órától este kilencig ott tartóz­kodik. Szabad szombat pedig egyelőre még nincs a szövet­kezetben. Olykor vasárnap is bejár a munkahelyére. — Néha még álmomban is itt vagyok — mondja moso­lyogva. Nemrég külföldi jutalomki­ránduláson vehetett volna részt, de nem ment el csuk azért, mert a szövetkezetben mindig akad probléma, tennivaló. — Minden munkahelyét eny- nyire szerette? — kérdem. — Ezt a munkahelyemet sze­retem a legjobban, bár az elő­zőek is tetszettek. A múlt év elejétől dolgozik itt. Azóta, amióta egyesült az Opatovská Nová Ves-i (Apátúj­falu), a Bátorovái Efsz (Bátor­falu) és a helyi efsz. Koráb­ban Opatovská Nová Vesen, a szőlészeti nemesítési állomáson és Veľký Krtíšen (Nagykürtös), a gépállomáson dolgozott. Ott a szövetkezet mostani elnöke volt a brigádvezetője. Az efsz- elnök tehát már másodszor a főnöke. De Híves Vince ezt egyáltalán nem bánja, hiszen nagyon sokat tanulhat tőle. Az elnökben már annak idején mint emberben és mint kom­munistában egyaránt példaké­pet látott. — Az ő hatásának is köszön­hetem, hogy a kommunista párt lagjelöltje lettem — mondja. — Egy testvérem szintén tagja a pártnak. Már régen észrevet­tem, hogy a kommunisták álta­lában nagyon becsületes és dolgos emberek. A barátaim is kommunisták voltak. A falu­ban tekintélynek örvend a párt- szervezet.' Az utóbbi időben a falu kommunistáinak a tekin­télye még inkább megnöveke­dett, mert 1968-ban is helyt­álltak. Én azzal a gondolattal léptem be a párttagok sorába hogy aki becsületesen dolgozik és tőle telhetően támogatja a párt politikáját, annak a párt­tagok közt a helye. Remélem, rászolgálok a bizalomra. — Hogyan akar bizonyítani? — A rám bízott feladatok tel­jesítésével. Azon vagyok, hogy a szövetkezet fellendítése még gyorsabb legyen mint eddig. A dolgozókkal szemben igyek­szem igazságos lenni. Szorgal­mazom a dolgozók munkakörül­ményeinek javítását. Eddig épí­tettünk, építettünk, de a szö­vetkezeti tagokról való gondos­kodásra nem volt elég lehető­ségünk. Például a sáros gazda­sági udvarokra gondolok. Az egyik gazdasági udvarunkat — a baromfi- és szarvasmarhate- lepet — már rendbe is hoztuk. A szarvasmarha-tenyésztőknek zuhanyozókat építettünk. A gazdasági kérdésekről szól­va elmondja, hogy a szövetke­zet célja az anyagi ráfordítás csökkentése. Ezzel az első fél évben több mint 800 000 koro­nát takarítottak meg. Igaz, az aratás alatti rossz idő ronthat a gazdasági év eredményein. A szövetkezet a közeljövőben bő­víti a tyúkállományát. 1974-ben a mostani 30 ezres helyett már 44 ezres lesz a tyúkállomány. Méghozzá egyetlen telepen lesz ennyi baromfi. — Mit tart élete eddigi leg­nagyobb sikerének? Nem sokáig gondolkodik a válaszon: — Az 1971-es gazdasági évet. — Mi a legnagyobb célja? — Annak eléréséhez hozzá­járulni, hogy a mezőgazdaság­ban is olyanok legyenek a mun­kakörülmények, mint az ipar­ban. Vagyis hozzájárulni a me- mezőgazdasági termelés iparo­sításához. Szerintem ez mint­egy öt éven belül meg is való­sul. A szabad szombatokat még ennél Is hamarabb bevezetik. Megvalósul a mezőgazdasági dolgozók szabadságolási lehe­tősége is. Ennek ellenére a me­zőgazdaság továbbra is teljes embert kívánó, kemény mun­kát igényel. Ezért jól meg kell gondolniuk magukat mindazok­nak, akik ezt a hivatást vá­lasztják. — A kommunista párt tagjai Az egészségügyi szolgáltatá­sok területén a Rim. Sobota-i (Rimaszombat) a rožňavai I Rozsnyó) és még más járások­ban a kórházi fekvőhelyek szá­ma magasabb a szlovákiai át­lagnál. Nem kielégítő az arány az újvári, a galántai és a tre­bišovi járásokban. E helyzet azonban csak átmeneti, mert ezekben a járásokban is nagy arányú a beruházás, és a ne­hézségek rövidesen megoldód­nak. Az újvári kórház például több mint 200 millió korona költséggel épült. Szocialista ál­lamunk nem feledkezik meg az ifjúságról sem. Az ötéves terv során tovább növeli a bölcső dei férőhelyek számát is. A tervezett növekedés Szlovákiá ban 3455, ebből a vegyes la­kosságú járásokra 1003 férő­hely jut. A CSKP nemzetiségi politiká ja az elmúlt negyedszázad alatt a népgazdaság és a kultúra sokoldalú fejlesztésére irányult, ami feltételét jelentette a nem­zetek és nemzetiségek közötti szorosabb együttműködésnek és a különbségek felszámolásának. Ha a vegyes lakosságú járá­sokban mindent egybevetve vizsgáljuk a gazdaságfejlesztés területén elért eredményeket, büszkén elmondhatjuk, hogy igen nagy lépést tettünk előre. Az utóbbi években olyan szakágazatok jöttek létre és vannak kialakulóban, amelyek­hez a magyar tannyelvű ísko lahálózatnak is igazodnia kell. Előtérbe kell hogy lépjen a vegyipari, az élelmiszeripari és a textilipari középfokú káder­képzés. Az élet igényli, hogy isko­láink minden tekintetben lépést tartsanak a fejlődéssel, és olyan szakembereket nevelje­nek, akik a megnövekedett Igé­nyeknek is képesek eleget tenni. PÉK VENDEL, az SZLKP KB dolgozója r*/. i: tat ex Kívülről nezve nem is gondolná a szemlélődő, hogy ebben a város szélén szerényen meghúzódó új üzemben több száz ember, nagyrészt nő talál munkát. A Nové Zámky-i (Érsekúj­vár) Pletatex szövetkezeti vállalat annak idején két volt kis­ipari szövetkezet egyesüléséből keletkezett — az egyik kötött felsőruhák, a másik szőnyegek készítésével foglalkozott. Az új szövetkezeinek is ez a két termelési ág lett a munkatar- tulma. Ezekhez hamarosan csatlakozott a harmadik termelési ágazat — a műanyagok jeldulgozása. Kolár óvóban (Gúta) le­vő üzemegységükben pedig — a vidék hagyományainak meg­jelelő termeléssel — fiiképpen halászati és vadászati célokra, hálókötéssel foglalkoznak. A szövetkezet termeléséről Alexander Síin, a Pletatex ter­melési vezetője nyújtott részletes áttekintést. Megmutatta az új műhelyeket is, amelyekben a régebben több helyen elapró­zott termelést összpontosították. HÍVES VINCE (A szerző felvétele) és tagjelöltjei az alapszervezet­től pártmegbízatást kapnak. Ünt mivel bízta meg az üzemi pártszervezet? — A CSSZBSZ 26-tagú helyi szervezetének vagyok a titká­ra. Szervezetünk egy szovjet elvtársat előadásra és beszél­getésre hívott meg a faluba. Szovjet könyvkiállítást rendez­tünk és jegyeket, valamint au­tóbuszt biztosítottunk a szövet­kezet anyagi támogatásával egy szovjet katonaegyüttes nagykür­tösi fellépésének a megtekinté­sére. Azt is megtudom a fiatal köz­gazdásztól, hogy képviselő és tagja a hnb tanácsának. A köz­ségfejlesztés gondjai sem is­meretlenek számára. Lakóhelye az utóbbi években sokat fejlő­dött. A jelenlegi választási idő­szakban is sok mindennel gya­rapszik. Bővítik a villanyháló­zatot, már átadtak egy vendég­lőt és egy élelmiszerüzletet, rö­videsen elkészül az új óvoda stb. A polgárok nagyon aktí­vak, bár olyanok is akadnak, akik mindig a készet várják. Saját magáról valóban nem sokat mondott. Annyit azonban megtudtam tőle, hogy nős és három gyerek apja. A családi ház, melyben lakik, már hét éve épül, de még mindig nem készült el teljesen. Ha nagyrit­kán akad egy kis szabad ide­je, szívesen vadászik. Ennyit tudtam meg Híves Vincéről, az emberről, a kom­munista párt egyik új tagjelölt­jéről. Ám ez elég ahhoz, hogy megértsem, miért előlegezték neki a bizalmat. FÜLÖP IMRE A SZÖNYEGSZÖVÉS népmű­vészeti jellegű, a szőnyegek ké­szítése félig kézi. félig gépi munkával történik. A műhely­ben hatvannyolcai! dolgoznak. Minden gépnél két nő ül. és elmélyülteti végzik munkájukat. A laikus is könnyen megálla­píthatja, hogy <i szőnyegszövés összpontosított figyelmet ■ igé­nyel. Helena Jantíková műszak- mester ezt a megállapítást az­zal egészíti ki. hogy ennél a munkánál jelentős kézügyesség­re -és türelemre is szükség van. Az új dolgozók közül hosázabb- rövidehb próbálkozás után ezért sokan más munkaszakaszra mennek át. Akik azonban itt maradnak, azok általában nagy örömet találnak munkájukban és aprólékos gonddal készítik a szebbnél szebb szőnyegeket. Ezl a termelési ágat a má­sodik világháború után n ma­gyarországi Békéscsabáról átte- lepült dolgozók honosították meg nálunk. A hagyományos motívumok kelnek életre külön­féle változatban a kelim sző nyegeken, amelyeket két vál­tozatban készítenek: az úgyne­vezett nehéz kelimet rojttal is ellátják, a könnyű kelimet pe­dig beszegik. A termelési veze­tő elmondta, hogy míg néhány évvel ezelőtt a modern mintás szőnyegeket keresték a pia­ion, yz utóbbi időben a keleti minták felé fordult az érdeklő­dés. A termelőnek természete­sen a piac igényeihez kell al­kalmazkodnia, habár ez a di- vatváltozás a szövetkezetnek problémát is okoz, ugyanis a balkáni mintás szőnyeg szövé­sénél a nagyobb igényesség miatt alacsonyabb a munkater­melékenység, mint a hagyomá­nyos szőnyegnél. Műszakonként egy dolgozó átlagosan 1,80 négyzetméternyi szőnyeget készít. Többnyire régi, bevált munkásnők dolgoz­nak a műhelyben, de a fiata­labbak közül is sokan már szakmájuk igazi mestereivé vál­tak. Amikor a legjobbak felől érdeklődöm, Jantíková műszak- mester kapásból egész# sor ne­vet sorol fel — Lenárt Zsófia, Mária Prístavková, Botto Ilona, Frank Erzsébet, Molnár Erzsé­bet, Garai Mária nevét sikerül feljegyeznem közülük A KÖTÖTT RUHANEMŰ EKET készítő műhelyben két műszak­ban mintegy százharminc nő dolgozik a gépek és munka­asztalok mellett. Vannak köz­tük idősebbek is, de legtöbbjük fiatal — az átlagos életkor nem sokkal haladja meg a húsz esz­tendőt. Márta Kolárové mű- szakmesternő ismertetett meg a munkafolyamattal, melynek so­rán a fonálkötegek ízléses in­gekké, pulóverekké, szvetterek- ké és más kötött ruhafélékké alakulnak át. A termelőszövetkezetek elsőd­leges feladata, hogy olyan áru­cikkekkel lássák el a piacot, amelyeket a nemzeti vállalatok nem készítenek, a fogyasztók viszont érdeklődnek irántuk. Ezt a feladatot igyekszik telje­síteni a termékfajták megválo- gatásánál a Pletatex. Termé­szetesen nem megy ez minden probléma nélkül. A szövetkeze­ti üzemek technikai felszerelé­sének és anyagellátásának szín­vonala rendszerint elmarad a nagy vállalatoké mögött. Az ér­tékesítésnél néha olyan nehéz­ségek merülnek fel, hogy ne­hezen tudják beszerezni a piac által igényelt árucikkek készí­téséhez a nyersanyagot, ami­hez viszont elég nyersanyaggal rendelkeznének, az iránt nem mutatkozik kereslet. Nem két­séges, hogy a szövetkezet dol­gozóitól nagy találékonyságot, felkészültséget, rugalmasságot követel meg az ilyen és ehhez hasonló problémák megoldása. AZ ELMÚLT ÉVEK folyamán eredményes fejlődést ért el a Pletatex legfiatalabb, alig egy évtizedes múlttal rendelkező termelési ága —a műanyagok feldolgozása. A szövetkezet ezen a téren is sikeresen meg­valósítja hézagpótló szerepét, és jelentős feladatokat teljesít nagy új Üzemek technikai fel­szerelésének komplettizúlásánál is. A műanyagok feldolgozása nagy távlatokkal rendelkező iparág, és ennek megfelelő gondot fordítanak rá a Plete- texben is. Halász Ferenc elvtárs, a mű­anyagfeldolgozó részleg veze­tője kíséretében jártam a mű­helycsarnokot, miközben alapos tájékoztatást nyertem a terme­lésről és az egyes gyártmányok­ról. „Kipróbáltam“ azt is, mi­lyen meleget árasztanak a vá- kuum-formázó gépek. Télen bi­zonyára kellemes lehet ilyen „kályhák“ mellett dolgozni, a mostanihoz hasonló kánikulai napokban azonban alaposan megizzasztják kezelőiket. Két műszakban két brigád —» összesen hetvenöt ember — dol­gozik ebben a műhelyben. Szol- csan Mihály műszakmester bri­gádja már elnyerte a szocialis­ta címet, a másik brigád Mar- cek Gáspár vezetésével verse­nyez a cím elnyeréséért. Szolcsan Mihály a műanyag- fejdolgozás bevezetésének úttö­rői közé tartozik. Eredeti fog­lalkozása asztalos, kitanult mesterségének itt is nagy hasz­nát vette, mivel a gépek és a munka is sok tekintetben ha­sonló az asztalost párhoz. Éve­ken keresztül csoportvezető volt, ez év januárjában vette át a műszakmesteri tisztséget. Mint sok más esetben, a na­gyobb tisztség nála is a kere­set csökkenésével járt együtt, mégis vállalta ezt a beosztást. Most negyvenéves, munkájá­val, brigádjának tagjaival rend­kívül elégedett. Az emberek példás lelkiismeretességgel tel­jesítik feladataikat. Ezt bizo­nyítja az is, hogy elnyerték a CSKP megalakulása 50. évfor­dulójának brigádja címet. Havi tervük értéke egymillió koro­na. Ezt a legutóbbi hónapban is kétszázezer korona értékkel túlszárnyalták A brigád mun­kájában messzemenően meg­nyilvánul a kölcsönös segítség, az internacionalista szellem, az emberek közti megértés. „A dolgozókkal soha nincs baj — jelentette ki Szolcsan elvlárs. — A legtöbb gondot az anyag beszerzése okozza. Ha elegendő nyersanyagunk van, akkor nincs problémánk a ter­meléssel.“ A műhely termelését két irányban fejlesztik. Egyrészt darabárut gyártanak — főkép­pen légtlsztító-berendezéseket vegyigyárak, gépipari üzemek és más vállalatok részére. Ezek a berendezések nagyon bevál­tak, nagymértékben ellenállónk az agresszív anyagok hatásával szemben is, gyakorlatilag elny&- hetetlenek. Ezenkívül tartályo­kat, munkaasztalokat, pácoló­berendezéseket stb. készítenek műanyagokból A másik terme­lési irányzat a félsorozatgyár­tásban készülő alkatrészek kü­lönféle ipari célokra — mező- gazdasági, textilipari, gyógy­szeripari, egészségügyi stb. be­rendezésekhez. A PLETATEX DOLGOZÓI be­csülettel munkálkodnak a nép­gazdaságunkban a szövetkezeti üzemekre háruló feladatok meg­valósításán. Tervük egyes mu­tatóit lényegesen túlszárnyalták az év eleje óta. A pártalap­szervezet vezetésével a szövet­kezetben kidolgozták a CSKP Központi Bizottsága februári plenáris üléséből adódó felada­tokat, és az elkövetkező idő­szakban ezek következetes tel­jesítésére irányítják a figyel­met. GÁL LÁSZLÖ

Next

/
Thumbnails
Contents