Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-13 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó

H'loIoiiöSoI

új tehergépkocsi

A MEZŐGAZDASÁGNAK

A koprivnicei Tatra autógyár — a Prága-Chodov-i Mezőgazdasági Gépkutató Intézettel együttműködve — új típusú mező- gazdasági tehergépkocsit szerkesztett, amely a T-157-Z jelzést kapta. A VIII. szövetkezeti kongresszus résztvevői az első példányt megtekinthették a Kongresszusi Palota előtti kiállításon. A három futóműves tehergépkocsi prototípusa igen rövid idő — 11 hónap — alatt készült el, ami a koprivnicei Tatra és a pelhrimovi Agrostroj dolgozóinak szorgalmát dicséri.

Az ú) mezőgazdasági teherkocsi hasznos megterhelése 10—12 tonna, s maximális sebessége 80 km/ó. Megközelítőleg ilyen teherbírású az utánfutó is, tehát a szerelvény mintegy 20 tonna teher szállítására alkalmas, és ami a legfontosabb, többrendeltetésű. Utánfutó-cserével például istálló- és műtrágya-szórásra is használható. Űjabb, speciális rendeltetésű utánfutók szerkesztésével a gyártóvállalat azt a célt követi, hogy az új teherautó ne csak teherszállításra, hanem mint mezőgazdasági technológiai gép is használható legyen. így a munkatermelékenység lényeges növelésével nagyban hozzájárul a munkaerők kérdésének a megoldásához. Lehetővé teszi továbbá a teherszállítást az autópályán és az első osztályú utakon, amelyeken a forgalmi szabályok értelmében nem közlekedhetnek traktorok. Ugyanakkor megfelel a műszaki előírásoknak is. Nem véletlen tehát, hogy a T-157-Z iránt nagy érdeklődést tanúsítanak a KGST-országok is.

Néhány műszaki adat: a motor léghűtéses, négyütemű, tízhengeres, a sebességváltó 10 fokozatú, sebessége 3—80 km/ó, hossza: 8645 mm, szélessége 2500 mm, magassága 2880 mm, maximális emelkedőképessége 65 százalékos.

Készülnek az oktatásra

A Biztonságos Közúti Közlekedés Szlovákiai Bizottsága június derekán ülést tartott, s megvitatta az ifjúság közlekedés-nevelésével összefüggő kérdéseket. A Szocialista Ifjúsági , Szövetséggel, a Polgári Honvédelmi Szövetséggel, az SZSZK Oktatásügyi és Egészségügyi Minisztériumával és további intézményekkel együttműködve egy komplex tervet készítettek, amely magába foglalja az említett szervezetek és intézmények teendőit, feladatait a forgalombiztonsági oktatás bevezetésével kapcsolatban az alapiskolákon.

A Polgári Honvédelmi Szövetség a 204 es számú kormányrendelet szellemében már hozzáfogott a reá háruló feladatok megvalósításához. A szövetség autóiskolája egyezményt kötött az Oktatásügyi Minisztériummal a kilencéves alapiskolák tanítói és az óvodák tanítónői iskoláztatásáról. Az egyezményben többek között ez áll:

# a PHSZ illetékes autóiskolái a jnb oktatásügyi szakosztályával együttműködve megszervezik és biztosítják a tanítók felkészítését a forgalombiztonsági oktatásra;

0 a tantervet és a módszertani utasításokat úgy dolgozzák ki, hogy ezek megteremtsék a feltételeket az igényes oktatásra;

0 azok a dolgozók, akik az iskolákban ilytn irányú oktatómunkát végeznek — megszerzik a vezetői jogosítványt a B csoportban.

Az együttműködés érdekében tett lépéseket az autóiskolák dolgozói megértéssel fogadták. A tanítók iskoláztatása nem egyszerre történik, ezért jó lenne, ha járási pedagógiai központok, vagy a kerületi pedagógiai intézetek előkészítenék az iskolák igazgatóit, megvitatnák velük a gyermekek forgalombiztonsági oktatását és kitűznék azokat a kon adatokat, amelyek az iskolák dolgozóira várnak.

A PHSZ biztosítja az M csoportban a vezetői jogosítvány megszerzését a 15 éven felüli tanulók számára. Továbbá biztosítja az A és a B csoportban a tanítók oktatását, akik vállalják a közlekedési nevelést az I. és II. ciklusú iskolákon. Biztosítja — szükség esetén — az A és a B csoportban a kiképzést a pedagógiai iskolák és más szakiskolák számára is.

Az említett feladatok teljesítése érdekében hasznos lenne, ha miden járásban kiépítenének legalább egy gépkocsivezetői gyakorlóteret a PHSZ autóiskolája mellett. Ezt aránylag olcsón meg lehetne valósítani. Főleg a városokban kellene ilyen gyakorlótér.

AZ SZSZK Polgári Honvédelmi Szövetsége tudatában van felelősségének a gyermekek és az ifjúság forgalombiztoiisági nevelése terén, és ezért mindent megtesz az ügy érdekében.

1972 VIII. 13.

17

Sok a baleset a vasúti átjárókon

Az ötéves terv hátralevő éveiben 1080 vasúti átjárónál szerelnek fel fényjelzőberendezést. Erre azért van szükség, mert állandóan fokozódik a közlekedési balesetek száma ezeken a helyeken. Tavaly például a vasúti átjárókon történt balesetek következtében 41 ember vesztette életét. A járműveken esett kár elérte az 5 millió koronát, (megrongálódott például 183 mozdony és 36 vasúti kocsi.) További károk keletkeztek 338 vonat, 238 órával történő késésével.

Legtöbb — 176 — baleset a csupán táblával jelzett vasúti átjárókon történt. Oe különösen meghökkentő az a tény, hogy további 86 esetben a gépkocsi- vezetők nem vették figyelembe a fényjelzést! A közúti közlekedés minden résztvevőjének tudatosítania kell, hogy a gyorsvonatok például 30 másodperccel a vörös villogó fény megjelenése után haladnak át a vasúti szakaszon és sebességük eléri a 100 kilométert is óránként. Bízni abban, hogy „még átfutok“, szinte öngyilkossági kísérlet.

A FORGALOMBIZTONSÁG NAGY SZOCIÁLIS PROBLÉMÁVÁ NŐTT

Moszkvában — 200 szovjet és 20 külföldi részvevővel — rendezték meg a Közúti Forgalombiztonsági Tudományos Kutatási Konferenciát, melynek megnyitójában dr. Afanaszjev egyetemi tanár, a Moszkvai Autó- és Útügyi Intézet rektora kijelentette: „A forgalombiztonság nagy szociális problémává nőtt; nagy a népgazdasági jelentősége.“ A megnyitó után felszólaltak a jelenlevő szocialista országok szakemberei is, akik tájékoztatást adtak a forgalombiztonság fokozása érdekében tett intézkedésekről.

Az idei konferencia első témája „A forgalombiztonsági kutatás" általános kérdéseinek vizsgálata volt. A kutatások fontosságát a baleseti helyzettel és a motorizációs fejlődés nagy előirányzatával indokolták. A Szovjetunióban is sok halálos áldozata van a közúti közlekedésnek. A nagy városokban a gyalogos balesetek jelentik a legégetőbb problémát. „A gyalogosforgalom szervezésében nagy az elmaradás, továbbá a gyalogosforgalmi létesítményekben is.“

A kutatásnak nagyon fontos szerepet szánnak. „1970—1975 között 200—250 tudományos feladatot kell megoldani. Közel 70 intézmény foglalkozik ilyen kérdésekkel.“ Nagyon fontos feladatként jelölték meg, hogy sok szakember foglalkozzék a forgalombiztonsággal, és biztosítsák a téma komplex tudományos kezelését. Hiányosságként említették, hogy egyes intézményekben még kezdeti állapotban, alacsony szinten foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. Hiányolták például, hogy nincs még kidolgozva tudományos módszer a közúti iel^ések elhelyezésére.

A II. témaként „Az áttervezés és a forgalomszabályozás elméleti alapjai" kerültek megvitatásra. Az elméleti vizsgálato’ és a mérések, megfigyelések együttes felhasználásának előnyeit hangsúlyozták. A forgalmi megfigyeléseknél elterjedten alkalmazzák a légi felvételeket, rendőrségi helikopterek fel- használásával. A kutatások nagy jelentőségét mutatjuk a következő előadás-címek is: „A forgalmi folyam elmélete, mint a forgalomszabályozás tudományos alapja" — „A törvényszerűségek felhasználása a forgalmi körülmények tökéletesítésére".

A III. téma: „Az út gépjárműszerkezeti kialakítás hatása a forgalombiztonságra". Dr. Babkov egyetemi tanár közel 20 000 kilométer úthossz vizsgálatából levezetett összefüggéseket ismertetett. Az útjellemzők nagymértékben befolyásolják a forgalombiztonságot. A gépjárművezetők idegfeszültsége arányos a pálya-körülményekkel. A pálya jellemzőinek fejlesztése nagymértékben segíti a járművezetőket, nagyon előnyös balesetmegelőzési szempontból. „A forgalombiztonságot az útte.vezés kezdetétől szem előtt kell tartani, utólag nem lehet a forgalombiztonságot megoldani“. — „A forgalom növekedésével egyre jobban kitűnnek az utak balesetveszélyes helyei“.

IV. témául „A forgalomszabályozás pszichofiziológiai problémái" szerepelt. Több városban, különböző kutatóintézetek végeznek ilyen vizsgálatokat. Lobanov docens „Az emberi ténye* zők szerepe a forgalomszabályozásban és a forgalombiztonságban" címmel foglalta össze kutatásaik eredményeit. Vizsgált&Ä például a gépkocsivezető szemmozgását; — a figyelem-koncentráció zónáinak alakulását a sebesség függvényében; — ax idegrendszeri hatásokat ívekben haladásnál; — az információ felvevőképességet (befogadóképességet) az információ-sűiflsé/j (információk száma másodpercenként) függvényében. A foltos eredmények közül csak néhányat említve:

Az ívsugár függvényében az idegfeszültség hasonló alakulási mutat, mint a fajlagos balesetszám, tehát az idegfeszültség éš a fajlagos balesetszám között határozott összefüggés van; — a közlekedő személyt érő hatások számának növekedéséve* nff a reakció-idő; — az információk sűrűségének növekedésével nő a téves reagálások valószínűsége; — az információs túlterhelés (pl. túl sok közúti jelzés) mellett azonban a túl kevés információ (az „információ-szegénység“) szintén hátrányos, az aktivitás csökkentéséhez vezet (pl. indokolatlanul alacsony sebesség előírása esetén). Az információ-feldolgozási sebességnek nagy a szerepe. A gyors információ-feldolgozási képességgel rendelkező gépkocsivezetőknél kisebb a baleseti valószínűség.

„A járművezetés befolyása a járművezető szervezetére" címmel Moldovszkaja, az Ukrán Tudományos Akadémia Fiziológiai Intézetének kutatónője ismertette eredményeiket. Autóbusz- és taxivezetőket vizsgálva, háromnegyedrészüknél nagy idegfeszültséget és magas vérnyomást állapítottak meg. Az eddiginél sűrűbb orvosi vizsgálat rendszeresítését tartanák helyesnek („a repülőkhöz hasonlóan“), a hivatásos járművezetők segítése érdekében. Javasolta a baleseti helyszíni vizsgálatnál a járművezető orvosi vizsgálatát.

Az V. téma: ,.A városi forgalom szabályozása". Jellemző a szovjet városrendező. szakemberek forgalom iránti érdeklődésére és hozzáértésére, hogy ebben a témakörben a vitavezető dr. Fiselszon, a leningrádi Városépítési Tanszék vezetője volt. Butjagin „A forgalomszabályozás és forgalombiztonság problémái a városrendezési tervezésben" címmel tartott előadást. Nagyobb városokra átfogó forgalomszabályozási tervet dolgoznak ki, mivel a korábban készült városrendezési tervek nem elégítik ki a forgalombiztonsági igényeket. Hangsúlyozta, hogy forgalmi tervezésnél nagy előrelátás, megfelelő tartalékok biztosítása szükséges. »

A konferencia állásfoglalásokat és javaslatokat alakított Icf a témák megvitatása után. Nálunk is indokolt kivonatos említésük.

.. Az utak műszaki színvonala nem felel meg a gyors motorizációs fejlődésből adódó növekvő követelményeknek. Ez növeli a baleseti veszélyt és a közlekedésüzemi költségeket".

.. Elengedhetetlen áttérni az ösztönösen alakuló forgalomról a forgalmi törvényszerűségekre alapulóan szabályozott for- galomlebonyolódásra".

„...A Járművezetők, illetőleg a közlekedő személyek, a járművek, az utak és a forgalomszabályozás komplex fejlesztése szükséges, és ennek érdekében széles körű kutatómunka. Fejleszteni kell a szakemberképzést, növelni kell a forgalombiztonsági és forgalomszabályozási oktatás lehetőségeit"

A konferencia a Minisztertanácshoz fordult az egyetemi képzés ilyen irányú továbbfejlesztése, a kutatások összehangolása és a szocialista országok egyetemei közötti együttműködés megvalósítása érdekében. Kérték a szakirodalmi kiadványok megjelentetési lehetőségeinek fokozását. Javasolták a forgalombiztonsági konferenciák rendszeres megtartását, általában kétévenként.

(Az autó-motor nyomán)

Üzemel az új szerviz

Nové Zámkyban (Érsekújvár) a Remeslosluiba kisipari termelőszövetkezet nemrégen átadta rendeltetésének az új autószervizt, ahol 60 szakember végez javítási munkákat. Az új létesítmény naqyban hozzájárul majd a környék autósai igényeinek kieléqítéséhez.

(CSTK — I. Dubovský felvétele)

A