Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-13 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó
való gondosko- nult egyéb karos is a beosztottak ni a dolgozok kez: §s az újítómózgarr* ónak határozatából) KEZDEMÉNYEZŐ SZÖVETKEZET EDHENVE ’ rétsze háztáji földdel ren- ezik. Ezek megművelése t gyakran kimaradtak a kőén végzett munkákból. A léma megoldódott, ma már rtalan munka folyik a kőén, és a háztáji földek meg- slésére is jut idő. Vinicei Efsz-ben persze csak ennyi az újdonság. Be- tték például az ún. hűség- tást, melyet azok a szövet- ti dolgozók kapnak, akik 18 éve aktív tagjai a szö- ezetnek. Támogatják az ni lakásépítőket is. Aki kö- :ettséget vállal, hogy leg- b 10 évet tölt munkában a etkezetben, 8000 korona igi támogatásban részesül, isságkötések alkalmával, ha >yik fél szövetkezeti tag, ak- 2000 koronát, ha pedig Iketten szövetkezeti tagok, koronát kapnak az efsz-től. inak alapján, hogy Vinicán ;azdálkodik a szövetkezet, tlóbbi két évtized alatt a ég arculata is nagyban meg- )zott. Modern lakóházak tek, amelyek a fejlődés erét bizonyítékai. ; a magas szintű fejlődés a ializmus győzelmének, a ^gazdasági dolgozók becsü- ; munkájának eredménye. (szaszák) Egy mezőgazdasági szövetkezet az Incheba vegyipari kiállításon bemutatkozó vállalatok között bizony eléggé szokatlan jelenség. Márpedig a Brno— Tuŕany-i Béke Efsz méltán mutathatta itt be munkájának különleges eredményeit. Jozef Sedlák, a szövetkezet képviselője elmondotta, hogy szövetkezetük mintegy ezer hektáron gazdálkodik. Ebből másfél hektár van üveg alatt, ahol évente egymillió szegfűt és 150 000 rózsát termelnek. Virágjaikkal már a határon túlra is eljutottak. Már harmadik éve gondozzák nyolcvanezer tőkét számláló szőlőjüket, 15 ezer őszibarackjuk alatt öntözéses uborkatermesztéssel foglalkoznak, éspedig speciális holland vetőmagról, melynek virágai 93 százalékban nőivarúak. A kiállításon való részvételt fejlett melléktermelési üzemáguknak köszönhetik, melynek keretében vegyszeres saraboló- kat is gyártanak. Két kivitelezésben készítik ezeket, a KPU-6-os az RS 09-es eszközhordozóra, a KPU-6A pedig az SPC-6-os román vetőgépre szerelhető. Mindkét sarabolótípust a felsőbb szervek indítványára készítették el, a Chemapol vállalattal való együttműködésben. Ezek a vegyszeres sarabolók lehetővé teszik a kultúrnövények levél alatti vegyszeres gyomirtását, főleg a Gramoxone alkalmazását a kukoricában. A sarabolókat 45, 60 és 70 centi- méteres sortávolságra lehet beállítani és 70 cm magas növényzetben is alkalmazhatók. A szövetkezet további növényvédelmi gépek gyártására is készül, .megfelelő vegyszeres sarabolót akarnak gyártani minden forgalomban levő traktortípushoz. Azt, hogy milyen jó kezdeményezők és kivitelezők az a tény is bizonyítja, hogy január óta, amikor a gyártási megbízást átvették, 35 sarabolót készítettek el. Eddig 250 megrendelést kaptak, együttműködnek magyarországi és romániai érdeklődőkkel is. A szövetkezet tagjainak leleményessége más területre is kiterjed. A sertések számára például különleges itatőcuclikat gyártottak, amelyekből a sertések melegített, gyógyszerekkel és különböző tápszerekkel ve gyített vizet isznak. További különlegességük a savanyított káposzta. A káposztafejeket szedés után felfújható raktárakban tárolják, november- ben-decemberben savanyítják és saját gyártmányú műanyag ká- dacskákban hozzák forgalomba. A szövetkezet több más különleges termék előállításával is foglalkozik, amire főleg a vegetációs időn kívüli időszakot használják fel. A szövetkezet sokoldalú tevékenysége agilis elnökének, Drahomír Štajner mérnöknek is köszönhető. Tíz éve áll a szövetkezet élén, amely tulajdonképpen öt kis szövetkezet társulásából jött létre. Bizonyára sokan úgy gondolják, hogy ez a fejlett melléküzemági termelés elvonja a tagok idejét és figyelmét a szövetkezet fő feladatától, a mező- gazdasági termeléstől. Erre vonatkozólag Sedlák elvtárs megemlítette, hogy a szövetkezet 36 milliós teljesítményének a melléküzemági termelés csupán 20 százalékát adja. Az innen származó jövedelmet elsősorban a mezőgazdasági termelés belterjességének fokozására fordítják. A szövetkezetben jók a kereseti lehetőségek, egész évben akad munka mindenki számára, ami a fiatalokat is vonzza, és így a szövetkezetnek — annak ellenére, hogy ipari központ mellett fekszik — fiatal munkaerőben sincs hiánya. Mindenkor készek jó minőségben és rövid időn belül előállítani úgyszólván mindent, aminek gyártásához a nagyipar nem tanúsít elég rugalmasságot. Az ilyen szövetkezettel és az ilyen értelmű melléküzemági termeléssel bizonyára egyetérthetünk. B. DÜSEK ík számon. A köz- k lakosára jut egy ĺ portalanított utcá- anjárda szegélyezi, n készült el a leget is kielégítő 300 áz, a szép iskola, otthon, a falu köz- íása és nem utolsó vízvezeték. Ezeket j szövetkezet és a itte el, hogy a falu nt összefogott, ami rolt, mert ma már t nem osztják meg nlőtlenségek, mint ’galmas, munkasze- íek eredményekép- ás óta nemcsak a tyek jelentősek, je- ödott az emberek . A kultúra azelőtt csak a kiváltságosaknak jutott osztályrészül. Az iskolázottság, a könyvek olvasása ritkaság számba ment a faluban. A II. világháború előtt a községből csupán egy ember végzett főiskolát és négyen szereztek érettségit, a felszabadulás óta a faluban a főiskolát végzettek száma 14, az érettségizetteké pedig 41, nem beszélve arról, hogy alig van már olyan fiatal, aki ne tanult volna szakmát. Elmúlt az idő, amikor a parasztgyerek pen- delyes korától ott forgolódott a lovak és tehenek körül, szinte belenőtt az iskolázatlanságba. A fiatalság ma már köznap is jól öltözötten sétál a falu utcáin. Rendszeressé vált az olvasás. 89 Oj Szó, 65 Zempléni Szó, 50 Szabad Földműves, 10 Oj Ifjúság, 13 Nő, 31 Népegészség és 5 Hét jár a községbe, de jelentős az alkalmi vásárlók száma is. A falu könyvtárában több mint 1500 könyv áll az olvasók rendelkezésére. A könyvszekrényekből a „csecsebecséket“ fokozatosan kiszorítják már a könyvek., Pandi Gyula, az efsz elnöke is szívesen tájékoztatott a falu szocialista jelenéről: Augusztus 13 nagy ünnep számukra. A megtett 20 év nem volt tövis nélküli, de szép volt. Mélyre ültettük a gyökereket, a fák kivirágoztak, és roméljük még sokáig fognak virágozni. Ebben biztosak vagyunk. Ezt a biztonságot elsősorban a párt politikájába vetett hitünk adja. A Bodrogköz északkeleti csücskén a ticékkel körülvett, lapályra épült falu ünnepel. Azt kívánjuk a bacs-. kaiaknak, hogy az elkövetkezendő években is annyit fiatalodjanak, mint a legutóbbi 20 évben. PANDI LAJOS Szőke István zootechnilcus, Pandi Gyula elnök, Brezo István közgazdász és Koleszár Gábor agronómus, pártelnök. Állattenyésztés AZ ERŐSSÉGÜK A CSKP KB áprilisi plénumának a mezőgazdasági termelés fokozásáról szóló határozata jelentős feladatként jelöli* meg az alacsony szinten gazdálkodó mezőgazdasági vállalatoknak az élenjárókhoz való felemelését. Ezzel kapcsolatosan figyelemre méltóak a Nová Vieska-i (Kisújfalu) Efsz idei eredményei, amelyre ez a határozat nagyon találóan vonatkozott. Ez a szövetkezet a Nővé Zámky-i (Érsekújvár) járás déli részén néhány évvel ezelőtt még az egyik legrosszabbul gazdálkodó mezőgazdasági vállalat volt, amely az erős szomszédok között azok termelési színvonalának felét sem érte el. Ez azonban már a múlté, amit a legfrissebb ki«<*i nílusi eredmények ékesen bizonyítanak. A napokban felkerestem Bogdányi Ferenc elvtársat, a kis- újfalusi szövetkezet elnökét és idei gazdasági eredményeik felől, további kilátásaikról érdeklődtem. Elmondta, hogy a szövetkezet jelenleg már a járás legdinamikusabban fejlődő mezőgazdasági vállalatai közé tartozik, és egyes szakaszokon elérték az élenjárók eredményeit is. A szövetkezet 1250 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik, amiből 40 hektár szőlő és 20 ha gyümölcsös, állandó dolgozóik száma 180. Szövetkezetükben az állattenyésztés dominál, ennek eredményeire a legbüszkébbek, mégpedig okkal, amit az eredmények is bizonyítanak. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése a legfőbb gondjuk. Július elején már 785 darab szarvasmarhájuk volt, ebből 202 darab . tehén. Az idei évre tervezett 2600 liter fejési átlagot legalább 200 literrel túllépik, ugyanúgy a tervezett félmillió literes tejeladást is. Állathizlalásuk jelentős, idén már 52 darab hízómarhát szállítottak exportra Olaszországba, amit év végéig további 50 darab követ, s a szerződött 800 mázsa hús helyett 1100 mázsára emelkedik az eladás. Itt a fejlődés valóban jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy néhány évvel ezelőtt a teheneik évente mintegy 10Ö0 literrel adtak kevesebbet, mint most. A szarvasmarha-tenyésztés mellett sertéshús-terme’.ésük is eredményes. A szerződött 2500 métermázsa vágósertés helyett 3 vagonnal több, 2800 métermázsa kerül tőlük vágóhídra. Az egy anyára számított elválasztott malacok száma idén meghaladja a 20 darabot. Egy kilogramm sertéshús termelési önköltsége a zootechnikus adatai szerint csak 9,10 korona, ami igen kedvező eredmény. Sertéshús-termelésük évről évre növekedik, az idei kilátásuk a tavalyi valóságnál 500 métermázsával jobb. A húseladás terén nem mindennapi sikerekről számol be a szövetkezet elnöke. Idén egy hektár mezőgazda, sági területre számítva meghaladja a 312 kilogrammot, amivel a járás szövetkezetei között az első helyre számítanak. Igaz, hogy az ilyen magas színvonalú állattenyésztés még nincsen teljesen alátámasztva saját termelésű szemestakarmánnyal, ezen a téren igényeiket részben vásárlással elégítik ki. Azonban a takarmánytermelés eredményei is javulnak. Az idén 7500 métermázsa lucernaszénát termesztenek. Eddig 908 mázsa lucernalisztet készítettek a szomszédos vojnicei (Bátorkeszi) szövetkezet szárítóberendezésének igénybevételével. A növénytermesztésük tehát, bár lassabban, szintén az állattenyésztés színvonalára emelkedik. A 16 hektáros kajszi- barack ültetvényen az idén 500 q gyümölcs termett, a 40 hektáros szőlőben 70—80 mázsás hektárhozamot várnak és 32 vagon szőlő eladására kötöttek szerződést. A szövetkezet idei tervezett bevétele 16 738 000 korona, ebből az első félévben 7 313 000 koronát értek el. Az állattenyésztés tervezett évi bevétele 6 623 000 korona, az első fél év eredménye 3 970 000 korona volt. Az eddigi kilátások alapján tehát legalább háromnegyed millióval túlteljesítik. Jelentős bevételi forrásuk a szövetkezeti téglagyár, amely az idén két és fél milliós bevételt biztosít. A szövetkezet egyesítés előtt áll. A tervek szerint 1973-ban már közösen fognak gazdálkodni a szomszédos falu; Gbelce (Köbölkút) szövetkezetével. A gbelcei szövetkezet már évek óta a járás legjobban gazdálkodó mezőgazdasági vállalata. Az egyesülés célja a termelés racionalizálása, a szakosítás, összpontosítás a magasabb munkatermelékenység segítségével az alacsonyabb önköltségek elérése. Az egyesülés után a köbökúti szövetkezet növénytermesztésben elért kiváló eredményeihez a kisújfalusiak magasszínvonalú állattenyésztése párosul. Az egyesült szövetkezetbe való társulásukkor most már a Nová Vieska-iaknak sem lesz miért szégyenkezniük. Dél-Szlovákiában a szövetkezetek társulását, egyesülését „házasodásnak“ is mondják, amikor az erősebb, a gazdagabb, a „vőlegény“, a kisebb, szegényebb a „menyasz- szony“. Itt azonban a „menyasszony hozományával“ már nem lesz baj, mert amint azt Bogdányi elvtárs, a Kisújfalusi Efsz elnöke mondotta, ennek legnagyobb értékét színvonalas állat- tenyésztésük adja majd. r KOVÁCS FERENQ A Brno—Turany-1 EFSz által gyártott vegyszeres saraboló az Incheba ’72 vegyipari kiállításon
