Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-13 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó
1972. VIII. 13. rii I ^ 1 ™ m s'št s 7 Meginciitúan szép, szomorú hangulatú lírai film a HOLT VIDÉK, mely GAÄL ISTVÁN sajátos művészi egyéniségére vall. \ rendező a filmben egy, ma már túlhaladott perspektíva nélküli életvitelt bírál, s ítéletet mond a férfi és a nő hagyományos kapcsolatának arról a formájáról amelyben a döntés joga a férfié, míg a nőnek usak a végrehajtás kötelessége marad A magyai versenyfilmben TOROCSIK MARI az érzelmek széles skáláján játszva, remekbe szabott magával ragadó ala kítást nyújt Őszintén, hitelesen formál ja meg a magányosságba belebukó ember alakját. Teljesítményével a legjobb női «Iakítás díját érdemelte ki. Olyan különös szerelem a címe a fő díjjal jutalmazott olasz versenyfilmnek, mely az éledező neofasizmus veszélyére figyelmeztet. Egy idős, antifasiszta harcos fiának és a dúsgazdag burzsoá családból származó fiatal feleség története, a kettőjük közti osztálykülönbség Alberto Bevilacqua rendező számára lehetővé tette, hogy éles társadalomkritikát tartalmazó pszichológiai cjrámát kreáljon. A képen: a népszerű Ugo Tognazzi és Jean Seberg. A női egyenjogúság kérdéseve! foglalkozik A harmadik című NDK-beli film, melyet a fesztivál egyik fö díjával fűn tettek ki. Egon Günther reode ző az egyedülálló nők proi’té máját vizsgálva arra keres választ, hogyan küzdhetök e a ma már túlhaladott erkölcsi normák. A rokonszenves alko tásban Jutta Hoffmann ja kép a film egyik jelenetében örökíti öt meg) figyelemre méltó alakítást nyújt. A nemzetközi zsűri ebben az évben négy egyenértékű fő díjat ítélt oda Ezek egyikét Jozef Režucha szlovák rendező Elég jó férfiak című filmje nyerte, mely Ján Soíovsű fprgalókönyve alapján készült. A film — mely nek cselekménye munkáskörnyez&tben játszódik — arra a kérdésre keres választ, milyen erkölcsi normák szerint éljünk, meddig terjed az ember felelőssége, s mi határozza meg az emberi tettek értékét. Az alkotók legfőbb érdeme, hogy időszerű, égető problémákra hívják fel a figyelmet. A képen: Vlado Müller és Elena Pappová-Zvaríková it film egyik jelenetében. A tehetséges és igen rokonszenves ferzy Skolimowski forgatókönyve alapján készült A veszélyes útszakasz című lengyel film, a fesztivál egyik fő díjat nyert alkotása, fan Lomnickí rendező egy fiatal szerelmespár tör ténetén keresztül a felelőtlen, céltalan és egzaltált fiatalok magatartását elemzi — sajátosan, szellemes hang' vételben, ám kritikai éllel. A rendező ugyan nem mutat rá az egészségtelen jelenség mélyebb összefüggéseire, nem keresi ennek gyökerét, viszont annál határozottabban körvonalazza, hová- vezethet és milyen következményekkel járhat a léha életmód * A film főszerepét |an Englert fa felvételen), az utóbbi évek egyik leg sikeresebb színésze alakítja KARLOVY VARÝ, 1972 Két héten át a film ünnepének voltunk részve vői a festői szépségű Karlovy Varyban, ahol öt kontinens filmművészete adott találkozót, hogy méltóképpen ' adózhasson a film ünnepnapjainak. A nemzetközi seregszemle azoknak a találkozója volt, akiket „A NÉPEK KÖZTI NEMES KAPCSOLATOKÉRT-, A NEMZETEK KÖZTI TARTÓS BARÁT SÁGÉRT“ jelszó egyesít. Fennállása óta jellemzője ennek a fesztiválnak, hogy a népek közti megértés és a tartós barátság ügyén munkálkodjék. E hagyomány jegyében zajlott le az idei is, melyen a régi és igaz barátok mellé újak zárkóztak fel, akiket az az elhatározás hozott a szemlére, hogy a fesztivál célkitűzése szellemében segítsék a haladás és az emberiség ügyét, s a világ sorsáért érzett felelősséggel a megértés és a közeledés eszméjének megvalósítását munkálják. Ez évben immár tizennyolcadszor rendezték meg a filmművészet hagyományos találkozóját, melyen huszonöt ország huszonhét alkotása versenyzett; a vetélkedőn tehát valamennyi szocialista ország, a „harmadik világ“ alakulóban levő filmgyártásai is részt vettek, de képviseltették magukat a hagyó-, mányos „filmnagyhatalmak“ is. A felvonultatott legjobb filmek közös jellemzője, hogy kortárs- problémákat vetnek fel, korunk időszerű, haladó eszméit tükrözik, a mai valóságot őszintén, bátran tárják elénk — művészi szinten. A XVlll. nemzetközi filmfesztiválon szereplő filmek a vetélkedő nemes jelszavának indokoltságát és időszerűségét bizonyítva a népek közeledésének magasztos ügyét segítették. —ym — A XVIII. nemzetközi filmfesztivál nagydíjával, a Kristály-glóbusszal a szovjet versenyfilmet, A tűz megszelídítése című kétrészes filmeposzt tüntették ki. A Danyiil Hrabrovickij rendezte mű azon tudósok és konstruktőrök munkáját tárja elénk, akik az emberiségnek először mutatták be a világűr felé vezető utat. A film Andrej Bas- kircevnek, az első szovjet űrrakéták konstruktőrének életét eleveníti meg; az életrajz meglehetősen szabadon és regéhyesített formában több mint négy évtizedet fog át: az első sikertelen kísérletektől az első sikeres űrrepülésig. Az alkotás kudarcok és diadalok sorozatából áll, s híven érzékelteti azt a nemes törekvést, mely egyetlen ügy, a szovjet Űrrepülés megteremtésére irányul. A na?' arrtf>klőrl£«5fR] kísért alkotásban nagyszerű színészek segítik a rendezői szándék v*alóra váltását. Baskiicctf tői vtízomernok szerepét Kiriil Lavrov alakítja (a felvételen). A fesztivál egyik meglepetése a KECSKESZARV című bolgár film volt. METODI ANDONOV rendező balladisztikus hangvételű alkotásának témáját a bolgár történelemből merítette. A film tulajdonképpen egy bosszú története: a XVI. században Ka- raivan hegyt pásztor feleségét a kis település felett uralkodó törökök megerőszakolják, s halálát okozzák. A szörnyű tett szemtanúját, a tízéves Mariját a pásztor férfias keménységű, harcias, szinte vad nőnek neveli, hogy egykor megbosszulhassa édesanyja halálát. A lány nővé ébredése, fellángoló szerelme azonban megzavarja az apa elgondolását, aki ezért leszámol a lány szerelmével — s ezzel Marija halálát is okozza. A film alkotói ezt a romantikus fordulatokban és érzelmi kitörésekben túltengő történetet művészi mértéktartással kezelik. Az alkotógárda magas színvonalú munkáját a nemzetközi bíráló bizottság külön díjjal jutalmazta. A felvételen KÁTYA PASZKALEVA — Marija szerepében.