Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-13 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó
Hfl 1972. augusztus 13. A NAP kel — Bratislava: 4,36, nyugszik: 19.15 órakor. Košice:' 4.20, nyugszik: 18.59 órakor. A HOLD kel: 9.22, nyugszik: 20.16 órakor. NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KOSZONTJUK IPOLY — ĽUBOMÍR nevű kedves olvasóinkat ■ 1522 ben halt meg PAOLO CAVAZZOLA olasz festő, a veronai festészet kiemelkedő alakfa (szül.: 1486) ■ 1802-ben született NIKOLAUS LENAU magyar származása osztrák költő (4*1850) ■ 1852-ben szBle- tett CHRISTIAN KROHG norvég festő, a naturalizmus és az impresszionizmus egyik úttörője (+1923) ■ 1872-ben született RICHARD WILLSTÄTTER Nobel-díjas német szerveskémikus (1942) ■ 1912 ben halt mtfg JULES MASSENET francia zeneszerző (szül.: 1842) ■ 1962-ben halt meg JAN SMETANA akadémikus, cseh hidrolőgus (szül.: 1883) ■ 1962-ben halt meg ]AN VA- NÉK cseh műépítész (szül.: 1891). A következő tartalmából A munkásosztály hegemóniája és a jelenkor Ladislav Tomášek cikkének II. része Minfcit a dolgozók érriskébsn Látogatás a prágai Tatra-gy árban Erények, eredmények, problémák Gondolatok a Magyar Területi Színház tevékenységéről Időt álló életmű Sas Andor,halálának 10. évfordulójára emlékezünk Petőfi orosz földön Borisz Bogyionov cikke Tu Hau nővér Bui Duc Ai novellája Legyen a tonwnisták magatartása nártos, ^lywení Irta: Miloš Jakeš, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke A szegedi olaj Csillag István riportja BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Mérlegen a szolgáltatások A helyi gazdálkodás területén az első félév eredményei azt bizonyítják, hogy az alapvető tervmutatók többségét sikeresen teljesítették. Ennek ellenére a lakosság a szerkesztőségeknek, a nemzeti bizottságoknak és a felsőbb szerveknek eljuttatott panaszaiban rámutatott, bogy ezen az igen fontos területen, amely jelentősen befolyásolja a társadalmi közérzetet még távolról sincs minden rendben. A jelentésekben ugyan feltüntetik, hogy a lakosságnak nyújtott szolgáltatások terjedelme bővült, ez azonban a gyakorlatban nem nagyon érezhető. A lakosság ugyanis inkább észreveszi azt ami hiányzik, mint azt, amiből elegendő van. Éppen ezért továbbra is hiányolják a javító és karbantartó szolgálatokat, különösen az autójavítókat, mivel a jelek szerint útjainkon egyre több a gépkocsi, de a javítóműhelyek kapacitása látszólag változatlan. Továbbra is nagy az érdeklődés a takarító szolgáltatás iránt, azonban az első félévben gyakorlatilag ennek kapacitása sem emelkedett. Nem bővítik a taxiszolgálatot, és ez lehetővé teszi, hogy „magaslóról“ beszéljenek az utasokkal. így például Bratislavában számos taxisofőr előzőleg pontos tájékoztatást kér, hogy hova óhajt eljutni az utas és csak azután közli, hogy vállalja-e a fuvart vagy sem. A gyorstisztítókban bevezették, hogy előre kell fizetni a gyorstisztítási illetéket. A közelmúltban hosszabb időt töltöttem a bratislavai Kertész utca kezdetén egy gyorstisztítóban és az ügyfelek három esetben is kifogásolták, hogy a tisztítást nem a megfelelő időben végezték el. Az ellenérv mindig ugyanaz volt: „Foltok voltak rajta és még egyszer ki kell tisztítani — jöjjön holnap.“ Es a fél, aki előre megfizette a gyorstisztítás díját, még örülhet annak, hogy ha késedelmesen is, de legalább tisztán kapja vissza a ruháját, holott a folt eltávolítása magától értetődő követelmény. Annak ellenére, hogy a félévi feladatokat sikeresen teljesítettük a szolgáltatások területén is, még számos ilyen fogyatékosságot említhetnénk. Az elmúlt években nagyon elhanyagolták nálunk a vidéki lakosságnak nyújtott szolgáltatási hálózat fejlesztését. Így például Szlovákia több mint háromezer községe közül csak 276 községben van borbély és fodrász, és ezek közül 145 községben csak kétszer-háromszor hetenként mosodai begyűjtő csak 151 községben van, 326-ban pedig a mozgóbegyűjtő végzi ezt a munkát, cipőjavító csak 149 községben, szabóműhely 47 községében, rádió és tévéjavító 47 községben, bűtőszekrényjavító pedig 204 községben működik. Ez a mérleg bizony nem nagyon kedvező. Ilyen körülmények között nem is csodálhatjuk, hogy tovább burjánzik a kontárkodás, és hogy a vidéki lakosság jogosan kifogásolja, ha autóbusszal kell a járási központba szállítani a betört ablakot, az elromlott televízióskészüléket, vagy hűtőszekrényt. Itt kell megemelíteni azt is, hogy a helyi gazdálkodási vállalatok az utóbbi időben elhanyagolják a szolgáltatások fejlesztését és gazdaságilag előnyösebb termelő tevékenységre állnak át. Ezen a téren igen kevés változás történt az idei első félévben. Eddig főként a helyi gazdálkodás fogyatékosságairól beszéltünk, — kétségtelen, hogy jelentős eredmények is vannak — viszont az a feladatunk, hogy a munkafegyelem szilárdításával, a munkaidőalap jobb kihasználsával és az egyes dolgozók ügyeskedésének felszámolásával tovább javítsuk a szolgáltatásokat. JAN KOMEŠ KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK pgMIPiBWlMMtfgW My ^ X^:sBMSSiI Vietnami kérdőjelek Közismert tény, hogy az amerikai légierő a világ haladó közvéleményének egyre erőteljesebb tiltakozása ellenére változatlan hevességgel bombázza a felszabadított dél-vietnami területeket, ugyanakkor teljesen nyílt agressziót követ el a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Aligha vitás, hogy a nixon kormányzat ezzel a lépésével szeretné kikényszeríteni saját rendezési javaslatainak elfogadását, tehát tulajdonképpen a Thieu-rendszer fenntartását és a felszabadító mozgalom felgöngyölítését. Csupán futólagos pillantást vetve az elmúlt esztendők amerikai manővereire — elsősorban az ún. pacifikációra és a viet- namizációra gondolunk — nyilvánvalóvá válik, hogy a Pentagon elképzelései sorozatos kudarcot szenvednek az indokínai országokban. A szélesebb összefüggések vizsgálatából kiderül, hogy az amerikai légierő — bár fölénye ebben a térségben aligha vitatható — képtelen döntő fordulatot kicsikarni a harcokban, a nagy üggyel-bajjal verbuvált zsoldos alakulatok egyre-másra veszítik el pozícióikat. Eklatáns példaként említhetjük ebben a vonatkozásban Quang Tri esetét, amelyet a szabadságharcosok hősi küzdelemben mind a mai napig sikerül tartaniuk. Nyilvánvaló tehát, hogy az amerikai légierő beavatkozásai nem hozták meg a várt eredményt, a szabadságharcosok támadásának a lendülete nem csökkkent, hanem fokozódott, ugyanakkor azonban a zsoldoscsapatokat sem sikerült megállítani az „erkölcsi lejtőn“, tehát a teljes szétzüllés útján. Ennek persze egyik alapvétő oka, hogy a helyi lakosság kivétel nélkül a szabadságharcosok alakulatait támogatja, a DNFF egységeivel együtt folytatja a küzdelmet Thieu rendő'rállama ellen. Kétségtelen, hogy az indokínai stratégia megalkotásakor a Pentagon tábornokai ez utóbbi tényezőt nem vették figyelembe, nem számoltak a vietnami nép elszánt akaratával, szabadságvágyával, töretlen lendületével. így aztán az amerikai légierő példátlanul kegyetlen bombatámadásai az agresszor tehetetlenségét, dühét is jelképezik. Ma már nem fér hozzá kétség, hogy a B—52-es nehézbombázók szándékosan támadják a Vietnami Demokratikus Köztársaság gátrendszereit, a polgári településeket, kórházakat, iskolákat. A cél tehát a pusztítás. Még annak árán is, hogy ezrek válnak hajléktalanná, nyomorékká ... Arról nem is szólva, hogy a gátrendszerek bombázása valóban messzemenő következményekkel járhat. Napjainkban — az amerikai légierő támadásainak fokozódásával egyidejűleg — egyre több neves közéleti személyiség, haladó szervezet emeli fel szavát a barbarizmus ellen. Azt tapasztalhatjuk, hogy a hivatalos amerikai körök mind idegesebben reagálnak a tiltakozásra, sőt Rogers külügyminiszter a világszervezet főtitkára ellen is éles támadást indított, amikor az a gátrendszerek bombázása ellen emelte fel a szavát. A fokozódó idegesség természetesen a belpolitikai labilitás csalhatatlan jele. Nixon páTtja vérmes reményeket táplál az elnökválasztásokat illetően, úgy tűnik azonban, hogy éppen a vietnami háború, az indokínai politikával szemben táplált ellenszenv okozza korteseinek a legsúlyosabb problémákat. Végezetül elmondhatjuk, hogy a rendezés egyedül lehetséges alternatívája a párizsi tárgyalásokon keresztül vezet; illetve a VDK és a DIFK rendezési javaslatai alapján képzelhető el csupán e veszélyes válsággóc mielőbbi felszámolása. (B. P. I.) Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára kedden a közép-csehországi kerületbe látogatott, s megtekintette a mélníki Járási Mezőgazdasági Felvásárló- és Anyagellátó üzemet is. Képünkön: Husák elvtárs Jaroslav Mráz üzemigazgatóval. (A CSTK felvétele) E heti karikatúránk (Chicago Sun-Times) lán Havelka, hazánk moszkvai nagykövete átadta Buzuluk város képviselőinek a Vörös Csillag Érdemrendet. Mint ismeretes Buzülukban alakult meg az első csehszlovák katonai alakulat a Szovjetunió területén. (ČSTK—TASZSZ) A Szovjetunióban szintén teljes ütemben folytatódik a gabona betakarítása. Az Jlijszkij“ szovhoz (Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság) földjén bő termés ígérkezik. (ČSTK—TASZSZ) 1972. VIII. 13. 2
