Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-12 / 189. szám, szombat

Céltudatos, eredményes tevékenység A POLT ARI városi nemzeti bizottság munkájáról A CSKP XJV. kongresszusa határozatában kitűzött gazdasá­gi és kulturális fejlődés bizto­sítása fokozott követelménye­ket támaszt a nemzeti bizottsá­gokkal szemben. Ez természe­tes, hiszen a nemzeti bizottsá­gok a dolgozó nép szervei, sa­ját hatáskörükben intézik, il­letve irányítják a gazdasági és a kulturális ügyeket. Gondos­kodnak arról, hogy a dolgozók mind jobban kielégíthessék anvagi és egyéb szükségleteiket. A nemzeti bizottságoknak je­lentős részük van azokban az eredményekben, amelyeket az utóbbi években az iparban, a mezőgazdaságban s a szolgálta­tások fejlesztésében, a dolgo­zókról való gondoskodás terén a lučeneci (losonci) járásban elértünk. Ennek következtében folyamatosan növekszik befo­lyásuk és tekintélyük a dolgozó tömegek előtt. Bizonyítja ezt az is, hogy egyre több dolgozó kapcsolódik be a feladatok megvalósításába. Így van ez já­rásunk legfiatalabb városában, P o 11 á r on is, ahol a városi nemzeti bizottság munkája igen eredményes. A városi nemzeti bizottság 1970-ben a nemzeti bizottságok közötti munkaver­senyben elért eredményekért első fokozatú elismerő okleve­let kapott, a város pedig meg­kapta a „Hazánk felszabadítá­sa 25. évfordulójának városa“ címet. A KÉPVISELŐK ÉS A VÁLASZ­TOK KAPCSOLATA A novemberi választások öla mindjobban látni, hogy a Poltá- ri Városi Nemzeti Bizottság munkája egyre sokoldalúbb, céltudatosabb. Ez annak a kö­vetkezménye, hogy a nemzeti bizottság szerveibe a legjobb dolgozók kerültek, akik élvezik a lakosság bizalmát, és a kép­viselők összetétele megfelel a fejlődés szabta követelmények­nek. A 37 képviselő közül 23 munkás vagy földműves, 14 pe­dig értelmiségi, a párttagok száma 25. A képviselők között 10 nő és 11 fiatal kapott helyet. A képviselők politikai, szociális és korösszetétele lehetővé tette, hogy elmélyült a választók és a városi nemzeti bizottság kö­zötti kapcsolat, s a választók Jobban ellenőrizhetik választott képviselőjük munkáját. A kép­viselőknek a választóikkal szembeni felelősségérzéséről tanúskodik az a tény, hogy rendszeresen járnak választóik közé. Az elmúlt 7 hónap alatt a körzetekben 32 beszélgetést szerveztek a választókkal, is­mertették a választási program teljesítését és válaszoltak az állampolgárok kérdéseire. Pél­dásan végzi képviselői felada­tát Kašarová és Slavková elv­társnő, Berky Július, Cienik Ondrej, Garaj Dušan, Macko Pavel, Mižúr Martin, Látka Adam. Kapec Pavel, Kolimár Pavel és Seit Ján elvtárs. Ne­vezettek nemcsak hogy látogat­ják választókörzeteiket, ha­nem tanácsokkal szolgálnak vá­lasztóiknak, segítenek elintézni kérelmüket. Ugyanakkor tájé­koztatják a lakosokat a váro­si nemzeti bizottság munkájá­ról, intézkedéseiről, és bevon­ják őket a választási program teljesítésébe. A városi nemzeti bizottság arra törekszik, hogy valamennyi képviselő a lehető legjobb, legaktívabb munkát vé­gezzen választókörzetében. Mun­kájukhoz igyekszik biztosítani a szükséges feltételeket. A kép­viselők részére rendszeresen ki­adja az úgynevezett tájékozta­tókat, s ezzel segítséget nyújt munkájukban. Igen helyes mun­kamódszernek bizonyul a képvi- velők munkájának rendszeres értékelése és emléktárgyakkal való megjutalmazása. MEGVALÓSÍTJÁK a VÁLASZTÁ­SI PROGRAMOT A városi nemzeti bizottság tanácsa és plénuma a jóváha­gyott munkaterv, valamint a választási program alapján vég­zi munkáját. A tanács tervsze­rűen ülésezik és minden tagja részt vesz a munkában. A vá­lasztások óta a vnb négy ple­náris ülést tartott, ahol a kép­viselők 93,2 százaléka jelent meg. Az említett időszakban két — néppel való — beszélgetést szerveztek, amelyen 340 állam­polgár vett részt. Ez is azt bi­zonyítja, hogy felkeltették a la­kosságnak a vnb munkája irán­ti érdeklődését, és egyre több embert kapcsolnak be a város problémáinak megoldásába. A Poltári Vnb tanácsának és plénumának ülésein a képvise­lők aktívan részt vesznek a vá­lasztási program teljesítésének elemzésében és értékelésében, így történt ez a júliusi plená­ris ülésen is, ahol megállapítot­ták, hogy az első fél évben egyenletesen és idejében telje­sítették a választási program­ból kitűzött feladatokat. Igen pozitívan értékelték a lakosság munkaaktivitását, a választási programból eredő feladatok teljesítését. Értékelték az NOSZF 55. évfordulójának tiszteletére vállalt szocialista kötelezettsé­gek teljesítését, melyek a vá­lasztási programban foglalt ak­ciók és feladatok teljesítésére irányultak. Az elfogadott köte­lezettségvállalások összértéke 1650 000 korona. Ebből az első fél évben a vállalások 75,4 szá­zalékát teljesítették, ami 1 mil­lió 244 ezer 150 korona értéket jelent. A lakosság az első fél évben a városszépítési munkák­ban 32 523 órát dolgozott bri­gádmunkában, vagyis egy sze­mélyre átlag 9,3 óra és 355 ko­rona érték előállítása jut. Ezen­kívül magánlakások építésén 310 000 korona értékben 7800 munkaórát dolgoztak le. A vá­lasztási programon kívül a vá­ros területén levő üzemek,, első­sorban az üveg- és a téglagyá­rak összefogásával, közel más­fél hónap alatt 32 gyermek ré­szére felépítettek egy óvodát, mégpedig komplex berendezés­sel. Az üzemek szakmunkásokkal és anyaggal segítik az egyes akciók megvalósítását. így volt ez az említett óvoda felépíté­sénél is. JÓL DOLGOZIK A PARTCSOPORT Poltáron tudatosították azt a tényt, hogy a városi nemzeti bizottság tevékenysége nagyban függ a kommunisták munkájá­tól, a pártcsoporl működésétől. A városi nemzeti bizottság mel­lett működő pártcsoport mun­kája céltudatos és konkrét. Azonkívül, hogy megtárgyalja a plenáris ülés előkészítését, fo­kozott gondot fordít a képvi­selők eszmei nevelésére, politi­kai tömegmunkájók problémái­ra. Elsősorban arra, hogy min­den kommunista képviselő konk­rét munkát végezzen választó­körzetében. A pártcsoport rend­szeresen számon kéri a kommu­nista képviselőktől a konkrét feladat elvégzését, ugyanakkor hathatós segítséget nyújt ne­kik a feladat elvégzéséhez. Tá­jékoztatja őket a fontos politi­kai eseményekről, a járási és a felsőbb párt- és állami szer­vek határozatairól, intézkedései­ről. Ebben a munkában nagy segítséget nyújt a pártcsoport­nak Kapec Pavel elvtárs, a vnb elnöke, aki tagja a Nemzetgyű­lés Népi Kamarájának és a já­rási pártbizottság elnökségének. A városi pártbizottság nagy gondot fordít a városi nemzeti bizottságban dolgozó kommu­nisták munkájára. Arra összpon­tosítja a kommunisták figyel­mét, hogy példás munkát végez­zenek. és hogy a városi nem­zeti bizottságban segítsék elő a helyes irányítást, ugyanakkor hatékonyan harcoljanak az olyan munkamódszer ellen, amely fékezné a néppel való konkrét ,munkát. AZ AKTÍVA SZEREPE A Poltári Városi Nemzeti Bi­zottság mellett 187 tagú aktíva működik. Ezt az egyes képvi­selők, az állandó szakbizottsá­gok tagjai, az NF szervezetei­nek vezető funkcionáriusai, szakemberek és munkások al­kotják. Az aktívában 105 párt­tag dolgozik, ugyanakkor he­lyet kapott itt 44 fiatal és 57 nő is. A városi nemzeti bizott­ság az aktíva közreműködésével biztosítja határozatainak a vá­ros területén működő üzemek­ben, társadalmi szervezetekben, iskolákban és mindazon szaka­szon való teljesítését, ahová ki­terjed a nemzeti bizottság irá­nyító és ellenőrző jogköre. A képviselők eszmei és szakmai neveléséről a városi nemzeti bizottság a városi pártbizottság segítségével gondoskodik. Az egyes képviselőket — képzett­ségük figyelembevételével — beosztják a pártoktatás külön­böző alakulataiba. Az új párt- oktatási évben azokat a képvi­selőket és szakbizottsági tago­kat, akik csak alapfokú párt- műveltséget szereztek, beosztják a szakosított esti iskolába, ahol majd a nemzeti bizottság kül delésével összefüggő politikai és szakkérdéseket tanulmányoz­zák. A pártnevelésen kívül — úgy, mint a múltban — egész­napos iskoláztatást szerveznek a képviselők, a szakbizottsá­gi tagok és a nemzeti bizottság akívája számára. A választások óta már négyszer tartottak egy­napos iskoláztatást igen jó rész­vétellel. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy ahol a pártszervezet, a kommunisták helyesen értel­mezik a nemzeti bizottság kül­detését, ott emelkedik a mun­ka színvonala és jók az ered­mények is. Ezt a fontos ténye­zőt értették meg Poltáron a vá­rosi nemzeti bizottságban dol­gozó kommunisták, s így érték el azt, hogy munkájuk céltuda­tosabb, eredményesebb. Ez a munka egyúttal záloga annak, hogy teljesítik a választási programból eredő feladatokat. TANKINA ISTVÁN, az SZLKP Lučeneci Járási Bi­zottságának titkára. A SZISZ első kongresszuson a žilinai Slovena vállalat fia­taljait Elena Jamečná, a gyár új festőrészlegének mestere, az SZNT képviselője, a CSKP tag­jelöltje képviseli. Felvételünkön Elena Jamečná az anyagok fes­tését vizsgálja. (Felvétel: M. Mendrej — CSTK) Megéri a fáradságot Nyáron, aki csak teheti, siet a természetbe, hogy a jó levegőn kipihenje magát, sétáljon egyet a friss levegőn. Persse vannak olyan emberek, akik hamar megónják a tétlenséget, s reggelenként gom­bázni mennek. Kevés ember gon­dol arra, hogy a természetben, az erdő mélyén is össze lehet kötni a kellemest a hasznossal, mégpedig az erdei gyümölcsök szedésével. A szeder, a málna és az áfonya beérett, szinte csalogatják az em­bert; gyertek szedjetek le, na vesszünk kárba. A Jednota felvá­sárló üzleteiben a málna kllóji-1 ért 7, a fekete áfonyáért 6 koronát fizet. Az erdei gyümölcs begyűjté­sében jártasak . szerint áfonyából naponta 30—50 kilót lehet leszü- retelni, ami napi ISO—350 korona keresetnek (elei meg. A szünidejüket töltő diákok is bekapcsolódhatnak a begyűjtésbe, egyénileg vagy kollektiven. Ugyan is a Jednota megjutalmazza a leg­jobbakat. Tavaly a martini járás­ban a vrfckei iskola végzett az első helyen és 1500 korona juta­lomban részesültek, míg a második helyezett, a Horná Stubiia I 1200 koronát kapott. Az erdei gyümölcsre nagy szük­sége van népgazdaságunknak, il­letve konzerviparunknak. Egyrés&t exportáljuk, másrészt dzsem, szi- rnp s más feldolgozásban látjuk viszont. Éppen ezért az erdei gyü­mölcsök — amelyből az idén bő­ven termett — begyűjtése megéri a fáradságot. —nj — KLOSS KAPITÁNY KALANDOS TÖRTÉNETE A felszolgálónő ebben a pillanatban letette az asztalra a két pohár konya­kot. Ormel felhajtotta az egyiket, az­tán a másikat és gyorsan felállt. — Nagyon örülök, hogy megismerhet­tem, hadnagy úr. Mindketten hűvösen bólintottak. Von Vormann a tükörből látta, hogy Ormel a bárpultnál fizet, aztán sietve távozik. Arra gondolt, jó lenne megnézni, hová siet ez a férfi, aki öt perccel ezelőtt még kész volt arra, hogy valamilyen ér­telmetlen beszélgetési folytasson vele a Pigálle téren kapható gesztenyéről. Amikor kilépett a kaszinóból, egy pillanatra megállt, hogy tekintete hoz­zászokjon a sötétséghez. A városban se­hol egyetlen lámpa sem égett. Von Vormann néhány perc múlva megpil­lantotta a sietve távolodó férfit. Utána indult. Ormel sietett, nem tekintett hátra. Hirtelen eltűnt. Von Vormann megállt és várt egy pillanatig. Megpróbált ci­garettára gyújtani, de olyan éles szél fújt, hogy ez csak nehezen sikerült, fól megjegyezte azt a helyet, ahol a férfi eltűnt. Közelebb ment a házhoz, illetve a villához. A gondosan elsötétített ab­lakon át zene és lárma szűrődött ki. A kapu felett megpillantotta a táblát: „Le Trou" panzió. feanne Mole, — a Le Trou panzió tulajdonosa, nem a legjobb hírnévnek Fordította: Bába Mihály Örvendett Saint Gille-ben utolsó vendégeitől búcsúzott. Bosszantotta, hogy a fiatal, alig huszonegy néhány éves repülőtiszt nem akarja elhagyni a panziót, feanne Mole végül is hatá­rozottan karonragadta és kivezette az udvarra. Amikor bezárta az ajtót, a tükör elé állt és sokáig nézte fáradt arcát. Arra gondolt, hogy ideje lenne végre kozme­tikushoz mennie. Ha sikerült az a börtön-akció — gon­dolta — elutazom Le Havre-be és felke­resem a legjobb kozmetikusnőt. Boldogan gondolt arra, hogy egy pil­lanat múlva belép a fürdőszobába, meg­fürdik, lemossa magáról azt a sok szennyet, amit az idegen egyenruhás emberek érintése rakott rá. De ebben a pillanatban eszébe futott, hogy a má­sik szobában még valaki várja. Még egyszer, de most már mosolyogva, a tükörbe pillantott és bement a szobá­ba. A százados, amikor megpillantotta, felugrott. — feanne! Na végre. Azt hittem, már nem bíróin kivárni, hogy bejöjjön. A férfi szenvedélyesen átölelte. Jean­ne csak arra gondolt, hogy ez az isme­retség nagyon fontos, a központot ér­dekli, hogy hogyan erősítik meg itt a védelmi vonolat, és talán ebből a tak- nyos századosból mindent ki lehet szed­ni. Kibújt az ölelésből. — Százados úr, előbb talán az üzleti ügyeket intézzük el. Azért engedtem meg, hogy ittmaradjon. — Én meg arra gondoltam, hogy ... — sóhajtott fel a százados. — Az ön helyében én nem veszteném el a reményemet — nevetett Jeanne de mindenekelőtt az üzleti ügyeket in­tézzük el. — Kinyitotta a hatalmas szekrény ajtaját és kivette a gondosan becsomagolt szövetet. — Párizsból hoz­tam önnek. Tetszik? — Nekem ön tetszik — kapta el a kezét a férfi és csókokkal halmozta el. — Hány éves a felesége? — kérdez­te Jeanne. — Negyven felett van. <— És molett? — Sokkal molettebb, mint ön. — No, akkor ez az anyag megfelelő lesz a számára. Természetesen parfü­möt is szerzek. Milyen illatot kedvel? — Azt, amit ön is. — Ö, az nagyon drága lesz! De az ön kedvéért megszerzem. Remélem, nem utazik el egyhamar. — Ugyan! Fél évre váló munkám van. Ha megengedné. állandóan itt laknék. —- Megpróbálta mégegyszer átölelni az asszonyt. — De százados úr! — tiltakozott Jean­ne. — Ön is olyan, mint minden férfi. Kis hazug!. — feanne — suttogta a férfi szenve­délyesen. Jeanne észrevétlenül megnyomta a szőnyeg alá rejtett kapcsolót. Elfordí­totta fejét, de engedte, hogy a férfi ölelgesse, csókolgassa. Mikor jön már végre Marlen? Hirtelen kopogtatást hallott és szinte ugyanabban a pillanatban kinyílt az aj­tó. Kövér szolgálólány állt az ajtóban. — Nagyságos asszony, meghozták a halat. — Kísérd ki a százados urat — mond­ta feanne haját Igazgatva. —- Hogy minket is mindig meg kell hogy zavarjanak! A holnapi viszontlátá­sig, Jeanne. Jeanne fáradtan ült le a fotelba. Hal­lotta, amint becsukódik az ajtó a szá­zados mögött. Néhány perc múlva az ablakhoz lépett. Meg akart bizonyosod­ni, hogy valóban elment-e a százados, vagy sem. Aztán felment az emeleti szó. bába. Henri kinyitotta az ajtót, mielőtt még kopogott volna. Fekete, rövid szárú pi­pát tartott fogai között. — Nos? — kérdezte. — Csak annyit tudtam meg — vála­szolta Jeanne, — hogy legalább fél évig eltart a munkájuk. — Odament a mos­dóhoz, megmosta arcát. — Adj egy ci­garettát ■— fordult a Todt szervezet feke­te egyenruháját viselő férfihez, aki csüg­gedten ült az ablak előtt. — Találkoz­tál vele? — kérdezte Jeanne, amikor a férfi tüzet adott neki. — Jean Pierre gúnyt űzött az egész­ből — mondta Henri. — Hogyhogy gúnyt űzött? — vont vállat a Todt szervezet fekete egyen­ruhájában feszítő férfi. — Megtaláltam a fickót, fiatal ember, igaz, hogy a má­siknak főhadnagynak kellett volna len­nie, mint később észrevettem, csak hadnagy volt, de Saint Gille-be egye­dül csak ő érkezett. — Nem válaszolt a jelszóra? — kér­dezte feanne. — Nem annak mondtam el a jelszót, akinek kellett volna. Ha megsejtett va­lamit ... — Gondolod, hogy megsejtett vala­mit? — Az ördög tudjál Fura egy alak. Monoklit visel. Lópofájú. Mosolyogni sem tud. Meg akartam neki mondani, hogy a Pigalle téren ... de tudomásomra adta, hogy az őt nem érdekli. Egyálta­lán nem akart velem beszélni. IFolytatjukj HEB 0 1972. 'III. 12. 4 Andrzej Zbych:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents