Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-12 / 189. szám, szombat
1972. VIII. 12. I Hétvégi hírmagyarázatunk [ EL NEM KÖTELEZETTSÉG — NEM SEMLEGESSÉG * G eorgetownban, a Guayanai Köztársaság fővárosában négy napon át ülésezett az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek IV. értekezlete. Jelentőségét emeli az a puszta tény is, hogy míg az 1961 szeptemberében tíelgrádban tartott első értekezleten csak 25 ország képviseltette magát, Georgetownban már 87 ország képviselői voltak jelen. Erdembeni fontosságára pedig az a körülmény enged következtetni, hogy az értekezlet napirendjén olyan égető kérdések szerepelnek, mint a nemzeti felszabadító mozgalom és a függetlenségi harc kérdései, a harmadik világ országainak gazdasági fejlődése, viszonya az iparilag fejlett államokhoz, valamint égető világpolitikai kérdések, köztük első helyen az indokínai és a közel keleti kérdéskom'plexum. Q Kit képviselnek? A 87 ország képviseletéből kitűnik, hogy a georgetowni fórum tekintélyes összejövetel színhelye s az itt képviselt országok számottevő erőt jelenlenek a világban. Kérdés, milyen a tényleges erejük. Mindenekelőtt meg kell je gyeznünk, hogy az el nem kötelezett országok laza szervezetet alkotnak. A maguk összességében nagyon tarka a színképük, hisz soraikban megtaláljuk a szocialista Jugoszláviát és Kubát, a haladó nemzeti politikát folytató Indiát és más, pozitív semlegességi politikát folytató államokat, de találunk köztük olyan fiatal államokat is amelyek politikájában erősen érezhető az imperialisták befolyása, ami különösen a határozathozatalnál domborodik ki. Először is tisztázást kíván az «I nem kötelezettség fogalma. Valaha a tömbönkívüliség fogalmát használták az országok szóban forgó csoportjának megjelölésére, valójában egyik sem helyes, főként nem pontos. Az el nem kötelezett ország politikájára elsősorban az impéria- listaellenesség és antikolonia- lizmus jellemző, s ez a fő kritérium. Ez teszi ezeket az országokat zömében, a „harmadik világ“ képviselőit a szocialista országok szövetségesévé a világpolitikában. Tömbönkívülisé- gük vagy semlegességük ugyanis korántsem jelenti azt, hogy tétlenül szemlélik a világfejlő dést, a világpolitikában lejátszódó változásokat, a világeseményeket, hanem állást foglalnak velük kapcsolatban s a maguk módján hozzájárulnak a pozitív fejlődési irányvonal kibontakozásához és érvényesü léséhez. Noha ezek az országok főként az afrikai, ázsiai és latin-amerikai földrészt képviselik, véleményt mondanak a tisztán európai kérdésekben is, s állásfoglalásuk nem mindegy a problémák békés rendezésére és alkotó együttműködésre törekvő országok számára. Az el nem kötelezettek szerepének ezzel a pozitív megítélésével szemben áll az Egyesült Államok vezette imperialisták arra irányuló igyekezete, hogy teljesen közömbösítsék, semlegesítsék a harmadik világ országait, teljes passzivitásra kárhoztassák őket, s felhasználják őket az antikommunizmus szekértolóinak. Ebben az irányban kezükre játszott a pekingi propagandának az a fő szemlélete, amely osztályviszonyoktól függetlenül két részre osztja a világot, gazdag és szegény országokra. így akarják a szegények táborába tartozó el nem kötelezett országokat szembeállítani a „gazdagokhoz“ tartozó Szovjetunióval. A valóság, az élet már régen megcáfolta Peking eszmei félrevezetését, amelyet előszeretettel használ fel propagandájában Washington is. Sajnos, több harmadik világbeli országra nem maradt -hatástalan ez az ártalmas propaganda, s ezzel magyarázható a világfórumokon nem mindig a haladó erők egységét szolgáló magatartásuk. 4) Aktív hozzájárulás a világpolitikához Míg az el nem kötelezett országok első külügyminiszteri értekezlete — 25 ország részvételével — a háborús veszély elhárításával és a béke megőrzésével foglalkozott, s ilyen szellemű felhívással fordult a világ közvéleményéhez, az 1964es második, kairói értekezlet programján már az Afrikai Egység Szervezetének támogatása is szerepelt. Fontos határkő volt a fejlődés útján az 1970 szeptemberében a zambiai Lusakában tartott 3. értekezlet, amelyen már 55 ország képviselői és kilenc megfigyelő vett részt, s amely nyilatkozatot fogadott el a béke, a szabadság, a fejlődés és a nemzetközi együttműködés kérdéseiről, ezenkívül még 14 politikai határozatot hozott. A mostani, georgetowni elsősorban e határozatok konkrét végrehajtásának vagy kimunkálásának szellemében folytatja munkáját. Napirendjén szerepel a dekolonializálás, a fajüldözés és faji megkülönböztetés kérdése, a gazdasági fejlődés problémái, továbbá a nemzetközi biztonság és a leszerelés kérdése. Mint látjuk, annak ellenére, hogy az el nem kötelezett országok laza szervezetet alkotnak, tevékenységükkel kiegészítik az olyan fontos nemzetközi és regionális szervezetek tevékenységét, mint amilyen az Afrikai Egység Szervezete, különféle regionális ENSZ- szervek stb., s valójában elősegíti ezek munkásságát. A georgetowni ülés sem volt problémamentes. Például vitu folyt arról, helyet foglalhat-e az értekezleten a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány küldöttsége, ami nyilván annak a következménye, hogy a szervezet tagállamainak véleménye megoszlik az indokínai képviselet kérdésében. Egyes tagállamok apró viszályai is napirendre kerültek, például Irak panasza az Arab-öböl három kis szigetét megszálló Irán ellen stb. 9 Az antiimperialista egység útján Várható, hogy az el nem kötelezettek értekezletének határozatai nyomatékot adnak a dekolonizáció és a fajüldözés kérdésében hozott és még készülő ENSZ-határozatoknak, ami különösen Afrika déli részében vált rendkívül aktuálissá. A georgetowni értekezlet szemléltetően bizonyította, hogy határozott balratolódás tapasztalható a tagállamok politikájában, hisz a közismerten Nyugat- és Amerika-barát Burnham guayanai elnök beszédében nemcsak támogatásról biztosította a függetlenségükért küzdő afrikai hazafiakat, hanem kifejezte azt a határozott követelést is, hogy az Egyesült Államok vonja ki csapatait Indokínából, Izrael pedig ürítse ki a megszállt arab területeket. A georgetowni értekezlet, mely tárgyalásainak jórészét zárt ajtók mögött folytatta, eredményeivel igazolta Brezsnyev elvtársnak az SZKP XXIV. kongresszusán mondott szavait, hogy „a nemzeti felszabadító harcokban nevelkedő erők, elsősorban Ázsia és Afrika fiatal, független és antiimperialista államai egyre nagyobb nyomást gyakorolnak az imperializmusra.“ Ezt a reményét fejezte ki a befolyásos egyiptomi Al- Akhbar című lap is azzal a megállapításával, hogy „az el nem kötelezett országok nemzetközi aktivitása az utóbbi években igen fokozódott. Ezek az országok nagy szerepet játszanak a világproblémák megoldásában, s a jövőben még nagyobb lesz hozzájárulásuk az antiimperialista harchoz.“ > L. L* ■II! A SZOVJET—ARAB BARÁTSÁG JELENTŐSÉGE Damaszkusz — Damaszkuszban közzétették Szíria Kommunista Pártja Központi Bizottsága leg- utóbbi üléséről kiadott közleményt, amely egyhangúan jóváhagyta a szíriai pártküldöttség júliusi moszkvai látogatásának és tárgyalásainak eredményeit. A Központi Bizottság ezzel egyidejűleg intézkedéseket fogadott el a párt egységének megszilárdítása céljából. Szíria Kommunista Pártja Központi Bizottságának nyilatkozata megnyugvását fejezi ki a szíriai pártküldöttség történelmi jelentőségű moszkvai tárgyalásainak eredményei felett, és magasra értékeli a szóban forgó megbeszélésekről kiadott közös közleményt. Szíria Kommunista Pártja Központi Bízott- ságának véleménye szerint a moszkvai közös közlemény jelentős támogatást nyújt a haladó nemzeti rendszernek, annak gazdasági, szociális és politi kai intézkedéseihez. Ugyanakkor támogatja azt a harcot, amelyet az arab népek folytatnak az izraeli kolonialista agresszió következményeinek felszámolása érdekében. Az egység nevében A MOSZKVAI PRAVDA VEZÉRCIKKE Moszkva — A moszkvai Pravda vezércikkében tér vissza a szocialista társadalomközösség kommunista- és munkáspártja vezető képviselőinek krími találkozójához. A vezércikk hangsúlyoz:», hogy a találkozó eredményei mind a mai napig élénken foglalkoztatják a világ haladó közvéleményét. Kétségtelen, hogy a krími megbeszélések jelentősen hozzájárultak a szocialista társadalomközösség egységének megszilárdításához, a szocialista országok közötti együttműködés további elmélyítéséhez. Vitatlanul tény, hogy a szóban forgó országok közötti politikai, gazdasági, tudományos-műszaki együtműködés az utóbbi esztendők során rendkívül sokoldalúvá vált. A moszkvai Pravda vezércikke ugyanakkor rámutat, hogy állandóan tökéletesednek a gazdasági együttműködés módszerei és ennek első pozitív eredményei már is megmutatkoztak, mégpedig az egyes országok dolgozói életszínvonalának fokozottabb ütemű emelkedésében. Államosítás Montevideo — Uruguayban a parlament balodali koalíciójához tartózó pártok törvényjavaslatot nyújtottak be.amelynek értelmében államosítanák a magánbankokat. Ez a követelmény nem mai keletű, többek között egy esztendővel ezelőtt, az elnökválasztások Idején is felvetődött. A bankok államosítása az ország gazdasági problémáinak megoldását célozná. A baloldali koalícióba tömörülő pát- tok ezzel egyidejűleg földreformot is követelnek, ugyanakkor a külkereskedelem államosítását stb. Bengáliai kérelem New York — A Biztonsági Tanács megvitatta a Bengáli Nép- köztársaság kérelmét, hogy vegyék fel az Egyesült Nemzetek Szervezete soraiba. Hírügynökségi jelentések szerint Huang Huaf a Kínai Népköztársaság képviselője mindenképpen a ké- elem elutasítására törekedett, azt indítványozta, hogy a Biztonsági Tanács vegye le a napirendről a kérdést. A fiatal Bengáli Népköztársaság — mint ismeretes — eddig is nagy nemzetközi tekintélyt harcolt ki — hangsúlyozta beszédében a Szovjetunió képviselője. Tény, hogy a Bengáli Népköztársaságot eddig mintegy 80 állam ismerte el, ezek közül tíz a Biztonsági Tanács tagja. A Bengáli Népköz- társaság sokoldalú tevékenységet folytat a Nemzetközi Egészségügyi Szervezetben és egyéb magas szintű nemzetközi fórumokon, a világszervezet különböző szerveiben. Ugyanakkor politikai, gazdasági kapcsolatokat tart fenn több országgal. Nyilvánvaló, hogy a Bengáli Népköztársaság felvétele a világszervezetbe nagy segítséget nyújtana a 75 millió lakost számláló országnak ahhoz, hogy továbbra is hozzájáruljon a helyzet normalizálásához az indiai szubkontinensen. A daccai kérelem teljesítése ezzel egyidejűleg természetesen hozzájárulna az ENSZ egyetemességének megszilárdításához is — hangsúlyozta a továbbiak során a szovjet ENSZ-delegátus. néhány sorban LENGYELORSZÁG a jelenlegi ötéves terv folyamán 47 milliárd zlotyt fordít az ipar modernizálására és fejlesztésére. AZ NSZK-BAN júliusban az előző hónaphoz viszonyítva hatezerrel nőtt a munkanélküliek száma. Jelenleg 196 300 munkanélkülit tartanak nyilván. BULGÁRIA az egy lakosra eső elektromos energiamennyiség tekintetében sok fejlett ipari országot előz meg. 1971-ben az egy főre eső energiamennyiség elérte a 2500 kilowattórát. AZ FKP és más francia politikai pártok Pompidou elnökhöz intézett nyílt levelükben elítélik a francia nukleáris politikát. AMERICO THOMAZ, az ismét megválasztott portugál elnök kinevezte új kormányát, amelyben az előző kormányhoz viszonyítva csak a pénzügyminiszteri tárca cserélt gazdát. HOLLANDIÁBAN a munkanélküliek száma elérte a 100 ezret. A munkanélküliség növekedése elsősorban a fiatalságot nyugtalanítja. NIXON elnök bizottságot nevezett ki, amelynek feladata, hogy javaslatot dolgozzon ki az uszító rádióállomások, a Szabad Európa és a Szabadság Rádió anyagi támogatásának legelőnyösebb formájára. BérkovetelésBK London — A londoni építő- munkások szakszervezetének akcióbizottsága tiltakozó megmozdulásokra hívta fel a dolgozók tömegeit, sőt országos sztrájkot helyezett kilátásba, ameny- nyiben a munkaadók nem teljesítik a bizottság bérköveteléseit. Hasonló felhívások érkeznek az ország különböző területeiről, így a dél-angliai építőmunkások 600 képviselőjének értekezlete követelte, hogy alakítsanak sztrájkbizottságokat az építkezési anyagokat szállító üzemekben is. Új töltények — régi politika London — Az Észak-írországban állomásozó brit alakulatokat új típusú műanyagból készült töltényekkel látják el. Ezekkel a töltényekkel helyettesítik majd részben az eddig használt, gumiból készült töltényeket. így tehát a brit alakulatok fegyvertára ismét bővül. Hírügynökségi jelentések szerint az új töltények pontosabb célzást tesznek lehetővé. Mint ismeretes, a gumiból készült töltényeknek is immár több áldozata van. Egy belfasti Ismert irányelvek AZ IZVESZTYIJA CIKKE Moszkva — Az Izvesztyija egyik legutóbbi számában a Kínai Népköztársaság politikai vonalvezetésével foglalkozik, különös tekintettel a szocialista országokkal szemben tanúsított pekingi magatartásra. A cikk szerzője különböző időszakokra osztja fel a pekingi politikai vonalvezetés alakulását. Ezt követően rámutat, hogy az utóbbi időszakban Kínában kezdetét vette egy folyamat, amelynek célkitűzése az elmúlt évek eredményeinek és balsikereinek értékelése. Ezzel egyidejűleg a Kínai Népköztársaság megkísérel kitörni elszigeteltségéből, amelybe tulajdonképpen saját hibájából jutott. Vitathatatlan, hogy az elmúlt időszak nemzetközi politikai balsikerei alapvető változásokat tettek szükségessé a taktika vonalán. Viszont ezekkel a változásokkal egyidejűleg rendkívül kemény belső harc bontakozott ki, amely a kínai vezetésben sorozatos válságokat idézett elő. Hangsúlyozni szükséges, hogy a taktika megváltoztatása nem jelentett egyet a stratégiai vonal változásával, hiszen a továbbiakban is érvényes a Kínai Kommunista Párt IX. kongresszusának programja, ugyanakkor a szovjetel lenesség platformját illetően sem történt változás. Mint ismeretes, 1969 őszén elhangzott egy pekingi kormányközlemény, amely hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a két ország között „áthidalhatatlan“ elvi ellentétek vannak, ez a tény nem fékezheti a normális államközi kapcsolatok kialakulását, mégpedig a békés egymás mellett élés elvei alapján. Felfigyeltető, hogy hosszú esztendők után ez volt az első kínai megnyilatkozás, amely felvetette a békés egymás mellett élés lehetőségét a Szovjetunióval. Viszont nem jelentett egyet a Szovjetunióhoz fűződő viszony módosításával. A szovjet küldöttség kezdeményezése ellenére sem vezettek eredményre a pekingi tárgyalások, amelyek mintegy három esztendeig tartottak. A felfigyeltető cikk szerzője a továbbiak során rámutat, hogy Kína a jelen időszakban is ellenzi a szocialista társadalomközösség békekezdeményezéseit, amelyek elsösoríran a nemzetközi feszültség enyhítésére és a fegyverkezési verseny csökkentésére irányulnak. Peking elutasító magatartást taasszony megvakult a találattól, míg egy fiatalember, akit mellbe talált a golyó, belehalt sérülésébe. Whitelaw, az észak-írországi ügyekkel megbízott miniszter áj intézkedéseket jelentett be a fegyvertartást illetően. Az intézkedés szerint fegyvert tarthatnak olyan személyek, akiknek a biztonsága „veszélyben forog“. Mindent egybevetve tán megállapíthatjuk, hogy a politika maradt a régi, a töltények viszont újak. núsít a stratégiai fegyverek korlátozását célzó tárgyalásokkal kapcsolatosan is, ugyanakkor nem ért egyet a leszerelési világértekezlet összehívásának gondolatával stb. Tény, hogy a pekingi vezetés nem nézte jó szemmel a szovjet—nyugatnémet és lengyel—nyugatnémet egyezmények aláírását, nem értett egyet a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos négyhatalmi megállapodással sein, sőt ellenzi az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívását. Az Izvesztyija cikke a továbbiak során rámutat, hogy Kínában korántsem csökkent a szovjetellenes kampány. Peking a szocialista országok viszonylatában kétarcú politikát folytat. Míg a szocialista országok egy csoportjával igyekszik nor- malizálni kapcsolatait, addig a másik oldalon világosan differenciált álláspontot foglal el, amelynek célja a szocialista társadalomközösség egységének megbontása. Végezetül a cikk szerzője rámutat, hogy a Kínai Népköztársaság vezetőinek politikája a Szovjetunióval és a szocialista társadalomközösség országaival szemben nem módosult. Arról van szó csupán, hogy a régi célokat új módszerekkel érjék al.
