Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-30 / 30. szám, Vasárnapi Új Szó
50 ÉVES A SZOVJETUNIÓ Turdakun Uszubalijev egy köztársaság- TÖBB TUCAT NEMZETISÉG A z olvasók többsége tudja, hogy a Szovjetunió 15 szövetségi köztársaságból és más nemzeti alakulatokból áll, viszont bizonyára nem mindenki tudja, hogy a köztársaságok összetételüket tekintve soknem- zetűek — az őslakosság mellett más nemzetiségű dolgozók is élnek és dolgoznak itt. Hogyan alakultak a Kirgíziában élő nemzetiség kapcsolatai? Milyen szerepet játszanak kapcsolataik formálásában a kommunisták? Erről írt a Kommunyiszt című folyóiratban Turdakun Uszubalijev, Kirgizia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára. EGY CSALÄD Szülőföldünk természeti kincseinek felkutatásához és kiaknázásához, modern iparvállalatok építéséhez, a legkorszerűbb technika elsajátításihoz valamenyi testvéri szovjet nép se^ít ségére szükségünk volt. vezet titkára az orosz M. ZabHockaja, főzootechnikusa a kirgiz T. Andasev, főagronómus pedig a német A. Penner. JÖ ÉS ROSSZ SZOKÁSOK A szocialista társadalomban nincs gazdasági, szociálpolitikai és ideológiai talaja a nacionalizmusnak. A párt nem engedi meg sem a nemzeti sajátosságok mellőzését, sem felnagyításukat. Határozottan szembeszáll a nacionalizmus és sovinizmus, a nemzeti korlátoltság és kérdés bárminő megnyilvánulásaival. A szovjet emberek egységének kikovácsolásában mind nagyobb jelentősége van az elavult, káros szokások leküzdésének. Persze, egyre kevesebb az ilyen csökevény. de az a veszély, hogy ezeket olykor nemzeti sajátosságok, nemzeti hagyományok színében szeretik feltüntetni. A kirgiz népnek, mint minden más szovjet népnek vannak igazi haladó hagyományai és szoVédett inűútszakasz Frunze és Os között. A forradalom előtti Kirgizia Közép- Azsia egyik legelmaradottabb vidékének számított. Nekünk még saját írásunk sem volt. Szűztalajon kellett kezdeni az építést. A kirgiz nép meleg •zeretettel fogadta a szovjetország különböző részeiről érkező geológusokat, mérnököket, építőket, gépészeket, traktorosokat, zootechnikusokat, orvosokat, tanítókat, szakmunkásokat, akik segítettek az évszázados elmaradottság leküzdésében, hogy Kirgíziát fej- lőtt iparú, sokágazatú gépesített mező- gazdasággal rendelkező, színvonalas kultúrájú köztársasággá varázsolják. Kirgíziában most több tucat nemzetiség és nemzet él és dolgozik együtt. Kirgizia Kommunista Pártja például 75 nemzetiség képviselőit egyesíti soraiban. A köztársaság legfelső tanácsának 339 képviselője közül 197 kirgiz, 81 orosz, 20 ukrán, 17 üzbég. 24 pedig más nemzetiségű. Az ország minden vidékén és városában különféle nemzetiségek képviselői élnek és dolgoznak egymás mellett, segítik egymást, tanulnak egymástól. Jellemző tények: a legnagyobb közép-ázsiai létesítmény, a Toktoguli Vízi Erőmű építkezésén negyven nemzetiséghez . tartozó mérnökök és munkások dolgoznak. A Frunze Mezőgazdasági Gépgyárban 27 nemzetiség képviselői dolgoznak. A testvéri barátság szilárdítását szolgálja, hogy különböző nemzetiségek fiai egymástól sajátítják el a szaktudást. Például a fiatal kirgiz A. Asirov az orosz I. Mojeszejev oktatónál tökéletesítette szakismereteit, s a technikai olimpián az első helyre került. Az orosz Kortov a kirgiz A. Dujsenalijev oktatótól tanulta el a géplakatosságot, elméleti tudását pedig az ukrán A. Vaszilenkónál tökéletesítette. A köztársaság szovhozai és kolhozai is soknemzetiségűek. 'A talaszl kerület Győzelem Kolhozában például 17 nemzetiség fiai dolgoznak. A kolhoz összetartó munkaközösségét az üzfoég A. Kamailov vezeti, a pártszerkásai. A köztársaság pártszervezetei ezek elterjesztésére és erősítésére törekszenek. Ugyanakkor vannak olyan hagyományok és erkölcsi szokások is, amelyeket valaha a kizsákmányoló osztályok kultiváltak, s amelyeket ma kitartóan le kell küzdenünk. Az emberek a jő szokásokat megtartva Is néha szem elől tévesztik a mértékeket. A kirgizek ősidők óta megünnepelik a gyermek születését, házasságkötést és egyéb családi eseményeket. Az ilyen ünnepségek azonban egy időben túl nagy méreteket öltöttek. Túl sok vendéget hívtak meg, s a lakoma olykor tovább tartott egy napnál. Mindez oda vezetett, hogy sokan kivonták magukat a társadalmilag hasznos munka alól, az ezt a „divatot“ követő családok növekedő jövedelmük jelentős részét nem jólétükre és kulturális igényeik kielégítésére, hanem tömeges vendégségek rendezésére költötték. Ez a szokás súlyos teherként nehezedett az emberekre és ellentmondott erkölcsi szabályaiknak. A pártszervezetek kénytelenek voltak erre reagálni és felvilágosító munkát végezni a lakosság körében. A pártszervezetek rendszeresen beszámolnak erről a feladatukról. A mi feladatunk a haladó hagyományok és szokások támogatása. AZ OROSZOSÍTÄS MÍTOSZA A burzsoá ideológusok az utóbbi években sokat beszélnek a Szovjetunióban folyó állítólagos erőszakos nyelvi asszimilációról, oroszosításnak tüntetik fel az orosz nyelv terjedését a nem orosz népek körében. Ezzel kapcsolatban vessünk egy pillantást a kirgiz írásos irodalom fejlődésének történelmére. A kirgiz írásos irodalom története 1924; november 7-től datálódik, amikor megjelent az Erki-Too (Szabad Hegyek) című kirgiz nyelvű lap első száma. Két év múlva Frunzéban, a köztársaság fővárosában kiadták az első kirgiz nyelvű könyvet. 1923-tól 1928-ig mintegy öt éven át a reformált arab ábécét, majd a latin írásmódot használtunk, s egy idő múlva áttértünk az orosz ábécére. Ezeket a reformokat maga az élet diktálta. A kirgiz nép, csakúgy mint más közép-ázsiai és kazahsztáni népek, bonyolultsága miatt nem fogadta be az arab ábécét. Kevesen tudták alkalmazni az arab írást, s ez így nem tudta elősegíteni a fő feladat teljesítését — az írástudatlanság gyors felszámolását. A latinosított írásmód 12 év alatt nem eléggé talált táptalajra, így nem terjedt el széles mértékben. Olyan írásra volt szükség, amelyet az emberek könnyen és gyorsan elsajátíthattak, s amely elősegíti kulturális színvonaluk gyors emelkedését. A kirgiz nép a Szovjet-Kelet más népeivel egyetemben, igyekezett mielőbb részesülni a világclvilizáció vívmányaiban, megszilárdítani gazdasági és kulturális együttműködését hazánk más népeivel. Az élet meggyőzően igazolta, hogy e feladat eredményes megoldását leginkább az oroszírásmódra épülő betűrendszer segíthette elő. 1940-ben és 1941-ben Kirgiziában és a Szovjet-Kelet más köztársaságaiban széles körű és sokoldalú megvitatás után az orosz azbuká- val cserélték fel a latin ábécét. Azóta a kirgiz nyelv irodalmi nyelv lett, amit elsősorban az orosz nyelvnek köszönhet, amely őt állandóan gazdagítja. Az orosz nyelv segítségével sok ezer új szó és kifejezés került a kirgiz nyelvbe, s a kirgiz nép nemcsak az orosz, hanem a világkultúra kincseihez is hozzáférhetett. Az is fontos, hogy a Manasz című monumentális kirgiz népi eposz, valamint a kirgiz irodalom remekei az orosz nyelv segítségével váltak közismert- tekké a világon. A szovjethatalom éveiben Kirgiziában 17 ezer mű Jelent meg több mint százmilliós példányszámban, köztük 10 525 mű kirgiz nyelven. 1716 általános Iskola közül mintegy ezerben kirgiz nyelven folyik az oktatás. Több mint 40 kerületi, területi és köztársasági lapot adnak ki kirgiz nyelven, összesen 500 ezer példányszámban, nyolc folyóiratot pedig évi 3 milliós példányszámban. Az orosz nyelv nálunk és más szövetségi köztársaságokban is valóban nagyon elterjedt és nagy a vonzóereje. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy több mint száz nemzetet és nemzetiséget számláló hazánkban az orosz nyelv a nemzetek közötti érintkezés nyelve lett. Az élet azt is igazolta, hogy az orosz nyelv a világ egyik leggazdagabb nyelve. Valameny- nyi földrész népeinek legjobb műveit lefordítják oroszra. Nagyon is törvényszerű, hogy hazánk valamennyi népe önként, saját kívánságára tanulja az orosz nyelvet, ez viszont nem szorítja ki a nemzeti nyelveket, hanem ellenkezőleg gazdagítja őket, igen jótékonyan hat a szovjet népek gazdasági és kulturális fejlődésére, erősíti kölcsönös együttműködésüket. MÄS NÉPEK TISZTELETE A kulturális szövetségek óriási szerepet játszanak hazánk népei barátságának szilárdításában, a dolgozók internacionalista nevelésében. A test- vémépek Irodalmi és művészeti hetei és más rendezvények kétségtelenül gazdagítják a népek szellemi életét, segítenek olyan művek alkotásában, amelyek aktívan szolgálják a dolgozók internacionalista nevelését. Nagy figyelmet szentelünk főként a tanulóifjúság internacionalista neAbdkerim Tmajev pásztor régi múlt idők tanúja velősének. Ebben döntő szerepe van az összes fokú iskoláknak. Az internacionalista nevelés mind az oktatási folyamatban, elsősorban a társadalomtudományok oktatásában, mind az osztályon és iskolán kívüli tevékenységben valósul meg. A tanulók internacionalista nevelésének egyik formáját a sok iskolában megalakult internacionalista barátsági klubok ie- lentik. Ezek dolgozzák ki a tanulók utazásának útvonalait, pályázatokat és fesztiválokat rendeznek, levelezést szerveznek más szövetségi köztársaságok tanulóival és a külföldi diákokkal. Ebben aktívan részt vesz a rádió, a televízió, a sajtó, a klubok, művelődési otthonok, a testvéri köztársaságok és külföldi országok képviselőinek találkozói, olvasókonferenciák, kiállítások, vendégszereplések, hangversenyek, filmfesztiválok. Az anyagi és szellemi értékek cseréje egyre intenzívebbé és sokoldalúbbá válik hazánk népei között. 1972. VII. 30. Jellegzetes kirgiz tájék: hegyi legelő
