Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-30 / 30. szám, Vasárnapi Új Szó

ahüsnak van. Termelésé- számos intézkedés révén Ilyenek: az állomány fel- sl súly jelentős növelése, ! a hizlalási idő csökken- ró gazdaságok tapasztala­ik, hojyy az intenzív hiz- egszervezése esetén a nö- —18 hónapos korban el- 500 kilogrammos élősúlyt, nél 120—200 kilogrammal tor a növendékállatok in- ival jobb minőség« hús evesebb költséggel. alapvető részéi a tehené- elkező körzetekben fog- A tejtermelő típusú nö- hizlalási hatékonyságának narhahús minőségének ja- nagy jelentőségre tesz állat előállító keresztezés 2vés tejet termelő tehenek bikák között. Ez az intéz- teszi a marhahús-terme- :a!ékos növelését, ugyan- a takarmányfelhasználás minősége. bázis további megszilárdí- tartaléka a természetes etek, a kaszálók és a Snak növelése. A Kazah dául nagy termőképessé- legelőket hoznak létre llió ha területen, öntöznek llió hektár legelőt és fel- ó hektár korábban öntö- a hidrotechnikai berende­lt SZSZK-ban 300 000 hek­92.4 cukorrépa ítésének fejlődése 1940-től i Litván SZSZK-ban 140 000 ín, a Belorusz SZSZK-ban hektár területen hoznak mú réteket és legelőket. észtés takarmányellátásá- repet játszik a takarmány- pártó- és a mikrobiológiai terv végére a takarmány- rtását az állami üzemek- 30 millió tonnára fogják érje és vitaminkiegészítők dig eléri az 1 millió toi\­ás sikeres fejlesztésének 3 az egymást kiegészítő is társítása. A kolhozok és kosítása, a termelés kon- ipari alapon történő meg- iagy társadalmi-gazdasági . Azokban a gazdaságok­én a legkorszerűbb techni- ik és egynemű, kiváló mi­iek nagy tömegét állítják nak a munkafeltételek is. robb szakképzettséget kö- tt fiatalok számára von- termelés szakosítása és ári feldolgozása lehetővé ittebb technológia beveze­52.0 t ojóa /milliárd darab/ övekedése 1940-től 1975-ig az előállított termékek fel- z alapvető ágazatok hulla- Srtve; ésszerűbb munkaerő­tesz lehetővé; javítja a ter- isának feltételeit; növeli az a falura áramlását üzemi útépítés, valamint lakóhá- is intézmények építése cél­ítővé teszi, hogy a párt megfelelően a város és a zociális-gazdasági és kultu- lönbségek minél gyorsab- enek. Termésnöveló légiflotta Az SZKP huszonnegyedik kongresszusán kijelölték a szovjet mezőgazdaság fellendí­tésének új, hatékony módjait, melyek kö­zött első helyen szerepel a mezőgazdaság kemizálása és komplex gépesítése. A szov­jethatalom 50 éve alatt a Szovjetunióban a műtrágyák használata 190-szeresére nőtt, a nyolcadik ötéves tervben gyártásuk két­szeresére emelkedett. A kemizálás azonban csak akkor hatá­sos, ha a földművelés magas színvonalú. Nemcsak sok műtrágyát kell gyártani, de biztosítani kell korszerű szállításukat, he­lyes felhasználásukat is. A szovjet mezőgaz­daság hatalmas ipari-műszaki bázisra tá­maszkodhat, amely ellátja különféle gépe­sítési eszközökkel. Ezek között fontos sze­repe van a repüléstechnikának, amelyet ma már széles körben használnak a műtrá­gyázásban. 1970-ben a Szovjetunióban 76,3 millió hektár területet műtrágyáztak, eb­ből 30,2 millió hektárt repülőgépről. A lé­giflotta segítségével fejtrágyázzák a kolho­zokban és a szovhozokban az őszi és a ta­vaszi kalászosokat, a rizst, a kukoricát és más növényeket. A levegőből történő műtrágyázásnak több előnye van a földönjáró gépekkel szemben, különösen a fejtrágyázáskor. Ismeretes, hogy az ősziek fejtrágyázása akkor a leg­hatásosabb. ha kora tavasszal végzik, mind­járt a hó elolvadása után. Ilyenkor viszont a talaj nedvessége miatt nem mindig lehet­séges földönjáró gépekkel elvégezni a fej­trágyázást. Ezért a gazdaságok ezt régeb­ben kézierővel végezték, ami rengeteg mun­kába és pénzbe került. A repülőgépek fel- használásával lehetővé vált az igen korai fejtrágyázás nagy területeken, függetlenül a talaj állapotától, a fejlődési foktól és az állománysűrűségtől. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ősziek korai repülőgépes fejtrágyázása nagyobb mértékben növeli a terméshozamot, mint a földi gépekkel végzett fejtrágyázás. A Krasznodari Mezőgazdasági Kutatóinté­zet adatai szerint az őszi búza februári fej­trágyázása a szemtermést 6,2 mázsával nö­velte, az áprilisi csak 1,5 mázsával hektáron­ként. Hasonló eredményeket értek el az or­szág több kísérleti intézetében, kolhozában és szovhozában is. Kedvező eredményekkel jár a repülőgépes fejtrágyázás más mezőgazdasági növények esetében is. A tavaszi búzánál átlagosan 2—3 mázsa terméstöbbletet eredményez, a rizsnél 4,2, a lucernaszénánál 8—15, a lu­cernamagnál pedig 0,62 q terméstöbbletet jelent. Üzbegisztánban a gyapotültetvények levegőből végzett műtrágyázásával 15—20 %- os terméstöbbletet értek el. Ugyanilyen hatékony a légiflotta alkalma­zása a mezőgazdasági növények permetező trágyázásnál is. A levegőből végzett per­mettrágyázás kalászbamenő őszi búzánál a szem fehérjetartalmát 1,5—3,5 százalékkal, sikértartalmát 6,3 százalékkal növelte. A cu­korrépa nyomelemes permettrágyázása a terméshozamot 10—25 százalékkal, a gyö­kerek cukortartalmát 1,0—1,2 százalékkal növeli. A felsoroltak mellett igen nagy jelentősé­gű tényező a munkatermelékenység növelé­se is; ez a földi gépek alkalmazásához ké­pest többszörösére nő. A műtrágyázáshoz az AN—2, AN—2M tí­pusú repülőgépeket és helikoptereket alkal­mazzák. A munka nagyobb részét az AN—2 típussal végzik, amelynél már megoldották a műtrágyaberakodás gépesítését is. A repülőgépes technikát jelenleg már szé­les körben alkalmazzák az ősszel adagolt műtrágyák kiszórására is. A Krasznodar környékén végrehajtott kísérletek kimutat­ták. hogy a repülőgéppel trágyázott parcel­la a kontrolihoz képest 5,3 q/ha termés­többletet adott, míg azon a parcellán, ahol traktoros berendezéssel végezték a műtrá­gya kiszórását, csupán 5 q/ha terméstöbb- ietet értek el. A realizált terméstöbblettel elért jöve­delemből teljesen megtérültek a műtrágyát-' zás kiadásai, ezen kívül a kísérleteket vég­ző kolhoz minden hektárról plusz 11,15 ru­bel tiszta jövedelmet ért el a földön ki­szórt műtrágyával és 18,20 rubelt a légi mű­trágyázással. A műtrágyázás céljaira alkalmazott re­pülőgépek gazdaságosságának elemzése azt bizonyítja, hogy a légi kiszórási módszer igen jó hatékonyságú, széles körű és helyes alkalmazása a kolhozokban és szovhozok­ban elősegíti a mezőgazdasági termelés nö­velését és önköltségének csökkentését. A szovjet földművesek folytatják Szibéria meghódítását A földművelő családok ezrei költöznek minden tavasszal a Szovjetunió sűrűn lakott területeiből Szibériába és a Távol-Keletre. Több tíz vonat indul ilyenkor Brjansk, Gor- kovszk, Voronezs és Szverdlovszk területei­ről, Észak-Kaukázusból, valamint a Csuvas, a Baskír és a Mordvin Köztársaságból. önkéntes a költözködés, melynek több in­dítóoka van: az új föld megművelésének hazafias tradíciója, az új vidék megismeré­se utáni vágy — főleg a fiataloknál —, va­lamint az is, hogy nagyon sok szibériai fa­lut a középorosz falvak régi és újabb la­kói lakják. Ezek a szibériai falvak általá­ban a lakók szülőfalujának nevét viselik és az emberek tudják, hogy ezekben a falvak­ban sokminden emlékezteti majd őket az ott­honi környezetre. Emellett fontos az anyagi indítóok is. Az államnak érdekében áll a termelőerő racio­nális elosztása, ezért a települők számos előnyben részesülnek. A települést a mun­kaerő-forrás kihasználását irányító kor­mánybizottság szervezi. Az új helyen a csa­ládok azonnal ingyenes lakást, szarvasmar­ha-istállót és háztáji gazdaságot kapnak. Ha lakásépítésre határozzák el magukat, a költségek 65 százalékát az állam, illetve a kolhoz fedezi, a többit pedig 5 év után kez­di fizetni a tulajdonos. Az első két évben az áttelepülők ingyen kapnak tüzelőt és in­gyen élvezik a közüzemi szolgáltatásokat. A költözködés ingyenes és a család 2 tonna súlyú csomagot vihet magával. A családfő támogatást kap saját maga és a család minden tagja számára. Az áttelepülők körülbelül 40 százaléka szakképzett mezőgazdasági gépesítő, ezek megérkezésük után mindjárt jól fizetett ál­lást kapnak. Az áttelepülők gazdasági helyzetének és munkafeltételeinek javítása érdekében ho­zott kormányhatározat a lakásépítés jó mi­nőségű. tartós anyagokból való fejlesztését, az óvoda-, kórház-, üzlet-, a közétkezési és a közszolgáltatási hálózat kibővítését szor­galmazza. Ez a szervezet „családos“ költözködés a szibériai és távol-keleti vidékek intenzív megművelésének fő forrása. Látszatra talán nem annyira hatásos, mint a több százezer fiatal települése, akik 1954-ben felhívásra válaszolván több tíz millió hektár meg­művelését vállalták. Nem számítanak itt azonnali eredményekre, mert a Szovjetunió­ban gyakorlatilag már nincs is mezőgaz­dasági talaj, amely megműveletlen marad­na, de az ilyenfajta áttelepülés távlati je­lentősége legalább annyira nagy, mint a tö­retlen föld megművelése volt. APN Ilyen a „béke harctere“ a Szovjetunióban. K—700-as traktorok, földgyaluk és speciális gépi berendezések teszik termékenyebbé a földet. Az oldalt az Ekonomicseszkaja gazeta, a Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle és a * APN közleményei alapján összeállította: MAKRAI MIKLÓS. A rizsföldeken a vetést is repülőgépekkel végzik.

Next

/
Thumbnails
Contents