Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-30 / 30. szám, Vasárnapi Új Szó
A szovjet gazdasági élet fejlődésének gyors üteme, a lakosság számának növekedése, a nép anyagi jólétének fokozódása — új, nagyobb követelményeket támaszt a mezőgazdasággal szemben. A kilencedik ötéves tervben az egy főre eső reáljövedelem mintegy 30 százalékkal nő. A munkások és alkalmazottak munkabére átlagosan 20—22 százalékkal emelkedik, jelentős mértékben nő a kolhozparasztok keresete is, erősen növekszenek a társadalmi fogyasztási alapok, és javul a nyugdíjellátottság. Ez növeli a dolgozók vásárlóerejét, a közszükségleti cikkek keresletét, és mindenek előtt a hús, a tejtermék, a tej, a gyümölcs és zöldségek iránti keresletet. A mezőgazdaságnak jelentősen növelnie kell valamennyi termék termelését, hogy biztosítsa a növekvő élelmiszer- és nyers- anyagigények teljesebb kielégítését. Napjaink mezőgazdaságában, éppen úgy, mint az iparban is, egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a tudomány és a technika, a fizika és a kémia, az automatika és az elektronika eredményeit. Itt azonban az állat- és növényvilág biológiai törvényei is érvényesek, amelyek közül számosat még nem ismertek fel és ezek irányítása nincs még az emberek kezében. A mezőgazdaságban végzett emberi munka eredményeire nagy hatást gyakorolnak a természet spontán erői. Ezért válik szükségessé a tudomány és a technika valamennyi ágazatában elért eredmények széles körű felhasználása, az ipari ágazatok aktív részvétele a mezőgazdaság belterjesítésében és műszaki fejlesztésében. A mezőgazdaság belterjesítése és műszaki fejlesztése a beruházások mértékétől függ. A Szovjetunió ebben az irányban hatalmas programot tűzött ki. A mezőgazdaság fejlesztésére a kilencedik ötéves tervben 82,2 milliárd rubel állami beruházást irányoztak elő. Ezen kívül a kolhozok anyagi-technikai beruházási forrásokkal való ellátása 46,4 milliárd rubel értékű. 164.7 1961 1966 1971 1965 1970 1975 terv A mezőgazdaság bruttó termelésének növekedése a nyolcadik és a kilencedik ötéves terv éveiben százalékban kifejezve (1961—1965 = 100 %) Az ötéves tervben a mezőgazdaság 1 700 000 traktort, 1 100 000 tehergépkocsit, 1 500 000 traktor-pótkocsit, számos talajművelő és más mezőgazdasági gépet fog kapni 15 milliárd rubel értékben, köztük 543 000 gabonakombájnt, 293 000 silókombájnt és 60 000 répabetakarító kombájnt. Emellett a traktorok átlagos teljesítménye 65 lóerőről 92 lóerőre, munkasebességük pedig az óránkénti 5—6 kilométerről 9—15 kilométerre növekszik. A mezőgazdasági gépgyárak előtt további nagy feladatok állnak, el kell sajátítaniuk és be kell vezetniük mintegy 350 új' Az ötéves terv fő feladata ' az, hogy biztosítsa a nép anyagi és kulturális életszínvonalának jelentős mértékű növelését a szocialista termelés gyors fejlődési üteme, a termelés hatékonyságának növelése, a tudományos és műszaki fejlesztés és a munkatermeié- kenység növelésének meggyorsítása alap. * |an. (Az SZKP XXIV. kongresszusának határozatából) reslete a mari nek növelését akarják elérni újít'' 'a, a vágí a ! * elés é tést. HZ élenjí tai azt mutatj lalás helyes rr vendékállat lf érheti a 450— ami a jelenleg több. Ugyanak tenzív hizlalás állítható elő, I A marhahús szetekkel rent ják előállítani vendékállatok növelése és a vitása céljából szert a haszoi bevezetése a k és a hústípusú kedés lehetővi lés 10—15 szá akkor csökken és javul a hús A takarmán; fásának fontos takarmányterü legelők hozam SZSZK-ban pé! gíí réteket é; mintegy 3,8 m; legalább 32 mi újítják 23 mill zött területen zéseket. A Lt típusú mezőgazdasági géfp szériagyártását. Különleges gondot fordítanak az állat- tenyésztés gépesítésére. A megelőző, nyolcadik ötéves tervben 2,8 milliárd rubelt fordítottak erre a célra, a kilencedik ötéves terv folyamán ez az összeg meghaladja a hat milliárd rubelt. Ez az összeg százezer istálló komplex gépesítését teszi lehetővé csupán a Szelyhoztyehnyika üzemei által. Jelentősen megnövekszik a takarmányfoszfátok, a fehérje- és vitamintartalmú takarmánykiegészítők, valamint a takarmánykeverékek termelése is. Még nagyobb mértékben fejlődnek a talajjavítási munkák. 3 millió hektár új öntözött földet fognak művelésbe, az árasztásos öntözésű földeket is beleértve. Legelőöntözést 42,2 millió hektár területen irányoznak elő. Az erősen csapadékos Hogyan lehet mégis a gabonák bruttó termelését növelni? Először: a szántóföldi munkák megfelelő időben való elvégzésével. A nagy gabonatermő területek a Szovjetunióban olyan övezetekben helyezkednek el, amelyekben nincs elegendő csapadék, illetve kifejezetten szárazság uralkodik, vagy pedig olyan övezetekben, ahol a tenyészidőszak rövid. A legfontosabb szántóföldi munkákat — a vetést és a~ gabona betakarítását a legszorosabb határidőkön belül kell végrehajtani. Másodsorban, a mű- és szervestrágyákat szélesebb körben kell alkalmazni. A trágyák a termésátlagok növelésének leggyorsabban ható tényezői. A kutató intézmények tapasztalatai, a kolhozok és szovhozok gyakorlata azt mutatja, hogy 1 q műtrágya a gabonafélék termésátlagát mintegy 1,2—1,5 mázsával növeli. A számítások azt mutatják, hogy a mező- . gazdasági műtrágyaszállítások előirányzott növekedéseivel 1975-ig jelentős mértékben növelhető a gabonafélék trágyázása. u" övezetekben 5 millió hektár területet csapolnak le, ezen belül 3 millió hektáron fogják alkalmazni az alagcsövezés módszerét. Az ötéves terv éveiben a műtrágyatermelés 58 százalékkal növekszik és 1975- ben eléri az évi 72 millió tonnát. A koncentráltabb és a kombinált műtrágyák együttes részaránya az 1970 évi 62 százalékról az ötéves tervidőszak végére 80 százalékra, a növényvédő vegyszerek gyártása pedig ugyanebben az időszakban 292 ezer tonnáról 424 ezer tonnára növekszik. A mezőgazdasági dolgozók előtt álló és megoldásra váró legfontosabb feladatok egyike a kilencedik ötéves terv folyamán a kenyérgabona és általában a szemestermények termelésének további jelentős növelése. Az átlagos évi bruttó gabona- termelés 1971—1975-ben el kell hogy érje a 195 millió tonnát, az ötéves terv utolsó éveiben pedig a 205—210 millió tonnát. Ugyanakkor a gabona vetésterülete nem fog bővülni, a bruttó gabonatermelés növelését a termésátlagok növelése révén fogják elérni. A gabonafélék és más növények hozamainak növelése mindenek előtt a földnek, ennek a felbecsülhetetlen értékű népi kincsnek a helyes használatán alapszik. Ojabb területek mezőgazdasági használatba vételének lehetőségei csökkentek, évről évre egyre több földet, és ezen belül értékes haszonterületeket vesznek igénybe városok, ipari üzemek, utak, stb. építéséhez. Nő a lakosság száma is, ezért a Szovjetunióban is csökken, mégpedig gyors mértékben az egy főre eső szántó- terület. A felhasznált műtrágyák mennyiségének növekedése 1960-tól 1975-ig (millió tonnában) Harmadszor, a gabonafélék vetésterületét bővíteni kell az öntözött és lecsapolt földeken, nagy árutermelő körzeteket fognak kialakítani Ukrajna déli részén, Észak-Kaukázusban és a Volga mentén. Ezzel növelhető a gabonagazdálkodás biztonsága, csökkenthetők a gabonatermések egyes kedvezőtlen időjárású években bekövetkező ingadozásai. Negyedszer, új, nagyobb hozamú és kiváló minőségű gabonafajtákat kell létrehozni és bevezetni. Általánosan ismertek a szovjet nemesítők e területen elért sikerei. Olyan fajták, mint a „Bezosztaja 1“ és a „Mironovszkaja 808“ elegendően műtrágyázva 40—50 q/ha termést hoznak. Ezeknek felváltására még nagyobb hozamú fajtákat hoznak létre. Ilyenek az „Auróra“ a „Kaukaz“, a Mironovszkaja „Jubilejnaja 50“ és mások. 1970-ben a Dzsambuli öntözött fajtakísérleti parcellán (Kazahsztán) az Aurora termésátlaga elérte a 98,7 q/ha-t, a Kaukazé pedig a 97,6 q/ha-t. 1971-ben a Mironovszkaja Jubilejnaja őszi búza (Remeszlo V. N. akadémikus nemesítése) a Przsevali öntözött fajtakísérleti parcellán (Kirgizia) 100,3 q/ha termést hozott. 125.5 95.6 8J.2 A. 3 6.9 n 7.2 3.5 2.2 1940 1950 I960 1970 19*5 gabonafélék a 1940 1950 I960 1970 1975 ö^apot A gabonafélék, a gyapot és a cukorrépa termes 1975-ig (millió tonnában) Nagy jelentőségű a gabonafélék vetés- területi struktúrájának javítása is. Az utóbbi években sokszorosára növekedett a szemestakarmányok szükséglete. Az ipar minden évben több keveréktakarmányt gyárt, amelynek alapját szintén a szemestakarmányok — főleg az árpa és a zab — alkotják. Különleges figyelmet érdemel, mint takarmánynövény a kukorica. Termesztésének alapvető körzeteiben termésátlaga 10—12 mázsával haladja meg a kalászosokét. A gabonafélék termésátlagainak növelésére tett intézkedések komplexuma tehát éppúgy kiterjed más növények termesztésére is, az övezet és a gazdaság konkrét viszonyainak figyelembe vételével. Nagy feladatok állnak a mezőgazdasági dolgozók előtt a gyapottermesztés terén. 1975-ig a nyersgyapot bruttó hozamát 7,2 millió tonnára kell növelni. Ezt a meglevő öntözött földek kihasználásának javítása, a nagyobb hozamú, betegségekkel szemben ellenállóbb gyapotfajták bevezetése, a gyapot és lucerna vetésforgók beállítása, az új földeken a gyapot vetésterületének bővítése révén akarják megoldani. A növénytermesztéstől eltérően, ahol a gabona és más termények bruttó hoza16.0 tár területen, ; hektár terület pedig 900 000 létre nagyhoz. Az állatién; ban fontos szt keverékeket g ipar. Az ötéve. keverékek gy« ben legalább növelni, a fér mennyisége pi nát. A gazdálkoc fontos feltétel ágazatok helyi szovhozok sza centrációja és szervezése i előnyökkel jái ban, amelyekb kát alkalmazz, nőségű termél elő, megváltó; A munka nag vétel, a képzt zóbbá válik, fi a termékek ij teszi a legfejli 100.0 hús /millió tonna/ tej /millió tonna/ A fő állattenyésztési termékek termelésének i mait lényegében a termésátlagok fokozása révén növelik, az állati termelés növelését két úton érik el: az állomány létszámának jelentős növelésével, valamint a gazdasági állatok termőképességének lényeges fokozásával. Az SZKP XXIV. kongresszusának határozata szerint 1975-ben az évi hústermelés (vágósúlyban) eléri a 16 millió tonnát, a tejtermelés a 100 millió tonnát, a tojástermelés pedig az 52 milliárd darabot. A gyapjútermelés 1975-ig 464 000 tonnára nő. A lakosság körében a legnagyobb ketését, javítja használását, i dékait is bele felhasználást mékek szállít, eszközöknek építkezések, zak és szociá jaira. Mindez íehi programjának falu közötti s rólis-jóléti ki ban megszűnj Az ötvenéves Szovjetunió mezőgazdaságának fejlődése A mezőgazdasági termelőknek juttatott főbb gépek mennyisége az utóbbi két, és a jelenlegi ötéves tervidőszakban (ezer darab)
