Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-30 / 30. szám, Vasárnapi Új Szó

Már ők is Hronské Kosihy (Ga- ramkeszi) községben, a hnb üléstermében megtar­tották a SZISZ helyi szer­vezetének alakuló gyűlé­sét. Negyvenhat fiatal el­határozta, hogy ifjúsági klubot létesít, több szak­kört szervez és mozgalmi életet él. Nagy Izabella A legjobbak között České Budejovicén a ka­tonazenekarok tagjainak vetélkedőjén a klarinéto­sok versenyében harmadik helyen végzett Döme Pál, aki jelenleg Karlovy Vary- ban teljesít katonai szol­gálatot. Harmincöt ver­senyző közül került be a legjobbak közé, a harma­dik helyre. Döme Pál tag­ja alakulata zenekarának és énekkarának. Jó zenész, és jó katona. Kovács Árpád Meggondolták Nové Zámkyn (Érsekúj­vár] a vasútállomás váró­termében aprócska szökő­kút vize csörgedez. Sze­met üdítő látvány, és tisz­títja a levegőt. A szökőkút medencéje még egy évvel ezelőtt, az új állomás át­adása utáni időszakban, gyakran megtelt csillogó aprópénzzel. Miért? A ked­ves nagymamák régi, ba­bonás szokás alapján így akarták unokáik férjhez- menetelének alakulását kedvezően befolyásolni. Nem tudni, hogy ez meny­nyire és milyen mértékben sikerült, de tény, hogy ma már csak néhány darab aprópénz látható a meden­cében. Ogy látszik, meg­gondolták a dolgot, és in­kább a pár lépésnyire le­vő büfében költik el az aprópénzüket. Gábris József HYSÖ A laza bugájú cirok (S. dochna var, technikum) bugájából, a cirokszakáll- ból seprűt készítenek. Az úgynevezett édescirok (S. dochna var. saccharatum) vagy méznád termését ál­latok takarmányozására használják, mert nagy cu­kortartalma miatt értékes takarmány. Csakhogy: a mi viszonyaink között ez a növény nem ad elég gaz­dag termést, nem eléggé finom, hogy takarmányo­zási célokra használni le­hetne. Ezért Solary (Sós­sziget) községben a nö- vénynemesítők a száraz éghajlatú t^jak fontos ta­karmányát jelentő szudá- ni fű (Sorgum sudanense) növénnyel keresztezték és így új takarmánynövényt kísérleteztek ki, melynek a HYSO nevet adták. HY — vagyis hibrid, SO — vagyis Solary. Ez a növény hek­táronként 800—1000 méte- mázsa zöld takarmányt ad, melyet frissen is etethet­nek, de jól szilázsolható is, vagy szenázstornyokban tárolható. Az Idén Zemian- ské Sady (Nemeskert) község szövetkezetében 4 hektáron termesztik. Ha az új növény szántóföldi vi­szonyok között is hasonló minőségű és mennyiségű termést ad, bizonyára más mezőgazdasági üzemek, szövetkezetek is alkalmaz­ni fogják, mint takarmány- növényt. K. F. Vidám vakáció Évről-évre nagyobb fi­gyelmet szentel a gyerme­kek üdültetése problémá­jának a szakszervezetek komárnói (Komárom) já­rási bizottsága. Ennek kö­szönhető, hogy az idén nyáron járásunkból 1390 gyermek tölti vakációját a szakszervezetek által szer­vezett pionírtáborokban. Jelenleg a Jankov Vršok melletti táborban 144 pio­nír nyaral. Bojnice (Baj­móc) mellett is felépült már a pionírtábor, a na­pokban adták át rendel­tetésének. Ide 150 pionír indult. A táborokban ta­pasztalt pedagógusok fel­ügyeletével töltik el a va­káció napjait a pionírok. A szakszervezetek járási bizottságának tanácsa ver­senyt hirdetett a „Legjobb pionírtáboT“ cím elnyerésé­ért. Értékes tárgyi ajándé­kokkal fogják megjutal­mazni a vakáció után a legjobb táborok vezetőit. Bende István JÁTSZÓTÁRSAK (Gáspár István felvétele) Üröm ás üröm A Veľký Krtíš-i (Nagy­kürtös) járásban alig akad olyan / község, amelynek utcái — legalább részben — ne lennének portalanít- va. Kivétel talán csak a 2300 lakosú Vinica (Ipoly- nyék), mely a járási szék­hely után a legnagyobb helység a járásban, de ut­cái közül csak a községen átvezető út portalanított. Most, végre megjelentek a községben a zvoleni köz­úti vállalat dolgozói és gé­pei. Az örömbe azonban egy kis üröm is vegyült. A község 25 utcája közül, melyek hossza mintegy 13 km, csak kilencet por­mentesítenek, alig 3,9 km hosszúságban. Ennek egy részére is csak „fekete szurok“ kerül, mert az il­letékesek csak 700 ezer koronát biztosítottak a munkálatokra, pedig an­nak értéke legalább 1 mil­lió 300 ezer korona. A töb­bi utca pedig marad úgy, ahogy eddig volt. Mikor kerül ráiuk sor? Ki tud­ja... A járás legnagyobb köz­sége, ahol a járás legjobb szövetkezete található, ahol a tavaly feltárt gyógyvíz is egyre jelentősebben ha­tározza meg a község jö­vőbeli arculatát, kicsit több támogatást is megér­demelne! Böjtös János így már helyes! A kelet-szlovákiai kerü­let szövetkezeteinek mel­léküzemei 1969-ben közel 1,2 milliárd értékű termé­ket állítottak elő, ami egy kicsit sok. A melléküze­mek ugyanis gyakran fő­szerepet kaptak. Sok he­lyen spekulációkkal, a melléküzemek aránytalan fejlesztésével akarták pó­tolni mindazt a mulasztást, melyet a népgazdasággal szemben elkövettek. Intéz­kedésekre volt szükség, melyek helyes irányba te­relik a melléküzemek fej­lesztésének irányát. Ez megtörtént. A kelet-szlová­kiai kerületben a múlt esz­tendőben a szövetkezetek melléküzemei már csak 750 millió korona értékű terméket állítottak elő, s míg 1969-ben a mellék­üzemek 21000 dolgozót foglalkoztattak, tavaly már csak 5200 dolgozót. A ke­rület 265 szövetkezetében, melyekben melléküzemek találhatók, ma már helyes irányban halad ezen a té­ren is a munka: Nemček Bohuš Probléma a csend Így mondták a klasszi­kusok: Habent sua fata li- belli — a könyveknek megvan a maguk sorsa. És a könyvtárosoknak? Nekik is! Ez a sors nem irigylés­re méltó, főleg ha az il­letők a lučeneci (Losonc) járási könyvtárban végzik népművelő tevékenységü­ket. A könyvtár jelenleg a Marx utcában, egy volt ká­véházban működik. A he­lyiség kicsiny. Olvasók és könyvtárosok számára egy­aránt. A fiatal olvasók nyüzsgése zavarólag hat az idősebb, nyugalomra vágyó olvasókra. A pár négyzet- méteres, kis irodákban összezsúfolva dolgozik a tucatnyi könyvtáros. Szor­galmuk, hivatásszeretetük leküzdi- ugyan a nehézsé­geket, félő azonban, hogy már nem sokáig. Tudják ezt az illetékesek is. Ko­rábban többféle elképzelés is szóba került a könyvtár problémáinak megoldását illetően. Azután ezért, vagy azért, de minden ma­radt a régiben. Sajnos. Pil­lanatnyilag úgy tűnik, hogy a problémát elejtet­ték. Kanizsa .István Már-már országos jellegű az a lóverseny, melyet Nový Tekov (Ojbars) községben a Fajtatenyésztő Intézet szo­kott évente megrendezni. A lóverseny Iránt évről évre nagyobb az érdeklődés, bár kevesen tudják, hogy ez az intézet milyen régi, s milyen szép eredményekkel di­csekedhet. A verseny utáni napokban felkerestem az intézet igaz­gatóját, Imrich Mojžiš elvtársat. Tőle részletes tájékoz­tatást kaptam az intézet múltjáról és az elért eredmé­nyekről. Lótenyésztéssel 1838 óta foglalkoznak. 1877-ben kezd­ték meg a Nónius-fajta tenyésztését. A háború alatt, 1945-ben tönkrementek a gazdasági épületek. Két év múlva újjáépítették és a tenyésztést újra megkezdték. Sőt. 1960-ban bővült munkakörük, megkezdték a „szlovák tarka“ tehenek tenyésztését. Húsz év alatt, 1952 óta az intézetben tenyésztett álla­tok a különböző kiállításokon és versenyeken 2 első, 2 második, 5 harmadik helyezést értek el. A tenyésztők munkáját 7 arany-, 5 ezüst-, 9 bronzéremmel és 25 eset­ben elismerő oklevéllel jutalmazták. Egyik bikájukat nyilvános árverésen 61 700 koronáért adták el. Ez is a tenyésztők munkáját dicséri. A sikerek garmadáról ta­núskodnak az igazgatói irodában látható emlékplakettek: négyszer országos bajnokságot nyertek, az állami fajta­tenyésztő intézetek vörös vándorzászlaját négyszer nyer­ték el, és az intézet 124 dolgozója kapott jó munkájá­ért kitüntetést a járási pártbizottságtól. Terveikről csak annyit mondott az intézet Igazgatója, hogy 4 százalékos zsírtartalmú, évi 4500 literes tejhoza­mot terveznek minden tehéntől és természetesen folytat­ják a Nónius-fajta lovak tenyésztését. Sztribula Sándor Süket telefon Košicén, a város déli részében — főleg a Rastislav és Tichá utcákban — már hetek óta nem működnek a te­lefonkészülékek. Állítólag valahol, valami megrongáló­dott. Az illetékes szervek részéről azonban semmi bíz­tató nem észlelhető, hogy a hibát helyre akarnák hozni. Andreas Sándor Teljesült a vágya Ha valaki Szlovákia ifjúsági hajómodellező bajnokát keresi, a šamoríni (Somorja) pionírház műhelyében könnyen rátalálhat Ferenczi László személyében. Rend­szerint a gyalupad mellett foglalatoskodik. Itt szorgos­kodik és itt gyönyörködik egy-egy sikerült modellben. Vajon mi készteti ezt a fiatalembert arra, hogy napi munkája után hajómodellezéssel foglalkozzék? A kér­désre így felel: — Bizonyára kitalálnák a pszichológusok: gyermekkori álmok váltották ki belőlem a hajómodellezés iránti szen­vedélyt. És nem tévednének! Már gyermekkoromban fi­gyeltem, csodáltam a Dunán közlekedő, igazi hajókat, s minden vágyam az volt, hogy egyszer, legalább kicsi­ben én is készíthessek hasonlókat... Vágyam teljesült. A pionírházban működő szakkörnek és vezetőjének, Schwendtner Béla bácsinak köszönhetem. Persze a baj­noksághoz vezető út nem volt zökkenőmentes. Sokat kellett tanulnom, dolgoznom, míg sikerült a modellezés technikáját elsajátítanom. Nehéz volt — de megérte! Csiba László Lóverseny után

Next

/
Thumbnails
Contents